Molnár pogácsa
Elkészítés
- A kőtt tésztákat mai formájukban tejjel és élesztővel gyúrják, és rendszerint kétszer kelesztik. Hogy a cipók, bugdák a visszakövethető legmesszebbi korokban valóban fontos sütemény-szerepet játszhattak, igazolja a következő adat is. SZŰCS: A kercai eklézsia történeté-ben a XIX. század elejéről szólva így ír: „Ez időben élt még az egyház azon régi jogával, hogy a templom előtt bizonyos napokon gyakorolt úgynevezett „cipóárulást” haszonbérbe ki adta évenként 7-8 forintért."
Készítése meg így megy
- a cájgot, ma már az élesztőt, megáztatják édestejben, ha fínomnak szánják, vajat is tesznek bele és evvel felgyúrják a lisztet. A gyúrás, mint általában a tészták jórészének az esetében, melencé-ben vagy tekenyű-ben történik. Így kel egy ideig, majd kiszaggatják és kicipózzák, azaz két nagy tenyérnyi gömböleget formálnak belőle. Így is kelesztik. Régen hőkkőn sütötték, ma már inkább bádog tepsiben.
- A cipósütést így jellemezte egy szalafői asszony: „küőttnek sütöm, aztán cipunak szakasztom". A cipót tölteni is lehet és lehetett, ekkor cipu-kalács a neve.
- Cipóváltozat a kukoricás-cipu: tavasszal a búzalisztet kukoricaliszttel keverik össze, s a fentiekhez hasonlóan édestejjel és élesztővel gyúrják, vékában melegen kelesztik; kiszaggatják; ismét kel, majd hőkkőn sül.
- Előfordul néha, hogy a búza-cipuká-t tojásba mártva morzsában meghempergették és zsírban sütötték meg. :Tehát amúgy rántott-hús módjára. Olykor fánk helyett használták. Végtére meg felmetélték, s tejföllel vagy egyéb ízesítővel felöntve tálalták. A cipót általában a következő módon fogyasztják az Őrségben. A cipót megmetélik késsel, vagy pedig kézzel szaggatják meg, tálba öntik és forró vízzel forrázzák le.
- Amikor megpuhul, zsíros tepsibe öntik és meghempergetik benne. Tetejére tejfölt vagy mákot szórnak, és összekeverve fogyasztják. Ezt nevezik aztán mákos- vagy tejfölös-bugdá-nak.
Forrás: Kardos László - Az őrség népi táplálkozása című könyvéből Budapest, , 1943
|
