„Címerhatározó/Baja címere” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
8. sor:
Ádám és Éva Baja város címerében
A település első hiteles említése 1323-ból való. A város a török uralom alól Buda visszavétele után szabadult fel, és kincstári tulajdonba került. A török elleni háborúkban fontos szerepet játszott, különösen az utánpótlás biztosítása révén, ezért 1696. december 24-én I. Lipót császár mezővárosi rangot adott neki. Ádám-Éva napjával magyarázható Baja címere is, amely az első emberpárt ábrázolja a paradicsomban az almafa alatt. A szocializmus évei alatt - vallási tartalma miatt - a város nem használhatta régi címerét.
"Baja város címere - felül koronával díszített - barokk rámás, tárcsa alakú pajzson búzavirág kék mezőben, zöld talajon álló, barna törzsű, zöld levelű, arany gyümölcsű almafa, amelynek törzsén körülcsavarodó zöld kígyó kúszik felfelé. Az almafa alatt a pajzs jobb oldalán meztelen, természetes színű férfi alak - bibliai Ádám -, a pajzs bal felében a férfi alak felé forduló, meztelen, természetes színű nőalak -bibliai Éva - áll, almát nyújtva Ádámnak."
Baja város mai címerének története 300 évre nyúlik vissza, s nem tudjuk volt-e, vagy milyen lehetett korábban. A török uralom megszűnte után I. Lipót császár 1696. december 24-én mezővárosi rangra emelte, s valószínűleg ekkor kapta pecsétjét is, mely az első emberpárt ábrázolja a paradicsomi almafa alatt.
Nem ritkaság, hogy egy település, megye címerében egyházi személy vagy bibliai jelenet látható - így a régi Bács-Bodrog vármegye címerpajzsán Szent Pált ábrázolták, mely a mai Bács-Kiskun megyei egyesített címerében is megtalálható -, de Baja címere mégis egyedülálló.
A címerrajz ugyanis a város történetének egy fontos mozzanatát meséli el, hiszen a várossá nyilvánításra, a születésnapra, december 24-ére, Ádám és Éva napjára utal, több tehát egy bibliai jelenetnél.
Baja város címerének oromdísze a leveles korona, melynek stilizált alakja a kör tökéletességet, a világmindenséggel való szoros kapcsolatot jelképezi. Gyűrűként egyesíti ami fölötte, és alatta van, de egyben az égi és a földi világ határát is kijelöli. A korona és a címer barokk rámájának színe aranysárga, az örökkévalóság és halhatatlanság szimbóluma.
A barokk ráma csigavonalaival a ciklikus ismétlődés jegyében a kibontakozást, növekedést, fejlődést, így az élet ismétlődő ritmusát, de ugyanakkor a megérkezést, bezárulást is jelképezi. Összességében a természet évenkénti pusztulásának és újjászületésének szimbóluma, ami a teremtéstől a világ végéig tart. A ráma csigavonal motívuma ugyanakkor utal a város címerének másik két fontos elemére: a kígyó alakra és a vízre is, mert szimbóluma az ősvíznek, melyből minden élet ered s mely a város életében mindig meghatározó szerepet játszott. De út és időjelkép is, mely hol egy-, hol kétirányú, egymással ellentétes erők, mozgások kifejezője lehet.
A címer aranysárga színe az örökkévalóságot, a halhatatlanságot, búzavirágkék színe a tisztaságot, igazságot és hűséget, zöld színe az újjászületést és egészséget, barna színe pedig az alázatot jelképezi.
A bibliai almafán nyolc arany gyümölcsöt láthatunk. A számszimbolika szerint a nyolc a kozmikus egyensúly száma, a világmindenség rendjét szimbolizálja. (Noé bárkájában is nyolc lélek menekült meg, s ezért ez a feltámadás előképeként is felfogható.) Éva egy aranyalmát nyújt Ádámnak, s ez az egyes szám a tett szimbóluma.
Így alkothat tehát Baja város címerében a korona, a barokk ráma, a bibliai jelenet, a szám és szín szimbolika egy újra és újra kinyíló és bezáruló jelképrendszert.[http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-baja.shtml]
<gallery>
Kép:Baja_címere,.jpg|Baja címere ma
</gallery>
*Irodalom:
18 ⟶ 43 sor:
Külső hivatkozások:
[http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-baja.shtml]
[http://www.vendegvaro.hu/Baja/Multidezo]
| |||