„Címerhatározó/Várdai címer” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
----
== kisvárdai Várdai==
[[Fájl:Várday_Ferenc_erdélyi_püspök_pontificaléja.jpg|thumb|Várday Ferenc erdélyi püspök pontificaléja. 15. századi kódex 16. század elején átfestett és kiegészített lapja.<br><br>
A ''Pontificale'' 5a lapjának díszítését két egymás alá helyezett
13. sor:
[[Kép:Várdai_István_bíboros_címere.jpg ]]
'''Várdai István''' (1425 k.-1471) kalocsai érsek és bíboros címere a fancsikai kápolnából. [[Egervári címer|Egervári]] László anyai nagybátyja, Várdai István volt. A bíboros neve előfordul Varda, Vardaio, Varada, Vardajo és Varas alakban is.
A Várdai család a [[Gutkeled nemzetség címere|Gút-Keled nemzetségből]] származtatja magát. Várdai István a legismertebb a leszármazók közül, aki tanulmányait Krakkóban kezdte, Bécsben folytatta, majd négy évet töltött Páduában és Ferrarában. Az egyházi ranglétrán előre jutva kalocsai érsek lett, majd a pápa bíborossá nevezte ki.
A GUTKELED-nemzetségből származó '''VÁRDAY FERENC''' (), a Gyulafehérváron székelő erdélyi püspök, kiváló humanista és nagy mecénása volt egyházának. Későn, huszonhét éves korában lépett egyházi pályára. Korábban a budai udvarban teljesített szolgálatot: II. Ulászló főlovászmestere volt. Tanulmányait Olaszországban végezte; az 1500—1504 években Páduában és Bolognában
tanult, de járt Rómában és Velencében is. Székesfehérvári kanonok (1507), királyi kincstárnok (1509), váci püspök (1510), majd pedig erdélyi püspök lesz (1514—1524). VÁRDAY részt vett a Dózsa-lázadás leveretésében. Az erdélyi püspök helytartója volt az az olmützi TAURINUS kanonok, aki ''Stauromachia'' című eposzában a Dózsa-lázadást megírta. Míg az enyedi születésű ADRIANUS VOLPHARDUS TRANSYLVANUS egy 1522-ben Bolognában kiadott s JANUS PANNONIUS verseit is tartalmazó munkáját VÁRDAY FERENC-nek ajánlja. VÁRDAY FERENC erdélyi püspök életének utolsó év-tízedében komoly építkezésekkel gazdagítja a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházat. Itt egy renaissance lépcsőkorlátot készíttet és átépítteti a gótikus Szent Anna-kápolnát. Fennmaradt VÁRDAY FERENC végrendelete, amelyet 1524 október 22-én „beteg testtel, de ép elmével" írt, s ebben nagyobb összeget adományoz a székesegyház tornyának építésére. Foglalkoztatott festőket is. Valószínűleg VÁRDAY idejében festették a gyulafehérvári székesegyházban
az északi mellékhajó apszisának freskóit. Művészetszeretetét
nemcsak gyulafehérvári építkezései bizonyítják. A végrendeletében
felsorolt pompás kincsek tanúsága szerint komoly műgyűjtő volt. Ismeretes az is, hogy több képet vásárolt ANTONIO BINI budai kép- és kegyszerkereskedőtől.
A család címerének ábrája a [[címerhatározó]]ban még nem szerepel.
| |||