„Címerhatározó/A címerhatározás szabályai” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
46. sor:
*A címer '''''egyszerű''''' (EGY):
 
1. Ha az ''[[alap]]'' borítása[[borítás]]a ''egynemű'' (egyféle borítású -- [[arany]], [[ezüst]], [[vörös]], [[kék]], [[zöld]], [[fekete]], [[színek|egyéb szín]], [[prémek|bubdabőr]]).
 
2. Ha az alap ''többnemű'' (pl. arannyal és vörössel [[hasított]] pajzs), a [[pajzs|címerpajzs]] akkor nem számít osztottnak:
 
a) ha a mezők[[mező]]k (tagolások[[tagolás]]ok) egyikében ''sincs [[címerábra]]'' (ekkor a tagolások mesteralakok[[mesteralak]]ok),
 
b) ha a címerábra ''mindegyik mezőre'' [[színváltó címer|színváltás]] nélkül rá van helyezve (ez többmázú alap), miközben a mezők egyikében ''sincs'' egyéb címerábra (a cölöpölt, pólyázott, vágott, [[sakkozott]], stb. pajzsok szintén ilyen többmázú alapok és nem külön mezők konglomerátumai).
 
3. ''Nem'' számít ''osztás''nak:
 
a) a ''[[pajzsfő]]'' és a ''[[pajzstalp]]'' (mesteralakok), ha borításuk eltér a pajzsmező borításától,
 
b) az ''egyféle borítású alap''on nem egyenes osztóvonallal[[osztóvonal]]lal (vagy ennek görbe változatával), hanem ''mesteralakkal'' (pl. cölöppel[[cölöp]]pel, esetleg címerképpel) tagolt pajzs akkor sem, ha az egyféle borítású alapon más [[címerábra]] is van,
 
c) az ''osztóvonalra'' helyezett és ''különböző borítású'' mezőket elkülönítő mesteralak (esetleg címerábra), ha egyik mezőben ''sincs'' címerábra,
64. sor:
d) a pajzsmezőt ''teljes egészében'' beborító pólyázás, cölöpözés, hasítás, vágás, harántpólyázás, sakkozás, stb. (ezek ''alapok''),
 
e) ''[[természetes ábrázolásmód]]'' esetén (pl. hullámzó tengeren hánykolódó hajó, sziklák közt csörgedező patak) a pajzs osztatla és egyféle borítású (a címermező színe az ég kékje).
 
 
81. sor:
b) ha a ''többnemű alapon'' az osztóvonalon mesteralak van (pl. pólya vagy egyéb címerábra), és az ilyen módon elválasztott mezők legalább egyikében egyéb címerábra ''is van'', a címer ugyancsak osztott lesz.
 
5. Osztott címernek számít mindenféle címer, melyen ''boglárpajzs'' vagy bármilyen helyzetben egyéb ''kispajzs'' található (mint pl. Litvánia címerében a lovas kezében tartott kettős keresztes pajzs), mivel ezen címereket legalább két másik címerpajzsból állították össze -- kivéve a [[Heraldikai lexikon/Művészcímer|művészcímert]], melymivel osztatlanitt címerneka [[díszített|díszíttlen]] kispajzs nem külön [[címer]]nek, hanem [[címerkép]]nek számít.
 
6. Osztott címernek számít az ''egyesített címer'' is (mivel összetett).