Szerkesztő:KeFe/Internettel kapcsolatos kifejezések

INTERNET ÉRTELMEZŐ KISSZÓTÁR

Alábbi összeállítás nem a teljesség és nem is a nyelvtani tökéletesség igényével készült. Célja egyszerűen a mai szótárakból még hiányzó, Internettel kapcsolatos kifejezések felsorolása és rövid magyarázata. Kezdő felhasználók, valamint a műszaki részletekben nem érdekeltek részére a vastag betűkkel szedett kifejezések a fontosabbak. A szótár alapjában angol-magyar, de magyar-angol keresés is lehetséges a böngészőknél használatos "keresd ezen az oldalon" paranccsal, mely néhány kattintás után célba vezet. Ugyanezen keresőkkel a szótárban szereplő rövidítések teljes szövege szerint is lehet keresni. A magyar megfelelőknek egy része nem fordítás, hanem - ahol szükséges és lehetséges - pontosabb megjelölés, mint az angol eredeti. Sok fogalomra egynél több közérthető magyar kifejezés áll rendelkezésünkre, így Babits Mihállyal szólva: "több gondolatunk is lehet azokról..."

A táblázat megjelenését a Mozilla Firefox 2.0 valamint az Internet Explorer 6.0 böngészőkkel 800x600 képpontos kijelzőn ellenőriztük.

angol magyar értelmezés

A

	. 	.

@ ('at') címkapocs, 'kukac', 'majomfarok', 'csiga' Internet postafiók-címeknél a felhasználói név és a gazdagép neve között használatos írásjel =>e-mail AAC (Advanced Audio Coding) 'AAC' hangkódolás(haladó hangkódolás) az MPEG-4 szabványnál és a 3G nagysebességű mobilhálózatoknál használt hangkódolás;

az MP3 kódolásnál jobb, közel CD hangminőséget ad, alacsonyabb adatsebesség mellett; (128 kbps-nél már szinte megkülönböztethetetlen, de ez is veszteséges kódolás, akár csak az MP3);

a Frauenhofer és a Dolby laboratóriumokban kifejlesztett eljárás, az MP3 lehetséges utóda, de egyelőre kevés lejátszóprogram ismeri;

Apple a Quicktime 6 és az iTunes 4 (iPod) termékeknél aklalmazza;

=>MP3; =>MPEG; =>3G; =>Quicktime; =>iPod; abc (music encoding format) 'abc' formátum, (kottanyelv) szöveges kotta szerkesztésénél használt nyelv;

kis állományokat eredményező, egyszerűen kezelhető, szövegszerű kódolás;

az ".abc" kottaformátumot a legtöbb zene- szerkesztő program ismeri, így abból különböző hang-állományok (pl. MIDI) levezethetők;

fordítóprogramok ugyanakkor nyomtatvány- formátumra is átfejthetik (pl. PostScript, PDF);

a legtöbb abc-program ingyenes;

=>MIDI; =>PostScript; =>www.gre.ac.uk/~c.walshaw/abc/index.html; access provider (AP) hozzáférés szolgáltató olyan kiszolgálógéppel rendelkező vállalat, mely az Internet keretében egyértelmű, ún. DNS-számmal rendelkezik, analóg vagy digitális (telefon, TV-kábel, stb.) vonalakon keresztül (pl. telefonszámon) hívható, és akár több ezer előfizetőnek is egyidejű Internet- hozzáférést biztosít;

a kiszolgáló- (szerver-) géppel rendelkező szolgáltató lehet a telekommunikációs infrastruktúra egy részének tulajdonosa is, minden esetben azonban közvetve vagy közvetlenül hozzáférése van a nemzetközi gerinchálózatokhoz; utóbbiak többnyire megint más tulajdonosok vagy üzemeltetők kezében vannak;

a jövőben - a telefontársaságok mellett - kábel-TV társaságok és más hálózattulajdonosok is lesznek Internet szolgáltatók, de egy szolgáltató nem szükségszerűen hálózattulajdonos is egyben;

=>provider; =>content provider; =>ISP, =>OSP account (Internet-) (Internet-) előfizetés, felhasználási jog, bérlet (Internet-) hozzáférési jog, igazolás;

a gyakorlatban ez előfizetést vagy használati jogot jelent egy Internet szolgáltatónál, meghatározott havi hozzáférési idővel és tárolótérrel a szolgáltató gazdagépén;

bejelentkezésnél az azonosítás általában felhaszálói névvel és jelszóval történik;

=>ISP; =>OSP ActiveX (control) 'ActiveX' (irányítás) Microsoft által kifejlesztett Windows alapú (objekt orientált) szoftvertechnológia, mely Weboldalakon a tartalom különleges megjelenítését, mozgatását teszi lehetővé;

a Java nyelv applet-jeinek a vetélytársa, de a JAVA szabványosítást nyert, míg az ActiveX-et eredetileg csak a Windows operációs rendszer támogatta (újabban Mac és UNIX változata is készül);

az ActiveX rendszer alapvető biztonsági problémával küzd;

=>Windows; =>JAVA ADSL (Assymmetric Digital Subsriber Line) 'ADSL' -hálózat (aszimmetrikus digitális előfizetői vonal) hagyományos telefonhálózatok gyorsított, ú.n. "DSL" változata, melynél az elérhető fel- és letöltési sebességek eltérőek (aszimmetri- kusak);

az ADSL-nél a jel maximális sebessége az előfizetők irányába és visszirányba eltérő és az előfizető lakóhelyének az elosztóhoz viszonyított távol- ságától is függ (pl. 1,5-6 Mbps-ig / 640 kbps-ig);

a technológia aránylag költséges, mert úgy a központi, mint az előfizetői oldalon műszaki beavatkozást igényel;

jelentős árcsökkenés a rendszerek, majd a modemek szabványosításától várható; egyik ilyen szabvány- javaslat az Universal ADSL, mely az elosztó és az ügyfél között 1,5 Mbps/512 Kbps sebességet szabványosít, míg egy másik 2Mbps/640Kbps-t;

az ADSL-technológia bevezetése európaszerte, így Magyarországon is folyamatban van;

olcsóbb változata az "ADSL-Lite", melynél fenti kapacitásnak csak egy részét bérli a kliens, kezdve 256/64 kbps sebességtől ennek többszöröséig;

az ITU 2002-ben szabványosította az ADSL2 és ADSL2+ technológiákat, melyek a modulációs és egyéb technikák javításával az adatsebességek megkétszerezését (letöltés -az elosztóhoz közel- 24 Mbps-ig), illetve az ADSL-körzetek bővítését teszik lehetővé (3,5 km-re az elosztótól 8 Mbps, 7 km-re még 200 kbps lehetséges);

az ADSL2+ további előnyei a gyorsabb kapcso- latteremtés, energiatakarékos nyugvó üzemmód, valamint jobb feltételek a VoIP hangátvitelre;

2005-ben már több európai szolgáltató indított ADSL2- szolgáltatást, ezek hátterében digitális TV lehetősége áll;

a mai analóg (PAL) TV-szabványnak megfelelő digitális TV kb. 6 Mbps-t igényel, a maradék a hagyományos internet kapcsolatot szolgálja;

távolabbi cél a VDSL (Very high speed DSL) szabványsítása (13-55 Mbps), melyre már több javaslat érkezett;

=>DSL; =>DSL-Lite; =>ISDN; =>cable network; =>WLL; =>VoIP; ad(ware) hirdetés, reklám nem az oldal lényeghez tartozó tartalom

míg a 90-es évek elején csak diákok és tudományos körök használták az internetet, az ezredfordulóra megszállta azt az üzleti és az annál silányabb tartalomban érdekeltek tömege;

megoldást csak reklámnélküli honlapok következe- tes keresése és az eseleges tartalomszűrő programok jelentenek;

...; agent (intelligent-) (intelligent agent) nyomozóprogram, keresőrobot, 'ügynök' önműködően kereső és összehasonlító robotok az Internet rendkívül sikeres alkalmazásai;

az egyszerű szavakra kereső robotok mellett megjelentek a hírkereső, szoftvert, vírust, zenét, képeket kereső 'ügynökök' is, de vannak már árakat összehasonlító robotok is, mint pl. a Junglee;

=>search engine; =>e-merce; algorythm algoritmus, számtani képlet pontosan meghatározott szabályok, utasítások együttese egy bizonyos probléma megoldásához; AltaVista 'AltaVista' (kereső) népszerű, ékezetes magyar szöveg szerinti keresésére beállítható kereső program;

97 novemberében már 100 milló indexelt Weboldalon keresett és naponta 20 millió keresést végzett;

magyar változata az Altavizsla;

=>search engine; analogue (signal) analóg (jel) érzékszerveink (látás, hallás, stb.) analóg módon érzékelik a környezeti hatásokat; ezek megfelelő érzékelőkkel (szenzorokkal) analóg elektronikus jelekké alakíthatók majd megfelelő analóg elektronikai eszközökkel (rádió, TV, felvevők, stb.) igényünknek megfelelően kezelhetők;

az elmúlt évtized bebizonyította, hogy az analóg jelek digitális, tehát a számítógépek (numerikus 1-0) nyelvére fordítva könnyebben kezelhetővé, manipulálhatóbbá válnak;

'visszajátszáskor' (audió, videó, stb.) a jeleket ismét érzékszerveink analóg nyelvére kell lefordítani;

=>sensor; =>digitizing; animated GIF GIF-mozgókép a GIF képformátum kölönösen alkalmas mozgó képsorok, kisterjedelmű rajzfilmek előállítására;

a gyakorlatban ezek egymáshoz csatlakoztatott, egymást követően lepergetett képsorokból állnak;

szerkesztésükhöz szakszerű programok kaphatók;

=>GIF anonymous FTP névnélküli, 'anonim FTP' FTP-kiszolgálógépek nyilvános szolgáltatása;

az ilyen gépekről az "anonymous" felhasználói névvel, tehát egyéni felhasználói azonosító nélkül, az FTP protokoll segítségével, bárki letölthet programokat, dokumentumokat, stb.

nyilvános dokumentumok beszerzésénél ma a fentieknél nagyobb jelentősége van a Webről történő, HTTP protokoll szerinti letöltéseknek;

=>FTP; =>HTTP; =>Archie; AOL (America On Line) 'AOL' -szolgáltató (Amerika 'kapcsoltan') 1998 óta a legnagyobb, amerikai központú tartalom és hálózati kapcsolatszolgáltató (online service provider, OSP), több mint 18 millió előfizetővel;

az AOL társult a Time Warner hatalmas tartalomszolgáltatóval és tulajdonában vannak ma a Netscape, az ICQ, valamint a Winamp cégek is; ugyanakkor Microsoft résztulajdonosa a vállalkozásnak;

=>OSP; API (Application Programming Interface) 'API' csatlakozási felület, interfész meghatározások együttese, mely alapján egy számítógép program egy másikkal -pl. program-könyvtárakkal tud kommunikálni;

példa: egy rajzprogramnak nem kell tudni egy nyomtatót működtetni, ehhez egy API interfészen keresztül előhívja a szükséges nyomtatóprogramot;

ugyanígy, ha pl. egy honlapba be akarunk illeszteni egy Google térképkeresőt, ezt egy API-key interfészen keresztül működtethetjük (web-kapcsolat esetén);

az API a bejáratot rögzíti, amin keresztül egy bizonyos funkcionalitás elérhető;

=>interface; applet (Java applet) (Java) 'applet', (Java) kisalkalmazás Java nyelven írt kisterjedelmű program;

gyakori alkalmazása pl. weboldalakon belüli szövegrészek mozgatása;

az 'appleteket' az ügyfél böngészője csak akkor tölti le a szervergépről, amikor azokra szüksége van; utóbbi művelet ugyanis lényegesen lassítja az ilyen weboldalak megjelenését;

[egyes 'JAVA-appletekkel' megoldott feladatok, mint pl. az animáció, tehát az információ mozgatása egy weboldalon belül, más módszerrel is elérhetők, így pl. az animated gif képsorokkal, stb.]

a JAVA nyelv előnye, hogy platform- (operációs rendszer) független;

nem minden alkalmazás (pl. böngésző) ismeri a JAVA-t; ennek hátterében a Netscape- Microsoft közötti böngésző-csatározás áll;

=>JAVA application alkalmazás önálló program, amely a felhasználó parancsai szerint, különböző műveletek elvégzésére képes; többnyire platformfüggő;

a különböző operációs rendszerek, 'testreszabott' alkalmazásokat igényelnek (MAC, Windows, Linux változatok); beszerzésüknél erre ügyelni kell;

Internettel kapcsolatos alkalmazások, pl. a böngésző, kereső, levelező, állománytovábbító (FTP), stb. ügyfélprogramok;

=>operating system; =>browser; =>search engine; =>e-mail client; Archie 'Archie' -keresőprogram FTP szervereken kereső, népszerű program neve;

=>FTP; =>anonymous FTP; =>search engine; ARJ ("Archive Robert Jung") 'ARJ' kódolás archiváló/tömörítő program IBM típusú gépekhez;

van DOS és Windows változata (WinARJ); kiterjesztése az ".arj";

=>data compression; =>ZIP; =>www.arjsoftware.com/ ArpaNet (Advanced Research Administration Network) 'ArpaNet' -hálózat katonai célú hálózat, az Internet elődje;

az USA Védelmi Hivatala fejlesztette ki a hatvanas évek végén-hetvenes évek elején, egy nukleáris háborút túlélő kommunikációs hálózat kísérlete- ként;

ez volt az első, nagykiterjedésű csomag-kapcsolt hálózat;

=>packet-switched network; =>Internet; ASCII (American Standard code for Information Internchange) 'ASCII' -betűkészlet (amerikai szabványú infor- mációcsere-kódnak nevezett betűkészlet) betűkészlet, mely az angol/amerikai betű- készlet minden eleméhez egy-egy számot illetve bit-kombinációt (azonosító kódot) rendel;

ennek a 7-bites rendszernek problémát jelent a 8- bites rendszert igénylő, ékezetes magyar betűkészlet;

újabban több módszer is használatban van 8 bites dokumentumok 7-bitesre alakítására, ilyenek pl. a MIME, valamint az UUENCODE eljárások;

ma a legtöbb Webről (ingyen!) letölthető levelező- program tudja már a MIME kódolást alkalmazni, így pl. a magyar betűkészletet is lefedő Közép-Európai, ún. ISO 8859-2 (2-es latin) abc használatának sincs akadálya (csak be kell a levelező programot erre állítani!);

=>e-mail; =>ISO 8859-2; =>MIME; =>UUENCODE/UUDECODE ASF (Active Streaming Format) 'ASF' formátum (aktív folyamatosító formátum) Microsoft "Windows Média" formátuma folyamatos audio-video átvitelére az Interneten keresztül (streaming audio-video);

lényege egy szoftver-megoldás, mely folyamatos audio-video lejátszást tesz lehetővé, a csomag- kapcsolt hálózaton szakaszosan érkező audio-video jelek számára;

a megoldás elvben hasonlít a Real Media audio-video kódoláshoz, de más jellemzőkkel;

az állomány (folyam) jelölése: *.asf;

a hozzá tartozó kódoló program neve Windows Media Encorder 9, a lejátszó kliens programé pedig Windows MediaPlayer;

=>streaming media; => MediaPlayer; =>RealPlayer; =>Winamp ASP (1) Application Service Provider) 'ASP' (alkalmazás szolgáltató) hálózati alkalmazásszolgáltató (szoftverszol- gáltató), aki előfizetőinek programokat ad bérbe;

míg más hálózati szolgáltatók pl. Internet hozzá- férésre (ISP), vagy tartalomszolgáltatásra (OSP) szerződnek ügyfeleikkel, addig az 'ASP'-k arra, hogy az ügyfeleik által használt alkalmazások legkorszerűbb változatait biztosítják nekik;

=>ISP; =>OSP; ASP (2) (Active Server Page) 'ASP' (aktív szerver oldal) egy 'ASP'-s oldal egy olyan csöpp-progra- mokat (scripteket) tartalmazó HTML-oldal, melyet a Microsoft Server-Program-ra optimalizáltak;

UNIX és LINUX szerverprogramok gyakran nem támogatják, ezért a web-oldal szerkesztőjének ismerni kell szolgáltatójának lehetőségeit;

az alkalmazások hasonlítanak a szerver oldalon futó CGI- csöpp-programokhoz, melyeket a kliens gépe indít el, de a szervergépen hajtandók végre;

ASP-állományok kiterjesztése ".asp";

kliensgépén futó újabb böngészőprogramok meg tudják jeleníteni mint egy egyszerű ".html" oldalt, ugyanakkor helyi tárolóból előhíva az ilyen oldalak a kapcsolat hiánya miatt tökéletlenek;

=>script; =>CGI; =>JSP; =>PHP; ASR (Automated Speech Recognizer) 'ASR' beszédfelismerő a beszédfelismerés (speach recognition) Philips által javasolt technológiája;

ellentétben a múltban sokszor megbízhatatlannak bizonyuló beszédfelismerrő technikákkal, az ASR nem csak parancsokat, de folyamatos szöveget is képes felismerni;

=>voice input; =>speech recognition; assembly language 'assembly' program- nyelv számítógép programozó nyelv (jelrendszer);

olyan nyelv, amely lehetővé teszi, hogy a gépi kódú programokat egyszerűbb, szimbolikus formában írjuk;

az "assembler" olyan program, amely az assembly nyelven írt programot gépi kódra fordítja le;

ma 'asszembler programozást' csak akkor végzünk, ha a processzornak különleges műveleteket kell elvégezniük; minden más esetben 'magasabb nyelven' pl. FORTRAN, COBOL, Pl/I, C vagy más nyelven programozunk, ezek könnyebben elsajátít- hatók és alkalmazhatók;

lefordításukat pedig - ugyanúgy, mint az 'asszembler' esetében - egy compiler programra bízzuk, mely azt gépi nyelvre fordítja le;

=>program; =>machine code ATM (Asynchronous Transfer Mode) 'ATM' -átvitel (aszinkron átvitelmódú adatátviteli eljárás) a jövő egyik igéretes, de még további nem- zetközi szabványosításra váró technikája, amelynek segítségével 25 Mbps-1Gbps adatátviteli sebességek is elérhetők;

egyelőre főleg gerinchálózatoknál használatos, de a tervezett Internet2 hálózat összes vonalának is alapjául válsztották;

a gyakorlatban megvalósított ATM-vonalak között eddig 622 Mbps volt a legnagyobb elért adatátviteli sebesség

1997 májusától a magyar HBONE részeként 10 Mbps-os ATM vonal működik Budapest és Bécs között;

=>backbone; =>HBONE; attachment (levél-) melléklet, csatolás elektronikus levélhez csatolt szöveg, kép, szoftver, videó, stb.

korszerű levelezőprogramoknál a MIME vagy UUENCODE kódolás segítségével a levélhez nem csak szöveget, de képeket, teljes Weboldalakat, zeneszámokat stb. szintén csatolni lehet;

az ezredforulón még nem volt minden levelező MIME- kompatibilis, így néhány évig hasznos lehet számon tartani, melyik levelező-partnerünk rendelkezik megfelelő programmal (körlevelek, hírlevelek problémája);

sok esetben partnerünk levelének fejlécéből (header) kiolvashatjuk levelező rendszerének jellemzőit;

az ATTACHE funkció nem tévesztendő össze újabb levelezők INSERT funkciójával, mely a szöveg közé is tud képeket illeszteni, míg az attach parancs a mellékleteket a levél végéhez csatolja;

küldésnél a levelező a mellékleteket a levéltörzzsel együtt küldi, a címzettnek azonban a mellékleteket (az eltérő kódolás miatt) a levél törzsétől függetlenül kell tárolni;

napjainkban terjednek a levélmellékletként érkező vírusok; feladójuk lehet egy általunk ismert személy, de a vírus 'csatlakozhat' a levélhez annak tudta nélkül;

kétes esetekben legjobb, ha azonnal töröljük a csatolást, esetleg érdeklődhetünk feladójánál annak tartalma iránt!

