„Linux/Parancssor” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Várakozásijel: névelő törlés, kötösző váltás |
bővítés |
||
42. sor:
A Linux terjesztések lehetővé teszik grafikus bejelentkezést is. Erre a célra XDM, KDM vagy a GDM csomag
valamelyikének telepítése ad lehetőséget.
== Várakozásijel ==
68 ⟶ 69 sor:
$ echo $PS1
</pre>
<br>
A rendszer mielőtt megjeleníti a várakozási jelet beolvassa a PS1 környezeti változó tartalmát. A várakozási jelet ez alapján állítja be.
Debian GNU/Linux 5.x felhasználók esetén alapértelmezésként ez így néz ki:
<pre>
\[\e]0;\u@\h: \w\a\]${debian_chroot:+($debian_chroot)}\u@\h:\w\$
</pre>
<br>
'''X terminál színezése'''
<pre>
export PS1='${debian_chroot:+($debian_chroot)}\[\033[01;34m\]\u@\h\[\033[00m\]:\w\$ '
</pre>
<br>
'''Egyszerű prompt'''
<pre>
$ export PS1="$ "
</pre>
Akkor használjuk, ha az útvonal nagyon hosszú szeretnénk egy egyszerű várakozási jelet.
<br>
Ha a fentieket szeretnénk véglegesíteni akkor a /home/joe/.bashrc állományban
írjuk a fenti sorokat:
'''Például'''
<pre>
$ echo "export PS1='$ '" >> /home/joe/.bashrc
</pre>
vagy
<pre>
$ echo "export PS1='$ '" >> ~/.bashrc
</pre>
Az utóbbi példából azt látjuk hogy a /home/joe helyett használhatom a hullámjel karaktert "~" is,
a saját könyvtárunk meghatározására.
== Könyvtárkezelés ==
186 ⟶ 218 sor:
== Folyamatkezelés ==
=== Folyamatok indítása ===
Programok indításához ismerni kell azok helyét. A rendszerbe, annak részeként telepített programokat a következő helyeken találhatunk:
* /bin
* /sbin
* /usr/bin
* /usr/sbin
* /usr/local
* /usr/games
Az ls parancs futtatása például /bin/ls. Ha egy parancs útvonalban van, akkor nem kell
megadnunk a teljes útvonalat. Elég az ls parancs kiadása.
A felhasználók is rendelkezhetnek saját futtatható programokkal vagy secriptekkel.
Ezeket általában a saját bin könyvtárában tartja. A "jozsi" nevű felhasználó bin
könyvtárát akkor így érjük el: /usr/jozsi/bin.
Előfordul, hogy egy parancs nincs útvonalban viszont nem szeretnénk a teljes útvonalat
megadni, de a program helyi könyvtárban van. Ekkor egy ./ jelezzük, hogy a keresett
program vagy script az aktuális könyvtárban van.
=== Folyamatok listázása ===
Folyamatok listázására a ps parancsot használjuk. Alapesetben azonban nem fogjuk látni az
össze folyamatot.
$ ps
PID TTY TIME CMD
6714 pts/2 00:00:00 bash
6895 pts/2 00:00:00 ps
Az összes folyamat megtekintéséhez használjuk a ps ax kapcsolóit:
$ ps ax
Vegyük észre, hogy a kapcsolóknak nem szükséges kötőjel.
Ezek után ehhez hasonló kimenetet láthatunk (részlet másolata):
PID TTY STAT TIME COMMAND
...
6379 ? Sl 4:26 /usr/lib/iceweasel/firefox-bin -a iceweasel
6704 ? Rl 0:01 gnome-terminal
6713 ? S 0:00 gnome-pty-helper
6714 pts/2 Ss 0:00 bash
6894 pts/2 R+ 0:00 ps x
Az első oszlopban a látjuk a pidszámokat (PID). A pid a "process identity" szavak rövidítése,
ami folyamat azonosítónak fordítható. Folyamat alatt pedig a futó programot értjük.
Az utolsó oszlopban a futtatott parancsot látjuk kapcsolókkal együtt.
=== Folyamatok leállítása ===
'''Folyamat leállítása erőszakosan, de biztosan:'''
$ kill -9 pidszam
Például a ps ax parancs után látjuk hogy a leállítandó parancs pid száma 8340, akkor
a kill parancsot így alkalmazzuk:
$ kill -9 8340
=== Több folyamat kezelése egyetlen terminálban ===
'''Folyamat háttérbe helyezése'''
A folyamat elindítása után nyomjunk Ctrl+Z billentyűpárost.
A példa kedvéért indítsuk el a nano szövegszerkesztőt:
nano
Ha elindult dolgozhatunk vele, majd tegyük a Ctrl+Z paranccsal
háttérbe. Ezek után indítsunk egy másik programot, például a
mutt levelező programot. Itt is dolgozhatunk majd a Ctrl+Z
paranccsal ezt is háttérbe tehetjük. Hogy milyen programok
vannak a háttérben a jobs paranccsal tudhatjuk meg:
jobs
[1]- Stopped nano
[2]+ Stopped mutt
Láthatjuk, hogy a nano és a mutt programok vannak a háttérben.
Vegyük észre, hogy mind a két program sorszámot kapott.
A sorszámok segítségével vissza, azaz előtérbe hozhatjuk
a nano vagy a mutt programot. Hozzuk előtérbe a most a
nano programot a fg paranccsal:
fg 1
Az fg programnak egyetlen paraméter szükséges, annak a programnak
a sorszáma amit előtérbe szeretnénk hozni.
| |||