Szakácskönyv/Halak/Mit-mihez
< Szakácskönyv | Halak
Halfajták Halak-rákok-kagylók Általános fogási tilalmak és méretkorlátozások Védett halak Mit-mihez használjunk
Előkészítés Halászlé Halételek Halételek konzervből Tengeri halakból Rákok-kagylók
| Fajta | Konyhai felhasználás | Kép | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Állas küsz | Magyarországon védett! |  |
Magyarországon kifejezetten ritka és védett halfaj! Korábban az Alburnus chalcoides alfajának tekintették. Rajhal, amely a tiszta, oxigéndús vizeket kedveli. Tápláléka állati plankton, rovarlárvák és vízre hullott rovarok. |
| Amur | sütve, főzve, paprikásnak, halászlébe |  |
Magyarországon és az USA-ban is 1963-ban honosították meg. Növényevő faj, gyors és gazdaságos növekedése, jó húsminősége. Halastavakban nagy számban tartják, részben a vízi növényzet kordában tartására. A természetvédelmi törvény értelmében természetes vízbe telepíteni nem szabad. |
| Angolna | húsminősége kiváló roston sütve, párolva, paprikásnak, halászlébe, hidegen, füstölve, olajban pácolva is. |  |
Magyarországon az 1960-as évektől telepítették, a jó húsminősége jelentős exportcikké is tette. Húsa szálkátlan, zsíros, keresett csemege, rendkívül gazdag omega-3 zsírsavban, ezen felül kiváló A-vitamin forrás. |
| Balin | A balin húsa szálkás, de nagyon ízletes. A kisebb példányokat egészben az oldalain sűrűn beirdalni, a nagyobbkat filézve érdemes felhasználni. Paprikás lisztben-, fokhagymával tűzdelten, tejfölben sütve. |  |
A keszegfélék családjához tartozó, ragadozó életmódot folytató hal. Teste hosszú, oldalt kissé lapított. Szája mélyen hasított. Alsó állkapcsa túlér a felsőn. Színe oldalt ólmosan ezüstös, hasán fehér. A háta zöldes vagy kékes árnyalatú. Hatalmas úszói szürkék és alul többnyire vörhenyes árnyalatúak. |
| Bagolykeszeg | húsa szálkás, de ízletes, zsírtartalma magas, konzervipari feldolgozásra és füstölésre alkalmas. |  |
A legnagyobb testhossz 30 cm lehet, amihez 60-70 dkg tömeg párosul. Elsősorban a folyók mély, húzósabb part menti vizeiben. |
| Bodorka | Eléggé szálkás, de jó elkészítés esetén ízletessége ezért kárpótol. Annak ellenére, hogy nagyobb példányai ritkák, gyakran kerül konyhára is, mert jóízű sült keszeg készíthető belőle, húsa különösen az őszi-téli időszakban ízletes, amikor zsírtartalma magasabb, mint az év más időszakaiban, olajban jól átsütve ízletes étel. |  |
(Varsaszárnyú koncér, Göndér) Külső megjelenése és életmódja is igen hasonló a vörösszárnyú keszegéhez. Mint tömegesen előforduló apró halnak, jelentős szerepe van a ragadozó halak, főként a csuka táplálkozásában. |
| Botos kölönte | Magyarországon védett! |  |
Magyarországon csak elvétve található neki megfelelő élőhely hiányában. Mindezek ellenére őshonos hal és a Duna egyes szakaszain az Ipoly, a Dráva és a Tisza vizében lehet vele találkozni. Magyar nevének eredete onnan ered, hogy régebben horgászatakor botra erősített villával szigonyozták meg. Falánk ragadozó hal, fő tápláléka a pataki bolharák (Gammarus pulex), különböző rovarlárvák és felnőtt korban a lakóhelyén található halak, akár saját fajtársai is. |
| Busa | sütve, főzve, rántva |  |
A 60-as évektől rendszeres telepítések miatt, folyókban és néhol tavakban két faj, a pettyes busa és a fehér busa is gyakran előfordul. Húsa szálkás, közepes minőségű, egyébként rendkívül ízletes. Orvosbiológiai kísérletek szerint húsának rendszeres fogyasztása csökkenti a vér koleszterinszintjét, ezért az érelmeszesedést megelőző élelmiszerek közé sorolják. |
| Cifra kölönte | Magyarországon védett! | 001.JPG) |
Természetvédelmi értéke: 10.000 forint. Tápláléka fenéklakók, főként bolharákok, halikra és ivadék. |
| Compó | Húsa fehér, kissé zsíros, szálkás, de kitűnő ízű kiváló minőségű, változatosan sütve, főzve, halászlébe elkészíthető. A mocsaras vizekből származó példányok mellékíze átfolyó vízben tartva néhány nap alatt megszüntethető. |  |
A compó túlnyomórészt lassan folyó vizekben, valamint sűrű növényállományokkal benőtt, iszapos fenekű, sekély, melegebb vizű tavakban él. Az iszapban keresgéli szúnyoglárvákból, férgekből és csigákból álló táplálékát, de növényeket is fogyaszt. A telet az iszapba ásva tölti. Fekete, sárga és piros színváltozata is előfordul. |
| Csíkhal | főzve, sütve |  |
A napjainkra már csak ritkán fordul elő, a ma már védett csíkhal helyét felváltotta a többféle módon is elkészíthető csuka. |
| Csuka | Húsa fehér, ízletes, de szálkás, roston sütve, főzve, paprikásnak, halászlébe, rántva, töltve, hidegen |  |
A piacra kerülő csukák 0,5-3 kg-osak, közülük a nagyobbak kitűnőek töltésre. Rendkívül tiszta, fehér húsú, ízletes, de kissé szálkás, elkészítési módjai igen változatosak. Húsminőségét befolyásolhatja a víz tisztasága, melytől kedvezőtlen esetben iszapízűvé válik. |
| Dévérkeszeg | húsa ízletes, szálkássága ellenére elfogadott. Általában roston sütve fogyasztják |  |
Testhossza 40-50 centiméter, de a 75 centimétert is elérheti. Átlagos testsúlya 1 kilogramm. Teste lapos és igen magas. Színe a hátán zöldesszürke, oldala csillogóan ezüstös, hasa fehér. |
| Domolykó | Húsa igen szálkás, ezért körültekintően kell elkészíteni. Nincs jellegzetes íze. roston sütve jól befűszerezve, párolva, vagy főzés után apró darabokra vágva majonézes halsaláta alapja lehet. |  |
Hazánk szinte valamennyi vizében megtalálható, húsa laza szerkezetű, erősen szálkás, csak megfelelően elkészítve élvezhető. Ivási ideje áprilistól júniusig tart, ikráját kövekre, növényzetre rakja, ivarérése a 3-4. évben következik be. Közepesen nagyra növő faj. A harmadik évben elérheti a 20, az ötödikben a 30 cm nagyságot is.