=>e-mail; =>MIME; =>UUENCODE; =>vírus; attribute jellemző tulajdonság, jelzőérték, 'attribútum' 1.) valamilyen kategóriát jellemző információ;

2.) állománykeresésnél állományjellemző (jelzőbit): pl. 'csak olvasható'

3.) adatbázisokban: egy bizonyos entitás egy bizonyos jellemzője; AU (Audio format) 'AU' hangformátum Unix gépeknél szabványosított kódolás hang/zene digitalizált kezelésére;

az .au kiterjesztéssel jelölt állományok lejátszásához szükséges AU-dekóderprogram ma t.k. a legtöbb böngészőprogramban is megtalálható;

=>UNIX; =>WAV; =>MIDI; =>RealAudio authoring tool szerkesztő segédeszköz, (program) Weboldalak szerkesztését segítő program;

segítségükkel sokszor a html-nyelv ismerete nélkül is lehet Weboldalakat készíteni;

példák: az Evrsoft 1st Page 2000, Netscape Composer ingyenesek, az Adobe PageMill, Microsoft FrontPage, stb. megvásárolhatók;

=>editor; =>HTML; AVI (Audio Video Interleave) 'AVI' -formátum (összevont audio-video) "Video for Windows" elnevezés alatt haszná- latos tömörítés nélküli, méretezhető, együttes audio-video kódolás;

különböző méretű, hangzó mozgóképek (videok) folyamatos pergetésére szolgál;

az ".avi" kiterjesztéssel jelölt állományok először teljes egészükben tárolandók, mielőtt azok egy AVI-lejátszóval megjeleníthetők;

lejátszásukra elsősorban a Windows MediaPlayer használatos, a népszerű WinAmp pl. nem (2005);

AVI kódolású 'törpe'-videokat (pl. 115x112 felbontású képpel, 15 képpel másodpercenkint) CD-ROM-on is tárolhatunk, mert ez csak 10 MB-t igényel percenkint (hang + kép), de teljesértákű PAL-szabvány szerinti 720x576 képpontos, 25 kép/mp-s AVI-felvételnél a hang+kép percenkint 200 MB!, így azokat már nem szokás;

digitális kamerafevételeket (DV) az átjátszóprogramok (Nero, MovieMaker, stb.) *.avi kódolásban, tömörítés nélkül rögzítik; így az AVI adatrajok nagyok, de minőségileg ezek közelítik meg legjobban az eredeti felvételt;

a PAL-szabványnak megfelelő audio-videot CD vagy DVD lemezre tömörített formában szokás rögzíteni (MPEG, WMV, stb.), tehát nem a tömörítetlen AVI állományok formájában; de nem csak a tárhelyigény miatt, hanem mert lejátszásnál egy átlag CD képtelen AVI sebességgel lejátszani a felvételt;

=>MPEG; =>RealVideo; =>QuickTime; =>MOV; =>streaming media; =>SMIL; B . . backbone gerinchálózat (szó szerint = hátgerinc) bármely távközlőhálózat főrészét, esetünkben az Internet gerincét képező nagyteljesítményű (pl. üvegszálas, műholdas, stb.) hálózat;

kapacitásuk napjainkban a 34-622 Mbps-es sebes- ségtartományba esik;

a gerinchálózatok üzemeltetőit csúcsszintű szolgál- tatóknak (top level providers) nevezik, ellentétben a közvetlen csatlakozást szolgáltatókkal (service provider);

nemzetközi gerinchálózatot üzemeltető vállalatok, pl. az Unisource, a Global One, a Global Crossing, stb.;

=>HBONE; =>ATM; backup másolat, tartalék fontos adatok, programok biztonsági okokból készített másolata;

a többnyire külön tárolóban őrzött adatok az eredeti meghibásodása, vagy elvesztése esetén használhatók; tapasztalt számítógép-felhasználók rendszeresen készítenek munkájukról másolatot; bandwith sávszélesség az alkalmazott vonal Hz-ben mért sávszéles- sége az adatátvitel sebességének meghatáro- zója;

Webszögletek nyitólapján olykor megkérdezik, milyen távközlővonal áll rendelkezésünkre: kis vagy nagy sávszélességű (low/high bandwith); a kivánt tartalmat a szever annak figyelembe vételével küldi; banner reklámszalag (szó szerint = zászló) az Internet Weboldalai esetében a 'banner' álló vagy mozgó reklámszalagot jelent;

figyelmes böngészők hamar észreveszik a reklám által finanszírozott (kiabáló) és a reklámnélküli, nyugodt Weboldalak között a különbséget;

tény, hogy az olyan Weboldalon, amelyen reklám is található, ott az oldal tartalma és a reklám egymással versenyeznek az olvasó figyelméért...;

a mozgó, vagy akár hangos reklámot azok szerzői azért szeretik, mert esetükben nagyobb az esély, hogy a versenyt a reklám mondanivalója nyeri meg... base64 'base64' kódolás a MIME rendszernél használatos kódolás 8-bites források 7-bitesre történő átfejtésére;

a művelethez az ASCII készletből 65 karakter kombinációját használja, amelyeknek hiba- mentes átvitelét a 7-bites renszer garantálja;

=>ASCII; =>MIME; =>UUENCODE; =>quoted printable; BBS (Bulletin Board System) 'BBS' hírdetőtábla-rendszer telefonhálózaton keresztül elérhető, adat- bázisként működtetett hirdetőtábla (szerver); erre a számítógéppel rendelkező tagok állományokat tölthetnek fel és hívhatnak le arról;

használata gyakran csak tagsági alapon, vagy megemelt telefonköltségek ellenében lehetséges;

a BBS és az Internet között egyik lényeges különb- ség, hogy az Internet a szerverek hálózata, melyen minden végpontból minden másik végpont elérhető, míg a BBS végpontjai között ez legtöbbször nem lehetséges;

a BBS levelezésre is használható;

Magyarországon az első nyilvános hálózatok BBS-ek voltak;

jelentőségük az Internet és a Web korában csökkenőben van;

több BBS-szerver ma az Interneten keresztül is elérhető;

=>server; beamer kivetítő filmvetítőkhöz hasonlóan működő, LCD, DLP, vagy LCOS mátrix fénymodulátorok ábráját nagy méretben kivetítő eszköz;

noha számítógépmonitorok jellemzői (VGA, SVGA, XGA) szerint osztályozzák, legtöbbször TV-képek vetítésére is alkalmas;

fontos jellemzői továbbá az (ANSI-Lumen-ben mért) fényerő valamint az elérhető kontraszt;

diapozitív és filmvetítők használatához hasonlóan, elsötétíthető és világos helységekben a vetítővel szemben támasztott követelmények eltérők;

áruk az ezredfordulóra a fogyasztói elektronika árkategória közelébe csökkent;

=>LCD; ==>DLP; ==>LCOS; =>VGA; beta (-version) 'beta' -változat szoftver-nyilvánosításnál használt kifejezés: azt jelenti, hogy az illető szoftver még nem végleges, de próbaüzemre már alkalmas;

sok esetben a szoftver fejlesztői a felhasználók megjegyzéseit, kiegészítéseit várják;

[néha napvilágot lát egy ún. 'alfa-változat' is, amely a bétánál még kezdetlegesebb állapotú szoftver; működéséért a szerzők semmiféle garanciát nem vállalnak;]

megjegyzés: a Microsoft és Netscape közötti böngészőháborúban egymást érik a programok újabb és újabb beta-változatai, többnyire tele hibák- kal; így a hónapokig tartó javítgatásaik napirenden vannak;

=>software; =>bug binary file bináris állomány, irat, akta kódolt, elektronikus állomány, mely az USA-szabvány szerinti 7 bit-es ASCII karakterektől eltérő elemeket is tartalmazhat;

legegyszerűbb példája az elektronikus irat, mint pl. egy ékezetes (8-bites) betűkészlettel írt magyar szöveg, de ide tartozik egy formázott dokumentum, tömörített program, kép, hang, stb. úgyszintén;

továbbításuk hálózatokon vagy speciális hálózati feltételeket (8 bit), vagy átkódolást igényel (a 7-bites SMTP rendszerre); utóbbi célt szolgálják pl. a MIME vagy UUENCODE szerinti kiegészítő kódolások;

=>ASCII; =>SMTP; =>MIME; =>UUENCODE/UUDECODE; BIOS (Basic Input/Output System) 'BIOS' (alapvető be- és kimeneti rendszer) IBM típusú számítógépeknél (E)PROM memóriába égetett programok a gép beindítására és a tartozékokkal való kapcsolattartásra;

bekapcsoláskor a BIOS önműködően gondoskodik a központi tár ellenőrzéséről, az operációs rendszer betöltéséről, és ellenőrzi a merevlemezzel, egérrel, billentűzettel, nyomtatóval stb. létrejött kapcsolatot; [EBIOS = Extended BIOS]

=>bootstrap loading; =>peripheral; bit (Binary Digit) bit (bináris számjegy) az önállóan kezelhető információ legkisebb egysége (értéke 0 vagy 1 lehet) bitmap bittérkép bittérképes grafika, lásd: =>raster graphics; Bitnet 'Bitnet' kommunikációs hálózat az IBM tudományos központjait összekötő, elsősorban levelezésre és állományok szét- osztására hassznált, kommunikációs világ- hálózat;

ma már több hálózattal, így az Internettel is kapcso- latban áll;

jelentősége önálló hálózatként csökkenőben van;

=>network; =>Internet; bitrate bitsebesség ('bitráta') az adatátvitel sebessége; mértékegysége a "bps" = bits per secundum;

=>bps; =>datarate; BitTorrent 'BitTorrent' video adatcsereprogram neve P2P (én is te is) adatmegosztás elvén alapuló video-megosztó program;

a KaZaa és más zenemegosztó programokhoz hasolóan működik;

lényege, hogy a vevő (néző) nem csak 'fogyasztja' a video anyagot, de egyidejűleg maga is továbbítja azt; ezáltal a központi kiszolgálógépek feledata csökken, azok egyeszűbbek, olcsóbbak lehetnek;

a most bekapcsolódó Kina különösen támogatja ezt a video terjesztési módot a "szerver-kliens" modellekkel szemben;

minőségi videoátvitelhez az Interneten természetesen nem csak kapható (lehetőleg ingyenes) tartalom, de hálózati sávszélesség is szükséges; MPEG-2 kódolás esetén pl. 4-8 Mbps;

=>peer to peer; =>KaZaa; blog lásd: weblog =>weblog; Bluetooth 'Bluetooth' vezetéknélküli kommunikációs szabvány (szó szerint = "Kékfogú" -viking király) hordozható gépek környezetében használt kommunikációs és számítástechnikai szabvány;

vezetéknélküli helyi hálózatatok (WLAN = Wireless Local Area Network) egyik ipari szabványa, mely pl. hordozható kamerák, mobiltelefonok, noteszgépek, stb. között tud kapcsolatot fenntartani;

a technológiát az Ericson fejlesztette ki, a rádiófrekvenckás adatfeldolgozást (Frequency Hopping Spread Spectrum) egy Bluetooth adó-vevő (transceiver) chip végzi; utóbbinak a árfekvése döntően meghatározza végtermék árát;

az adatátvitel a 2,45 GHz-es frekvencia-sávban történik és két eltérő frekvencián működve, 100 vagy 10 méteres körzetben használható, kisebb távolság esetén 1 Mbps-es adatátvitel is lehetséges;

a szabványjavaslat elfogadása érdekében az Ericson a technológiát a csatlakozó cégeknek (IBM, Intel, Nokia, Toshiba, Lucent, Microsoft) ingyen rendelkezésére bocsátotta;

a Bloetooth vetélytársa az IEEE 802.11b szabvány szerinti vezetéknélküli helyi hálózat (WLAN), mely ugyanazt a frekvenciasávot használja, de eltérő kódolás szerint;

=LAN; =>WLAN; =>Wi-Fi; =>WAN; =>GSM; =>PDA; BMP (Bit-Map format) 'BMP' képformátum (bittérkép formátum) Microsoft Windows rendszereinél használt bittérkép alapú képkódolása;

a Windows grafikus felhasználói felület képeit pl. BMP formátumban tárolják; az ilyen állomány nagy, mert a BMP nem használ tömörítést;

előnye, hogy parancsra gyorsan megjelenik, mert nem kell a képet használat előtt 'kibontani', mint pl. a GIF vagy JPEG kódolások esetében;

=>bitmap; =>GIF; =>PCX; =>JPEG; =>Windows BNC (connector) (Bayonet Neil Concelman connector) 'BNC' konnektor (Bayonet Neil Concelman konnektor) t.k. (10Base-2) Ethernet hálózatoknál használt koaxiális konnektor (50 ohm);

10 MHz-es bázissávban kb. 200 méteres vezeték- hosszig külön erősítők nélkül használható;

=>Ethernet bookmark könyvjelző böngészőprogramoknál URL-címek gyors megjegyzésére, majd később ezek gyors lehívására használt funkció;

a könyvjelzőben tárolt címek csoportosíthatók és javíthatók;

=>browser; =>URL bootstrap loading önműködő programbe- olvasás, üzemfelkészítés a számítógép bekapcsolásával beinduló mű- velet, melynél a gép megkeresi az operációs rendszert, majd betáplálja azt a központi (operatív) tárolóba;

az operációs rendszer lehet egy floppyn, a merev- lemezen vagy egy CD-ROM-on;

a "reboot" felszólítás azt jelenti, hogy a műveletet valami okból meg kell ismételni;

=>operating system; =>BIOS; bps (bits per second) bit másodpercenkint ('bit per secundum') adatátviteli sebesség (kapacitás, teljesítmény) mértékegysége;

használatosak még a bps sokszorosai is, mint pl. kbps, Mbps, Gbps;

=>bitrate browser böngésző, olvasó, lapozó, nézegető, tallózó program az Internet eddig legfontosabb alkalmazását: a Web-információ beszerzését és megjeleníté- sét szolgáló program;

legfontosabb képviselői napjainkban az Internet Explorer, a Mozilla Firefox, és az Opera sorozatok;

ezek a grafikus megjelenítésű böngészők ma már több egyéb Internet-alkalmazást is kezelnek, mint pl. levelező, (UseNet-) hírolvasó, csevegő, Internet- konferencia, stb.;

az egyre terjedelmesebb (10-60 MB!) és ezért lassabb 'nagyok' mellett, több kisméretű, gyors böngésző is megjelent, ilyen pl. az 1,5 MB-s Opera;

mivel a böngészők az operációs rendszerekhez illeszkednek, önkéntes programozók a régebbi (XT, 286, 386 típusú gépeken használt) DOS operációs rendszerhez is készítettek kisméretű böngészőket: ilyenek pl. az Arachne és a Net-Tamer csekély, alig 1 MB terjedelemmel!;

a legújabb LINUX platformokhoz szintén megjelent az első Netscape böngésző-változat;

=>www.naf.cz/arachne/; =>www.operasoftware.com/download.html;

=>Mosaic; =>Internet Explorer; =>Mozilla; =>Netscape Navigator; =>Opera; =>Lynx; bug szoftver hiba ritkábban: hardver hiba tréfásan: 'gubanc' (szó szerint: tetű) új fejlesztésű programoknál a szoftverhibák, és ennek következtében a számítógépek elakadása, 'lefagyása' napirenden szoktak lenni;

a szoftverfejlesztő cégek közötti verseny kíméletlen üteme folytán sokszor még a 'végleges' változatok sem hibamentesek;

bosszúságok elkerülése végett tanácsos régebbi, jól működő programokat nem törölni, hanem megvárni, amíg az új változatok legalább nagyjából hibamentesek;

a hibák 'kibogozását' debugging-nak, a javító- programokat "bug fix"-nek vagy "patch"-nek nevezik, utóbbiak legtöbbször Webről lehívhatók;

=>software; =>beta; =>bug fix; =>patch; =>update; bug fix javítóprogram hibásan kibocsátott programokhoz a Webről ingyen letölthető, kisméretű, pontosító, kijavító program;

ezek letöltés után többnyire önműködően felülírják az eredeti program hibás részét, de nemegyszer újabb bővítéseket is eszközölnek;

a bővítések önmagukban ismét hibásak lehetnek;

=>bug; =>patch; (data-) bus (serial/parallel bus) (rendszer)sín, jelút, adatátviteli vezeték- rendszer (soros/párhuzamos 'busz') számítógép-környezetben az alaplap vezetékrendszerének a tartozékokkal való kapcsolatát és az adatátvitelt szolgálja;

több ipari sínszabvány használatos, soros vagy párhuzamos kivitelezésben;

a gépen belüli csatlakozást szolgálják (belső csatolókon keresztül) pl. a PCI, IDE, EIDE, SCSI, stb. szabványok;

a gépen kívüli csatlakozás kapukon (portokon) keresztül történik; ezt szolgálják pl. a Centronics-párhuzamos, RS232-C, valamint az újabb USB, és a FireWire (IEEE-1394) szabványok;

a két utóbbira a vezetékrendszer egyszerűsítése és az átviteli sebesség növelése céljából volt szükség (digitális audio, video, stb.);

=>motherboard; =>port; =>USB; =>FireWire; business to business (B2B) 'B2B' kommunikáció üzletfelek közti (elektronikus) kommunikáció;

ellentétben a 'B2C' (Bussiness to Consumer) eladó és fogyasztó (vevő) közti kommunikációval;

a különbség a műszaki nyelvezetben és a használt kifejezésekben van;

egy egyszerűbb, internet-korszak előtti formája volt az "EDI" (Electronis Data Interchange);

=>e-business; =>e-commerce; byte bájt több (legtöbbször 8) bit-ből álló digitális egység, mely a számítógép számára egy vagy két értelmes karaktert fejez ki;

=>bit; C . . cable modem kábelmodem készülék, mely a számítógép és a kábelháló- zat közötti csatlakozást (hardver és szoftver illesztést) szolgálja;

ellentétben a hagyományos telefon-modemekkel, a kábelmodemek szabványosítása lassan halad:

Európában az "Euromodem" terjed, míg az USA-ban a "Docsis" szabvány az elterjedt "Motorola" modemek konkurense;

az Ethernet-típusú rendszereknél a kábelmodemen kívül még egy csatlakoztató kártya is szükséges a számítógépbe, utóbbi rendszerek elméletileg kétirányú 10 Mbps adatátviteli sebességet ígérnek;

gyakorlatban azonban ezt a sebességet eddig még sem USA-beli, sem európai szolgáltatónak nem sikerült elérni;

=>modem; =>cable network cable network kábel (-TV) hálózat telefonhálózatok elsőszámú vetélytársa a szé- lessávú Internet-hozzáférés területén;

térnyerésük csak lassan halad, mert a hagyomá- nyos kábel (-TV) hálózatok csak egyirányú forgalomra lettek méretezve;

az új, üvegszálas hálózatok ígéretesek, de egyelőre még probléma az 'utolsó méterek' megoldatlansága (csatlakozások, elágazások igen költségesek);

számos kábeltársaság kísérletezik az Internetre is alkalmassá tenni hálózatát, eltérő szabványok szerint és eltérő eredménnyel: közös hátrányuk, hogy a rendelkezésre álló több Mbps-os vonalak kapacitását több bérlőnek kell egymás közt megosztani (ellentétben a telefontársaságok DSL- rendszereivel);

várható további vetélytársak lesznek a jövőben az energiahálózatok és a közvetlen műhold-kapcsolat;

=>cable modem; =>DSL cache (memory) gyorsítótár, átmeneti tároló számítógépek átmeneti tárolóegysége, megelőző műveleteknél használt, vagy az Internetről lehívott adatok ideiglenes tárolására;

ebből a gyorsítótárból (félvezető vagy lemez- felület), az adatok gyorsabban érhetők el, mint eredeti helyükről, pl. a merevlemezről, vagy egy távoli webhelyről; legismertebb példa: amikor böngészőnkkel néhány weboldalt 'visszalapozunk', azok egy, a böngészőprogram által a merevlemezen rezervált tárterületről jönnek elő;

