Szakácskönyv/Mit-mihez/K/Közönséges bojtorján

Recept mérete: 2215 bájt

Szakácskönyv

Közönséges bojtorján


Közönséges bojtorján
(Artikum lappa, Syn: )
Más neve(i): nagy bojtorján, bojtorvány, lapu, ragadvány, útszéli vagy keserű-levelű fű.
Európa, Ázsia mérsékelt égövi területein őshonos, de az egész világon elterjedt. Útszéleken, folyópartokon, nitrogénben gazdag, megbolygatott talajokon nő, időnként kiterjedt telepeket alkotva – de zöldségként is termesztik. A sötét, árnyékos helyeket nem viseli el.
Inulint, nyálkaanyagokat, nyomokban illóolajakat, szeszkviterpén-lakton keserű anyagot, poliineket, kávésavszármazékokat, triterpéneket tartalmaz.

Felhasználása

Friss hajtása zöldségként használható, elkészíthető főzeléknek, ám csak kevés helyen használják fel erre.

Gyógyhatása:

A népi gyógyászat, szárított gyökerét vizelet-, és hashajtó, vértisztító orvosságnak használta, vizelethajtó és izzasztószerként alkalmazta. Serkenti az epe elválasztását, reuma és bőrbetegségek kezelésére is felhasználják.
Olajokkal előállított kivonatait bedörzsölőszerként, fürdőolajként használják reumatikus fájdalmak ellen, de hajhullás, korpásodás, hajzsírosodás kezelésére is alkalmazzák.
Főzetét magában, vagy teakeverékben vizelethajtónak, izzasztónak, epe- és vesekőoldónak, vértisztítónak, epehajtónak használják. Különböző bőrbajok (sömör, ekcéma, ótvar) ellen öblögetőnek, torokgyulladás ellen gargarizálónak alkalmazzák.
A homeopátiában alkalmazzák reuma, méhelőesés és nedves bőrkiütések ellen.


Ellenjavallat: A biztonság érdekében megbízható helyről származó bojtorjánt használjunk, ha mégis atropinmérgezés tüneteit éreznénk (homályos látás, száraz száj, hallucináció) azonnal forduljunk orvoshoz!-
Magyar Wikipédia: Közönséges bojtorján