Páfrányfenyő
Latin neve: (Ginkgo biloba)
- A páfrányfenyőlevelek flavonoidokat (kvercetint, kempferolt) és terpenoidokat tartalmaznak. A terpenoidokat a ginkgolidok (diterpén-laktonok) és a bilobalidok (szeszkviterpén) képviselik. A levélben ginkgolsav található, ennek allergizáló és toxikus hatásai is lehetnek, ezért nem ajánlott teát főzni belőle. A levélből készült kivonata ginkgolsavat nem tartalmaz.
- A páfrányfenyő levelét (Ginkgo folium) használják fel gyógyászati célokra. Levele tavasztól őszig szedhető.
Gyógyhatása
- Szívroham, emlékezőképesség és reakcióidő, szívinfarktus, impotencia, foltok az ideghártyán, idült fülcsengés, krónikus szédülés, asztma.
- A levéltea megnöveli a vér mennyiségét az agyban és segíti a szívrohamból történő felépülést. A megnőtt vérmennyiség jótékonyan hat a rövid távú emlékezőképességre és a reakcióidőt is lerövidíti.
- Csökkenti az infarktus előidéző vérrögök képződését.
- Alkalmazzák agyi vérellátási zavar, szédülés, fülzúgás, illetve hallásgyengülés gyógyítására. Jótékonyan hatnak a visszértágulatra, az aranyérre és a lábfekélyre. Kutatások szerint hatásos enyhe és közepes depresszió kezelésére, impotencia és Alzheimer-kór ellen.
- A vizsgálatok kimutatták, hogy a páfrányfenyőben lévő flavonoidok hatása miatt jó értágító, biztosítják a bőr és az izmok jó vérellátását, és fokozzák az anyagcserét. Kiváló antioxidáns tulajdonságú, és javítja az agyi vérellátást is. A kivonat javítja a koncentrálókészséget, szellemi teljesítőképességet.
- Használják még az öregkori elbutulás (demencia) ellen is. A homeopátiában mandulagyulladás és fejfájás ellen alkalmazzák.
Páfrányfenyő ellenjavallat
- Véralvadási rendellenességben szenvedők ne alkalmazzák!
- Különösen nagy mennyiségben fogyasztva okozhat ingerlékenységet, nyugtalanságot, hasmenést, émelygést, hányingert!
- Teakészítéshez igen nagy mennyiségű levélre van szükség, ezért célszerűbb kereskedelmi készítményt alkalmazni.
|