'másodlagos gyorsítótár' (L2 cache) alatt egy gyors félvezető memóriát értünk, mely a központi RAM mellett a mikroprocesszor rendelkezésére áll, újabban ugyanazon lapkára integrálva (1-2 MB);

=>memory; =>RAM; =>hard disk; caching (server) gyorskiszolgáló (szerver) hálózatok és kiszolgálógépek terhelésének csökkentését szolgáló eljárás;

a szakma 'nagyjai' által az IETF elé terjesztett (WPAD = Web Proxy Autodiscovery Protocol) javaslat a Web-használók közelében működtetett kisegítő, gyorsítószerverek önműködő felderítését szabványosítja;

az IE 5.0 böngésző már tartalmazza ezt a protokollt;

=>proxy; =>IETF; CCD (Charge Coupled Devices) 'CCD' érzékelő (töltéscsatolt elem) félvezető kivitelezésű töltéscsatolású elemek (CCD-k) az optikai érzékelők legfontosabb képviselői;

úgy sorolvasókban, lapolvasókban, mint álló és mozgókép-felvevőkben használatosak;

a többszínű felvételt stúdiókameráknál három külön érzékelővel, amatőr kameráknál egy színszűrőkkel ellátott, kombinált érzékelővel szokás előállítani;

=>image sensor =>scanner; cc:Mail 'cc:Mail' levelező rendszer a Lotus cég Novell hálózatainál használt levelező rendszer;

újabban nyitott az Internet felé is; MIME-kódolású leveleket sokáig nem tudott kezelni;

=>e-mail; CD (Compact Disc) kompakt-lemez, fénylemez optikai elvek alapján működő, tetszőleges hozzáférésű, rendkívül sikeres tárolóeszköz;

első alkalmazása digitális hang/zene tárolására volt; méretét úgy határozták meg, hogy a lemez egy oldalára Beethoven 9. szimfóniája ráférjen (640 MB);

sorozatgyártása rendkívül olcsó (kb. 100 Ft/db); sok változata jött már létre, legújabb a DVD; utóbbinak szabványosítása ma végeláthatatlan viták tárgya, mert kivitelezésében sokan érdekeltek, t.k. a filmipar is...;

rendkívül sikeresek az egyszer írható CD-R és többször írható CD-RW változatai is;

2000-ben Sony és Philips "Double Density CD-ROM/R/RW" név alatt bejelentették a lemezek 1,3 GB-s változatát, amit a lézersugár kétszer olyan finomra fókuszálásával értek el;

2004 januárjában mutatta be LG-Electronics első kék lézeres termékét, melynél egy lemez 200 GB tárolását teszi lehetővé;

=>CD-ROM; =>CD-R; =>DVD-ROM; cda (Compact Disc Audio file format) 'cda' formátum CD és DVD lemezeken használt hang- kódolás;

CD lemezek számítógépek oprikai meghajtóin lejátszhatók, de a *.cda állományok -eltérően sok más kódolástól- számítógép merevlemezére közvetlenül nem másolhatók;

utóbbihoz először az u.n. "ripping" művelet szükséges;

WMA vagy MP3 audioállományok készítése több műveletet (programot) igényel, (mint pl. az audio 'markolo' (grabber'), stb.) de újabb NERO audio-video kezelő egyetlen parancsra elvégzi a műveleteket;

=>CD; =>WMA; =>MP3; =>ripping; CDF (Channel Definition Format) 'CDF' formátum (csatorna meghatározó formátum) Microsoft egyik formátum-javaslata bizonyos webhelyek, pl. napilapok kiemelt kezelésére;

az XML nyelven alapszik, de még nem általánosan elterjedt; az Internet Explorer 5,0, a Netscape 5.0, és az újabbak ismerik;

=>channel; =>XML; =>Internet Explorer; =>Netscape Navigator; CDMA (Code-Division Multiple Access) 'CDMA' kódolás (kód-megosztás több-hozzáférés) a vezetéknélküli adatátvitel (mobiltelefon) az USA-ban és Japánban elterjedt szabványa;

alternatívája Európában a TDMA kódolás; 1999-ben a gyártók az európai GSM szabvánnyal kompatibilis fejlesztésben egyeztek meg ;

készül a nagyszávszélességű 3G (2 Mbps) változata (WCDMA), melynek teljesítménye az európai UMTS-éhez lesz hasonló;

=>TDMA; =>GSM; =>3G; =>UMTS; CD-R, CD-RW (CD-Recordable, CD-Rewritable) 'CD-R', 'CD-RW' (rögzíthető CD, újraírható CD) egyszeri adatrögzítésre (CD-R), valamint törlésre és újraírásra (CD-RW) használható kompakt lemezek 640 MB kapacitással;

1998-ban még több egyszeri rögzítésre, valamint többszöri átírásra alkalmas CD-technológia állt versenyben egymással, 1999-re megszületett a szabvány;

piaci megjelenésük azért is késett, mert a zenemű- és film-kiadók féltek a jogtalan lemezmásolástól és fékezték bevezetésüket;

a meghajtók terjedése napjainkra nagy lendületet vett, új PC-kben lassan átveszi az egyszerű CD- ROM szerepét;

2000 végétől 1,3 GB-s változata is kapható;

a Philips cég 1998-ban Győrben nyitott egy gyárat újraírható CD-k meghajtóinak gyártására, évi 10 millós kapacitással;

=>CD; =>hard disk; CD-ROM (Compact Disc Read Only Memory) 'CD-ROM' a CD-audió lemez-technológiájára alapozott optikai tároló, 640 MB tárterülettel;

terjedelmesebb programok, pl. operációs rendsze- rek, melyek forgalmazása régen több floppys csomagokban történt, ma CD-ROM-on kerülnek forgalomba;

CD-ROM lejátszók adatfeldolgozó sebességét "...x" jelöléssel szokás megadni, melynél az "1 x" az audió lemezek alapsebességét = 150 kbps-t jelenti, "17 x" pedig 17x150 kbps-t, azaz 2,6 Mbps-t;

CD-ROM lemezek előállítási (nyomda-) költségei - nagy sorozatban - csak 100-200 Ft lemezenként;

vásárláskor elsősorban a lemezek tartalmáért, nem pedig a médiumért kell fizetni;

az alacsony előállítási költségek az oka annak is, hogy hagyományos papír-magazinokhoz gyakran adnak egy-egy CD-t mellékletként;

=>CD; =>DVD-ROM CD (-ROM) drive CD (-ROM) meghajtó eszköz multimédiás számítógépeknek ma szerves része;

fontos jellemzője a lejátszási sebessége: ez ma a CD-audió lejátszási sebesség több mint 20-30- szorosa is lehet;

=>multimedia; =>CD CGI (script) (Common Gateway Interface) 'CGI' (csöpp-program) szerver segédprogram (közös átjáró határfelület) szabványos, webszervereken futtatandó, kisterjedelmű szoftveralkalmazás (script);

CGI-csöpp-programok webszerkesztők számára különleges interaktív alkalmazásokat tesznek lehetővé, mint pl. statisztikai adatgyűjtés,

HTML-űrlapok kiértékelése, stb; [a weboldal szerkesztője a forráskódba egy megfelelő utalást ágyaz arra az URL címre, ahol ez a program futtatandó];

ezeket a segédprogramokat az ügyfél böngésző- programja indítja el, számára láthatatlanul futnak a szerveren, és csak dolguk elvégzése után jeleznek vissza;

CGI-scriptek gyakorlati hátránya, hogy tárolásuk- hoz és használatukhoz a kiszolgálógép tulajdono- sának hozzájárulása szükséges;

a legtöbb szolgáltató az ügyfelek saját CGI-scriptjeinek feltöltését nem engedélyezi, és csak néhány közérdekű scriptet futtat;

a weboldalakba illeszthető JAVA, ASP, PHP scripteknek nincs ez a problémája;

=>script; =>JAVA-sript; =>ASP; =>PHP; ChainCast 'ChainCast', láncvetés (szó szerint 'láncszórás') a magyar "Világrádió" és "VilágTV" internet- közvetítésnél használt technológia neve;

az "én-is-te-is" (peer-to-peer) technológiához közelálló adatszórás technológiája, melynél nem csak az eredeti 'adó'-szerver szolgáltatja az adato- kat, hanem elvben minden felhasználó vevő is;

a kliensek a vétellel egyidejűleg -egyfajta tükörként- továbbsugározzák az adatokat; ennek eredménye, hogy az adószerver maga kis kapacitású maradhat, és elegendő, ha pl. csak 50 kliens egyidejű ellátására méretezik; a hálózati terhelés ezáltal lényegesen csökken, illetve megoszlik;

a VilágRádió és VilágTV legutóbbi változataiban már digitális felvevő és lejátszó is beépítésre került, ami sokaknak jelent egy hasznos segédeszközt;

a rohamosan terjedő szélessávú ADSL és kábel-kapcsolatok az internet-szolgáltatókkal igéretes jövőt jelentenek az internetes tévézésnek is;

=>streaming media; =>RealPlayer; =>http://www.vilagradio.hu; =>http://www.vilagtv.hu; chain-mail lánclevél piramisjátékhoz hasonló, egy címről kapott, több címre továbbított levél;

tartalmilag legtöbbször komolytalan, iskolás- gyerekeket megtévesztő eredményekkel kecsegtet;

=>e-mail channel hírcsatorna [IRC esetében: csevegőcsatorna] push kézbesítő-technológiára alapozott hír- csatorna a Weben;

példa: az Internet Explorer 4.0 böngésző egyik szolgáltatása egy tucat különböző kiadóra beállítható hírcsatorna; Web-kapcsolat idején, ezeken keresztül - hívás nélkül - érkeznek a hírek, vagy a kiadó egyéb mondanivalója gépünk merevlemezére;

a gyakorlat azt mutatja, hogy az ingyenes hírcsator- nák többnyire csak reklámot szórnak, kezdeti sikerük után népszerűségük múlóban van;

a Microsoft az IE 5.0 böngészőnél a szolgáltatás beszüntetését tervezi;

TV-összefüggésben a channel természetesen TV- csatornát jelent, az IRC-csevegés esetében pedig egy csevegőcsoportot jelölnek így;

=>push delivery; =>IRC chat (írott szöveges) csevegés, párbeszéd, lásd: =>IRC; =>instant messaging; (micro-) chip (semiconductor chip) lapka, morzsa (félvezető 'chip') szilícium vagy más félvezető alapanyagú, morzsa-méretű integrált áramkör;

a közismert jelfeldolgozó (mikroprocesszor chip) mellett pl. félvezető kivitelezésű tárolók (memory chip), érzékelők (sensor chip), stb. esetében is használatos kifejezés;

=>integrated circuit; =>microprocessor; =>memory; circuit-switched network vonal-kapcsolt hálózat távbeszélők közötti hagyományos hálózat- rendszer;

a két felhasználó között a használat idején a vonal teljes egészében foglalt, ellentétben pl. az internetnél használatos csomagkapcsolt összeköttetési móddal;

=>SMTP; =>packet-switched network; (mouse-) click (egér-) kattintás (és nem 'klikkelés'!!) grafikus kijelző felületek részeinek könnyű kiválasztási módja, amennyiben a számítógép bemeneteként egér áll rendelkezésünkre;

=>user interface; =>mouse client ügyfél, 'kliens' (számítógép, vagy program) ügyfél-kiszolgáló (client-server) üzemmódban az ügyféloldalnak a kliens gépe vagy kliens programja;

az amerikai zsargon nyomán sajnos a magyarban is ugyanaz a kifejezés használatos az ügyféloldalnak úgy a számítógépére, mint az ebben az üzemmódban szükséges programjára;

=>client-server model; =>server; =>thin client client-server model 'kliens-szerver' modell, ügyfél-kiszolgáló együttműködési mód fizikai internet-kapcsolat többféle módon le- hetséges: közvetlenül vagy közvetve; utóbbi esetben leggyakoribb az ún. ügyfél-kiszol- gáló ('kliens-szerver') modell;

ennél az üzemmódnál (ügyfél-) számítógépünk nincs állandó kapcsolatban az Internettel, de szolgáltatónk gépe igen, így postafiókunk és Weboldalaink az Internetről nézve napi 24 órán keresztül elérhetők;

szolgáltatónk kiszolgáló (szerver) gépe számunkra analóg vagy digitális telefonvonalon keresztül érhető el és azon keresztül tudunk "élő" kapcsolatba lépni az Internettel;

a két számítógép (a kliens és a szerver) elvben nem, de gyakorlati jellemzőiben - és a használt progra- mokban - különböznek egymástól: míg a szolgáltató gépe gyors, többfeladatos, többfelhasználós, nagy tárhellyel és pl. UNIX oprációs rendszerrel és Apache szerver-programmal működik, addig az ügyfél gépe lehet egyszerűbb, lassabb, és működhet pl. Windows vagy MacOS operációs rendszerrel és pl. Netscape böngésző- és levelezőprogrammal;

a szolgáltató gépénél elsődleges fontosságú az üzembiztonság, az ügyfél gépénél a felhasználó- barát környezet;

míg régen az elektronikusan dokumentált tartalom központi óriásgépek (main frame) adatbázisaiban volt található, ma, az Internet korában, a tartalom sokezer kiszolgáló géptárolóiból hívható le; a szaporodó tartalom (pl. keresők indexei) miatt úgy tűnik, hogy hosszabb lejáratra a tárolás ismét nagyobb adatbázisok és tárolásra specializált cégek biztonságos tárolóiba tolódik el;

=>client; =>server; =>host; =>Web-hosting; =>content hosting; clock (-rate) órajel (-ütem) számítógépek egyik szünet nélkül működő eleme egy digitális óramű;

üteme az adatfeldolgozás sebessségét jellemzi; napjaink gyors jelfeldolgozói (mikroprocesszor- lapkái) olykor már 100-500 MHz ütemű adatfeldolgozásra képesek, az ezredfordulóra az adatfeldolgozás üteme meghaladta a 2000 Mhz-et;

=>microprocessor compiler fordító (-program) számítógép-nyelvek között fordít;

magasszintű nyelveket (C, Cobol, Pascal, stb.) gépi kódra, a processzor nyelvére fordít le; (data-) compression (decompression) (adat-) tömörítés (kibontás) eljárás, amely egy állománynak a terjedelmét csökkenti, ami főleg adatátvitelnél és tárolás- nál előnyös; lényeges a veszteségmentes és veszteséges tömörítések között különbséget tenni;

az első kategória fontos képviselője pl. szövegszerű állományoknál, programoknál használatos WinZip kódolás, mely visszafejtés (kibontás) után, ismét az eredeti állományt hozza létre;

a második kategória a kép-, hang- és videó- állományok kevésbé fontos részeinek kiszűrésén alapszik: ezek a tömörítések veszteségesek, tehát megfordíthatatlanok;

a tömörített állományok visszafejtése és megjelenítése megfelelő lejátszók (viewer, player) segítségével történik;

a tömörítések részben nemzetközi szakmai, részben ipari szabványok szerint történnek: állóképeknél leggyakrabban a GIF, PNG és a JPEG formátum használatos, utóbbi 20:1...100:1 nagyság- rendű tömörítésre képes, észlelhető képtorzulás nélkül;

hangállományok egyik népszerű tömörítési módja az mp3; (33-320 kbps-os átvitelhez);

videó-állományok esetében modem-kapcsolatok- nál még 54 kbps-os modemek használatával is csak bélyegméretű filmek átvitele lehetséges, pl. az igénytelen .mov, az újabb RealVideo, vagy a VXtremeszerint tömörítve;

a TV-minőséghez közelebb álló MPEG-1 és MPEG-2-formátumok az átviteléhez már 1,5-4 Mbps-es Internet-kapcsolatot szükséges (ADSL, TV-kábel, stb.);

az MPEG-2 formátum a DVD lemezeken is használatos;

=>WinZip; =>GIF; =>PNG; =>JPEG; =>MP3; =>MPEG; CompuServe (Online Service Provider) 'CompuServe' (hálózati szolgáltató) eredetileg zártkörű, főleg az USA-ban nép- szerű hálózati (tartalom)szolgáltató (OSP) volt;

saját tartalomszolgáltatása mellett, mára már teljesen nyitott az Internet felé is;

gazdaságilag már nem független, hanem az AOL Time Warner szolgáltatónak része, utóbbi részben Microsoft tulajdonban van;

=>OSP; =>AOL configuration együttműködő hardver- elemek összessége egy számítógéprendszeren belül a hardver elemek bizonyos (beállítható) specifikáció szerint működnek együtt: ez a konfiguráció;

fizikailag az elemek külső vagy belső vezetékrend- szeren (busz) keresztül kapcsolódnak egymáshoz;

=>bus; configure (to-) kialakítani, elrendezni, beállítani, 'konfigurálni' (tartozékot vagy programot) egy tartozék (pl. lapolvasó, nyomtató, stb.) vagy program használata előtt szükséges lehet a működési feltételeket kialakítani és néhány jellemzőt beállítani;

egy nyomtatónak pl. több kívánt jellemzőjét szokás használat előtt beállítani; ugyanakkor egy helytele- nül beállított tűzfal-program pl. nem szavatolja a kívánt biztonságot;

[az Interneten keresztül előfordulhatnak olyan betörések, amelyek a beállított konfigurációt titokban megváltoztatják!]

=>install; =>plug and play; content provider tartalomszolgáltató hálózatokon 'tartalmat' (hír, magazin, zene, videó, számítógép-program, stb.) szolgáltató személy, cég, intézméa, stb.;

saját 'mondanivalója' van, ellentétben a hozzáférés- szolgáltatóval (access provider), aki csak fizikai kapcsolatot hozza létre;

várható, hogy a műszaki szenzáció lecsengése után az Internet esetében is - mint ma a rádiónál és TV-nél - nem a hardver, szoftver vagy a hálózat, hanem az eredeti (nem másolt) tartalom kap majd döntő szerepet a médium további fejlődésben;

=>access provider; =>ISP; =>OSP cookie 'bitsüti' (adatgyüjtést szolgáló állomány, szó szerint = sütemény) Weboldalak használatát követő, ill. a szervernek visszajelző állomány, ('bitsüti'), mely a Weben böngészve sokszor észrevétlenül kerül gépünk merevlemezére;

nem kizárólag, de föleg üzleti érdekeltségű Weboldalak tulajdonosai küldik a kis szöveg- állományokat szokásaink feltérképezése céljából (IP-szám, mikor melyik oldalt látogattuk, stb.);

olykor csak befogadásuk esetén jutunk a további tartalomhoz, de előny lehet, hogy gyorsabban;

a cél legtöbbször figyelmünk egy termékre, vagy másra irányítására, miután szokásaink (pl. 'bevásárlókosarunk') ismertek;

használatuk vitatott, mert nem mindenki akarja személyes szokásait másokkal közölni és főleg nem tudta nélkül;

használatukra szabvány készül OPS (Open Profiling Standard) név alatt, amelyet a Microsoft és a Netscape egyaránt támogat;

legbiztosabb a cookie-k fogadását és megtelepedé- sét gépünkön egyszer s mindenkorra letiltani és csak egyes honlapok esetében engedélyezni; mai böngészéknél ez beállítható;

a cookie nem spyware nyomozóprogram, de az utóbbiakat kitiltó programok cookie-likvidálásra is beállíthatók (cookie cutter);

=>spyware; =>cookie cutter; cookie cutter cookie-letiltó program a cookie cutter és a cookie cruncherolyan programok, melyek a sokszor tudtunk nélkül böngésző-szokásainkat rögzítő, későbbi befolyásolást lehetővé tevő megoldás;

=>cookie; CPU (Central Processing Unit) 'CPU' (központi feldolgozó egység) a jelfeldolgozást végrehajtó központi egység: a számítógép szíve;

legfőbb alkatrésze a központi mikroproceszszor, melyet jelfeldolgozó program (szoftver) működtet;

=>microprocessor; crash 'lefagyás', elakadás személyi számítógépek használatánál gyakran fellépő tünet, amikor a gép hirtelen mozdulat- lanná válik, 'lefagy', majd újra kell azt indítani;

legtöbbször a programrészek inkompatibilitása az oka, tehát olyan helyzetek, összeférhetőségek, melyeket a fejlesztésnél kellőképpen nem ellenőriztek;

=>bug; cracker feltörő, betörő, behatoló hálózatokba, programokba, adatbázisokba illetéktelenül behatoló személy;

ilyen műveletekhez, pl. egy biztonsági kulcs fel- töréséhez, komoly műszaki ismeretek szükségesek, így az ilyen betörők többnyire szoftverszakértők;

=>hacker; =>warez; =>firewall; CRM (software) (Customer Relationschip Management) ügyfélkapcsolat kezelő program az ügyfél (vevő) igényeire optimalizált kapcsolatkezelő program;

az elektronikus üzemszervezésben és kereskedelem- ben használt program, mely együttesen kezeli az egyes ügyfelekkel történő telefonbeszélgetéseket, levelezést, fax, e-posta, stb. kapcsolatokat, dokumentálja és megőrzi azokat a későbbi hozzáférés és felhasználás céljából.

