„Címerhatározó/Palásthy címer” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
 
----
==Palásthypalásti 1506Palásthy==
 
[[Fájl:Iváncsfalvi_Dombay_és_Palásthy_(1506)Palasthy_cimer.jpg]]
[[Fájl:Palasthy Kast-rest-mix-50.jpg|100px]]
 
A címert a család 1421- ben kapta Zsigmond királytól.
Ez a nagyon is komplikált, a czímerszerző életének Jajcza vára alatt átélt csata-epizódját elénk táró czímer a renaissance czímerfestészetének egyaránt mutatja előnyeit és hátrányait. Előnye a szép miniature-festés, a ruháknak gondos rajza, mi által a XVI. század elején viselt köznemesi hadi öltözet formájára nézve valóságos kútfő. Előnye a magyar heraldikában oly korán feltünő arczképszerűség; mert a törököt levágó magyar vitéz jellemző arcza kétségtelenül a Jajcza váránál magát annyira kitüntető fő czímerszerzőt, Iváncsfalvi Dombay János deákot akarja elénk állítani.
 
Paláston (ma Plášťovce) látható a XVIII. század elején emelt, eredetileg barokk stílusú Palásthy-kastély. Palásthy Ferenc császári tábornok építtette, s a munkálatok 1730-ra fejeződtek be. A XIX. század elején klasszicista stílusban átalakították. Az U alaprajzú kétszintes épület középrizalitos déli homlokzata háromszögletű orommezővel zárul. A falkorona fölé emelkedő háromszögű oromzatot szobrászati elemek díszítik. A háromszög belsejében a Palásthy család címere látható: a négyelt pajzs 1. és 4. mezejében egy-egy ökörfővel, a szarvak közepén kereszttel; a 2. és 3. mezőben pedig kardot tartó könyöklő páncélos kar látható, a hajlás felett hatágú csillaggal és félholddal. A háromszög csúcsán kőváza áll, a két szár közepén pedig egy-egy félkézen könyöklő, másik kezében kerek pajzsot tartó allegorikus szobrot látni.[http://www.plastovce.sk/m_pam.html]
E festészeti és viselettörténeti előnyökkel azonban szemben állnak a heraldikai hátrányok. Maga a kép czímernek lehetetlen, blazonálhatatlan csatajelenetet ábrázol. A heraldika, kivált a czímeradományok kora óta, erősen táplálkozik ugyan a czímerszerzők által véghezvitt egyes fegyvertényekből, azonban ezeket jelképekkel örökíti meg. A renaissance tovább megy. Nem elégszik meg azzal, hogy valami heraldikai motivummal utaljon a megtörtént nevezetes hadi tettre, hanem megteszi czímernek magát a csatajelenetet úgy, a hogy megtörtént, festmény formájában, naturalisztikus ábrázolásban. Czímerképpé ez csak az által lesz, hogy a festmény czímerpajzson foglal helyet. Bármily szép legyen is maga a miniature, ez által nem szép czímerré válik. Hozzájárul ehhez az is, hogy a renaissance ízlése elhanyagolja a czímernek egyéb alkotó részeit. Itt például a sisak túlságosan vaskos és nyomott. A sisakdísz levélszerű diszítéssé, a blazonálhatatlan sisaktakaró pedig ornamentális modorban tartott sokszínű guirlanddá lesz.
Mindezen heraldikai hibák és fogyatkozások azonban semmit sem vonnak le a Dombay-czímer művelődéstörténeti érdekéből és a Budán készült festmény szépségéből.
 
(Fejérpataky László és Áldásy Antal : Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és
Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926))
 
*Irodalom:
21 ⟶ 18 sor:
 
Külső hivatkozások:
 
[http://csaladfakeszites.hu/node/59]
 
Vö. [[Dombai címer#iváncsfalvi Dombay|Dombay címer]]
 
----
==Palásthy 1506==
 
[[Fájl:Iváncsfalvi_Dombay_és_Palásthy_(1506).jpg]]
==palásti Palásthy==
 
Ez a nagyon is komplikált, a czímerszerző életének Jajcza vára alatt átélt csata-epizódját elénk táró czímer a renaissance czímerfestészetének egyaránt mutatja előnyeit és hátrányait. Előnye a szép miniature-festés, a ruháknak gondos rajza, mi által a XVI. század elején viselt köznemesi hadi öltözet formájára nézve valóságos kútfő. Előnye a magyar heraldikában oly korán feltünő arczképszerűség; mert a törököt levágó magyar vitéz jellemző arcza kétségtelenül a Jajcza váránál magát annyira kitüntető fő czímerszerzőt, Iváncsfalvi Dombay János deákot akarja elénk állítani.
[[Fájl:Palasthy_cimer.jpg]]
[[Fájl:Palasthy Kast-rest-mix-50.jpg|100px]]
 
E festészeti és viselettörténeti előnyökkel azonban szemben állnak a heraldikai hátrányok. Maga a kép czímernek lehetetlen, blazonálhatatlan csatajelenetet ábrázol. A heraldika, kivált a czímeradományok kora óta, erősen táplálkozik ugyan a czímerszerzők által véghezvitt egyes fegyvertényekből, azonban ezeket jelképekkel örökíti meg. A renaissance tovább megy. Nem elégszik meg azzal, hogy valami heraldikai motivummal utaljon a megtörtént nevezetes hadi tettre, hanem megteszi czímernek magát a csatajelenetet úgy, a hogy megtörtént, festmény formájában, naturalisztikus ábrázolásban. Czímerképpé ez csak az által lesz, hogy a festmény czímerpajzson foglal helyet. Bármily szép legyen is maga a miniature, ez által nem szép czímerré válik. Hozzájárul ehhez az is, hogy a renaissance ízlése elhanyagolja a czímernek egyéb alkotó részeit. Itt például a sisak túlságosan vaskos és nyomott. A sisakdísz levélszerű diszítéssé, a blazonálhatatlan sisaktakaró pedig ornamentális modorban tartott sokszínű guirlanddá lesz.
Paláston (ma Plášťovce) látható a XVIII. század elején emelt, eredetileg barokk stílusú Palásthy-kastély. Palásthy Ferenc császári tábornok építtette, s a munkálatok 1730-ra fejeződtek be. A XIX. század elején klasszicista stílusban átalakították. Az U alaprajzú kétszintes épület középrizalitos déli homlokzata háromszögletű orommezővel zárul. A falkorona fölé emelkedő háromszögű oromzatot szobrászati elemek díszítik. A háromszög belsejében a Palásthy család címere látható: a négyelt pajzs 1. és 4. mezejében egy-egy ökörfővel, a szarvak közepén kereszttel; a 2. és 3. mezőben pedig kardot tartó könyöklő páncélos kar látható, a hajlás felett hatágú csillaggal és félholddal. A háromszög csúcsán kőváza áll, a két szár közepén pedig egy-egy félkézen könyöklő, másik kezében kerek pajzsot tartó allegorikus szobrot látni.[http://www.plastovce.sk/m_pam.html]
Mindezen heraldikai hibák és fogyatkozások azonban semmit sem vonnak le a Dombay-czímer művelődéstörténeti érdekéből és a Budán készült festmény szépségéből.
 
(Fejérpataky László és Áldásy Antal : Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és
Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926))
 
*Irodalom:
42 ⟶ 39 sor:
 
Külső hivatkozások:
 
[http://csaladfakeszites.hu/node/59]
 
Vö. [[Dombai címer#iváncsfalvi Dombay|Dombay címer]]
 
 
[[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Rövidítések]]