Szakácskönyv/Mit-mihez/K/Közönséges aranyvessző
Közönséges aranyvessző
- (Solidago virgaurea, Syn: Solidago virga-aurea)
- Más neve(i): aranyistáp, aranyos istáp, aranyos istápfű, ritkaréj, aranyos ritkaréj, erdei aranyvessző, forrasztófű, gyűrűfű, mezei aranyos vessző, mezei veres gyűrűfű, veres gyűrűfű, Szent Péter botja.
A közönséges aranyvessző ismert gyógynövény, de tömegesen nyíló, élénksárga virágai miatt főleg dísznövénynek termesztik.
- Felhasználható része(i): Herba
- Fitoterápiai célokra gyűjtik a vadon termő kanadai aranyvessző és magas aranyvessző virágos hajtásait is.
- Tartalmaz:→ Legjellemzőbb hatóanyagaik a flavonoidok (1-2 százalék), a szaponinok (2-3 százalék) és az illóolajok. Ezen túl nyálkaanyagokat, fahéj-savszármazékokat és cserzőanyagokat is tartalmaznak. - Másutt a drog Solidaginis herba szaponin-, cseranyag-, rutin-, keserű-anyag-, nikotinsav- és kevés illóolaj-tartalmát említik.
- Gyógyhatása(i): A belőle készült forrázatot külsőleg toroköblítésre, teaként fogyasztva pedig magas vérnyomásra, különféle epe-, vese-, hólyag- és májproblémák ellen, nehéz havivérzés, szamárhurut, reumás és ízületi fájdalmak esetén használják, továbbá izzasztás és vizelethajtás céljából. - A magas aranyvessző drogja jobb minőségű és több hatóanyagot tartalmaz, mint a közönséges aranyvesszőé.
- Ellenjavallat: A megszáradt drog az arra érzékenyeknél nyálkahártya irritációhoz vezethet. - A belélegzett szőrbóbiták kellemetlen nyálkahártya-, és fogínygyulladást okozhatnak az arra érzékenyeknek!
Lásd még: Bővebben Gyógytea Kanadai aranyvessző Magas aranyvessző
- Magyar Wikipédia: Közönséges aranyvessző