=>e-bussiness; CRT (Cathode Ray Tube) katódsugárcső, képcső hagyományos számítógépmonitorok legfonto- sabb alkatrésze a fekete/fehér vagy színes képcső;

személyi számítógépeknél 14-17 hüvelykes, grafikai tervezésnél ennél nagyobbak is használatosak;

=>display; CSS (1) (Cascading Style Sheets) 'CSS' -nyelv (lépcsős stíluslapok) Weboldalak szerkesztésénél a HTML-nyel- ven belül használt eljárás, mely ugyanazon Web-dokumentumban, több, egymástól eltérő 'stílus' használatát is lehetővé teszi;

a W3C szabványiroda a mai CSS-1 javaslaton túl a CSS-2 javaslaton dolgzik;

lényeges ilyen esetekben, hogy a böngészőprogramok mikor támogatják ezeket a javaslatokat;

=>style sheet; =>HTML CSS (2) (Content Scanning System) 'CSS' biztosági kódolás (tartalom ellenőrző rendszer) a filmipar által használt kódolás DVD videó- kiadványok másolásvédelmére;

az eljárás egyelőre kevés biztonságot nyújt, mert a kódot máris feltörték, sőt a Weben is hozzáférhető ("DeCSS");

új kódolás bevezetése várható;

DVD-videók másolását egyelőre inkább fékezik az újraírható DVD-meghajtók költségei;

=>DVD-ROM; Cuil 'Cuil' keresőprogram neve 2008-ban indított új keresőprogram;

a Google keresővel kívánja felvenni a versenyt;

=>Google; =>Yahoo; cursor mutató, futó, kurzor, helyőr a képernyőn látható pislákóló jel, amely (szerkesztő-) műveleteink aktuális helyét mutatja;

=>user interface; cyberspace kibertér W. Gibson regényéből átvett science-fiction kifejezés, mely a számítógép-kommunikáció birodalmát, annak virtuális világát kívánja megnevezni; D . . database adatbázis egyszerre többek által elérhető, a felhaszálói igények szerint rendezett adatállományokat tároló berendezés; pl. =>WAIS; data communication adat-kommunikáció kétirányú információcsere digitális formára hozott információ (adatok) kezelésénél;

az adatok származhatnak egyszerű mérőműszerektől kezdve akár műhold-kamerákig;

az átvitel lehet vezetékes vagy vezeték nélküli, az adatsebesség néhány bit per secundum vagy több Gbps;

a műszaki kivitelezés fizikai, hardver és szoftver- megoldások függvénye;

=>datarate datarate adatsebesség digitalizált adatok átviteli sebessége;

lásd =>bitrate; data store adattár, adattároló, memória félvezető, mágneses, optikai, stb. kivitelezésű eszköz, amely egy számítógép-környezetben adatokat, programokat, képeket, stb. tárol;

új számítógép-generációk olykor csak processzoraik sebességében és tárolóeszközeik nagyságában különböznek egymástól;

=>memory DDR (-SDRAM) Double Data Rate Synchronous Dynamic Random Access Memory) 'DDR' (-SDRAM) (kettős sebességű SDRAM) gyors SDRAM, melynek a frekvenciában mért sebessége akár 300 MHz is lehet;

egyik gyakori alkalmazását a képernyőket meghajtó 'video-kártyákon' találjuk;

2003-ban kezdődött az 1 GB-s DDR-SDRAM memóriák sorozatgyártása (Samsung-nál, 300 mm átlós szilícium egykristály-szeleteken);

=>RAM; deep link (deeplink) közvetlen Web-oldal címzés, utalás internet címek gyakran nem a Web-tanya főoldalára, hanem annak egy belső oldalára, egy alcímre mutatnak;

ez gyorsabb célbaérést és több hirdetés kikerülését teszi lehetővé; a kiadvány fenntartói nem mindig örülnek ennek, és olykor lehetetlenné teszik az ilyen oldalak közvetlen elérését;

=>(hyper)link; default (by default) alapértelmezés, alapbeállítás számítógépkörnyezet választható értelmezési (beállítási), lehetőségei közül a legáltaláno- sabb esetnek, a "normál esetnek" számító beállítás, hardver vagy szoftver;

a gép önmagától ezeket veszi figyelembe, amennyi- ben a felhasználó nem ad eltérő meghatározást vagy értéket; ('default drive' lehet pl. a gép merevlemez meghajtója); DejaNews 'DejaNews' kereső- program népszerű, ingyenes keresőprogram, amely a UseNet hírcsoportok kommunikációjában hatékonyan keres;

desktop asztallap, munkafelület (a képernyőn), asztali kivitelezésű eszköz,

a kifejezés két értelemben használatos: főnévként grafikus megjelenítésű számító- gépeknél használatos és a képernyőn megjelenő munkafelületet jelenti;

utóbbi munkafelületet többnyire saját ízlésünk szerint állíthatjuk össze;

gépünk bekapcsolásakor az operációs rendszer először többnyire ezt a felületet jeleníti meg;

jelzőként használva infrormatikai eszközök számítógép, nyomtató, lapolvasó, stb. asztali kivitelesését jelenti;

=>desktop computer; desktop computer asztali számítógép személyi számítógépek (PC-k) leggyakoribb kivitelezési módja;

koncepciója IBM és Microsoft elképzelései nyomán keletkezett;

az eredetileg katódsugárcsöves monitorok fizikai mértei és súlya miatt ma növekvő népszerűségnek örvendenek LCD-monitoros kicsinyített másai: a hordozható noteszgépek és a zsebbevaló tenyérszámítógépek, táblagépek, stb.

=>laptop; =>palmtop; =>PDA; =>Tablet-PC; DHTML (Dynamic Hypertext Markup Language) 'DHTML' -nyelv (dinamikus hipertext jelölési nyelv) a DHTML a HTML nyelv azon kiegészítései- nek összesége, melyek Weboldalak tartal- mának dinamikus megjelenítését szolgálják;

ilyenek pl. a scripting nyelvek, melyek segíségével egy Weboldal HTML-kódjába aprócska alkalmazá- sok dolgozhatók be;

használatukkal pl. a Web-tartalom 'mozgatásra' szintén használható JAVA- appletek, bedolgozó- programok, stb. letöltése a szervergépről, illetve a többszörös kapcsolat a szervergéppel szükség- telenné válik (sőt, a JAVA és az ActiveX közti vetélykedés is értelmét veszti);

a mozgatandó ábrák/szövegek megjelenítése gyorsabb és egyszerűbb;

[JAVA-scriptek egyszerűbben programozhatók, de a mai gyakorlatban még sok hiba (bug) forrásai;]

a HTML 4.0 változat várhatóan a fenti elemek szab- ványosítását is magába foglalja;

=>HTML; =>ActiveX; =>JAVA; =>JAVA-script"; =>animated Gif dial-up (connection) (táv-)hívás, feltárcsázás (kapcsolt vonalas telefon- hívás) számítógép által lebonyolított hívása egy távoli számítógépnek, hagyományos telefonvonalon keresztül, kölcsönös, modemes kapcsolat létrehozáasa céljából;

a betárcsázóprogram (dial-up program) az operációs rendszer tartozéka szokott lenni;

a kapcsolt vonal (dial-up line) megkülönböztetendő az állandó jelleggel bérelt telefonvonal (leased line) használatától, valamint a TV-kábeles kapcsolattól;

=>modem; =>leased line; digest (kivonatos) szemle levelező csoportoknál használt ListServe típusú szolgáltatói szoftver egyik alkalmazása;

jellemzője, hogy egy közös postaládába küldött leveleket meghatározott időközökben, csoportosít- va küldi szét a megrendelőknek;

=>mailing list; =>ListServe; digitizing digitalizálás a művelet analóg felépítésű információt (hang, kép, stb.) korszerű feldolgozás, tárolás és továbbítás céljábol 'digitális', 0-1- típusú (numerikus) információra, a digitiális szám- jegyek nyelvére fordít;

a digitalizálás eszközei lehetnek hardver- vagy szoftvermegoldásúak;

régen az informatika minden területe analóg volt, így pl. az összes tároló (papír, hanglemez, film, videó-szalag, stb.) 1970 táján még analóg számító- gépek is üzemben voltak;

digitális információ megjelenítésekor az adatokat ismét analóg formára kell hozni, mivel érzékszer- veink ezt igénylik (látás, hallás); directory tartalomjegyzék, katalógus szerű helyazonosító, címtár hierarchikus struktúrákban tárolt állományok azonosítását szolgáló lista;

tartalmazhat különböző állományfajtákat, mappákat, stb.;

a "subdirectory" fenti értelemben "alkönyvtár";

=>file; =>folder; =>root directory; discussion group levelező csoport, beszélgetőlista egy bizonyos témakörben érdekelt levelezők fóruma;

az egyéni levélben beküldött hozzászólást egy listakiszolgáló gép körlevélként küldi szét a feliratkozottak címeire; =>mailing list; =>list-server;

az ezredfordulón már több mint 100 magyar nyelvű levelező csoport működött: disk/disc adattároló korong, lemez mágneses ('disk') vagy optikai elvű ('disc') tárolólemez;

ellentétben a szalagtárolókkal, a korong alakú lemez gyors hozzáférést tesz lehetővé;

disk-drive = meghajtó; disk-space = tárhely;

=>floppy disk; =>hard disk; =>Compact Disc display (kép-)kijelző, (kép-)megjelenítő számítógépek legfontosabb vizuális kimenete a monitor, annak legfontosabb eleme a kijelző, mely szöveges vagy képszerű információk megjelenítését szolgálja;

kivitelezése lehet hagyományos katódsugaras képcső (CRT) vagy folyadékkristályos (ritkábban más elv szerint működő) sík kijelző (LCD);

fontosabb jellemzői a kép (átlósan mért) mérete, a vízszintes és függőleges irányban ábrázolható képpontok száma, azaz a "felbontása" (640x480, 800x600, 1024x768, stb.), fényerő, kontraszt, stb.;

aktív kijelzőnek mondjuk a fényt kibocsátö, passzívnak a fényt visszaverő (papírhoz hasonló) kijelzőt;

=>monitor; =>CRT; =>LCD; =>OLED; =>flat panel; =>e-paper; DivX 'DivX' 'kodek' program a DivXNetworks cég MPEG-4 kódolású videokhoz fejlesztett 'kodek' programja;

Windows 98 SE-2000 változatban ingyen letölt- hető; 2002-ben jelent meg a hatékony DivX 5.0 változata;

=>MPEG; DLP (Digital Light Processing) 'DLP' digitális fényvezérlés billenthető mikrotükrők mátrixán alapuló, nagykontrasztú kivetítő

ellentétben a hagyományos, folyadékkristályos (LCD) mátrixot használó, fényszűrés elvén alapuló kivetítőkkel, a 'DLP' vetítők fényvisszaverés elvén alapszanak, amit a képpontok helyén működő mikroszkopikus -billenthető- tükrök hoznak létre;

egyik előnyük az általuk elérhető nagy kontraszt;

míg LCD vetítőknél nehéz teljesen fekete, a fényt teljesen gátló képpontokat létrehozni, DLP vetítőknél a fény vagy a lencsébe irányul vagy azon kívülre, így utóbbi esetben a képpont fekete;

míg LCD vetítőknél nehéz nehéz 500:1 kontrasztot elérni, DLP-vetítáknél 2000:1 aránylag könnyen elérhető ami világos helységekben lehet fontos;

DLP vetítők 'szíve' egy chip-technikákhoz hasonló (t.k. réteg-maratással) létrehozott billenthető mikroszkopikus fémtükrök mátrixa;

fényárnyalatok (pl. 1024) a tükrök gyakoribb, vagy ritkább bekapcsolásával érhetők el (miután a tükrök billenési sebessége nagy);

színes kép előállításához vagy három mikrotükör-mátrixot, vagy egyetlen ilyet, egy előtte forgó háromszínű fényszűrővel használnak;

mikrotükrös fényvisszaverő vetítők elve több évtizede ismert, de Texas Instruments volt az első cég, melynek (az ezredforduló óta) sikerül a vetítőelemeket iparilag megbízható minőségben és elfogadható áron előállítani;

=>beamer; ==>LCD; ==>LCOS; DMA (Direct Memory Access) 'DMA' -technológia (közvetlen tár-hozzáférés) számítógépek sebességének növelését célzó eljárás;

bizonyos csatolók (buszok) lehetővé teszik a közvetlen hozzáférést egy csatolt (pl. külső) táregységhez anélkül, hogy a központi processzornak foglalkozni kellene azzal; így a gép gyorsulása érhető el;

az Ultra DMA (Ultra DMA/33) egy protokoll, mely 33,3 Mbps-es sebességgel közvetít adatokat a számítógép merevlemeze és a központi táregység között, ami a DMA-sebességnek a kétszerese;

=>memory; =>hard disk; =>microprocessor; d-mail (direct mail) reklámposta (közvetlen posta) névre szóló, levelesládánkba küldött reklám- posta;

rendkívül bosszantó, de a jó szolgáltatók a javát kiszűrik;

=>spam; DNS (Domain Name System) 'DNS'-név rendszer, körzetnév rendszer (részterület-név rendszer) az Internet egy-egy körzetét, 'szögletét' (pl. egy szervergépet vagy egy önálló hálózatot) azonosító névrendszer;

a Domain Name System az IP-címek betűkkel jelölt változata azt a célt szolgálja, hogy abból a forrás mivolta legalább nagy vonalakban felismerhető legyen; az IP-számrendszerből az felismerhetetlen;

=>domain; =>IP-address; =>URL DOM (Ducoment Object Model) 'DOM' megjelenítési forma a W3C által elfogadott szabványjavaslat Web-dokumentumok elemeinek dinamikus (mozgatható) megjelenítésére;

célja, hogy egy Weboldal összes statikus és inter- aktív eleme, legyen az szöveges vagy képszerű, önálló objektumként legyen kezelhető és mozgatha- tó;

a legfontosabb Web-böngészők, a Netscape Navigator és az Internet Explorer egyelőre csak részben támogatják;

=>www.w3.org/TR/REC-DOM-Level-1/ domain részterület, címterület, tartomány, körzet önálló, betűkkel jelölt részterület az Interneten;

ennek a könnyebben olvasható és értelmezhető névrendszernek hátterében a gépek által számára érthető IP-címrendszer áll; az ilyen részterületek ismertető jele az jele az URL-címben olvasható .hu, .de, .ch .edu, .gov, .com, .net, stb. végződés, ill. kiegészítés;

=>IP address; =>DNS; =>URL DOS (Disc Operating System) 'DOS' operációs rendszer (lemezorientált operációs rendszer) Microsoft 1980-ban kibocsátott, szöveges megjelenítésű, IBM-típusú PC-khez készült operációs rendszere (MS-DOS);

Később több változata készült "PC-DOS" (IBM), "Novell-DOS" (Novell), stb.; 1997-ben jelent meg a 7.0-ás változata, ez került beépítésre a grafikus megjelenítésű Windows-95- be;

mivel a magyar gyakorlatban még sokezer XT, AT- 286, AT-386 típusú számítógép van használatban, tudni kell, hogy önkéntes programozók számtalan kisméretű, jól használható programot szerkesztettek erre az operációs rendszerre Internet-levelezőkig, böngészőkig bezárólag;

=>operating system; =>Windows; =>e-mail client; =>browser; downloading letöltés, lehívás, átmásolás az Interneten elérhető tartalom: szövegek, képek, programok stb. átmásolása saját gépünkre;

ellenkező művelelt a felmásolás = uploading;

downloads alatt lemásolható programok értendők; egy Web-terület, ahonnan sok hasznos program ingyen letölthető pl.: =>www.download.com;

=>uploading drag and drop 'fogd és vidd' (szó szerint: 'húzd és ejtsd') grafikus programoknál alkalmazott felhasz- nálóbarát adatmozgató művelet;

lehetővé teszi, hogy egy adatállományt a képernyőn kijelöljünk, ikonjánál fogva egy tárból 'kiemeljünk', majd egy másikba 'ejtsünk' DRM (Digital Rights Management) 'DRM' tartalom-védő kód digitális eljárás audio-, video-tartalom szerzői jogainak védelmére;

audio és video-tömörítési eljárásokkal együtt használatos, de nem mindegyik kódolásnál;

=>....; drive meghajtó eszköz (hardver) számítógép-kiegészítőt működtető (meghajtó) eszköz;

pl. floppy-meghajtó, CD-lejátszó, stb.