Pisztrángos vizekben mint ivadékpusztító és konkurens kártékony. |
| Ezüstkárász | húsa a kárászéhoz hasonló minőségű sütve, roston sütve ízletes. |  |
Teste nyújtott, oldalról lapított, háta kevésbé magas, mint a széles kárászé. |
| Fehérbusa | a hús laza, a szálkák száma a pontyénál nagyobb, közepes húsminőségű halak közé sorolható sütve, főzve, rántva |  |
Hús zsírtartalma viszonylag alacsony, de telítetlen zsírsavakban gazdag, fogyasztása segít az érrendszeri betegségek megelőzésében. Kellő fűszerezéssel ízletes ételek készíthetők belőle. Élő állapotban nehezen szállítható. |
| Felpillantó küllő | Magyarországon védett! |  |
Kis rajokban élő fenékhal. Mivel a mederfenéken tartózkodik, onnan szerzi táplálékát, mely algaszövedékek, apró férgek, rovarlárvák planktonrákok és a folyó által görgetett egyéb szerves hulladékokból áll. Védettsége miatt fogása Magyarország minden vízterében, egész évben tilos! |
| Fekete sügér |  |
Revírjéhez hű, helyhez kötött halfaj, gyökerek és kövek közé rejtőzve les zsákmányára. Tápláléka gerinctelen állatok és kis halak. | |
| Fenékjáró küllő | Magyarországon védett! |  |
Rajban élő fenékhal, a nyári hónapokban a sekély vizekbe, télen a mélyebb részekbe húzódik. Tápláléka férgek, rákok, rovarlárvák, alkalmilag halikra is. |
| Fogassüllő | A süllő legértékesebb és legkeresettebb halaink egyike, ízletes húsa miatt közkedvelt halunk, amelyből sokféle étel készíthető Főleg sütve fogyasztjuk |  |
Részesedése a halász- és horgászzsákmányban egyaránt jelentős, tehát vizeink süllőállománya gazdasági szempontból is igen komoly értéket képvisel. Magyarországon a legkisebb kifogható méret 30 centiméter. Tilalmi időszak március 1-től - április 30-ig. |
| Fürge cselle | Magyarországon védett! |  |
Sekély, hideg vizek lakója. Tápláléka vízben élő gerinctelenek, például férgek, rovarlárvák és rákok; ezenkívül repülő rovarok és egyes növényi anyagok. Táplálkozáskor képes az állkapcsát előre tolni. Legfőbb ellensége a jégmadár. |
| Garda | húsa kissé szálkás, de ízletes sütve, olajban pácolva |  |
Rajhal, amely napközben a fenék közelében tartózkodik, éjszaka a felszínre emelkedik. Tápláléka planktonrákok, rovarlárvák és -bábok, repülő rovarok és apró halak. Legfeljebb 9 évig él. |
| Gyöngyös koncér | Magyarországon védett! |  |
Kisebb csapatokban a mederfenéken keresi táplálékát, mely gerinctelen szervezetek, mint talajférgek, apró rákok, rovar, lárvák, szúnyoglárvák és puhatestűek. Előfordul, hogy kisebb halakat és vízinövényeket is fogyaszt. |
| Halványfoltú küllő | Magyarországon védett! |  |
Rajban élő fenékhal. Nagyobb folyókban a paduczónától a torkolatig egyaránt megtalálható és megél az állóvizekben is. Legnépesebb állományai a dévérzónában alakulnak ki, ennek a jellemző hala. Hegy- és dombvidéki patakjainkban alkalmanként megtalálható, a kisebb folyóinkban elsősorban a sügérzónában lelhető fel. Tápláléka fenéklakó állatok és algák, de növényi anyagot és szerves törmeléket is fogyaszt. Csoportosan május-júniusban ívik, ikráját a homokos mederfenékre rakja. Ivarérettségét 2-3 éves korban éri el. |
| Harcsa | Húsa fehér, szálkamentes, zsírtartalma nagy, rendkívül ízletes, Szeletben sütve, roston, rántva, paprikásnak, halászlébe, hidegen |  |
A nagyobb harcsák súlya akár az egy mázsát is elérheti, de a tíz kiló alattiak ízletesebbek. (A nagyobb halak húsát jégen egy-két napos pihentetéssel szokták puhítani.) |
| Hering | Leggyakrabban konzervben találkozunk vele, pedig frissen is kitűnő. sütve, főzve, töltve, pácolva, füstölve |  |
Főleg az Atlanti- és a Csendes-óceán északi, hidegebb részén honos. Testhossza mindössze 30 centiméter. |
| Homoki küllő | Magyarországon védett! |  |
