„Címerhatározó/Baja címere” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
30. sor:
Így alkothat tehát Baja város címerében a korona, a barokk ráma, a bibliai jelenet, a szám és szín szimbolika egy újra és újra kinyíló és bezáruló jelképrendszert.[http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-baja.shtml]
Eljött az idő, hogy a 150 éves elnyomás után a török végre kitakarodott hazánkból. Így Bajáról is, a mai főtér területén volt belső várból és a külső polgárvárosból... A lakosság rettenetesen megszenvedte a háborúskodást, az ide-oda vonuló hadak szüntelen mozgását és az ezzel kapcsolatos terheket, amikor például egész ezrednyi katonaság Baján tanyázott. Az elszállásolás, a hadak etetése-itatásához, fogatokkal való ellátásához járultak a mindenféle jogcímen szedett adók. Ez aztán végül oda vezetett, hogy sokan elmenekültek a mértéktelen sarc elől. Az itt maradottak pedig 1696 novemberében folyamodvánnyal fordultak a bécsi udvari kamarához tarthatatlan helyzetük megváltoztatásáért. I. Lipót császár helyt adott a bajaiak kérésének, és Bajának mezővárosi rangot és ezzel járó kiváltságokat adományozott. Az uralkodó a kiváltságlevélben engedélyezte, hogy a lakosok a soraikból 12 esküdtet, majd az esküdtek maguk közül egy bírót válasszanak, és elrendelte, hogy állami hivatalnok – az uralkodó tudta nélkül – ne vethessen ki újabb terheket, és ne avatkozhasson be a város közügyeibe...
A kiváltságlevél kelte 1696. december 24-e, Ádám-Éva napja. A közhiedelemmel ellentétben a mezővárosi adománylevélben címer nem szerepel. Csak később kezdték a bajaiak a város címerén – a kor gyakori szokása szerint – az adományozás napjához, az Ádám-Éva naphoz kötődő bibliai jelenetet ábrázolni. Amikor az álnok kígyó megkísérti ősszüleinket, hogy egyenek a paradicsomi almafa tiltott gyümölcséből.
A városháza főbejárati lépcsőházának festett üvegablakán a címer a barokk korra jellemző díszes formában szerepel. Sokan úgy gondolják, hogy ez az eredeti címerábrázolás. A tévedés rögtön kiderül, ha tudjuk, hogy a városházát a millennium évében, 1896-ban építették át az eredeti barokk palotából a mai formájára. A mai – egyébként nagyon szép városcímert – a heraldika jeles tudósai tervezték a hagyományok iránti hűséggel -, de bizonyos gyakorlati szempontok figyelembevételével. A címerrajz megtartotta – mint úgynevezett-beszélő címer – az első emberpár bibliai jelenetét, de a kor kívánalmainak megfelelve. Tehát a címerrajz és színezés nem lehetett túlzottan bonyolult, mert a reprodukálhatóság szempontjait – például a zászlókon vagy a bélyegzőkön – figyelembe kellett venni.[http://bajastory.info/helytortenet/gal-zoltan-baja-cimere-es-igaz-tortenete.story]
<gallery>
37 ⟶ 45 sor:
*Irodalom:
Gál Zoltán: Baja címere – és igaz története. Bajastory.info, 2009. február 26.
A város címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
45 ⟶ 53 sor:
[http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-baja.shtml]
[http://bajastory.info/helytortenet/gal-zoltan-baja-cimere-es-igaz-tortenete.story]
[http://www.vendegvaro.hu/Baja/Multidezo]
| |||