=>hard disk; =>CD (-ROM) drive driver (software) meghajtó, vezérlő program PC kiegészítő eszközöket működtető segédprogram;

ilyen eszköz pl. az egér, billentyűzet, nyomtató, lapolvasó, stb.

a vezérlő programokat az eszközök gyártója szállítja floppy- vagy CD-lemezen, együtt az eszközökkel;

gyakran az operációs rendszer maga tartalmazza a legnépszerűbb meghajtó programokat és magától megtalálja a szúkséges meghajtót, amint az új eszközt csatlakoztatjuk a géphez;

=>software; DSL (Digital Subscriber Line) digitális telefonvonal (digitlis előfizetői vonal) korszerű, nagysebességű adatátvitelre alkalmas digitális telefonvonal;

az ügyfélnél speciális módemet igényel, de - ellentétben az ISDN-nel - bevezetéséhez nem szükséges a központok teljes átalakítása;

az elérhető sebességet (8 Mbps-ig) alapvetően meghatározza a készülék és az elosztó közötti távolság;

több változát fejlesztik, egyik újabb a szintén szimmetrikus G.SHDSL (2,33-4,6 Mbps); ismertebb és már gyakorlati alkalmazást nyer az aszimmetrikus DSL ( ADSL);

=>ISDN; =>ADSL; =>DSL-Lite; DSL-Lite 'DSL-Lite' digitális telefonvonal olcsó, elosztónélküli DSL hálózat-technoló- gia, mely 5,5 km-es vonalhosszig, mindkét irányba 1,544 Mbps adatsebességet tesz lehetővé;

ezt a legolcsóbb DSL-változatot, mely az ISDN-vonalak sebességének több mint tízszeresét éri el; a Compaq-Intel-Microsoft érdekcsoport az USA-ban egy 200.-$-os modemmel és 35.-$-os havidíjjal üzemelteti (2001);

=>DSL; =>ADSL; =>ISDN; =>cable network DV (Digital Video) 'DV' rögzítőszabvány (Digitális Video) digitális videokamerákbaan a kép és hang együttes rögzítésére használat ipari szabvány;

az ezredforduló óta piacra kerülő videokamerák zöme digitális kivitelezésű;

a "miniDV" kazettákra alapozott DV rögzítés közel stúdióminőséget adhat, de tárhely igénye nagy: PAL-TV-jel esetében, 5:1 tömörítéssel a képjel 25 Mbps-t jelent, hozzá jön a hangjel; a 90 perces szalagon tehát kb. 20GB adat kerül rögzítésre;

a DV jel gyors csatolókon (FireWire) keresztül a számítógépre vihető, ahol pl. AVI kódolásban történhet a megmunkálása, majd utána mint DV jel a kamerakazettára ismét visszajátszható;

a DV jel pl. DVD-rögzítés céljából a valamivel gyengébb minőséget adó MPEG-2 szabványra is átfejthető;

=>MPEG; =>FireWire; =>DVI; DVB (Digital Video Broadcasting) 'DVB' digitális televízió (digitális video adat- szórás) DVB-C: hagyományos földi hálózatokon vagy kábelen; DVB-S: műholdon; DVB-T: helyi hálózaton (Wireless-LAN) keresztül közvetített digitális TV-adás; DVB-H az előbbi testvére, hordozható készülékekre optimalizált technológia;

külön digitális visszafejtőt (dekódert, tuner-dekódert) igényel, mely mai TV-kbe többnyire még nincs beépítve;

a képminőség skálázható (MPEG-1, MPEG-2, stb.), és összefügg az adatátvitel sebességével;

műholdon és kábelen közvetítve már széles körben használatos; kábeltulajdonosok a dekódereken keresztül lehetséges elszámolás (fizetés) lehetősége miatt kedvelik;

újszerű a vezetéknélküli helyi hálózaton keresztül történő közvetítés (DVB-T), mely mobil környezetben szobaantennával is fogható (ellentétben a hagyományos módon soha nem zavarmentes mobil televíziózástól; a DVB-T-t egyelőre nagyvárosokban használják (pl. Berlinben);

2008 elején Nokia és Motorola készülékekre alapozott DVB-H tesztelés indult több eruópai országban, így Magyarországon is. Ellentétben az otthonokba szánt DVB-T vezetéknélküli technológiával a DVB-H igazi mobil vevőkre irányul;

=>WLAN; =>MPEG; DVD (Digital Versatile Disc) 'DVD' lemez (digitális sokoldalú korong) a CD-vel azonos méretű, de legalább 7,5 x nagyobb kapacitású optikai tároló (4,7 GB);

szabványosítása sokáig tartott, mert nem csak eltérő műszaki megoldások versenyeztek, de különböző érdekeltségű felhasználók is: filmipar, számítógépipar, stb.;

1998-ban a Philips, Matsushita, Mitsubishi, IBM, HP, stb. megállapodtak a DVD-ROM, és az újraírható DVD+RW, illetve azok változatainak a szabványában;

2001-ben fordulatot hoztak a kék lézerek bejelentése és a hatékonyabb tömörítés (MPEG-4) lehetőségei;

2003 elején létre jött a kék-ibolya lézeres DVD ipari szabvány, mely a mai 4,7 GB rögzítési kapacitás helyett 27 GB adat tárolását teszi lehetővé a lemez egy oldalán; Toshiba első ilyen terméke 36 GB tárolását teszi lehetővé (2003 május);

a nagyfelbontású videók rögzítésére tervezett "HD-DVD" lemezek szabványa részben vagy egészben fenti újításokra lesznek alapozva;

=>CD; =>CD-ROM; =>DVD+RW; =>DVD-ROM; DVD+RW 'DVD+RW', újraírható videólemez a mágneses VHS-szalagra alapozott videó- rögzítők leváltását célzó, újraírható videóle- mez;

4,7 GB kapacitása a kívánt képminőségtől függően 1-2-4 óra videóanyag felvételére elegendő;

a 2001-es CeBit kiállításon bemutatott modelljei sok elődjével, de nem mindegyikkel volt kompatibilis: az előregyártott DVD-ROM videólemezekkel igen, de pl. a DVD-RAM lemezekkel nem;

=>DVD; =>DVD-ROM; DVD-ROM (Digital Versatile Disc (-ROM)) 'DVD-ROM' (sokoldalú digitális (ROM)-lemez) a CD(-ROM) nagykapacitású utódja (lega- lább 4,7 GB tárterülettel);

az alkalmazások között első helyen szerepel digitális videóállományok (filmek) tárolása;

[sok vita övezi a filmek másolhatóságát; a másolást kivédeni hivatott CSS kódot gyorsan feltörték;]

=>CD-ROM; =>DVD+RW; =>CSS; DVI (Digital Visual Interface) 'DVI' csatlakozófelület (digitális vizuális interfész) az analóg 'RGB' helyére lépő, digitális videojeleket közvetítő csatlakozófelület;

eddig két fajtája, a DVI-D ésa a DVD-I nyertek meghatározást (2005/06-ban még fejlesztés alatt);

a DVI csak video-jelek csatlakoztatását szolgálja (audiot nem), ezért került sor a HDMI felület szabványosítására, mely lényegében az analóg rendszerű mai "SCART" szabvány utóda;

a DV-felület egyik legfontosabb alkalmazása LCD számítógép monitorok csatlakoztatása; ezeknél a kép felépítése egyedi képpontok szerint történik, melyek egyenkint kerülnek aktiválásra; ez digitális eljárással egyszerűbben kivitelezhető mint analóg technikákkal;

a DVI és HDMI digitális csatlakozásokat az analóg pl. RGB vagy YUV-vel szemben a filmgyártók azért támogatják, mert azok mentén a játékfilmek másolás- védelme könnyebben megoldható (HDCP kódolás);

=>interface; =>DV; =>HDMI; =>SCART; =>HDCP; E . . e-... elektronikus ... az "e-" kezdőbetű régi fogalmaknak előtt azoknak a számítógéphasználattal és az internet-kommunikációval összefüggő mai változatait jelöli;

Példák: =>e-book, =>e-mail, =>e-stamp, =>e-business; e-book elektronikus könyv, e-könyv hordozható, egy vagy több tartalomforrásból feltölthető, síkkijelzős számítógép;

régen kigondolt alkalmazás, de népszerűsödése sokáig váratott magára éspedig több okból:

egyrészt mert az elektronika költségei magasak (lévén egy ilyen feltölthetö könyv nem kevesebb mint egy síkkijelzős hordozható számítógépet jelent), másrészt - és ez még fontotosabb - az e-könyvek ergonómiája kezdetleges: a papír ugyanis fényvisszaverő, reflektív természetű, és elviseli az arra sütő napfényt is, az LCD olvashatósága felépítésétől és hátsó fényforrásától függ, mely nehezen tud a napfénnyel versenyezni; más, papírszerű, fényvisszaverő sík kijelzők pedig még váratnak magukra, noha javaslat alternatív technológiákra már bőven akadt;

fenti problémákhoz hozzá jön a szükséges tápegységek véges természete, illetve a tápegységek feltöltésének szükségessége;

fékező továbbá a szabványok teljes hiánya, ami nélkül minden szoftver, hardver csak kis sorozatban jelenik meg és ezért költséges marad (eBook, dBook, stb.)

az eddig megjelent termékek többnyire PDF formátumban olvashatók, melynek előnye, hogy az olvasó belejegyzetelhet a szövegbe, kiemelheti, aláhúzhatja annak részeit, stb. amit, ha azok Web-típusú html-oldalak lennének, nem lenne olyan egyszerű;

jelentős alkalmazások ott várhatók, ahol a hagyomános könyv nem tud versenyezni, mint pl. zenélő kottafüzetek, interaktív taneszközök, stb. esetében;

üzleti érdekeltségű kiadványoknál hozzájön a szerzői jogok/másolhatóság kérdésköre;

=>LCD; =>PDF; =>Tablet-PC; e-business (electronic business) távüzlet (elektronikus üzlet, e-üzlet) elektronikus úton lebonyolított üzleti ügyek intézése;

ez lehet vállalatok között, vagy cégek, ill. bankok és fogyaszók között, stb.;

=>e-commerce; =>agent; e-cards ünneplapok, megrendelhető (zenés) képeslapok ünnepi alkalomból küldött képes-zenés web-lapok

a hagyományos -témától függő képeslapokhoz hasonló-, előre szerkesztett, postázható küldemények;

"e-cards" név alatt számtalan fél-kommerciális cég foglalkozik megrendelhető ünneplapokkal;

szépséghibája a rendszernek, hogy a cínzett ezt nem kapja meg közvetlenül az üzenetet, hanem 'érte kell menni' egy megadott webcímre;

előnye a hagyományos postával szemben, hogy a személyes szöveghez mozgó grafikák és rövid háttérzene is hozzáadhatók;

gyakorlott webszerkesztők természetesen egyéni, eredeti ünneplapokat is szerkeszthetnek és azokat közvetlenül is elküldhetik az ünneplőknek;

segíti ezt a fejlődést a gyors hálózatok bevezetése, lévén egy egyszerű levél csak néhány kb terjedel- mű, míg ezek a zenés, mozgó ünneplapok akár 1 MB terjedelműek is lehetnek;

=>e-mail; editor szerkesztő (-program) szövegszerkesztésre vagy weboldal- szerkesztésére alkalmas program;

ma ugyan szokás a hagyományos szövegszerkesz- tőket Weboldal (html) szerkesztővel is kiegészíteni, de vannak a kizárólag utóbbi célra optimalizált szerkesztők, mint pl. a ingyenes Evrsoft 1st Page 2000 és a Netscape Composer, továbbá az Adobe PageMill, és a Microsoft FrontPage;

WYSIWYG Web-szerkesztők előnye, hogy használatukhoz a html Web-nyelv ismerete nem szükséges, a 'kézi' szerkesztés lehetőségei azonban mindmáig sokoldalúbbak;

=>authoring tool; =>HTML; =>WYSIWYG; =>www.adobe.com/prodindex/pagemill/; =>www.microsoft.com/frontpage; e-learning távtanulás virtuális oktatók tanfolyamaira alapozott tanulás, olykor tele-tutor (chat) kapcsolattal kiegészítve;

az ilyen interaktív távtanulásnak nincsenek sem időbeli, sem helybéli határai, és legtöbbször a letöltött anyag kapcsolatmentes feldolgozásából és a tesztek kapcsolt lebonyolításából tevődik össze;

noha a távtanulás/oktatás színvonalának nincsenek határai, egyelőre vállalatok alkalmazzák leggyakrabban alkalmazottjaik (tovább)képzésére;

a sajátos magyar helyzetben határoktól független magyar nyelvű tanfolyamok követésére nyújt lehetőséget;

=>teleteaching; =>chat; e-mail (electronic mail) elektronikus posta, e-posta, jelposta, röplevél, géplevél, röpposta, drótposta, villámposta, 'emil', 'evél' az elektronikus posta az Internet egyik leg- fontosabb alkalmazása;

lényege, hogy csak az információt tartalmazó jeleket továbbítja ('jelposta'), eltérően a hagyományos postától, mely a címzetthez a jelek hordozóit is eljuttatja, tehát a papírt, szalagot, lemezt, stb.

az eredeti amerikai SMTP levelezési szabvány csak 7-bites (ASCII) szövegek továbbítására volt képes, mai ESMTP változatában 8-bites állományok, tehát ékezetes szövegek, továbbá képek, zene, video továbbítására is használható;

Unix platformoknál az UUENCODE segédprogram segít többmédiumos levelek 7-bites SMTP-re fordításában, melyet azután a címzettnek az UUDECODE segédprogrammal kell olvasható formátumra visszakódolni;

magyar szempontból a rendszer angolszász eredete sokáig problémás volt, mert legelterjedtebb (7-bites) formájában az ékezetes (8-bites) magyar betű- készletet nem tudta kezelni; a 'lekaszált' betűkkel történő levelezés pedig nem csak bosszantó, de nem is méltó a harmadik évezred kulturált magyar levelezéséhez;

még nem minden magyar felhasználó tudja, hogy a magyar szövegek ékezetek nélkülire csonkítása mára gyakorlatilag már nem szükséges.

mai levelező rendszerek MIME kiegészítése a problémát megoldja, 8-bites, multimédiás levelezést tesz lehetővé (ékezetes szöveg, kép, hang, video); igaz, használata még nem teljesen általános, és sok esetben nem tudni, hogy a címzett tudja-e az így kódolt levelet olvasni vagy sem; újabb levelező programok a levél fejlécében közlik a feladó jellemzőit, így fenti kérdésre közvetlen választ is kaphatunk; ugyanakkor mai levelező programok -utasításra- két formátumban is elküldik a levelet (txt és html);

levelező fórumok (listák) problémája lehet, hogy a listakezelő program nincs megfelelően beállítva, pedig az szinte minden esetben lehetséges (ingyenes listakezelőknél is);

az elektronikus levelezés egyik új iránya az ún. HTML e-posta (HTML in e-mail) melyben minden kommunikátumot (levelet, Weboldalt, stb.), azonos, html-nyelven szerkesztünk ('kézileg', vagy egy szerkesztő-program segítségével); előnye, hogy a html-szabvány a magyar betűkészle- tet is kezelni tudja, de az is, hogy a levélírásnál a Weboldalak minden változatossága rendelkezé- sünkre áll (színes, illusztrált levelek);

a html e-posta nem azonos a webalapú levelezéssel (Web-based e-mail, Webmail), az a küldés-fogadás illetve a levél-hozzáférés egyik változata;

fenti módszereken belül a Közép-Európai 2-es latin azaz az ISO 8859-2betűkészlet hivatott a szabályos magyar nyelvű levelezésre, de a Windows-1250 valamint az ISO-8859-1-es betűkészletek is használhatók;

Időközben szabványosítást nyert a 16-bites unicode karakter-kódolási eljárás, amellyel gyakorlatilag a világ összes nyelvének karakterkészlete kódolható, tehát a magyar is;

=>ASCII; =>ISO 8859-2; =>SMTP; =>ESMTP; =>UNICODE; =>MIME; =>UUENCODE; =>HTML-mail =>X.400; =>freemail; =>v-mail; =>Web-based e-mail; e-mail address elektronikus postafiók címe az Interneten használatos postafiók címe; összetevői: felhasználói név, @ írásjel, részterület (domain) neve;

=>e-mail; =>user name; =>@; =>domain; =>LDAP; e-mail client (program) levelező (ügyfélprogram) míg régen csak önálló, egy-egy operációs rendszerre szabott levelezőprogramok voltak használatban (Pegasus, Eudora, Lotus cc:Mail, stb.) ma minden Web-böngészőnek szerves része egy levelező ügyfélprogram;

a Netscape Messenger például nem csak, hogy a ma már elengedhetetlen MIME vagy UUENCODE kódolást teszi lehetővé, de egyengeti az utat a jövőbeli, ún. html-levelezés felé is;

magyar szempontból lényeges, hogy a mai levelező programok többsége támogatja az ékezetes magyar levelezést, valamint multimédiás mellékletek küldését;

egy magyar eredetű levelezőprogram lehívható pl. a =>www.drotposta.hu címről; =>e-mail; e-mail reader levelező (szó szerint = e-posta olvasó) régebbi kifejezés, ma két okból pontatlan;

egyrészt, mert ma minden elektronikus levelező program nem csak olvasó, hanem szerkesztő is;

másrészt mert ma szokás a levelező programokat nevükön nevezni, mit pl. Outlook Express (Microsoft), Communicator (Netscape), Star-mail (Sun), stb.;

=>e-mail; e-stamp elektronikus bélyeg, e-bélyeg kísérleti jellegű szolgáltatás az USA-ban, és Németországban;

az USA-ban több cég rendelkezik olyan, a US Post-tal kötött szerződéssel, mely elektronikus bélyegek terjesztését (árulását) teszi lehetővé;

az elektronikus úton vásárolt, meghatározott értéket képviselő bélyegek a címzéssel egyidejűleg hagyományos borítékokra nyomtathatók;

a megoldások között tisztán szoftveres, valamint szoftver-hardveres javaslatokkal folynak a kísérletek;

=>www.e-stamp.com e-commerce (e-merce) (electronic commerce) elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem) hálózati szereplők közötti kereskedelmi ügyintézés;

egyszerű fogyasztók számára elsősorban az elektronikus kiválasztás és megrendelés lehetőségei lényegesek; a megrendelés lehet pl. Web-hirdeté- sek, Web-katalógusok alapján, interaktív módon;

a fizetés lehetséges pl. hitelkártya számának megadásával (biztonsági problémák), stb. egyszerű fogyasztók körében a távüzlet könyvek, lemezek és programok beszerzésénél kezd terjedni;

üzleti túlkapások ellen rendkívül hatékonynak ígérkeznek az árösszehasonlító robotok;

a leszállítás történhet hagyományos úton (pl. könyvnél) vagy elekronikus úton, pl. programok, zene, stb. esetében;

az elektronikus kereskedelem az elektronikus üzlet egyik eleme;

=>m-commerce; =>e-business; EduNet 'EduNet' európai oktatási program az Európai Unió oktatási programja; ELLA 'ELLA' levelező a magyar IIF program keretében kutatási, oktatási célokra kifejlesztett levelezési szolgáltató; X.25-ön és TCP/IP vonalakon is használható;

a HELKA.IIF.hu-n futó ELLA központ segítségével az ELLA felhasználók MIME-kompatibilis módon levelezhetnek Internet partnereikkel ISO 8859-2 karakterkészlettel;

=>MIME; =>ISO 8859-2; emoticon 'emoticon', hangulatjel baráti elektronikus levelezésben használt írásjel, mely röviden jelzi a levélíró hangulatát;

lényegében azonos a "smileys" írásjelekkel;

=>smileys; emulation behelyettesítés, fordítás, 'emuláció' eljárás, amely behelyettesít, szimulál egy eltérő rendszert;

példa: ha egy szerver-kliens összeköttetésben a szervergép Unix típusú, és megkívánja, hogy a kliens személyi számítógépe (pl. IBM típusú PC-je) mint végkészülék azonos szabvány szerint viselkedjen, ez ún. szoftver-emulációval oldható meg;

ilyen terminál-emulációs program pl. a =>VT-100; =>operating system; encoding/decoding jelátalakító/ jelvissza- alakító, átfejtő/visszafejtő eljárás; adatok kódolása azt jelenti, hogy azokat - jellegüktől függően - egyértelműen felismer- hető, szabványos, kezelésre és kiértékelésre alkalmas alakzatra, formátumra hozzuk;

kódolni analóg és digitális jeleket egyaránt lehet (analóg kódoló pl. a TV-szabvány szerint működő PAL-kódoló);

a számítástechnikában digitális jelátalakítókkal dolgozunk; a művelet történhet szoftver- vagy hardver-megoldásokkal: a hardver-megoldások gyorsabbak, ami nagy adattömegnél, mint pl. video jel kódolásánál/visszafejtésénél játszik szerepet (AVI, MPEG, RealVideo, stb.);

kódolás gyakran az állomány egyidejű tömörítését is jelenti;

a fordított művelet a jel visszaalakítása a dekóder- ben, a visszafejtőben történik;

=>file; =>suffix; encryption titkosítás, bitkeverés számítógép-művelet (algoritmus alkalmazá- sa), mely lehetővé teszi, hogy csak illetékesek juthassanak hozzá bizonyos adatokhoz (üzlet, levelezés, zeneszám, film, stb.);

nagy politikai viták kísérték az amerikai kormány engedélyét a titkosítási eljárásokat illetőleg; nemzetbiztosnági okokból az USA kormányánál minden ilyen kódot letétbe kell helyezni;

mára bebizonyosodott, hogy óriási erőfeszítéssel ugyan, de még a 64 bites titkosítást is fel lehet törni, egyelőre csak a 128-bites a biztonságos...;

=>algorythm; =>PGP; =>VPN; e-paper elektronikus papír vékony, összehajtható kijelzőt használó, hordozható, feltölthető információs eszköz;

2003-ban valamennyi prototípusa még kisérleti állapotban volt;

E-paper elnevezéssel folyóirat-változat is megjelenik; teljesoldalas ábráiból a cikkek kattintással kinagyíthatók;

=>display; =>image map; ERP (szoftver) (Enterprise Resource Planning) 'ERP' vállalatirányítási szoftver (elektronikus forrás- tervezés) üzemvezetésre, vállalatirányításra fejlesztett szoftvercsalád;

eredetileg semmi köze az Internethez, de a jövőben az Internet mint üzleti csatorna és a vállalatirányítás integrálása várható;