Apró termetű rajhal, amely a gyors sodrású, oxigéndús vizeket kedveli. A mederfenéken tartózkodik, ahol tápláléka a talaj algaszövedéke, apró férgek, rovarlárvák és planktonrákok |
| Jászkeszeg | húsa sárgás, ízletes, közepesen szálkás. |  |
Rajhal, amely nyáron a felszín közelében tartózkodik, és télen a fenékre húzódik. A fiatal példányok állati és növényi planktonnnal táplálkoznak, míg a felnőttek férgeket, apró rákokat, rovarlárvákat és kisebb puhatestűeket esznek. Április - június között ívik. |
| Kárász | sütve, olajban pácolva |  |
Ugyanott él, ahol a compó. Nagyobb példányait jó íze miatt szívesen fogyasztják, kisebb példányai sűrűn beirdalva paprikás lisztben megforgatva ropogósra sütve igen jó sör-, vagy borkorcsolya. |
| Karika keszeg | roston sütve, párolva, olajban pácolva |  |
Rajhal, amely a fenék közelében tartózkodik. Gyakran közös csapatokat alkotnak a dévérkeszegekkel. Tápláléka apró fenéklakók és növényi anyagok. Május-júniusban ívik. Az ivarérettséget 3-5 évesen éri el, amikor már 10-12 centiméter hosszú. |
| Kecsege | Nem fogható hal Elkülönítő bélyegek: ormánya van, a szája előtti rojtozott bajusz szálak hátrasimítva elérik a felső ajkat |
 |
A kecsege a tokfélék családjába tartozik.Ízletességének, szálka nélküli húsának köszönhetően népszerű, ikrájából igen jó kaviár készíthető. Roston sütve, párolva, paprikásnak, halászlébe, hidegen |
| Kősüllő | húsminősége kiváló, a süllőével azonos, roston, egyben sütve, rántva, párolva, hidegen is készíthető. | _als_Lucioperca_volgensis_Fig_169_(Matschie_et_al._1909).svg) |
A kősüllő a meleg, nyugodt, kemény aljzatú vizeket kedveli, amelyek nyáron kissé zavarossá válnak. Tápláléka kisebb halakból áll. |
| Kövi félszegúszó | főzve, sütve, hidegen | ||
| Kövi csík | Magyarországon védett! |  |
Főleg vízi férgeket, rovarokat és azok lárváit, továbbá halikrát fogyaszt. Áprilisban, májusban ívik. Ikráit a homokra, kavicsokra rakja. A nőstény 100-200 ikrát rak, melyeket a hím őriz. Legfeljebb 16 cm-esre nő meg. A kifejlett állat súlya mindössze 4-5 g, ezért gazdasági jelentősége nincs. |
| Kőfúró csík | Magyarországon védett! |  |
A mély vizek lakójaként a mederfenéken található táplálékok közül az apró fenéklakókat vízi férgeket, rovarok lárváit, puhatestűeket és alsóbbrendű rákokat fogyaszt. Oxigénigénye a hazai csíkfajok közül a legnagyobb. |
| Kurta baing | Magyarországon védett! |  |
Természetvédelmi értéke: 2.000 forint. Apró termetű rajhal, amely főként a parti részek sűrű növényzetében, a felszínhez közeli vízréteg lakója. Táplálékát csapatokba verődve gyűjti, állati és növényi eredetűeket is fogyaszt, azonban étrendjét leginkább plankton és repülő rovarok lárvái jelentik. |
| lapos keszeg | húsminősége szálkás volta miatt gyenge, roston sütve, párolva, olajban pácolva, külföldön szárítva is. |  |
Testhossza 20-30 centiméter, de a 45 centimétert is elérheti. Átlagos testsúlya 1-2 kilogramm. Kis feje, ferdén fölfelé nyíló szája és nagy alsó úszója különbözteti meg a nem többi tagjától. |
| Lazac | Húsa jellegzetesen rózsaszín, íze markáns. sütve, főzve, hidegen, füstölve, olajban |  |
A kifejlett lazacok rendszerint 40-120 centiméter hosszúak, de elérhetik a 150 centimétert is. A lazac testtömege 36 kilogrammos is lehet, a tengerben aktív vadász és gyakran rajokban él. A fiatal lazacok tápláléka: rovarok és más kis folyami állatok. A tengerben élőké: halak, homoki angolnák és fiatal heringek. A lazac 8-10 évig él. Az ívási időszak november-február között van. A vándorlás során akár 3 métert is tud szökni, hogy áthaladjon az akadályokon. |
| Leánykoncér | Magyarországon védett! |  |
A mederfenéken keresi táplálékát, mely apró fenéklakók, mint talajférgek, apró rákok, rovarlárvák főként szúnyoglárvák és puhatestűek.
