Szakácskönyv/Mit-mihez/Sz/Szentjánoskenyér
Szentjánoskenyér
- (Ceratonia siliqua, Syn: (Syn: {{{2}}}, )
- Más neve(i): Carob, karob
- Felhasználható része(i): termés
- A szentjánoskenyér termésfalában mintegy 30% szacharóz, pektin, cseranyagok, és a sajátos ízt adó izovajsav található. A magvak galaktomannán nyálkaanyagokat (karubint) tartalmaznak.
- Gyógyhatása(i): Gyógyhatású készítményként hasmenéses betegségek, gyomorgyulladás ellen ajánlott. - A dietetikában a szentjánoskenyér-liszt kipréselt sűrű levét súlycsökkentő étrendekben – a napraforgó-fehérjével és a rizskeményítővel együtt – étrendkiegészítőként alkalmazzák. - A csecsemőknek és a terhes nőknek az ismétlődő hányás csökkentésére adják. - A szentjánoskenyérmagból készült liszt hasmenésgátló és védi a beleket az izgató anyagoktól. - Nyálkaanyaga, a magbelső kipréselt leve sűrítő tulajdonságú és hányás ellen hatásos, nem emészthető, ugyanakkor csökkenti az éhségérzetet.
- Ellenjavallat: A szentjánoskenyérfa alapú készítményeknek mindezidáig semmilyen káros vagy mérgező hatása nem ismert. - Túladagolás esetén azonban bélelzáródás következhet be.
- Magyar Wikipédia: Szentjánoskenyér