ERP-programok bérlete a Világhálón keresztül terjedőben van;

a 90-es évektől népszerű ERP-programok szállítói t.k. a német SAP, a holland BAAN és az amerikai ORACLE;

=>software; ESMTP (Extended Simple Mail Transfer Protocol) 'ESMTP' (bővített egyszerű levél átviteli protokoll) a közismert 7-bites SMTP levelezési proto- kollnak újabb, 8-bitesre bővített változata;

használata terjed, de még nem általános;

=>protocol; =>e-mail; =>SMTP; Ethernet 'Ethernet' -hálózat helyi számítógéphálózatok legelterjedtebb kommunikációs technikája;

egyszerű kivitelben (desktop-Ethernet), koaxiális kábeleken keresztül, 10 Mbps sebességű adatát- vitelre képes;

új változata a Gyors Ethernet (Fast Ethernet), amely üvegszálas összeköttetéseken keresztül 100 Mbps nagyságrendű adatávitelre, valamint a Gigabit-Ethernet, amely 1-10 Gbps adatátviteli sebességre képes; utóbbi technológia az ATM- technológiának komoly vetélytársa lehet;

az Ethernet-technológiát főleg a számítógép-ipar támogatja; több esetben a TV-kábeleken keresztül létrehozott Internet-kapcsolatok alapjául is szolgál;

=>network; =>ATM Eudora 'Eudora' levelező a Qualcomm cég népszerű, jó hírnevű levele- ző programja;

az Eudora 5.1 Windows, MacOS, PalmOS és WebMail változatban tölthető le;

a MIME átviteli rendszert és az ISO 8859-2 karak- terkódolást támogatja;

újabban az Opera böngésző programmal együtt forgalmazzák ingyenes és fizetős változatban;

=>e-mail client; =>MIME; =>ISO 8859-2; extension kiterjesztés az állománytípus rövidített (3/4 betűs) megjelölése, mely az állomány nevét követő pont után olvasható, tehát az állomány teljes elnevezésének a végződése (pl. ".txt", ".html", ".jpg");

az "extension" azonos a "suffix" jelentésével;

a számítástechnikában számtalan állománytípus használatos pl. szövegek, képek, zene, stb. jelölé- sére;

nem minden olvasó/lejátszóprogram (pl. böngésző) tud minden állománytípust megjeleníteni;

egy keresőprogram, mely megkeresi a kiterjesztések eredetét és jelentését: =>extsearch.com;

=>file; =>suffix; extranet 'extranet' internet protokollokkal működő, biztonságos, privát, intranet hálózat;

a legtöbb esetben egy vállalat belső intranet háló- zata, kibővítve a legfontosabb üzleti partnereik kapcsolatával;

=>intranet; e-zine elektronikus magazin, Web-magazin a Világhálón található 'magazinok' egyik meg- jelölése;

a fogalomra - a kiadóktól függően - több kifejezés használatos: WebZine, Online Magazine, stb.;

nyomtatott képesújságokkal ellentétben Web-kiad- ványok tartalmazhatnak hang- és videómellékletek- et, valamint interaktív anyagot is;

utóbbi lehet pl. egy vendégkönyv, de lehet pl. egy távirányítható Webkamera kezelőfelülete is;

egyszerű honlapoktól annyiban különböznek, hogy míg azokat ritkán, vagy rendszertelenül frissítik, ezek rendszeres időközökben jelennek meg;

=>Webzine; =>online; F . . FAQ (Frequently Asked Questions) 'FAQ' kérdés/felelet- magyarázat-gyűjtemény (gyakran feltett kérdések) használati utasításhoz hasonló, népszerű ma- gyarázati módszer;

az interaktivitás érzését kelti, mert a felhasználót is bevonja a 'tanfolyamba'; azok kérdései alapján szokás ezeket szerkeszteni;

a moderált UseNet hírcsoportok hirdetőtáblái is gyakran 'FAQ' -módszerrel működnek; tartalmukat néha csoportosítják és a feliratkozottaknak körlevél formájában megküldik;

=>UseNet; =>newsgroup FAT (File Allocation Table) 'FAT' (adat)állomány-kiosztási táblázat IBM szabvány szerint szervezett mágneslemezek (merevlemez, floppy) tárterületének helykihasználását nyilvántartó táblázat;

az operációs rendszer a FAT-táblázaton keresztül tartja számon az adatterület felhasználását;

a FAT a formázásnál lesz a lemezre rögzítve; ha a FAT olvashatatlanná válik, akkor a lemez tartalma is többé olvashatatlan, ezért legtöbbször egy második (tartalék) FAT-táblázat is rögzítésre kerül;

'FAT32' a 32-bites rendszerek szokásos megjelölése;

=>formatting; fiber optics száloptika üvegszál optikai fényvezető;

a nemzetközi adatforgalmat már ma is sokezer kilométeren száloptikai hálózatok közvetítik, ez többnyire egyetlen fényhullámhosszon történik;

nagy áttörés és a kapacitások megsokszorozása várható a többfrekvenciás technikáktól (D)WDM ;

problémás és költséges marad (a rézvezetékekhez hasonlítva) a leágazások és csatlakozások kivitelezése;

=>(D)WDM; (data-) file (adat-) állomány, adatraj, akta, köteg egységként kezelt, összetartozó adatok ösz- szessége;

tartalmilag lehetnek az állományok - megfelelő kódolással létrehozott - szöveg, program, kép, hang, weboldal, stb. adatai;

különösen személyi számítógép-alkalmazásoknál szokás - a rendezett kezelhetőség érdekében - az állományoknak egyedi nevet adni, kiegészítve azt egy nevükhöz csatolt kiterjesztéssel (suffix);

utóbbi az állomány típusát jelöli meg, ami lehet pl. egyszerű szöveg: .txt, egy zip kódolással tömörített program: .zip, egy népszerű hangállomány: .mp3,, vagy egy Weboldal: .html, stb.;

szoftver-alkalamazások (pl. egy böngésző) csak bizonyos állománytípusokat tudnak kezelni, a hiányzó segédprogramok sok esetben a Webről beszerezhetők;

=>encoding/decoding; =>suffix; =>ZIP;=>MP3; finger 'finger' (parancs) felhasználókat azonosító UNIX-parancsnak ('árulkodó'-programnak) a neve;

Unix rendszerekben a finger paranccsal lekérdezhe- tők, hogy pl. kik vannak bejelentkezve, a nevek mellett néhány felhasználói tevékenységük, stb.;

mivel visszaélésre is alkalmat ad, sok szolgáltató letiltja a finger parancsok használatát;

=>UNIX firewall tűzfal, adatbiztonsági rendszer a hálózat kapcsolódási pontján (gateway) elhelyezett, a kimenő és bejövő adatok biztonságát szavatoló rendszer;

a probléma lényege, hogy amint két számítógép kapcsolatba kerül egymással, az egyik felhasználó elvben (burkolt utasításokkal) képes a másik gépén ellenőrizhetetlen műveleteket végrehajtani;

cégek pl. tűzfalak segítségével védik belső (intranet) információs rendszerüket kéretlen látogatóktól (kalózoktól), de ugyanakkor ellenőrizni is tudják saját munkatársaikat, hogy azok mikor és milyen célból lépnek ki a belső rendszerből;

a védekezés egyik módja pl., hogy a szervergép összehasonlítja a feladót egy 'megbízhatatlan szerverek' listájával és a kétes bejelentkezőket, vagy azok üzeneteit, eldobja;

a legtöbb esetben a tűzfal több biztonsági eljárás (hardver és szoftver) kombinációját jelenti;

mivel itt nem csak személyi adatok, vagy pénzügyek biztonságáról van szó, hanem akár még háborúk is befolyásolhatók téves információk, vagy szoftverkalózok behatolása alapján, a témakör növekvő fontossággal bír;

=>S/MIME; =>PGP; =>P3P; =>hacker; FireWire (IEEE-1394) 'FireWire' csatoló, 'busz' (szó szerint = tüzesdrót) Apple által kifejlesztett és az IEEE-1394- ben rögzített, nagysebességű adatátvitelre képes soros csatolási technológia (ipari busz szabvány);

összesen 63 tartozék egyidejű csatlakoztatását teszi lehetővé "plug & play" kivitelben;

leggyorsabb képviselője már ma 400 Mbps átviteli sebességre képes, és így lényegesen meghaladja az USB-1 csatoló 12 Mbps-es, vagy az SCSI busz 40 Mbps-es átviteli sebességét [az USB-2 már 480 Mbps-t érhet el];

első alkalmazásai digitális kameráknál (kamera-PC kapcsolat) és DVD-lejátszóknál találhatók;

előrejelzések szerint a FireWire (rövid vezetékek esetén), idővel 0,8 Gbps, majd 1,6 Gbps átviteli sebességre is képes lesz; ezáltal a számítógépek csatolóin keresztül külső merevlemezek üzemeletetése, valamint valós idejű digitális video-kapcsolat is lehetővé válik;

a szabványjavaslatot a Microsoft, az Intel és a Compaq is támogatják, a Sony "i.Link" néven saját nevet adott ennek a szabványnak;

=>bus; =>USB; =>plug and play; firmware (PROM-ban tárolt) célprogram számítógép tartozékokba beépített, (P)ROM-ban tárolt célprogram;

szaknyelven: mikroprogramozott, mikrokóddal írt, készülékspecifikus szoftver;

=>software; =>ROM; Flash (graphics software) 'Adobe Flash' (egy animációs bedolgozó- program neve) Adobe/Macromedia programcsaládja animációs Web-kiadványok szerkesztésére és lejátszására (plug-in);

a grafikus program nem képpont-orientált, (raster-orientált), hanem vektororientált, így megrajzolt grafikák minden felületmérethez veszteségmentesen alkalmazkodnak;

az állomány ismertető jele az ".swf" kiterjesztés;

Windows, Unix és Linux alapú változatai kaphatók;

a lejátszók (bedolgozó programok) ingyenesek, de a Flesh kóderért fizetni kell;

tipikus Flash grafikák pl. ápoltabb webhelyek bevezető (intro) oldalai, (melyek -az időlopás miatt- legtöbbször csak bosszantják a látogatót), egyéb gyakori alkalmazása mindenféle mozgó hirdetésnél látható, melyek gyakran szintén kikapcsolásukra ösztönzik a látogatót;

a Flash Video egy tömörítési eljárás és nem azonos fenti a grafikus programmal; eredetileg WebTV (video hívásra) szolgáltatásnál volt használatos, ma egy népszerű video kódolás; kiterjesztése *.flv; beilleszthető a grafikus *.swf állományokba;

=>plug-in; =>Flash Video; =>adobe.com flash memory (Flash ROM, Flash EPROM) 'flash' memória ('flash' szó szerint = láng, villanás) gyors, törölhető és újraírható, félvezető alapú memória, mely az információt kikapcsolt állapotban is megőrzi;

szoftverfüggő alkalmazásoknál - pl. egy modemnél - az üzemeltető program későbbi felújítását lehetővé teszi, alkatrészcsere nélkül;

digitális fényképezőgépeknél a felvételek ideig- lenes tárolásra haszálják, amíg azokat át nem töltik pl. egy mechanikus tárolóba;

Samsung 2005 nyarán egy 2 GB (16 Gbit) nagyságú egységet mutatott be, 2008 nyarán pedig egy 256 GB kapaitású, több flash-lapkát tartalmazó 6 x 10 cn-es SSD (solid state disk) modult;

hagyományosan a flesh memóriák lassan írnak, mert minden új adat rögítése előtt a teljes memóriát törölni kell, de fenti modul 200/160 GB/s író olvasó sebdességével közepes merevlemezek tulajdonságaihoz közelítenek;

2010 élőtt számítógépek merevlemezeinek részleges leváltása várható SSD memóriákkal;

technológia kezdetben igen költséges volt, az Intel egy olcsóbb változaton dolgozott;

2007 végére 2 GB-s Mp3 zenével feltölthető zenelejátszó egységek "szivarvégek" 50.- euro alatt voltak kaphatók, ami egyenlő három CD-ROM kapacitásával azaz többszáz Mp3 zeneszám tárolását jelenti;

=>memory; Flash video 'Flash video' (szó szerint: video-villanás) eredetileg a WebTV (ma MSN TV) fejlesztői által kidolgozott video-tömörítési eljárás, internet-video folyam-szerű pergetésére;

úgy élő adásnál mint lehívásra érkező tárolt videonál alkalmazzák;

2006-ban négy cég video-tömörítési eljárása vetélkedett: - QuickTime (Apple) - Real Media (Real Networks) - Windows Media (Microsoft) - Flash video (Adobe/Macromedia)

utóbbi népszerűsége - gyakorlati előnyei miatt - 2007-re rendkívül megnőtt, és ipari szabvánnyá vált;

ismertető jele, hogy egy flash kisvideo a böngésző oldalon belül mint egy fénykép bárhol elhelyezhető és kattintásra ott elindítható; nem szükséges egy külön médialejátszó program behívása;

a hozzá szükséges lejátszó nem mint egy külön lejátszóprogram (mint pl. a Real player, Madia player, stb.) nyer allkalmazást, hanem mint egy "média-bedolgozóprogram" egy HTML környezetbe, böngészőprogramba beágyazva: az Internet Explorernél az "ActiveX"-en keresztül, a Mozilla családnál az EMBED kódokon keresztül; a weboldal szerkesztője az illető kisvideot saját izlése szerint illesztheti a HTML kódolású oldalba;

egy kiváló kód-generátor ehhez itt található: http://cit.ucsf.edu/embedmedia/ több lejátszóval dolgozik és minden jelentősebb böngészővel működik;

az aránylag kisterjedelű "flash-player" (böngésző-) bedolgozóprogrammal (pl. Flash 9.0) tehát a Flash videok egy weboldalon belül bárhol és azonnal pereghetnek külön egy lejátszóablak megjelenés nélkül, mint pl. a Windows Media vagy a Real Media esetében;

a Flash video platformtól (operációs rendszertől) független eljárás;

a "*.flv" kiterjesztéssel jelölt Flash-video kódolás veszteséges, úgy mint pl. az MPEG-1, de a tömörítés annál 3-10 x hatékonyabb; az eljárás hátránya, hogy a kódolás nem nyilvános szabvány, tehát úgy mint pl. az MPEG kódolások;

a kódolás eredeti célja video kérésre átvitel volt (Web-TV/MSN-TV), 2005-től t.k. a népszerű video-megosztók is alkalmazzák (YouTube, Videa, stb.)

a Flash-video kezdeti, alacsony felbontású video-alkalmazásai után mára HDTV minőségű Flash video is bemutatásra került;

egy egyszerű Flash video kódoló program pl. a "Turbine Video Encoder 2"

Microsoft 2008-ban bemutatott "Silverlight" programja Adobe Flash videojának konkurense kívánt lenni; a verseny még nem dőlt el;

=>WebTV; =>flash (graphics); =>RealVideo; =>MPEG; =>Silverlight; flat panel (display) síkképernyő, lapképernyő sík alakzatú képernyő

a hagyományos, 'ládika' méretű, katódsugár- csövekre alapozott kijelzők utóda;

legsikeresebbek eddig az LCD valamint a plasma-kivitelezésű lapképernyők;

TV-méretű lapképernyők gyártása sokáig lehetetlen, illetve rendkívül költséges volt; csak a síkkijelsős számítógépek sikere lendítette fel ezt az iparágat a mai (pl. 1 méter átlós) teljesítményig;

=>display; =>LCD; =>OLED; =>plasma display; floppy disk hajlékonylemez, 'floppy' népszerű, ma többnyire 1,44 MB kapacitású, 3,5 hüvelyk átmérőjű, cserélhető, mágneses tárolólemez;

jövője ezzel a kapacitással a multimédia korszakban véges, noha még ma is jelennek meg új termékek floppy-meghajtóval a piacon, mint pl. a Sony új elektronikus fényképezőgépe;

a 97-es Comdex kiállításon két potenciális utódját mutatták be: a Caleb cég 120 MB-s, valamint a Sony-Fuji kétoldalú (2x100=) 200 MB-s 3,5 hüvelykes lemezét - mindkettő 'lefelé'-kompatibilis a hagyományos floppyval;

=>ZIP-drive FMD-ROM (Fluorescent Multilayer Disc ROM FMD-ROM (fluoreszkáló többrétegű lemez ROM) optikai tároló, mely fluoreszkáló rétegek lézeraktivált fénykibocsátásán alapszik;

a CD méretű, 140 GB-s FMD-ROM, a DVD lemezek kapacitását legalább 10 x meghaladja és fokozása 1 TB-ig váható;

ellentétben a hagyományos optikai tárolókkal, melyek fényvisszaverésen alapszanak, az FMD- szubsztátum rétegei a lézersugár hatására, a réteg tulajdonságaitól függő, különböző hullámhosszú fényt bocsátanak ki;

a rétegek szinte egyidejűleg olvashatók ki;

távolabbi jövőben újraírható változata is várható; a C3D cég által bemutatott technológiát hitelkártya és CD-lemez méretekben tervezik piacra vinni 2000-ben;

=>CD-ROM; =>DVD; folder iratgyűjtő, 'mappa' a számítógép tárolóiban elhelyezett állomá- nyok csoportosítását szolgáló iratgyűjtő;

ezek ugyanúgy lehetnek programok, mint jegyzetek, akták, képek, audió vagy videófelvételek;

=>file formatting (of storage disks) formázás (tárolólemezeknél) tárolólemezeket (hajlékonylemez, merev- lemez, CD-R/RW, stb.) az adatok fogadása előtt egy meghatározott rendszer szerint formázni kell;

ennél a műveletnél jelölik ki a lemez nyomvonalait és szektorait, valamint rögzítik az ún. "root directory"-t és a "FAT" tartalomjegyzéket;

formázásnál minden esetleg már tárolt adat törlésre kerül;

márkás hajlékonylemezek ma formázva kerülnek forgalomba;

=>floppy disk; =>hard disk; =>root directory; =>FAT; forward továbbító (parancs) levelező programok egyik parancsa a forward művelet, mely egy beérkezett levél továbbküldését végzi el egy vagy több címzettnek;

=>e-mail client frame (bekeretezett) mező, keret (megjelenítési forma) web-kiadványoknál használatos, újabb böngészők által támogatott, egy weboldalt több mezőre osztó megjelenítési forma;

a frame HTML-címkék használatával egy weboldalon belül a mezők tartalmát külön-külön lehet kezelni (pl. görgetni), azokra kivatkozni, stb.;

túlzott használata gátolja az áttekinthetőséget; eredetileg Netscape-től származik, Microsoft I.E. böngészője egy - nem-szabványos - lebegő keretet is támogat;

=>HTML; =>browser; frame relay 'frame relay' adatátvitel, kerettovábbítás telekommunikációs szabvány gyors, csomag- kapcsolt adatátvitelre;

neve onnan ered, hogy a változó nagyságú adatcsomagokat keretekbe (frame-ekbe) foglalja;

az adatátvitel sebességének növelését (1,5 Mbps-ig), úgy érik el, hogy az adatátvitel biztonságát csak a végpontokban ellenőrzik, és az átirányítók (router) számát minimalizálják;

az eljárást nagyobb egységek Internet kapcsolatára, valamint LAN és WAN hálózatok közötti kommunikációra használják;

=>router; =>packet-switched network; Free Agent 'Free Agent' hírolvasó program a UseNet hírcsoportok egyik népszerű olvasóprogramja;

=>UseNet; freemail (free e-mail) 'ingyenposta', ingyenes elektronikus posta térítésmentes, névre szóló postafiók internet- alapú kommunikációra;

több változata ismert: a) intézmények által (pl. tanintézetek által diákoknak) fenntartott ingyenes POP3-postafiók; ez műszakilag megegyezik az Internet-szolgáltatók- nál bérelhető, hagyományos POP3 postafiókkal;

b) webalapú postafiók (Web-based e-mail), mely a Web bármely bekötési pontjából elérhető; szolgáltatója az egyéni postafiók tartalmát Weboldalakra teszi, melyekhez csak a levelesláda tulajdonosának van 'kulcsa'; az ilyen szolgáltatás - neve ellenére - a valóságban három okból nem ingyenes: 1.) mert a szolgáltató a szolgáltatás fejében bejelentkezéskor a kliens személyi adatait kéri, melyek felhasználhatók és eladhatók; 2.) mert a szolgáltató jogot formál arra, hogy az egyéni levelesládát reklámokkal 'dekorálja'; a reklámbetétekért pedig pénzt kap; 3.) a szolgáltató további bevétele lehet, hogy a telefontársaságoktól is juttatásban részesül a megnövekedett forgalomért;

az 'ingyen postafiók' a legtöbb esetben nem jelent ingyen tárhelyet is egyéni honlap fenntartására a Weben (Web-hosting);

a levelek írása, olvasása böngésző- programok segítségével, legtöbbször kapcsoltan (online) történik; külön (POP3) levelező-program nem szükséges, de vannak kivételek;

'Webmail' rendszerek lehetőségei általában korlátozottabbak, mint a POP3 rendszereké, de az ékezetes magyar leveleket és a levelekhez csatolt mellékleteket problémamentesen kezelik;

html-kódolású leveleket (html in e-mail) nem mindig; a ki- és bemenő levelek maximális mérete szabott szokott lenni (pl. 1-10 MB);

nagy előny, hogy úgy, mint bármely weboldal, a webes postaláda távoli helyszínekről is elérhető, függetlenül egy helyi szolgáltatótól, csak web-hozzáférés szükséges hozzá;

a gyakran hangoztatott 'életreszóló postaláda' azt jelenti, hogy ha valaki munkahelyet vagy Web- hozzáférést változtat, ez nem érinti Web- postaládáját;

minden esetben hasznos az 'ingyenposta' lehetőségeit és határait bejelentkezés előtt tisztázni, a várható telefonköltségekkel együtt (pl. a lassú Web-hozzáférés miatt);

Magyarországon ismertebb 'ingyenposta' t.k.

freemail.hu dpg.drotposta.hu stop.extra.hu egon.gyaloglo.hu

Nemzetközi 'ingyenposta' a "Hotmail" (Microsoft), "WebMail" (Netscape), "YahooMail" (Yahoo), stb.