A leánykoncér főként nagyobb mélységekben, a fenék közelében tartózkodik, csak az április-májusi ívási időben jelenik meg a holtágak sekélyebb parti vizeiben. Ilyenkor mindkét ivar különösen színesen csillogó a rózsatövishez hasonló nászruhát ölt a hímek fején és a testoldalakon szembetűnő nászkiütések jelennek meg. |
| Makréla | roston sütve, füstölve, olajban |  |
A közönséges makréla teste megnyúlt, orsó alakú, vékony faroknyéllel, hegyes arcorral és széles szájnyílással. Hossza 40-50 centiméter. Színe: háta kék vagy üvegzöld, az oldalvonalig sötét, hullámos haránt-csíkjai vannak, hasa gyöngyházfényű. |
| Menyhal | Magyarországon védett! |  |
Tilos kifogni és megtartani a 20 cm alatti példányait és a méretkorlátozással védett halak mennyiségbeli korlátozásaitól eltérően az "Egyéb halak"-ra érvényes, maximálisan 10 kg-os korlátozás alá esik horgászata, szálkamentes húsa kitűnő ízű, nagyméretű mája az ínyencek csemegéje. . |
| Márna | Húsa szálkás, de nagyon ízletes. Ikrája mérgező, elfogyasztva hányingerszerű tüneteket okoz! sütve, főzve, halászlébe |  |
Magyarországon a horgászok nemes halként tartják számon a márnát. Horgászata május 2. - június 15. között tilos és horgászidényben a kifogható legkisebb mérete 40 centiméter, valamint ettől függetlenül vizenként külön méret és darabkorlátozás alá is eshet. |
| Merlan | natúron - roston sütve, pácolva, fűszeezve (snidling, petrezselyem, mogyoróhagyma) |  |
A merlan (Merlangius merlangus) egy európai tőkehal, megtalálható az Atlanti-óceán, Norvégia, Gibraltár, a Földközi-tenger, a Fekete-tenger és Izland partjainál. |
| Naphal | Húsa ízletes, de mérete és nehéz tisztítása miatt nem igazán a konyhára horgásszák. Inkább díszhal. roston sütve |  |
A naphal őshazája Észak-Amerika, első példányai 1887-ben, Kanadából érkeztek Párizsba. 1905-től megtalálhatók Magyarországon, a Balatonban és a Drávában, ahonnan a faj a Duna egész vízrendszerébe is eljutott. A nép nevei: cifrakárász, amerikai naphal, napkárász. A hetvenes években annyira elterjedt volt, hogy az már szinte az ökoszisztémát veszélyeztette, ugyanis a naphal felzabálja a konkurens halak ikráját. |
| Nyelvhal | sütve, hidegen | ||
| Ördöghal | párolva, haltekercs, érme, grillezve |  |
Az ördöghal egy mélytengeri ragadozóhal. Külsejét tekintve kb. 40 cm hosszú, barnás színű. Nagy feje van, és lapos, széles teste. |
| Paduc | Viszonylag romlékony hal, így hosszabb ideig nem tárolható, illetve nagyobb távolságokra nem szállítható, húsa széteső állományú és erősen szálkás, de frissen kisütve ízletes. | .jpg) |
A vésett ajkú paduc rajhal, rendszerint a fenék közelében, a gyengén elöntött kavicszátonyok felett tartózkodik; csak télen húzódik a folyó mélyebb részeibe. Lárvákkal, férgekkel, alsórendű rákokkal és algákkal táplálkozik. Sokakat elriaszt a fogyasztásától, hogy felnyitva hasürege feketés színű. |
| Patakiszajbling | roston, párolva, töltve, füstölve, hidegen | |
1884 óta telepítik Európában, különösen azokba a patakokba, ahová a sebes pisztráng már nem úszik fel. Magyarországi állományai nagyon megritkultak. |
| Pénzes pér | Magyarországon védett! |  |
A pénzes pér Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa kemény talajú, gyors folyású, oxigéndús vizeiben él, de elterjedése nagyon rendszertelen. Állományai sokfelé nagyon megfogytak. Magyarország vizeibe csak alkalmilag téved. |
| Pettyes busa | Húsa közepesen sovány, a fehér busáénál ízletesebb, és kevésbé szálkás. Halászléhez, roston, egyben sütve, rántva, töltve, párolva, fasírozva | |
9 Celsius-fok vízhőmérséklet alatt a kifejlett egyedek főként állati planktont és fenéklakó apró állatokat esznek, a növényi planktonra csak akkor térnek át, ha a hőmérséklet emelkedik. Az íváshoz tartósan meleg (25 Celsius-foktól) vizet igényelnek. Gyakran úszik 5-7 egyedet számláló csoportokban a vízfelszín közelében. Ha megriad, akár 3 méteres magasságba is képes kiugrani a vízből. |
| Pisztráng | Húsa igen ízletes, finom, kevés szálkát tartalmaz, ízletes, lágy húsú. roston, párolva, töltve, füstölve, hidegen |  |
Pisztráng, a lazacfélék családjába tartozó halfaj. Megnő 1 m. hosszúra és 25 kg. súlyosra is. Európában mindenütt otthonos, hegyi és havasi folyóvizeinknek és hideg tavainknak legbecsesebb hala. Közepes zsírtartalma miatt a hagyományos elkészítési módok mellett füstölésre is kiválóan alkalmas. A megtisztított és kibelezett pisztrángot néhány hétig fagyasztóban is eltarthatjuk. |
| Polip |  |
||
| Ponty | A ponty húsa rendkívül ízletes, fehérjetartalma magas, zsírtartalma más halak húsához viszonyítva közepesnek mondható, kissé szálkás. Az idősebb példányok azonban zsírosodásra hajlamosak. sütve, főzve, rántva, paprikásnak, halászlébe, füstölve, olajban pácolva |  |
