„Címerhatározó/Alcsútdoboz címere” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
a A Alcsútdoboz címere lapot átmozgattam a következő névre: Címerhatározó/Alcsútdoboz címere .
Szegedi László (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
 
----
 
A település jelenlegi formájában 1950-ben jött létre Alcsút (németül Altschutt) és Vértesdoboz községek összevonásával.
 
[[Fájl:Alcsúti_pecsétnyomó.jpg|thumb|Az alcsúti pecsétnyomó lenyomata]]
[[Fájl:A_dobozi_possessorok_pecsétje_a_XVIII._században.jpg|thumb|A dobozi possessorok pecsétje a XVIII. században]]
[[Fájl:Vértesdoboz_hivatalos_pecsétje_a_századfordulón.jpg|thumb|Vértesdoboz hivatalos pecsétje a századfordulón]]
 
[[Fájl:Alcsút_község_pecsétje.jpg|thumb|Alcsút község pecsétje]]
 
[[Fájl:Alcsúti_Segélyegylet_pecsétje.jpg|thumb|Az Alcsúti Segélyegylet pecsétje]]
[[Fájl:Az alcsúti_méhészegyesület_pecsétje_.jpg|thumb|A méhészegyesület pecsétje]]
 
[[Fájl:Alcsútdoboz_címere.jpg]]
 
Alcsútdoboz címereközség
 
(Fejér megye)
 
Címere kék színű, csücskös talpú pajzsban, ezüst színű behajlított, páncélozott jobb irányú jobb kar kézben szablyát tart. A pajzs fölött két zöld levél között, természetes ábrázolásban kaukázusi hóvirág található.
 
Alcsútdoboz története:
 
Alcsútdoboz Fejér megye északi részén, a Vértes hegység északnyugatról délkeleti irányba húzódó nyúlványai közt lévő egyenes befutású Váli-völgyben fekszik. A község határa 5070 ha. Lakossága 1475 fő. Alcsútdoboz Alcsút és Vértesdoboz községek egyesítésével jött létre 1950-ben. A Csút helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással, amely utal az alapító Csúthy családra. Leletek tanúsága szerint Alcsút a kőkorszak óta lakott hely. Első okleveles említése 1365-ben íródott, amelyben az Alchuthy nemeseket említik meg. A mohácsi vész előtt Alcsúton nemes telkeken világi birtokosok laktak vagy másutt lakó birtokosoknak volt itt részbirtokuk. A török hódoltság alatt az adószedők tíz nevet említenek 1543-ban, mikor Székesfehérvár elesik, a környező falvakat - így Alcsútot is - felégetik, a lakossága Csepel-sziget nádasaiba menekül. Az 1600-as évek elején visszatelepülő lakosság már református hitű, és felépít egy kis templomot.
 
A falu nemesi jogait senki sem vitatta 1665-ig, ekkor jelentkezett birtokigényével a pápai pálos kolostor és megindult a csaknem 100 évig tartó harc az alcsúti birtokért. Végül 1753-ban a falu a pálosoké lett, de II. József 1786-ban feloszlatja a pálos rendet a falu a vallásalapé lett. 1819-ben József nádor kapja hitbizományba a birtokot, s megkezdődik az építkezés. 1819-27 között felépül a kastély Pollach Mihály tervei alapján klasszicista stílusban. Sorban felépül 7 puszta és számos ház a faluban. A pusztákon a rendszerszerű talajművelés 1825-ben kezdődik és két évtized múltán világhírű mintagazdaság díszlett az alcsúti rögön, ahova tanulni járnak az angolok, franciák és hollandok. József Károly főherceg 1867-től ura a birtoknak, amelyet a kor vívmányai szerint tovább fejlesztett. A kastély-parkot is ő gazdagította további növényritkaságokkal. Megtanul cigányul és megpróbálta a vándor cigányságot betelepíteni, de nem sok sikerrel járt. 1882-ben önkéntes tűzoltó egyesületet hozott létre, felesége Klotild főhercegnő pedig óvodát építtet. 1898 őszén átadják a Székesfehérvár-Bicske vasútvonalat.
 
Apja halála után 1905-ben József Ágost lett Alcsút ura, de ő nem tartózkodott annyit a faluban, mint édesapja, hanem a katonai pályát választotta. Apja fogadalmát még teljesítette és megépíttette a faluban a katolikus templomot 1907-ben.
 
Az első világháborúba Alcsútról 243 férfit hívtak be és 63 fő halt hősi halált. 1920-ban a Nagyatádi Szabó István féle földreform során 137 kh szántót osztottak ki. 1926-ban bevezetik a faluba a villanyt. 1943-ban országzászlót állítanak a falu főterén, hogy együttérzésüket fejezzék ki a frontra induló katonáknak. 1944. december 23-án érték el Alcsútot az orosz csapatok, ezen a napon gyullad ki a kastély és nagy része leégett. Mikor 1945. márciusában a falut elhagyták "a felszabadítók" a falut "megszabadították" az állatállomány 95 százalékától.
 
1945-ben földet osztottak, 3338 kh-ot. 1949-ben alakult az első TSz, melyet 1959-ben további 5 követte. Végül 1960-ban egyesültek a TSz-ek "Egyetértés" névvel. Az 1950-es években a még álló kastély falait lebontották és elhordták a környező településekre, mivel a Megyei Pártbizottság bontásra ítélte az épületet. Csak a tympanon maradt meg épen és a kápolna.
 
A pusztákon 1953-ban állami gazdaság jött létre.
 
1993. január 13. és 1994. március 23 között a TSz területekből 879 ha földet licitáltak ki a földárveréseken, a tetemes részaránytulajdon kivitel után 1997-ben az Egyetértés Mgtsz megszűnt.
 
A földárveréseken Máriavölgy puszta környékén 300 ha szántót vásárolt meg a PSU Kft. és ezen a területen jött létre a golfpálya, amelyet az időközben megalakult Pannon Golf és Country Klub üzemeltet és birtokol, melynek tiszteletbeli elnöke Habsburg Mihály főherceg, József nádor unokája.
 
1993-ban földgázt vezettek be a faluba. 1999. április 1-én avatták fel a sportcsarnokot, amely 180 millió forintba került, amelyet a község saját erőből épített.
 
E-mail: onkalcs@axelero.hu
 
http:// alcsutdoboz.onkori.econet.hu
[http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-alcsutdoboz.shtml]
 
 
19 ⟶ 57 sor:
 
 
[http://hu.wikipedia.org/wiki/AldebrAlcs%C5C3%91BAtdoboz]
 
[http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-alcsutdoboz.shtml]
 
[http://sulinet.hu/oroksegtar/data/100_falu/Alcsutdoboz/pages/012_doboz_az_uj_adomany.htm]
 
[[Heraldikai lexikon/Rövidítések|Rövidítések]]