Szakácskönyv/Régi receptek/Ételek/Krumpért tejfellel

Recept mérete: 1974 bájt

Szakácskönyv

Krumpért tejfellel

Régi levesek Régi ételek Régi sütemények Régi italok Régi diétás receptek Régi tartósítási módok Egyéb régi receptek

Burgonyaszedők
Első szakácskönyveinkben krumplis étel nincs, ilyet csak 1816-ban olvashatunk először. Kisebbfajta szenzáció, hogy Simai Kristóf kéziratában négy recept is található! Ez ugyanis azt jelenti, hogy az 1700-as évek végén már a középosztály asztalán is megjelent a lenézett és közönséges ínségeledelnek tartott krumpli.
Krumpért tejfellel

A krumpért fözd-meg, hántsd-le /: hámozd-meg: / metéld lapos kerek szeletekre, sózd-meg, ütsd forró írós vajra apróra vágott veres hagymával, ha meg-temfelődött: tölts reá savanyú tejfelt, majoránnát egy keveset, forrald fel, borsozd-meg, s melegen add fel. Jó étek.”

Elkészítés

(Ez a krumplifőzelék egy korai változata. A „temfelés, temfeld meg” kifejezés gyakran szerepel a kéziratban, s anélkül, hogy a botcsinálta nyelvészkedés bűnébe esnék, feltételezem, hogy ez a szó a német Dampf: gőz, illetve dämpfen: ételt párol szóból magyarosodott. Annak ellenére, hogy Simai Kristóf alapvetően német közegben élt Körmöcbányán, tetszetős magyar nyelven ír, s bevallottan kerüli az idegen kifejezéseket. Megmagyarázza például a „dinsten” kifejezést: azt jelenti, fújatni, azaz „födő alatt lábosban, kaszrolban temfelni”. Úgy látszik, a „temfelni” kifejezést elfogadhatónak tartotta. Blanchiren: köveszteni, vagyis rövid időre forró vízbe mártani, illetve gyengén megfőzni a húst vagy zöldséget.)