„Heraldikai lexikon/Petra Sancta” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
29. sor:
Petra Sancta 1638-as művét néha 1636 és 1638 közé is szokták datálni, ami Petra Sancta színjelölésének elsőségét támasztaná alá, ha megfontoljuk, hogy 1635-ben [[Colombière]] még valószínűleg Grenoble-ben tartózkodott, de ezen adatok kevéssé megbízhatóak.
 
Egyes vélemények szerintAzonban Petra Sancta korábbi műve, a ''De symbolis heroicis, libri IX'' (Antverpiae, 1634) voltmár aztartalmazott első,színjelölési melybentáblát aés vonalkázásiszóbeli rendszertleírást használtais, de ebben még nem használta a vonalkázást színek jelölésére. A könyvben található vonalkázásiCarafa-címereken a metszetek készítői a vörösnek megfelelő részeket hol hálós (mai fekete), hol függőleges (mai vörös), hol vízszintes (mai kék) vonalakkal táblázatdíszítik. A mű emblémáit a Plantin-Moretus levéltár tanúsága szerint jezsuita szerzetesek szolgálatában álló rézmetsző művészek készítették, majd 1631 decembere és 1634 júniusa között Balthasar Moretus (1574-1641) számára André Pauwels (Andries Pauli, 1600-1639) dolgozta át. A mű allegórikus címlapját Rubens készítette, melyen Mercur a művészetet jelképezi. A metszet magyarázata a mű 480. lapján olvasható. A címlapot Petra Sancta a zárszóban úgy méltatta, mint az emblematikus ábrázolás erejének kifejeződését. A műben megtalálható Carafa portréja is, melynek metszetét Michel Natalis (Liège, 1610 – 1668) készítette el 1632-ben. Ezen metszet címerpajzsán szintén látható egyfajta árnyékolás vagy vonalkázás.
 
Nyilvánvaló tehát, hogy Petra Sancta számára könyveinek németalföldi illusztrátorai és kiadói szolgáltatták a mintát vagy adták a javaslatot, hogy a [[címer]]ek színjelölésére alkalmazza a vonalkázást. Ezen rézmetszők előtt már legalább két korábbi rendszer ([[Zangrius]] – 1600, [[Jacob Franquart|Francquart]] – 1623) is ismert lehetett, akik a vonalkázás technikáját a rézmetsző [[céh]]ekben egymásnak adhatták át.
35. sor:
Petra Sancta római kiadója, Francesco Corbeletti nagyon hamar, már a következő évben használatba vette Petra Sancta 1638-as rendszerét, mivel egy 1639-es kiadványának<ref>Liberati, Francesco: ''La perfettione del cavallo...'' Roma: Per gli Heredi di Francesco Corbelletti, 1639</ref> címlapját díszítő címer már komplett [[vonalkázási rendszer|vonalkázással]] rendelkezik, s ha megfontoljuk a metszetek elkészítésének idejét és a cenzúra jóváhagyását, Corbellettinek már 1638 előt is ismernie kellett Petra Sancta színjelölési módszerét.
 
Petra Sancta nagy hatással volt [[Aegidius Gelenius]]ra, akivel Kölnben többször is személyesen találkozhatott. Gelenius vonalkázási rendszere azonban csak két pontban egyezik Petra Sancta színjelölésével, ami arra utal, hogy tudatosan törekedett egy független rendszer kialakítására, de ez nem terjedt el vagy pedig azt mutatja, hogy személyes találkozóik idején Petra Sancta vonalkázása még egyáltalán nem álltvolt készenvégleges, ami újra Colombière elsőségére mutatna.
 
A heraldikai vonalkázási rendszer feltalálásának dicsőségéért eddig pusztán Petra Sancta és de la Colombière vetélkedett egymással, pedig a vitának inkább Petra Sancta és/vagy de la Colombière, illetve Zangrius között kellene folynia. Mivel Petra Sancta és de la Colombière rendszere egyedül a fekete szín jelölésében tér el [[Zangrius]]tól, szinte egyértelműnek tűnik, hogy Petra Sancta vagy de la Colombière Zangriustól vette át a saját színjelölési rendszerét. Az időbeli elsőség valóban Zangriust illeti és talán a mai rendszer feltalálásának dicsősége is. Annak ellenére is, hogy Zangrius a fekete színt nem kereszteshálós, hanem vertikális és balharántos vonalakkal jelölte. Petra Sancta és/vagy de la Colombière azonban csak minimális változtatást hajtott végre, mint pl. a bíbor szín vonalkázásának hozzáadását a rendszerhez. Szinte kizártnak tekinthető tehát, hogy Zangrius, illetve Petra Sancta és de la Colombière rendszere pusztán a véletlen folytán legyen (szinte) teljesen azonos egymással.