„Címerhatározó/Kanizsay címer” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
65. sor:
A család tagjai közül András 1695-ben beregi tisztviselõ, Benedek 1702-ben beregi szolgabíró, Ferenc (meghalt 1880 körül), beregmegyei tisztviselõ és ügyvéd. - késobb szatmári rendőrkapitány, Jeno (1910 körül) lázári birtokos, Zsigmond (1832-1899) tanár, Gábor (2004) vadgazdálkodási vállalkozó Somogyban, leánya Sarolta.[http://209.85.229.132/search?q=cache:aiA2X8nU7RgJ:www.kanizsay.hu/kanizsay.html+c%C3%ADmerszerz%C5%91&cd=25&hl=en&ct=clnk&gl=uk]
*Irodalom:
A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
[http://209.85.229.132/search?q=cache:aiA2X8nU7RgJ:www.kanizsay.hu/kanizsay.html+c%C3%ADmerszerz%C5%91&cd=25&hl=en&ct=clnk&gl=uk]
----
==Kanizsay 1643==
Nagy Iván elkövetett még egy tévedést. Igaz ember nem gondolhatta, hogy két (ma már egyesült) szomszédos faluban ugyanolyan nevű birtokos család egymással nem rokon. Címeres levelük alapján viszont jól elkülöníthetők. A településeket Hetének és Fejércsének hívták, ma egyszerűen Hetefejércse. A Fejércsén (majd Csarodán) birtokos Kanizsayak őse György 1643-ban nyert nemességet, melyet a Szabolcs megyei Csengeren hirdettek ki. Az armalis (megtalálható a Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Levéltárban) tanúsága szerint a címer: aranykoronán könyöklő vörösmezű kar egyenes kardot tart. A sisakdísz: koronából emelkedő vörösattilás magyar vitéz jobbjában egyenes kardot, baljában vérző levágott török fejet tart.
A család birtoka Fejércsén, Csarodán volt, a kúria maradványai még megtalálhatók Hetefejércsén. A leszármazottak ma Tiszaadonyban, Miskolcon, Feõzsolcán, Gégényben, Kolozsváron, Budapesten élnek. A nemes Kanizsay családok közül ők rendelkeztek a legnagyobb birtokkal. Egy 1893-as összeírás szerint az akkor élt Ignác és Ferenc 136 holdon gazdálkodott.[http://209.85.229.132/search?q=cache:aiA2X8nU7RgJ:www.kanizsay.hu/kanizsay.html+c%C3%ADmerszerz%C5%91&cd=25&hl=en&ct=clnk&gl=uk]
*Irodalom:
A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
[http://209.85.229.132/search?q=cache:aiA2X8nU7RgJ:www.kanizsay.hu/kanizsay.html+c%C3%ADmerszerz%C5%91&cd=25&hl=en&ct=clnk&gl=uk]
----
==Kanizsay 1649==
Borovszky Samu Borsod megyéről írt monográfiájában szól a megyei nemeslevél kihirdetésekről. Itt olvasható Kanizsay András 1649.02.05. Címeres levelet nyer, fia András, lánya Katalin. 1729 év: Kanizsay nemeslevél kihirdetése Borsodban. [http://209.85.229.132/search?q=cache:aiA2X8nU7RgJ:www.kanizsay.hu/kanizsay.html+c%C3%ADmerszerz%C5%91&cd=25&hl=en&ct=clnk&gl=uk]
*Irodalom:
90 ⟶ 124 sor:
A család Nagykanizsáról származott át Győrbe, korábbi neve Kovács volt.
*Irodalom:
A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
[http://209.85.229.132/search?q=cache:aiA2X8nU7RgJ:www.kanizsay.hu/kanizsay.html+c%C3%ADmerszerz%C5%91&cd=25&hl=en&ct=clnk&gl=uk]
----
==Horvátországi Kanizsay család==
[[Fájl:Horvát-szlavóniai_Kanizsay.jpg]]
Van egy címer a Siebmacher Wappen-buchban, melyet nem tudok hova tenni. Egyedül a 17. századi miskolci familiának nincs meg a címere, de ez szinte biztosan nem az övék. Nagy Iván ezt a címert a heteiek címerének véli, de ez sem igaz. Szerepel a címer a Wappenbuch magyarországi és horvát-szlavón fejezetében is. Az elõbbinél semmit, az utóbbinál annyit lehet megtudni, hogy a Varasd megyében 1740-ben szolga-bíróskodó Kanizsay Farkas címere. A haránt kettéosztott pajzs jobb alsó felén ráadásul az Osl nembéli Kanizsayak címerképe, a sasláb található. Az o nemesség adományozásuk eredete talán még a középkorba nyúlik vissza (ezért az időrendi sorrendet tekintve kakukktojás), de mindenképpen minimum 16. századi. Horvátországban az ottani országgyulés a Sabor hirdette ki a nemesség-adományozásokat, egyszer talán kezembe akad egy dokumentum erről a kihirdetésről is. Nagy valószínuséggel ebbe a családba tartozik Kanisay Miklós, aki 1654-ben Kiskomár várában lovaskapitány volt (ebben az időben nem élt Miklós a többi Kanizsay családban). Pálffy Géza egy a szlavóniai Budor családról szóló tanulmányában pedig megemlíti, hogy Budor Izabellát Kanizsay Mihály vette noül 1620 körül. Ez a Mihály még 1641-ben biztosan élt, egy másik forrás is említi. 1608-09-ben pedig Benedek, mint Korpona várának alkapitánya szerepel egy Benda tanulmányban. Családtag lehet az a Kanizsay Márton is, aki Körös-Belovár megye küldötteként vett részt 1818-ban Somogy megye tisztújító gyulésén. Horvátországban a mai napig élnek Kanizsay nevuek (ott Kanižaj-nak írják), illetve onnan Ausztráliába is elszármazott egyikük.[http://209.85.229.132/search?q=cache:aiA2X8nU7RgJ:www.kanizsay.hu/kanizsay.html+c%C3%ADmerszerz%C5%91&cd=25&hl=en&ct=clnk&gl=uk]
*Irodalom:
| |||