„Heraldikai lexikon/Petra Sancta” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
22. sor:
Petra Sancta ma főként a [[vonalkázási rendszer]] feltalálójaként ismert a heraldikában, melyet 1638-ban közölt.<ref>''Tesserae gentilitiae ex legibus fecialium descriptae.'' Róma, 1638</ref> Mivel azonban rendszere teljesen megegyezik [[de la Colombière]] 1639-ben közölt<ref>''Recueil de plusieurs pièces et figures d'armoiries obmises par les autheurs qui ont escrit jusques icy de cette science, blasonnées par le sieur Vulson de La Colombière,... suivant l'art des anciens roys d'armes, avec un discours des principes et fondemens du blason, et une nouvelle méthode de cognoistre les métaux et couleurs sur la taille-douce.'' Párizs, 1639.</ref> vonalkázásával (sőt a kettőjük rendszere majdnem azonos [[Zangrius]] 1600-ból való vonalkázásával) 1644-es művében de la Colombière azzal vádolta meg Petra Sancta-t, hogy tőle vette át a vonalkázást és így az elsőbbség de la Colombière-t illetné.
Heraldikai tanulmányai során Petra Sancta kiadós németországi és hollandiai előtanulmányokat folytatott, s nagyon valószínű, hogy közvetlenül Németalföldön, rézmetszők által szerzett tudomást a vonalkázásról (akárcsak de la Colombière) és dolgozta ki ennek hatására a saját rendszerét. Ugyanakkor a jezsuita iskolákban mindig is nagy hangsúlyt fektettek a szimbólumok tanítására, hogy azon transzcendens értelmet, mely szavak által nem fejezhető ki, képek útján ragadják meg, ahogyan Loyolai Szent Ignác mondta, "hogy Istenre leljünk minden dologban". Ezért is tanították az emblematikát, mely felölelte a heraldikát, numizmatikát, vexillológiát stb.
Petra Sancta 1638-as művét néha 1636 és 1638 közé is szokták datálni, ami Petra Sancta színjelölésének elsőségét támasztaná alá, ha megfontoljuk, hogy 1635-ben [[Marcus Vulson de la Colombière|Colombière]] még valószínűleg Grenoble-ben tartózkodott, de ezen adatok kevéssé megbízhatóak.
Egyes vélemények szerint Petra Sancta korábbi műve, a ''De symbolis heroicis, libri IX'' (Antverpiae, 1634) volt az első, melyben a vonalkázási rendszert használta, de ebben még nem található vonalkázási táblázat. A mű emblémáit a Plantin-Moretus levéltár tanúsága szerint jezsuita szerzetesek szolgálatában álló rézmetsző művészek készítették, majd 1631 decembere és 1634 júniusa között Balthasar Moretus (1574-1641) számára André Pauwels (Andries Pauli, 1600-1639) dolgozta át. A mű allegórikus címlapját Rubens készítette, melyen Mercur a művészetet jelképezi. A metszet magyarázata a mű 480. lapján olvasható. A címlapot Petra Sancta a zárszóban úgy méltatta, mint az emblematikus ábrázolás erejének kifejeződését. A műben megtalálható Carafa portréja is, melynek metszetét Michel Natalis (Liège, 1610 – 1668) készítette el 1632-ben. Ezen metszet címerpajzsán szintén látható egyfajta árnyékolás vagy vonalkázás.
| |||