„Címerhatározó/Kölesd címere” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (A Kölesd címere lapot átmozgattam a következő névre: Címerhatározó/Kölesd címere .)
Nincs szerkesztési összefoglaló
[[Kép:Kölesd_pecsétlenyomat_1836.jpg|thumb|A„Kölesd m. város Petsettye” feliratú pecsétlenyomat egy 1836. évi iratról (Hegedűs-gyűjtemény)]]
[[Kép:Az_Apponyi_grófok_kölesdi_uradalmának_pecsétlenyomata_1836-ból.jpg|thumb|Az [[Apponyi címer|Apponyi]] grófok kölesdi uradalmának pecsétlenyomata 1836-ból (Hegedűs-gyűjtemény)]]
 
[[Fájl:Kölesd_címere.jpg]]
 
Kölesd község
 
(Tolna megye)
 
A községi címer formája a hagyományos középkori címerpajzs, amelyben megjelenik a község összes jellemző jelképe a község első eredeti pecsétjében foglaltak szerint:
 
- a három felekezet miatt egy jelképes jelzés nélküli templomrajz
 
- a dombok
 
- a patak
 
- a szőlő és a búzakéve.
 
A címerpajzsot egy arany keret foglalja össze.
 
Kölesd község Tolna megyében a Sió és Sárvíz mellett Szekszárd és Paks városoktól egyaránt 25 km-re fekszik. A falut körülölelő dombok kiváló bortermő vidéket jelentenek, a sok zöld és háborítatlan csend felüdülést jelent az idelátogatók számára.
 
Kölesd Árpád kori település, jelentős közlekedési csomópont és vámos hely volt. 1722 és 1732 között mezővárosként volt számon tartva.
 
A többségében református lakta település a mohácsi csata után elnéptelenedik, a kölesdi ezüstkincslelet is a magyarok Mohács utáni menekülésére utal. A török idők után lakatlannak ismert község első betelepülői rácok lehettek, Rákóczi szabadságharca idején híres csata székhelye Kölesd, 1708-ban itt vezette győzelemre seregét Béri Balogh Ádám. A XVIII. században több hullámban történt betelepülés. A falu fejlődése olyannyira felgyorsult, hogy 1778-ban a megyegyűlésen még megye-székhellyé jelölése is szóba került.
 
A lakónépesség 1836-ban 1652 fő a csatolt településekkel együtt.
 
A község népessége 1941-ben volt a legmagasabb 2557 fő, azóta egyenletes csökkenést mutat (1999-ben 1640 fő). 1946-ban az Alföldről érkeztek új lakók a kitelepített németajkúak helyére.
 
Borjád településen található a Petőfi-méhes, itt íródott Petőfi Sándor több híres verse, ugyanitt látható Tolna megye egyetlen ipari műemléke a söréttorony.
 
Kölesden a Kismegyeháza az evangélikus és a református templom műemlék jellegű épületek. A Kismegyeháza ma Kultúrházként, Borok házaként és Teleházként funkcionál. Hamarosan nyílik az önkormányzat szervezésében egy mai magyar képzőművészek alkotásait tartalmazó állandó képtár.
 
Kölesd jó bortermőhelyi adottságokkal rendelkezik, fehér és vörösborairól híres, a Tolnai Borvidék központja. 1997-től kezdve kerül megrendezésre a Szent István ünnepéhez kötődő borünnep, ami szórakoztató programjaival többszáz vidéki látogatót is vonz.
 
Az önkormányzatnak szembe kell nézni a kistelepüléseket jellemző problémákkal (munkanélküliség, beruházások csekély száma). Lehetősége-ihez mérten kezdeményezéseivel a falusi turizmus megteremtését kívánja elérni és kiaknázni azokat a lehetőségeket, amelyeket a falu kedvező fekvése és természeti adottságai hordoznak.[http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-kolesd.shtml]
 
*Irodalom:
[http://sulinet.hu/oroksegtar/data/100_falu/Ketegyhaza/pages/005_ketegyhaza.htm]
 
[http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-kolesd.shtml]
 
'''Lásd még''':
100 257

szerkesztés