A ponty (nálunk) legelterjedtebb két változata a közönséges (egész testén pikkelyes) és a (nagyrészt csupasz bőrrel borított) tükörponty. Ezek tulajdonképpen csak megtisztításuk nehézségében különböznek. Jelentősebb eltérés lehet viszont egy folyami és egy tavi ponty között, mivel az utóbbi esetleg mocsárízű. Bár a ponty 15-20 kg-osra is megnőhet, a legízletesebbnek a kisebb, 2-3 kg-os (3-4 éves) példányokat tartják. |
| Razbóra |  |
||
| Réti csík | Magyarországon védett! |  |
Iszapos fenekű tavak és folyók lakója. Éjjel aktív, férgeket és ízeltlábúakat keresgél az iszapban.szaporodása szezonális, áprilistól júliusig tart, ivartermékeit jellegzetes táncot követően lövelli ki. A nőstény nagyobb és teltebb testű, mint a hím. |
| Selymes durbincs | Magyarországon védett! |  |
Kifejezetten sodráskedvelő halfaj. Állományait a duzzasztók építése veszélyezteti. Magyarországon több folyószakaszon már kipusztult. |
| Sebes pisztráng | Húsa igen ízletes, finom, kevés szálkát tartalmaz, ízletes, lágy húsú. Sütve, roston, párolva, töltve, füstölve, hidegen |  |
Magyarországon csak a sebes pisztráng őshonos, a szivárványos pisztrángnak telepített állományai vannak. |
| Sima tok | Magyarországon védett! |  |
A sima tok elterjedési területe a Duna medencéje (a Duna mohácsi szakaszától lefelé), ritkán előkerül a Tiszából és a Drávából is. A sima tok tápláléka a vízfenék talajában élő gerinctelen állatok (főként puhatestűek), valamint fenékhalak. |
| Sőregtok | Magyarországon védett! |  |
A Dunában Pozsonyig észlelték, napjainkban a Vaskapunál lévő duzzasztómű megakadályozza, hogy felúszhasson a folyóban. Az utolsó ismert magyarországi példányt 1965-ben Mohácsnál fogták. |
| Sujtásos küsz | Magyarországon védett! |  |
Rajban élő hal, amely inkább a fenék közelében tartózkodik, de sűrűn váltanak rajaik a mederfenék és felszín között. Változatos a tápláléka a vízbe hulló magvaktól kezdve apró fenéklakók, plankton és vízre hullott rovarokig terjed. |
| Sügér | Kevéssé szálkás, ízletes húsa a süllőével vetekszik |  |
Az ívás az időjárási viszonyoktól függően márciusban-áprilisban zajlik, a süllő szaporodását megelőzve. A nőstény mintegy 300 000 db ikrát rak természetes rejtekhelyekre – vízinövények, elsüllyedt ágak, kövek közé, általában sekély helyekre, ahol a víz gyorsan felmelegszik, de már meghaladta a 10-12 °C-ot. Az ivadék az ikrák megtermékenyítése után egy héttel már ki is kel. Színe az évszakokkal változik, a zöldessárgától a feketéig. |
| Sprottni | Orosz füstölthal-konzervként kapható - több féle minőségben. olajban sütve, olajban pácolva | A hering rokona. Vajas (rozs)kenyérrel, paradicsommal, paprikával fogyasztják, de szendvics és saláta alapanyagként is felhasználják. | |
| Süllő, Fogas | száraz, szálkaszegény, ízletes húsú közkedvelt halunk, amely sokféleképpen, roston, egyben sütve, rántva, párolva, hidegen elkészíthető. |  |
A süllő és a fogas ugyanaz a halfaj, míg a kisebb, 1,5 kg-nál könnyebb példányokat süllőnek, a nagyobbakat fogasnak nevezik. A magyar gasztro-irodalomban szigorúan megkülönböztetik a folyami süllőt (és fogassá serdült fajtársait) a balatoni süllőtől és fogastól. Az előbbi húsát szürkébbnek, szívósabbnak és szétesőbbnek tartják, s ezzel együtt kevésbé ízletesnek is. Hasonlóan jobb ízűnek ítélik a balatoni fogas csontjaiból-porcaiból főzött alaplevet is. Népi elnevezések:süllő, fogas, balatoni fogas, szellő, fehér-húsú csuka. |
| Szardella | sóban és olajban pácolva | 2 alcsalád, 16 nem és 140 faj tartozik a családhoz. | |
| Szardínia | olajban sütve, olajban pácolva A szardíniát leggyakrabban olajban eltett szardínia konzerv formájában fogyasztják, ahol a kisebb halakat használják. | Portugáliában a szardíniát grillezik, itt nagyobb, kb. 20 cm-es halakat fogyasztanak. | |
| Szélhajtó küsz | roston sütve, párolva, olajban pácolva |  |
Törpe hal. Az első évben 3-6, - az 5. évben 15-20 cm nagyságú. A 20 cm-es példány már ritka. Planktont, élőbevonatot, rovarokat, lárvákat fogyaszt. Áprilistól júniusig egyedenként változóan több szakaszban ívik. Csontkukaccal, házi léggyel fogják elsősorban. Fogása nem esik korlátozás alá. |
| Széles durbincs | Magyarországon védett! |  |
Táplálékát kezdetben planktonszervezetek, férgek, apró rákok, rovarlárvák és puhatestűek alkotják. A folyók viszonylag gyors áramlású, oxigénben gazdagabb részein, kövek között él. A köveket búvóhelyként használja és csak szürkületkor hagyja el, nappal általában inaktív. Nem alkot rajokat és feltételezhető róla a territórium tartás is.
