Egyéves növény, a lomb-, tűlevelű és elegyes erdők, vágások, törmelékes lejtők, árnyas sziklák, kőfalak lakója.
Nitrogénkedvelő faj, ami nyirkos talajú és magas páratartalmú helyeken különösen jól fejlődik.
Kellemetlen szagú illóolaja mellett ellagitanninokat (geranint és izogeranint), valamint flavonoidokat tartalmaz. Májustól szeptemberig nyílik.
A növény hajtásait virágzáskor gyűjtik.
Cseranyagtartalma miatt a népi gyógyászatban hasmenésre, a gyomor és a belek nyálkahártyájának gyulladásaira, belső vérzések kezelésére, máj- és epebetegségek kezelésére, gargarizálószerként a száj és garat gyulladásaira is alkalmazták.
Külsőleg fekélyeket, kiütéseket, nehezen gyógyuló sebeket kezeltek a friss növénnyel.
A homeopátiában hasmenésre, vérzésekre, fájdalmas vizelésre és krónikus mandulagyulladásra adják.
Teáját idült epehólyag bántalmak, bélhurut, aranyér, gyomor- és bélvérzés, pajzsmirigytúltengés esetén használják. Vadon gyűjthető.