=>e-mail; =>POP3; =>Web-based e-mail; freeware ingyen program, ingyen szoftver térítésmentes, szabadon használható számító- gép program, közprogram;

szerzői lehetnek kommerciális érdekeltségű cégek, amelyek reklámként terjesztik, de lehetnek a szakma önzetlen művelői is;

ismert közprogramok pl. a Linux operációs rendszer, az Apache Webszerver program, vagy pl. a Navitagor, az Explorer és a Mozilla böngésző programok;

=>software; =>shareware;

freeware-gyűjtemények a Weben t.k.: =>www.freeware.com; =>tucows.euroweb.hu; FSF (Free Software Foundation) 'FSF' alapítvány (Szabad szoftver alapítvány) közhasznú, szabadon terjeszthető szoftver fejlesztését támogató alapítvány;

=>GNU FTP (File Transfer Protocol) 'FTP' protokoll (állománytovábbító protokoll) adatraj vagy állomány átvitelét lebonyolító protokoll;

szabványosított protokoll, amely az adatátvitel adott környezetre illeszkedő menetrendjét határozza meg;

FTP-programokkal azonosító jelszó birtokában távoli adatbázisok tartalmához férhetünk hozzá, onnan pl. bizonyos állományokat szerezhetünk be és oda állományokat tölthetünk fel (pl. saját Weboldalainkat szolgáltatónk gazdagépére);

nyilvános FTP-kiszolgálóknál a bejelentkezés az anonymous kulcsszóval történik;

a Web népszerűsödése óta programok és más állományok beszerzése ma egyre inkább a Webre tevődik át;

=>protocol; =>anonymous FTP; egy FTP keresőprogram: =>ftpsearch.lycos.com/; G . . 3G (3. Generation) '3G' harmadik generációs mobil kommunikáció UMTS kétirányú rádió-összejöttetésre alapozott, vezeték nélküli adatkom- munikáció;

a 2G (második generációs) GSM, GPRS, mobil technológiákat leváltó, lényegesen nagyobb adattömegek átvitelére képes technológia;

a megcélzott 2 Mbps átviteli sebesség nem csak szöveg, állókép és hang, de teljes értékű videójel átvitelére is képes;

ebből 2002-ig a gyakorlatban a vevő irányába 200 Kbps-t, ellenkező irányba 64 Kbps-t sikerült megvalósítani;

2012-benn 3G az autóban: 144; sétánál: 384 kbps; szilárd pontban: 2 Mbps

ugyanakkor a japán DoCoMo laboratóriumában már működésben bemutattak egy negyedik generéciós (4G) vezetéknélküli összeköttetést, melynél a feltöltés irányába 20 Mbps, lehívásnál pedig 100 Mbps volt a cél; ez a vezetékes ADSL sebességének legalább a tízszerese;

párhuzamosan fejlődnek a szintén kétirányú rádió-összeköttetésen alapuló u.n. "forrópon- tokra" alapozott kiskiterjedésű vezetéknélküli hálózatok (WLAN) mint pl. a "Wi-Fi", melyek olcsóbbak és 10-40 Mbps-es adatátvitelt tesznek lehetővé;

=>GSM; =>GPRS; =>UMTS; =>MMS; =>ADSL; =>Wi-Fi; 3GPP 3rd Generation Partnership Project 3. generációs társas ügyterv 3. generációs mobil kommunikációs szabványtervezet;

az 1988-ban létrejött együttműködés résztvevői: ETSI (Europa), ARIB/TTC (Japán), CCSA (Kína), ATIS (Észak-Amerika) és az TTA (Dél-Kórea);

célja a harmadik generációs mobil eszközöket működtető progrmok szabványba öntése;

műszakilag a GSM szabványból indul ki és az UMTS hálózatok alkalmazásait szolgálja; mediumlejátszója az MPEG-4 szabvány egyik változata;

=>3G; =>GSM; =>UMTS; =>MPEG; gateway átjáró, kilépő két eltérő távközlőhálózat illesztésére használt hardver- vagy szoftvermegoldás;

a kölcsönös forgalom lebonyolítására feladata lehet adatkódok és forgalmi protokollok átformálása, stb.;

átjáró szükséges pl. az AOL hálózata és az internet hálózata között, vagy az FTP protokoll és elektronikus levelezés protokollja között, stb.;

ugyancsak fontos szerepe van a mobilhálózatok WAP protokollja és az inernethálózat HTTP protokollja közötti átjáróknak;

tágabb értelemben 'átjárók' nagyobb webterületek belépő (portál) oldalai is;

=>AOL; =>WAP; =>portal; GIF (Graphics Interchange Format) 'GIF' képformátum (grafikus adatcsere formá- tum) rajzszerű képek egyik tömörítési módja számítógépes kezelés céljából (256 megkülönböztethető színig);

ezzel ellentétben a JPEG-tömörítés fényképszerű képeknél előnyösebb és 16 millió színt támogat ('valós színű' képek);

a GIF kódolást a Compuserve vezette be, de az ennél használt ún. LWZ tömörítési algoritmus az Unisys tulajdona, így a GIF szabad használhatósága máig vitatott, ezért született meg helyette napjainkra a PNG szabvány

a GIF továbbfejlesztett alkalmazásai pl. az 'animated GIF', mely egyfajta mozgó rajzfilm-képsort, valamint a 'transparent GIF', mely áttetsző képeket tesz lehetővé;

=>PNG; =>JPEG GIMP (General Image Manipulation Program) 'GIMP' grafikus szerkesztőprogram sokoldalú, szabad hozzáférésű (GNU), képmanipulációs program;

fejlesztésben lévő szerkesztőprogram, vetélkedik olyan szakprogramokkal mint pl. a Photoshop, stb.;

2006. augusztusában a 2.2 stabil változata volt ingyenesen letölthető: www.gimp.org

=>GNU; GNOME (GNU Network Object Model Environment) 'GNOME' (GNU hálózati objekt orientált környezet) Linuxos asztali számítógépek grafikus felhasználói felületét szabványosító projekt;

a nagy hardvergyártók (IBM, HP, Sun, Compaq) összefogásával jött létre a GNOME Alapítvány, mely Linux operációs rendszerek felhasználói felületét, grafikus "arculatát" (user interface), szabványosítja, és ezáltal a Windowskörnyezet vetélytársa;

szoftver alkalmazások szerzői ehhez illeszthetik programjaik működtetését, illetve felhasználói felületét;

a Free Software Foundation csoport szintén támogatja a kezdeményezést;

a GNOME-hoz hasonló, a szintén Linuxra készülő ún. "KDE" felhasználói felület;

=>LINUX; =>GUI; GNU (GNU operating system) 'GNU' operációs rendszer (GNU operációs rendszer) a Free Software Foundation alapítvány Unix-hoz hasonló operációs rendszere;

Legfontosabb tulajdonsága, hogy - ellentétben a Windows, Mac, stb. operációs rendszerekkel - szabadon másolható és terjeszthető;

Linus Torvalds Linux operációs rendszere több GNU elemet is használ;

=>operating system; =>LINUX; =>GNOME; =>www.gnu.org GNUTELLA 'GNUTELLA' (adat) csereprogram csereprogram közpönti szerver nélkül (többnyire a felelősségre vonhatóság elkerülésére);

elvben hasonlít a régebben közismert "Napster" "peer-to-peer" (zene) csereprogramhoz, de nem használ központi szervert: a résztvevők nem csillagszerűen, hanem egy körbezárt láncban állnak egymással kapcsolatban;

a program nyílt forráskódú;

=>Napster Google 'Google' keresőprogram neve 2008-ban a legnépszerőbb keresőprog- ramnak számító számítógép-alkalmazás;

többfajta változatban ingyenesen letölthető alkalmazás;

=>Yahoo; =>Cuil; gopher 'gopher' (= hörcsög) (egy Internet- alkalmazás- nak a neve) az Interneten elérhető adatbankokban (pl. könyvtárakban) haszált, szöveges menük segítségével kereső rendszer;

a Web elődje; korlátozott lehetőségei miatt (csak szövegek), jelentősége csökkenőben van;

=>WWW; GPRS (General Packet Radio Service) 'GPRS' adatátviteli szolgáltatás (általános csomagkapcsolt rádió adatszolgáltatás) közepes sebességű, vezetéknélküli adatátvitelt szolgáló technológia;

az olykor "2 1/2 generációs" (2 1/2 G) vezeték- mentes technológiának nevezett adatkommu- nikáció GSM alapokon nyugszik, de annál gyorsabb;

jövőbeli mobiltelefonok, tenyér-számítógépek, stb. kommunikációját szolgálja;

használatához megfelelő végkészülékek és természetesen GPRS-kivitelezésű (WAN) hálózatok szükségesek; utóbbi nem jelent új (fizikai) hálózatokat, hanem a GSM hálózat továbbfejlesztett alkalmazását;

az eredeti GSM maximális sebessége 9,6 Kbps, ami csak beszéd, szöveg és egyszerű grafikák átvitelére képes;

a GPRS technológiával (adatcsomagok), 56-114 kbps érhető el; ez számos új (internet-) alkalmazáshoz elegendő, szerény minőségű MPEG-4 kisvideót is beleértve;

a GPRS Európában 2002-től - kísérleti jelleggel - már több országban üzemel;

[megjegyzés: minőségi vezetékmentes mozgókép-átvitelhez (legalább 2 Mbps) a GPRS sebessége elégtelen, ehhez legalább az ún. 3. generációs (3G) technológiára, az ún. "UMTS"-re (max. 2Mbps), illetve a (3,5G) HSDPA technológiára (14 Mbps) lesz szükség;]

=>WAN; =>GSM; =>UMTS; =>MMS; =>MPEG; GPS (Global Positioning System) 'GPS' rendszer (földkörüli helymeghatárzó rendszer) műholdkapcsolatra alapozott elektronikus helymeghatározó rendszer;

eredetileg amerikai katonai célra kifejlesztett több műholdat igénylő földkörüli kommunikácoiós rendszer, mely legpontosabb kivitelezésében rakétairónyításra is szolgál;

'durvább' kivitelesésben USA-beli és európai civil forgalmi navigációra is felhasználhatóvá tették;

megfelelő digitális térképekkel a "TOMTOM", GARMIN és más cégek termékei Nyugat_Európában nemcsak tehergépkocsikban, de mára számtalan turisztikai alkalmazásban felhasználást nyertek;

a mai rendszer 32, eltérő pályákon 2 óra alatt meforduló műholdja már teljes földi lefedettségról gondoskodik;

Közép- és Kelet-Európai változatai a megfelelő digitális térképek elkészülésétől föggenek;

a vizuálisan és hanggal működő szolgáltatás integrált változata a jövőben mobiltelefonokba és tenyérszámítógépekbe is beépítésre kerül;

az amerikai függőség megszűntetésére az Európai Unió Galileo név alatt hasonló, azonfelül EGNOS név alatt a mai GPS-nél pontosabb rendszert tervez;

ugyanakkor 2007 decemberében Oroszország is fellőtte első műholdjait egy hasonló, GLONASS név alatt futó műholdrendszer létrehozására; groupware csoportmunkára alkalmas szoftver csoportos számítógép-munkát támogató program; (pl. a Lotus Notes irodai alkalmazás;)

=>software; =>application grid computing megosztott erőforrású számítógéprendszer (grid szószerint = rács) technológia számítógépek világméretű összekapcsolására, mely mint egyetlen egység működik; kezdetben csak a kutatásban használták, újabban az ipaban is terjed (IBM); GSM (Global System for Mobile communication) 'GSM' földkörüli vezetéknélküli kommunikációs rendszer (globális mobil kommunikációs rendszer) népszerű, európai, 'mobil' telefonrendszer;

900 és 1800 MHz-es rádió-összeköttetésen alapszik, a TDMA (Time Division Multiple Access) kódolás egyik változa szerint;

a sok egyszerre telefonáló kapcsolatát úgy elégíti ki, hogy minden telefonáló kis, gyorsan átvitt adatcsomagokat kap, melyeket a végkészülék folyamatos beszéddé alakít át;

a világon ma kb. 120 millió mobiltelefon működik a GSM rendszer szerint;

a mobiltelefon népszerűségét Magyarországon kezdetben a telefon-bekötések lemaradása, a kommunista időkben elfojtott telefon-kapcsolatok visszahatása okozta, az ugrásszerű terjedés eredményeként 2002-ben már 6 millió készülék volt az országben;

a terjedését a jövőben fokozni fogja a hordozható számítógépek közti kapcsolat igénye a mai 9 kbps átviteli sebességnél gyorsabb GPRS és UMTS szabványok szerint;

a GSM elsősorban Európában terjedt el, az USA-ban főleg a CDMA (Code Division Multiple Access), kisebb mértékben a TDMA (Time Division Multiple Access) kódolás szerint;

1999 tavaszán megegyezés jött létre a három szabvány képviselői között a rendszerek jövőbeli átjárhatóságára;

=>GPRS; =>UMTS; =>CDMA; =>TDMA; GUI (Graphic User Interface) grafikus felhasználói felület a régen szöveggel szimbolizált parancsok helyett ikonok és más grafikus eszközök segítségével jeleníti meg a képernyőn a számítógép munkamenetét és lehetséges feladatait;

túlzás nélkül mondható, hogy a grafikus munka- felület bevezetése forradalmasította, felhasználó- baráttá tette a számítógép alkalmazásokat;

az úttörő fejlesztés e téren az Apple cég nevéhez fűződik, ezt alkalmazta később az MS Windows;

új Linuxos rendszerek grafikus felületét a GNOME és a KDE projektek hivatottak szabványosítani;

=>icon; =>user interface; =>user firendly; =>GNOME; GUID (Globally Unique Identifier) 'GUID' titkos azonosító-rendszer (globális különleges azonosító) Microsoft a Windows 98 és más szofverter- mékeibe rejtett nyomozóprogram, mely soro- zatszám-felismerőből, Ethernet-azonosítóból és a géptartozékok adatgyűjtőjéből áll; ezáltal nem csak a termék felhasználója, de gépkörnyezetének jellemzői is azonosíthatóvá válnak;

a botrányra 1999 elején derült fény, ami nyomban a felhasználói egyesületek haragját vonta magára;

a cég ezután igyekezett gyorsan a szőnyeg alá söpörni az ügyet, megadván, hogy hogyan lehet a nyomozóprogramot 'kikapcsolni, mely tökéletlen javaslatot nyomban fel is törtek a 'hackerek';

később derült ki, hogy a cég Word és Excel dokumentumokat is nyomon követheti, sőt, német megfigyelők Outlook Express levelezőkkel írt levelekben is nyomaira leltek már!!!

ebből a szempontból is megbízhatóbbak tehát az ellenőrizhető, nyílt forráskódú programok (LINUX, Messenger, stb.);

=>Windows; =>LINUX; H . . H.264 (H.264/AVC) (MPEG-4 Part 10 of AVC (Advanced Video Coding) 'H.264/AVC' szabvány a "H.264/MPEG-4 AVC" video tömörítési (ISO) szabvány változata, mely kiemelkedően hatékony tömörítést céloz meg;

céljai: - jobb képminőségű videofolyamok ugyanazon sávszélességnél - gyorsabb videoletöltés - jobbminőségű DVD videók - hosszabb videok egy DVD-n, stb.

