„Heraldikai lexikon/Alispán” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
a A Alispán lapot átmozgattam a következő névre: Heraldikai lexikon/Alispán .
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
20. sor:
okleveleket. A 16. században a főispán és a közgyűlés közösen választotta meg az alispánt. Az 1723. 56. tc. értelmében
a főispán négy jelöltje közül a vármegyei közgyűlés választotta, míg Erdélyben az urával együtt lépett hivatalba és
köszönt le.
köszönt le. Az 1870:42. tc. értelmében az alispán a polgári [[vármegye]] első tisztviselője lett. Ő vezette a megyei
 
A megyében élő nemesek negyedévente tartották a közgyűléseket, ezek között voltak az ún. kisgyűlések, melyen a megyéhez fordulók mindennapos apró-cseprő ügyeit intézték. A közgyűléseken a megyét a megye nemeseinek összessége képviselte. A megye közönségéhez érkezett ügyekhez bárki hozzászólhatott és azokról szavazást kérhetett. A megyei tisztikar élén az uralkodó által kinevezett főispán állt. A tisztikar többi tagját a megyei nemesség maga választotta. A vármegye első - 6 évre - választott tisztviselője az alispán volt. A kinevezett főispánnak nem volt alárendelve, hanem önállóan intézte a megyei közigazgatást mint első alispán. A második alispán végezte a bíráskodást, ő volt a vármegyei törvényszék elnöke is. Rangban a következő tisztviselő a főjegyző, majd az aljegyző ([[szolgabír]]ó) volt. Tiszteletbeli aljegyzőt a főispán nevezhetett ki. A bíráskodásban [[esküdt]]ek segédkeztek, akik munkájukért napidíjat kaptak. A megye köztiszteletben álló személyeinek és az esküdteknek a címe táblabíró volt. Megbízatásuk a következő tisztújításig tartott.
 
köszönt le. Az 1870:42. tc. értelmében az alispán a polgári [[vármegye]] első tisztviselője lett. Ő vezette a megyei
közigazgatást és a tisztviselői kar elöljárója lett. A tisztség 1950-ben, a tanácsrendszer létrejöttével szűnt meg.