|
A <big>'''determinációs folyamat'''</big> során azt állapítjuk meg, hogy: I. '''''osztott vagy osztatlan-e''''' a pajzs (EGY, OSZ), II. milyen a fő címermező '''''borítása''''' (E, T), III. milyen '''''fő címerábra''''' van a fő címermezőben (pó, cöl, hbp, ker, pfő, pta, em, emb, tár, áll, term, növ, ec). Ha ezzel végeztünk és a címert még mindig nem sikerült meghatároznunk, csoportjába besorolnunk, a IV. lépésben vizsgáljuk '''''a fő címerábra [[megkülönböztető jegyek|megkülönböztető jegyeit]]''''': a.) ''szám''át, majd b.) ''külön jegyeit'', c.) ''helyzet''ét, d.) ''kiegészítő jegyeit'', e.) ''szín''ét.
Mivel azAz osztott címerekcímereknél tagolásaa tagolás miatt a kis ábrákon (pl. egy pénzérmén, pecséten) a mezőkben elhelyezett címerábrák nehezen felismerhetőek,ismerhetők azfel. osztottEzért címereknélitt arra törekszünk, hogy minélaz többegyes különböző határozói kategóriát hozzunk létre magacímereket a tagolás eltérései alapján minél részletesebben besorolhassuk. Ezért alkotnak külön-külön csoportot aalkotnak boglárpajzzsalaz ellátottosztatlan címerek (b)O; osztottolyan címerek, illetvemelyek amezője nem osztott, de boglárpajzs nélküliés (bn)más osztottkispajzs címereklátható benne), továbbáa felezett (F), a nemharmadolt osztott(H), négyelt (noN), főötödölt címermezővel(Ö), hatodolt (HA) és aza hatnál többször osztott (oszHT) főcímerek. címermezővelA rendelkezőnagyobb címerek,osztási fok már viszonylag stbritka. Szükség esetén az egyes alkategóriákon belül az osztott címerek meghatározása is tovább folyhat az egyszerű címereknél használt elvek szerint, azaz a fő címerábra (mesteralak vagy címerkép) és ezek megkülönböztető jegyei szerint, de a tagolásoktagolási fok fent említett részletessége így is elégséges határozói kategóriát eredményez ahhoz, hogy megfelelően kis számú címert tartalmazó csoportok jöjjenek létre.
Lássuk ezutánezek után a címerhatározás konkrét szabályait!
=== I. Egyszerű és osztott címerek ===
|