A márna- és dévérzóna áramláskedvelő reofil hala, de ezek ellenére holtágakban és állóvizű csatornákban is megtalálható. Ezt azzal lehet magyarázni, hogy az erőteljes időszakos áramlások idején eljut ilyen helyekre. Megfigyelték, hogy az ilyen helyekre került példányok milyen nagy számban gyűlnek össze a visszajutásukat akadályozó zsilipkapuknál, ezzel is azt igazolva, hogyha tehetnék ők bizony visszatérnének az áramló vízbe. |
| Széles kárász | Magyarországon védett! |  |
Elkülönítő bélyegek: magas hát, sűrűn fogazott bognártüske, lekerekített szegélyű úszók. |
| Szilvaorrú keszeg | húsa közepesen zsíros különösen füstölve ízletes. Külföldön jelentős mennyiséget dolgoz fel a konzervipar. |  |
A homokos vagy iszapos medrű, lassú folyású vizeket vagy a tápanyagban gazdag sík vidéki tavakat kedveli. A szilvaorrú keszeg félénk, rajhal, amely nyáron a sekélyebb part-menti vizekben tartózkodik. |
| Szivárványos ökle | Magyarországon védett! |  |
Állománya mára megritkult, de védetté nyilvánítása előtt a horgászok kedvenc csalihalai közé számított. |
| Szivárványos pisztráng | A szivárványos pisztráng egész évben megtalálható az európai piacokon. 400 g-ig fehér vagy rózsaszín hússal, egészben vagy filézve, frissen vagy füstölve. Ha eléri a 1,5 kg tömeget, a lazachoz hasonlóan frissen (filézve vagy nagy szeletekben) vagy füstölve (szeletekben) árusítják. |  |
Magyarországba 1885-ben került. Az állat testhossza 25-50 centiméter, maximumm 70 centiméter és testtömege elérheti a 7-10 kilogrammot. Az ivarérettséget kétéves korban éri el. Az ívási időszak az elterjedési helytől függően eltérő: decembertől májusig. Ikráit sózva, különösen Észak-Európában fogyasztják |
| Tarka géb | Teste szürkésbarna, márványozott színezetű, oldalról erősen lapított, úszóhólyagja nincs, emiatt élete során az alzathoz kötött |  |
Magyarországon 1872-ben fogták először a Dunában, azóta a Dunántúl folyó- és állóvizeiben általánosan elterjedt. |
| Tintahal | Tíz karját, amin tapadókorongokat találhatunk, különbözően készíthetjük el. Grillezve, salátába nagyon finom, érdemes előkészítve vásárolni. | .jpg) |
Legismertebb képviselőjük a közönséges tintahal. A tintahal belső vázas lábasfejű, nyolc rövidebb nyúlvány és két fogókar keretezi a fejét: ezekkel ejti el a zsákmányát. A kifejlett egyedek testhossza 15-25 cm. A tintahalak kis kagylókkal, rákokkal, garnélákkal, halakkal, polipokkal, férgekkel és egyéb lábasfejűekkel táplálkoznak. |
| Tok | főzve, sütve, hidegen. |  |
Az egyik legnagyobb édesvízi hal; hossza elérheti a 6 métert. |
| Tonhal | A piros színű tömör hús íze legjobban a gyenge borjúfilére emlékeztet. Minél világosabb a húsa, annál frissebb a hal. főzve, sütve, hidegen, olajban pácolva készítsük. | .jpg) |
Átlagos testhossza 1 méter, de 5 méter körüli példányt is fogtak már. |
| Tőkehal | Fehér húsa zsírszegény, sok jódot tartalmaz, ezért nagyon egészséges. Májából készül a csukamájolaj, ami rendkívül gazdag az értékes omega-3 zsírsavakban. főzve, sütve, füstölve, hidegen |  |
Az Atlanti-óceánt lakja. Ívás idején roppant csoportokba verődik össze, úgy hogy pár tengeri mérföldnyi területet is ellep. Az óceán keleti részén már februárban ívik, míg a nyugati részben csak májusban és júniusban. A nőstény 4 millió ikrát tartalmaz. A fiatalok 6 hó alatt 20 cm. hosszúra nőnek és harmadik évükben már ivarérettek. Nagyon falánk, halakkal, rákokkal és csigakagylókkal táplálkozik. |
| Törpecsík | Magyarországon védett! | |
A mély-vizek lakójaként a mederfenéken található táplálékok közül az apró fenéklakókat víziférgeket, rovarok lárváit, puhatestűeket és alsóbbrendű rákokat fogyaszt. Oxigénigénye a hazai csíkfajok közül a legnagyobb. |
| Törpeharcsa | Húsa rendkívül ízletes, szálkátlan, piacon keresett áru. Egészben sütve, rántva, paprikásnak, halászlébe |  |
Folyó- és állóvizeinkben egyaránt megtalálható. Különösen kedveli az iszapos fenekű holtágakat, tavakat. Fogásához gilisztával felcsalizott fenekezőmódszer javasolható. Fogása nem esik korlátozás alá. Jelentős mennyiséget dolgoznak fel évente halászlé alapok készítéséhez, kisebb mennyiségben tálcás-konyhakész formában is forgalmazzák. |
| Tüskés pikó | Nem túl hosszú életű halunk, maximális életkorát 3-4 évre tartják, és ez idő alatt maximum 8 cm-es hosszt érhetnek el a jól fejlett halak. Zsírjában magas a karotin tartalom, ezért a gyógyszeriparban hasznosítják. |  |
Magyarországon az 1900-as évektől jelezték, kötetlen rajokban él, a hím csak párzás idején válik helyhez kötötté. Tápláléka vízlakó gerinctelenek, alkalmanként vízinövények, halikra és halivadék. A hal állkapcsa teljes hosszában előretolható, miközben beszippant egy zsákmányállatot. A tüskés pikó legfeljebb 3-4 évig él. |
