„Heraldikai lexikon/Bíboros” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A bíborosok rangjelölő jelvényei: téves többes szám jav. |
Téves állítások törlése (vatikán hercege, szentekkel egy sorban, Mátyás 1493-ban kieszközli a bíbort), az Egyházi Törvénykönyv világos megfogalmazásának beillesztése a bevezetőbe |
||
1. sor:
A '''bíboros''' a pápa után a legmagasabb [[rang]] a katolikus egyházban. A római pápa szabadon
A bíborosok testületének 80 év alatti tagjai a [[pápa]] halála után általában a saját soraikból választják
meg az új pápát. A Kúria hivatalaiban működő bíborosok a megyéspüspökök kivételével kötelesek Rómában
▲meg az új pápát. A bíborosok a megyéspüspökök kivételével kötelesek Rómában tartózkodni.
[[Kép:Álló_medve.PNG bíborosi jelvények Fráter György bíboros, Erdély helytartója, az új erdélyi államhatalom
21 ⟶ 20 sor:
<!-- A CÍMERDOBOZ VÉGE -->
A bíboros idegen nyelvi megfelelője az egyházi latin cardinalis (episcopus) származéka, jelentése sarkalatos, fő (püspök). A
Rómában a királyok ősi viselete volt.
▲Rómában a királyok ősi viselete volt. Vörös öltözékük azt szimbolizálja, hogy a [[pápa|pápával]] együtt készek akár vérüket
▲is ontani a hitért és Krisztusért. Egy sorban tartják őket a szentekkel.
A bíborosok kinevezése gyakran volt politikai játszmák és rokoni összefonódások eredménye. A középkorban többségük az olasz
nemesi családokból került ki. Az egyik legfiatalabb bíboros, Estei Hyppolit (Ippolito d'Este, 1479-1520), Betarix királyné
unokaöccse volt, akit Mátyás már hétéves korában esztergomi érsekké nevezett ki;
címet, [[kánonjog]]i értelemben is csak épphogy nagykorú volt.
==A bíborosok rangjelölő jelvényei==
A vörös
karimával ellátott fejfedő. Eredetileg a kalap zsinórját csak egy
csomóval kötötték meg. Később a csomók száma megnövekedett, majd felváltották a bojtok. A 18. századtól a bíborosi kalap
bojtjainak száma oldalanként 15-ben állapodott meg. Ezt az 1832-es dekrétum szabályozta. Korábban a bojtok számát nem írták
elő. A kalapot ma már csak
használják. Ha a bíboros [[herceg]] vagy [[gróf]] volt, koronáját a bíborosi kalap alá, a pajzsra helyezte. Ennek viselését
Rómában azonban
[[címersátor]], [[pajzstartó]]k és [[rendjel]]ek is.
A [[pajzs]], kalap, zsinórok és bojtok, valamint a [[jelmondat]] mellett a kuriális bíborosok (azok, akik Rómában tartózkodnak és
az ottani dikasztériumokban dolgoznak) csak a [[kettős kereszt|pátriárka keresztet]] viselik, míg az extrakuriális bíborosok
a megfelelő keresztet tüntetik fel a [[címer]]ükben (a püspökök a [[latin kereszet]]et, az érsekek a pátriárka kereszetet). Az
| |||