| Vágó csík | Magyarországon védett! |  |
Apró, fenéklakó gerinctelen szervezetekkel táplálkozik, de szerves törmeléket is fogyaszt. Alkonyatkor indul táplálékot keresni, a nap többi részben homokba ássa magát vagy kövek alá rejtőzik. |
| Vágódurbincs | Nem fogható hal Elkülönítő bélyegek: a két hátúszó egybenőtt, oldala szabálytalanul foltozott |
 |
A Duna mentén dürgencs, a Balaton-partján vaskó, más vidékeken borholy, disznóhal, dörgecs, dörgécse, dörgicse, durbincs, durda, görgécse, lecserlecs, lezsér, maca, paptetű, tüskéshal, tövishal, vargahal, vasénta, vasko, vízidarázs, taknyos maca néven ismerik. A 150 mm-es testhosszt ritkán haladja meg. Eleven vizű állóvizek és csendesebb folyások lakója; elsősorban a fenéken, illetve annak közelében tartózkodik. Falánk apró-állatevő, ikra- és ivadékpusztító, a haszonhalak táplálékvetélytársa, így gyomhalnak minősíthető, noha a ragadozók takarmányhala is, a Balatonban fontos tápláléka a süllőnek és az angolnának, húsa a süllőéhez hasonló ízű. |
| Vágótok | Magyarországon védett! | |
Oroszországban Nyugat-Szibériáig honos, de megtalálható az Urálban és a Volgában is. Az Al-Dunában is gyakori, hazánkba csak igen ritkán jut el, de a dunában és a Tiszában is fogtak már. |
| Vaskos csabak | Magyarországon védett! |  |
Magyarországon a Felső-Tiszából és ennek mellékvizeiből és a Mura hazai szakaszából került elő. |
| Viza | Magyarországon védett! |  |
A tengerekben elsősorban húsáért, a torkolati területeken pedig ikrájáért fogják, amiből a fekete kaviárt készítik. Főzve, sütve, hidegen készythető. Az 1970-es években Magyarországon sikeres kísérleteket folytattak a kecsege és a viza keresztezésével. A hibridet “vicsegének” nevezték el. |
| Vörösszárnyú keszeg | Íze a víz minőségétől függően változik, de tiszta vizekből származó egyedei ízletesek. Apróbb példányait irdalás után roston jól átsütve, sütve, párolva, olajban pácolva fogyasztják. |  |
Teste zömök, kissé magas, oldalról lelapított, nagy és vastag kerekded pikkelyek borítják. Lassan növekedő, kis súlyt elérő hal. Az első évben 4-5, a 2. évben 8-10, a 3. évben 14–18 cm nagyságú. Jó táplálék-ellátottságú vizekben gyakoriak a 25 cm körüli egyedek is. |
Lásd még
| Magyar neve | Latin név | Halak-rákok-kagylók* |
|---|---|---|
| Harcsa | (Silurus glanis) | A legnagyobb példányok 3 m hosszúra is megnőnek, ezek súlya 200 kg is lehet! Jellegzetes ismertetőjele a bajsza! A fehér-húsú ragadozó halban alig van szálka, a meleg vizeket kedveli. A filék sütve, füstölve is kedveltek. Manapság egyre gyakrabban találkozunk az afrikai harcsával, ami szintén hasonló tulajdonságú. Sok C-, B3-vitamint és káliumot, magnéziumot tartalmaz.
10 dkg=163 kcal, 11,3 g zsír |
| Fogas | (Sander lucioperca) | Ragadozó, édesvízben élő hal, gyorsan úszik, az „újszülött példányokat” az apahal védelmezi. Európában és az USA-ban él. Jellegzetes ízű húsa alig tartalmaz zsírt, lágy, de mégis tömör. Legfinomabb sütve, különböző mártásokkal.
10 dkg=90 kcal, 0,7 g zsír |
| Hering | (Clupea harengus) | Az észak-atlanti vizekben, az Északi- és Keleti-tengerben él. Ezüstösen csillogó bőre miatt a „tenger ezüstjének” is nevezik. Leggyakrabban konzervben találkozunk vele, pedig frissen is kitűnő. Húsa sok B1-, B2-vitamint, fluort és káliumot tartalmaz.
10 dkg=165 kcal, 14,9 g zsír |
| Tőkehal | (Gadus morhua) | A kifejlett példány 1 méter hosszúra megnőhet, súlya pedig 40 kg is lehet. Fehér húsa zsírszegény, sok jódot tartalmaz, ezért nagyon egészséges. Májából készül a csukamájolaj, ami rendkívül gazdag az értékes omega-3 zsírsavakban.
10 dkg=81 kcal, 0,6 g zsír |
| Lazac | (Salmo salar) | Húsa jellegzetesen rózsaszín, íze markáns. Állandóan vándorol, édes vízben születik, elúszik a tengerhez, majd újra visszatér az édesvízbe szaporodni. Kanadában, az Atlanti-tenger partjainál, az Északi- és Keleti tengerben él. Húsát süthetjük, grillezhetjük, párolhatjuk – fontos, hogy ne túl sokáig.
10 dkg=215 kcal, 13,3 g zsír |
| Lepényhal | (Platichthys flesus) | A lapos, szinte kör alakú hal teljesen „normális halként” születik. Fejlődése során a bal szeme a jobb oldalára vándorol, és elkezd az oldalán úszni. Leggyakrabban az Északi- és Keleti-tengerben él. A legnagyobbak 50 cm hosszúak és 2 kg nehezek is lehetnek. Húsa jódot, kalciumot, káliumot, nátriumot is tartalmaz. Egészben megsütve a legfinomabb.
10 dkg = 83 kcal, 0,8 g zsír |
| Pisztráng | Oncorhynchus, Salmo és Salvelinus | Zsírszegény, kevés szálkája van, ízletes, lágy húsú. Könnyen tenyészthető fajta. Élőhelyétől függően létezik édesvízi és tengeri fajta is. A lazaccal rokon, gyakran össze is keverik őket, de a pisztráng húsa fehér. Sok benne az A- és a B2-vitamin, a kálium és a nátrium.
10 dkg=103 kcal, 2,7 g zsír |
| Ponty | (Cyprinus carpio) | Szinte az egész világon, a legtöbb tóban megtalálható. Könnyen tenyészthető. A tükörpontyon kevesebb a pikkely, érdemesebb ezt vásárolni. A legfinomabb példányok 30-40 cm hosszúak, és 1,2-2,5 kg nagyságúak. Leggyakrabban karácsonykor kerül az asztalra, pedig bármikor nagyon finom!
10 dkg=115 kcal, 4,8 g zsír |
| Vörössügér | (Perca) | Nevét rózsaszín bőréről kapta. Tömör, száraz húsa azonban fehér, és nagyon kevés szálka található benne – leginkább sütésre való. Ragadozó hal, az Atlanti-óceán nyugati részén és az Indiai-óceán középső táján él. Húsa A-, C-vitamint, nátriumot, kalciumot tartalmaz.
10 dkg = 104 kcal, 2,6 g zsír |
| Nyelvhal | (Soleidae) | A legízletesebb halak egyike. Lágy, fehér húsa szinte szétolvad a nyelven. Tartalmaz A-, B1-vitamint, szelént, foszfort. A legnagyobb példányok 60 cm hosszúak és 80 dkg súlyúak. Legfinomabb, ha serpenyőben, egészben megpirítjuk.
10 dkg = 89 kcal, 2,5 g zsír |
| Tonhal | (Scomber scombrus) | Minden tengerben otthon érzi magát. Több fajtája létezik, a 70 centistől a 3 méteresig. A piros színű tömör hús íze legjobban a gyenge borjúfilére emlékeztet. Minél világosabb a húsa, annál frissebb a hal. Leginkább sütve, grillezve készítsük. Leggyakrabban azonban konzervként, olajban találkozunk vele.
10 dkg = 147 kcal, 8,5 g zsír |
| Rákok | (Astacus astacus) | A rákok családja nagyon sokféle. A nagyobbakat páncélosoknak nevezzük, ezek a homár, a languszta, a tarisznyarák. A másik csoportjuk a garnélarákok, ezek közé sorolhatjuk a nagyobb scampit, és a kisebb apró-rákokat, amelyeket az Északi-tengerben halásznak. De ide tartoznak az édesvízi rákok is. Közös bennük, hogy bátran fogyaszthatjuk őket kézzel! A farok részen a páncél két oldalát nyomjuk össze, így könnyen le tudjuk pattintani a húsról.
10 dkg = 75 kcal, 1,0 g zsír |
| Fekete kagyló | (Mytilida) | Eredetileg az Atlanti-óceán északi vidékén éltek, de napjainkban már sokfelé, kagylótelepeken tenyésztik. Kb. 5 év alatt érik el az átlagos nagyságukat (5-8 cm hosszú). 1 kg kagylóból 20 dkg kagylóhús marad. Sok vasat, A-, B-, C- és D-vitamint is tartalmaz.
10 dkg = 68 kcal, 1,9 g zsír |
| Tintahal | (Sepiida) | Más néven szépia, puhatestűek törzsébe és a fejlábúak osztályába sorolható állatfaj. Előfordul az Atlanti-óceánban, az Északi-tengerben, a Földközi tengerben. Testében meszes csont található, ezt nem fogyasztjuk. Tíz karját, amin tapadókorongokat találhatunk, különbözően készíthetjük el. Grillezve, salátába nagyon finom, érdemes előkészítve vásárolni. |
.jpg)
_-_crop.jpg){kind=small}
| Általános fogási tilalmak és méretkorlátozások | ||||
|---|---|---|---|---|
Az egyes halfajok fogását a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. CII. törvény szabályozza.
Ezektől egyes vízterületeken a vízgazdálkodó eltérhet. A horgászat előtt érdeklődjön a helyi szabályokról. A linkek a Wikipédiában levő bővebb leírásokra mutatnak. | ||||
| Halfaj neve | Latin neve | Tilalmi időszak | Legkisebb kifogható méret | naponta kifogható |
| Balin | (Aspius aspius) | március 1. - április 30. | 40 cm | 3 db |
| Compó | (Tinca tinca) | május 2. - június 15. | 25 cm | 3 db |
| Csuka | (Esox lucius) | február 15. - március 31. | 40 cm | 3 db |
| Európai harcsa | (Silurus glanis) | május 2. - június 15. | 60 cm, tilalmi időben 100 cm | 3 db |
| Fejes domolykó | (Squalius cephalus) | április 15. - május 31. | 25 cm | |
| Fogassüllő | (Sander lucioperca) | március 1. - április 30. | 30 cm | 3 db |
| Garda | (Pelecus cultratus) | április 15. - május 31. | 20 cm | |
| Jászkeszeg | (Leuciscus idus) | május 2. - június 15. | 20 cm | |
| Kecsege | (Acipenser ruthenus) | március 1. - május 31. | megszűnt a tenyésztésük. | - |
| Kősüllő | (Sander volgensis) | március 1. - június 30. | 25 cm | 3 db |
| Márna | (Barbus barbus) | május 2. - június 15. | 40 cm | 3 db |
| Paduc | (Chondrostoma nasus) | május 2. - június 15. | 20 cm | |
| Ponty | (Cyprinus carpio) | május 2. - június 15. | 30 cm | 3 db |
| Sebes pisztráng | (Salmo trutta m. fario) | október 1. - december 31. | 22 cm | 3 db |
| Sügér | (Perca fluviatilis) | március 1. - április 30. | minden méret fogható | |
| Szilvaorrú keszeg | (Vimba vimba) | május 2. - június 15. | 20 cm | |