=>MPEG; hacker számítógépbetyár, kalóz megszállott szoftverszakértő, aki az Internetre kapcsolt rendszerek szisztematikus letapogatásával megkeresi azok gyenge pontjait és behatolási lehetőségeit;

betörése a hálózaton elérhető honlapokra, adat- tárakba, azok kiolvasása, esetleg tönkretétele, csak ritkán kriminális indíttatású, de kizárni ezt nem lehet; =>cracker; =>firewall; hard disk merevlemez, HDD (szó szerint: kemény korong) nagykapacitású, mágneses rögzítéstechnikával működő központi tárolóegység, asztali és hordozható számítógépeknek szerves része;

"Winchester" néven is ismert, többnyire nem cserélhető, gyors, háttértároló;

hálózati számítógépekből (NC, thin client stb.) többnyire hiányzik;

nevét onnan kapta, hogy - ellentétben a "floppy" hajlékony műanyaglemezével - a mágneses réteg itt (egy vagy többemeletes) vékony alumínium vagy üvegkorongon helyezkedik el;

kapacitása a régebbi gépeknél a programok mérete miatt bénítóan elégtelen volt, napjainkra ez sokat javult;

tárterülete 1995-ben 20-40 MB körül volt, 2000-re már 70-80 GB-s egységek is kaphatók voltak; 2003-ra IBM egy 400 GB-s termék lehetőségét is kilátásba helyezte; Seagate 2004-re 1 TB-s egységeket igér;

az adatsűrűségi rekordért az IBM, a Fujitsu és a Seagate kutatói versenyeznek: 2001-ben laboratóriumban 100 GB/négyzethüvelyk sűrűséget ért már el, ami hordozható gépek számára 2 1/2 hüvelykes lemezen 100 GB-es tárhelynek felel meg;

az 1 TB-s merevlemezek feltehetően az u.n. "függőlegesen polarizált" (Perpendicular Recording Technology) rögzítéstechnikát használják, mellyel a hagyományos vízszíntenél 20 x nagyobb adatsűrűség érhető el;

a gyors technológiai fejlődés és a tömeggyártás (pl. IBM egykori magyarországi gyárában) lényeges árcsökkenést tettek lehetővé, és 2003-ra az 1$/GB-t vették célba;

a szoftveripar a fentiekre 'bájtpazarlással' válaszolt;

nagyobb kapacitásra várnak olyan alkalmazások is, mint pl. a kapcsolatmentes Web-böngészés, vagy digitális audió-videóállományok ideiglenes tárolása;

az újraírható DVD-lemezekkel összehasonlítva a merevlemezek kapacitása az előbbiek kapacitásának tízszerese is lehet, rögzítési sebességük ugyancsak tízszerese lehet a thermo/optikai rögzítőkének;

utóbbiak viszont sokkal olcsóbbak és cserélhetők; archiválásra alkalmasabbak, mint a merevlemez;

a fejlődés egyik új iránya a számítógépen kívüli merevlemez-használat, amit a korszerű gyors adatsínek (buszok) tesznek lehetővé (USB, Firewire), a másik, kis egységek fejlesztése, melyek használata kamerákban mobiltelefonokban, stb. várható;

vetélytársa a merevlemeznek a (Solid State Drive) SSD, melynek "flash" típusú memórialapkák képezik az alapját; utóbbiakat 2008-ban már 16-32 MB nagyságrendben gyártották, többet egy egységben pedig már 256 GB kapacitással mutattak be, SATA-II csatlakozóval (Samsung); a kezdetben lassú író-olvasó sebességeket 200-160 MB/sec-re csökkentették;

=>drive; =>CD-R/RW; =>DVD; =>floppy disk; =>flash memory hard disk recording merevlemez rögítés kamerákban, TV-ben merevlemezre történő (digitális) videorögzítés;

a merevlemez jellemzőinek az ilyen alkalmazáshoz megfelelőnek kell lenni: pl. rögzítési sebesség >25 Mbps, tárhely terjedelem 4 GB/óra;

a kódolás lehet pl. DV, AVI, MPEG-2, MPEG-4, stb. TV-készülékben alkalmazva ez időben eltolt lejátszást és a reklámok átugrását teszi lehetővé;

=>hard disk; =>MPEG; hardware készülék, eszköz, hardver a számítógépalkalmazásoknál használt fizikai eszköz;

a megkülönböztetés a készülék (hardver) és az azt működtető program (szoftver) között t.k. azért is szükséges, mert a számítógépek világában ezekért különböző cégek felelősek; ellentétben a TV-készülékkel, ahol ugyanaz a cég felelős az abban működtetett elektronikáért (hardver) és pl. a Teletext-dekóder programjáért (szoftver);

a legtöbb számítógép-felhasználó nem hardvert és szoftvert akar látni, hanem egy működő (zárt) berendezést, olyat, mint a TV-készülék; főleg akkor, ha otthoni gépekről van szó;

az ún. "csatlakoztató-dobozok" (set-top-box), már ebbe az irányba mutatnak; egy következő lépés lesz, amikor ezeket betépítik a TV-be; ezt egyelőre azonban még a készülékek eltérő életciklusa gátolja;

=>software; =>set-top box HAVI (Home Audio Video Interaction) 'HAVI' a/v szabvány (otthoni audió-videó együttműködés) nemzetközi szabványelőkészítő fórum otthoni audió-videó készülékek egyszerűsített "csatlakoztasd és játssz" (plug and play) csatlakoztatására;

a konzorciumhoz a legnagyobb szórakoztató elektronikát gyártó cégek tartoznak, t.k. Philips, Thomson, Matsushita, Sharp, Toshiba,stb.;

a 2000-re várható HAVI 1.0 szabványba Sun Jini és Microsoft Universal Plug and Play rendszerét is integrálni kívánják;

=>plug and play; =>Jini; HBONE (Hungarian Backbone) HBONE gerinchálózat kiépítés alatt álló, magyar Internet (TCP/IP) gerinchálózat neve

=>backbone; HDCP (High-bandwith Digital Content Protection) 'HDCP' szélessávú digitális tartalom-védelem digitalizált audio és videojelek (DVI és HDMI) 'bitkeveréssel' -vagy más módon- illetéktelenek számára könnyebben zárolhatók mint analóg audio és video jelek;

a HDCP tartalomvédelmi kódolást a tartalom-szolgáltatók előszeretettel használják pl. játékfilmek kódolására;

a HDCP titkosítási kódot ugyanakkor -kevéssel megjelenése után- hackerek már fel is törték;

=>HDMI; HDMI (High Definition Multimedia Interface) 'HDMI' (nagyfelbontású multimédia csatlakozási felület); szabványos, digitális, -tömörítés nélküli- audio- és videojelek átvitelét lebonyolító interfész;

az audio/video jelek származhatnak DVD lejátszóktól, audio/video vevőktől, mehetnek rögzítőkhöz, digitális bemenetelű (pl. LCD) monitorokhoz, stb.

a szabványt támogatják Philips, Sony, Thomson (RCA), Hitachi, Matsushita, stb. cégek;

lényegében az analóg SCART csatlakozó felület utóda;

ellentétben az DVI felülettel, mely csak videojelek átvitelét szolgálja, a HDMI a digitális hang átvitelét is;

az átvitt videojelek a két interfésznél azonosak;

=>interface; =>DVI; =>SCART; HDTV (High Definition Television) 'HDTV' nagyfelbontású televízió az európai PAL, valamint az USA-beli NTSC szabványok képeinek taralmát 4-6 szorosan meghaladó TV közvetítési rendszer;

bevezetése az 1980-as évek óta készül, több fiaskót élt meg, az igazi áttörés máig várat magára;

a késedelem oka a költséges technika, de a HDTV video anyag hiánya is; csak újabb keltű mozifilmek készültek megfelelő felbontásban, a sokéves TV-archívum, akárcsak a ma készülő hírműsorok kisfelbontásúak;

a múltban többször kiderült továbbá, hogy a néző elsősorban jobb programokban és kevésbé a jobb készülékekben érdekelt;

korunk digitális és méretezhető (több szabványú) technikái igéretesebbek mint a régi szélessávú analóg HDTV javaslatok;

a ma használt európai PAL digitális megfelelője 576 sor á 768 képpont = kb. 440.000 képpont; digitális megfelelőjének átvitelére legalább 6 Mbps szükséges, ami az ADSL technikák lehetőségein belülre esik;

ami a HDTV szabványokat illeti tesztelés valatt vannak Európában:

- HDTV 720: 720 sor á 1.280 képpont: kb. 900.000 képpont (progressive scan és interlaced, 18-35 Mbps változatban) - HDTV 1080i: 1.080 sor á 1.920 képpont: kb. 2.000.000 képpont (csak az 1080i azaz interlaced változatban jön egyelőre számításba);

a HDTV 1080 progressive scan változatban 35-60 Mbps átviteli sebességet igényel, ami rendkívüli teljesítményt kíván a kóderektől és dekóderektől, azonkívül egy műhold csatornába nem is fér bele; így gyakorlati kivitelezése egyelőre nem valószínű

fenti HDTV (1280 x 720) közvetítéshez tehát a mai egyszerű ADSL sávszélességének kb. tízszerese szükséges (pl. 20 Mbps), amit várhatóan csak az ADSL2+ ás a VDSL tudják nyújtani, de megvalósításuk még csak kísérleti formát ért el.

ugyankkor a ma lefektetett üvegszálhálózatok már a gyakorlatban is elérik a 30-50 Mbps átviteli sebességet (nem 1 Gbps-t, mert egyelőre rézvesetékes Ethernet segítségével lesznek a lakásokba bevezetve);

=>PAL; =>ADSL; =>VDSL; header fejléc, boríték (levél-jellemzők összefoglalója) elektronikus levelek fejléce a levél jellemzőit és történetét rögzíti;

az RFC#822 szabvány szerint összeállított lajstrom olyan hasznos információkat tartalmaz, mint pl. a feladó adatai, a keltezés időpontja, a szolgáltató neve, levelezőprogram adatai, kódolás, betűkészlet, stb.

mivel a lajstrom hosszú, olvasó-programok a teljes fejlécet csak külön parancsra mutatják;

míg a 7-bites RFC#882 szabvány szerint összeállított fejléc mindig olvasható marad, a levél törzse csak akkor, ha olvasóprogramunk ismeri a levélben alkalmazott kódolásokat;

=>e-mail; =>RFC#822; =>attachment; =>encoding/decoding help-desk (telefonos-) segélyszolgálat szoftver-, hardver-, vagy szolgáltató cégek - többnyire telefonos - segélyszolgálata Heuréka 'Heureka' keresőprogram magyar állományokban, ékezetes magyar szöveg szerint tud keresni;

időközben némelyik nemzetközi keresőprogramnál szintén beállítható a kívánt nyelv, pl. az AltaVista keresőnél a magyar;

=>search engine; =>AltaVista; =>www.heureka.hungary.hu; =>www.origo.hu hit látogatások, 'találatok' száma egy bizonyos Web-területen (vagy oldalon) belüli látogatások, 'rákattintások' száma;

egy állományra címláncokon és tartalmán keresztül lehet rátalálni; a találatok száma nem feltétlen azonos a honlap (címoldal) látogatóinak számával, mivel hiperláncokon keresztül máshonnan is lehet az állományra kattintani, mint csak a honlap címoldalán keresztül;

előfordulhat tehát, hogy egy Web-terület címoldalára alig kattint rá valaki, egyik rovatát viszont sokan látogatják (pl. egy újság sportrovatát);

keresőrobotok többnyire az oldal tartalmán keresz- tül találnak egy oldalra;

a találatok lehet nyíltan (a Web-oldalon olvashatóan) vagy rejtve számlálni, sokszor a szolgáltatók is vezetnek nyilvántartást (log file);

=>pageview; =>hyperlink; =>search engine; homepage (home-page) honlap, nyitólap, címoldal, önálló, nemzetközi URL-címmel rendelkező információs lelőhely bemutatkozó oldala az Világhálón;

tartalmilag ma a honlap alatt egy olyan névjegy- tartalmú főoldalt értünk, mely mögött több-kevesebb weboldal húzódhat meg, utalásokkal, további címláncokkal, olykor terjedelmes multimédiás adatbázissal, sok eredeti információval;

utóbbi esetben inkább web-helyről, web-tanyáról (web-site) beszélünk;

néha a honlap csak egy kirakat, "kapu" (portál), ugrópontokkal árucikkekre vagy szolgáltatásokra;

a gyakorlat azt mutatja, hogy egyszerűbb egy honlapot létrehozni, mint azt folyamatosan értelmes, eredeti (nem üzleti) tartalommal megtöltölteni, illetve fenntartani;

[példa: egy Nyugat-Európai szolgáltatónál a web-hozzáférők 10%-a tart fent saját honlapot, de azoknak csak 10%-a képes azt tartósan értelmes tartalommal megtölteni, a hozzáférőknek tehát csak 1%-a!]

=>Web-page; =>Web-site; =>portal; =>hyperlink host gazdagép, kiszolgáló gép olyan számítógép egy hálózatban, mely a hálózat más számítógépei számára is szolgáltatásokat nyújt;

egyik leggyakoribb alkalmazása pl. az ügyfelek felől elérhető kiszolgálói feladat ellátása;

Internettel kapcsolatos kiszolgálói feladatok pl. a kapcsolatteremtés más gazdagépekkel, az ügyfél postafiókjának, esetleg Web-területének fenntartása, ugyanakkor Web-hozzáférés biztosítása, stb.;

=>network; =>server; =>ISP; =>Web-hosting; HSDPA (High-Speed Downlink Packet Access) 'HDSPA' (3,5G szabvány) javított, harmadik generációs (3,5G) UMTS mobil adatátviteli szabvány

szoftvermegoldás, mely UMTS hálózatok átviteli sebességét elméletileg 14 Mbps-re növelheti;

a gyakorlatban 1,5-3 Mbps letöltési sebesség várható ami már elfogadható minőségű TV-átvitelét jelentheti;

bevezetése néhány Nyugat-Európa-i városban 2005-től várható;

=>3G; =>UMTS; HTML (Hyper Text Markup Language) 'HTML'-nyelv (hiperszöveg jelölő nyelv) Web-kiadványok forrásszövegének szer- kesztésénél használt, szabványosított, ún. 'html-címkék'-re (tags) alapozott nyelv;

ez a nyelv szöveges kódokkal jelöli meg a betűkész- letet, az elhelyezést, a beágyazott képeket, a lánc- szöveges csatlakozásokat, stb.;

Weboldal szerkesztőknek ismerni kell a címkék jelentését, vagy egy megfelelő szerkesztő programot kell használni (pl. 1stPage, Page Mill, Frontpage, stb.;

a HTML-szabvány folyamatosan bővül, 1997-ben jelent meg HTML 4.0 változata;

=>tag; =>DHTML; =>www.w3.org/ HTML-mail (HTML in e-mail) 'HTML'-posta (HTML kódolás elektronikus levélben) a hagyományos elektronikus levelek (e-mail) Weboldalhoz hasonlítható változata;

ellentétben az elterjedt, egyszerű felépítésű elektronikus postával, melyben pl. nem-szöveges állományokat csak a levéltörzshöz csatolva (attachment) lehet továbbítani, a HTML-mail használatánál a Web-kiadványok összes lehetősége - a levélszövegen belül is - rendelkezésünkre áll (Content-Type: "multipart/related", RFC 1872);

magyar szempontból fontos, hogy a teljes magyar betűkészlet használható, de növeli az olvashatósá- got a színes, nyomdaihoz hasonló oldalfelépítés lehetősége is;

hátránya egyelőre, hogy még nem minden levelező- program ismeri: a Netscape Messenger 4.0, az Outlook Express 4.0, az Eudora 4.0 és több másik igen, de régebbi levelezők nem;

a HTML-levelek megírása (szerkesztése) azonkívül több gyakorlatot igényel, mint a sima szöveges leveleké (plain text);

első alkalmazásai az igényes, képes körélevelek voltak, de a reklámszakemberek is hamar felfedezék és előszeretettel használják kéretlen küldeményeik terjesztésére (spam);

a HTML-posta technológiája nem tévesztendő össze egyéni postafiókok Weben elérhető változatával (Web-based e-mail): az előbbi egy szerkesztésmód, az utóbbi egy közvetítésmód;

=>e-mail; =>Web-based e-mail; HTTP (Hyper Text Transfer Protocol) HTTP-protokoll (hipertext átviteli protokoll) gazdagépek, kiszolgálógépek és az egyéni felhasználó gépe közötti láncszöveges (hiper- text) kommunikáció protokollja;

[rövid szöveges kommunikáció mobil készülékekkel ugyanakkor az "SMS" vagy a "WAP" protokollok segítségével történik;]

a WWW Consortium 1997-ben szabványosította a http-protokoll 1.1 változatát:

=>protocol; =>SMS; =>WAP; =>www.w3.org hub elosztó (-központ), csomópont fizikai hálózatok (Ethernet, Token ring, stb.) végpontjai csatlakoztatásánál használatos első kapcsolódási pont ('kerékagy');

vannak passzív (T-dugó) és aktív (intelligens) kivitelezésű elosztók;

utóbbiak a telekommunikációs folyamatban ellenőrző vagy döntéshozó feladatokat is elláthatnak;

=>network; =>Ethernet; (hyper)link utaló, mutató, leágazás, hivatkozás (egy hálózati címre, lelőhelyre), kapcsolat, kapcsolódás, kapocs, utalás, (be)kötés, címlánc, társoldal;

tréfásan: 'kattinca'

(de semmiképpen nem "link"!!) a Világháló különböző gazdagépein tárolt láncszöveges (hipertext) dokumentumok jellegzetes kapcsolódási módja;

ilyen szövegekben az utalások címén elérhető információ egér-kattintással megjeleníthető; böngésző- vagy levelezőprogramok ezeket az utalásokat gyakran pl. kék betűkkel és aláhúzással emelik ki, képek esetében pedig kék kerettel látják azokat el;

a kapcsolt (láncba fűzött) tartalom lehet szöveg, kép, hang vagy videó, de lehet egy újabb ugrópont is további utalásokkal;

deep link alatt az olyan utalásokat értjük, melyek nem egy honlap főoldalára, hanem valamelyik alcímére, belső oldalára mutatnak;

=>hypertext; =>Web; =>mouse; =>deep link; hypermedium hipermédium az internet alkalmazásoknak valamelyike; mint pl. a =>Gopher, =>UseNet, =>Web, =>Mail hypertext láncszöveg, hipertext olyan elektronikusan rögzített dokumentum, amely másik, a hálózaton elérhető dokumen- tumokra utalást (láncot, mutatót) tartalmaz: a World Wide Web Világhálónak az alapja;

=>hyperlink; =>Web; I . . i-21 (i-21 Future Communications) 'i-21' hálózat (i-21 a jövő kommunikáció- ja) európai kezdeményezésű nagysebességű kommunikációs hálózat

(G655 típusú) üvegszál-kábelekre alapozott nemzet- közi gerinchálózat, mely 1 petabit = 1000 trillió bit per secundum kapacitással fog rendelkezni;

első szakaszát 2000-ben adják át;

már 17 európai ország támogatja a projektet, Magyarország egyelőre még nem;

=>backbone; icon ikon, kisméretű grafikus jelző korszerű grafikus programok működtetését megkönnyítő kis rajzok, melyek a rajtuk szimbolikusan ábrázolt parancsot egérkattin- tásra hajtják végre;

=>user interface; =>GUI ICQ (I Seek You) 'ICQ'-kapcsolat, csevegés az izraeli Mirabilis által kifejlesztett újszerű csevegés az Interneten; feltétele a felirat- kozás, mely nyomán minden résztvevő egy ún. UIN (Universal Internet Number) Univerzális Internet Számot kap;

a csevegők egy külön kliens-szoftver segítségével, egy speciális szerveren, illetve hálózaton keresztül kommunikálnak egymással;

a rendszer egyik jellegzetessége, hogy a számítógép bekapcsolása percétől megtudható, hogy kik vannak ugyanabban az időpontban a Hálózaton, és nyomban kapcsolatot lehet velük felvenni csevegés, levélküldés, állományok küldése, játék, stb. céljából;

a rendszer másik tulajdonsága, hogy a 'háttérben' fut, tehát egyidejűleg böngészhetünk is a Világhálón;

a négy fiatal izraeli szakember, aki az ICQ-rendszert kidolgozta, fél év alatt (97/okt) már 4 millió jelentkezőt könyvelhetett el;

a siker nyomán megindult a klónozás: ICHAT, INSTANT MESSENGER, stb.;

1998-ban az AOL megvásárolta a Mirabilis-t, hogy az ICQ-csevegést beépíthesse szolgáltatásaiba; az eredeti izraeli szerver címe: =>www.mirabilis.com

=>chat; =>UIN; IETF (Internet Engeneering Task Force) 'IETF' -munkaközösség (internet műszaki munkaközösség) a W3C-Consortium-nak az Internet technológiai fejlesztése céljából létrehozott munkacsoportja;

=>W3C; =>ISOC; =>WWW; image map 'kattintható' térkép, részleteiben egérkattintással kiválasztható ábra;

jellegzetes példái az olyan térképek, amelyeken városok, vagy tájak, egy-egy egérkattintással kinagyítva megjeleníthetők;

(tévesen "E-papír" elnevezéssel) megjelentek napilapok egészoldalas ábrái is, melyek cikkei hasonló módon kiválaszthatók és kinagyíthatók;

=>hyperlink; =>mouse; =>e-paper; image sensor képérzékelő, ('szenzor') képfelvevő kamerák központi alkatrésze;

technológiájuk ma többnyire az ún. CCD (Charge Coupled Devices = töltéscsatolt elemek) félvezetőtechnológián alapszik, mellyel pl. 500x500x3 képpontos felvevők gyárthatók;

e számok összevetendők egy hagyományos színes negatívfilm kockájának akár 16 millió képpontos felvevőképességével;

egyes alkalmazásoknál, pl. a képtelefonnál, már kis felbontású, akár 100x100 képpontos egységek is megfelelhetnek, főleg, amíg a mai csatornák sávszélessége is határt szab a kommunikációnak;

elektronikus fényképezőgépek és mozgókép- kamerák 1.000.000 képpontosnál jobb érzékelőket igényelnek;

2003-ben jelent meg Japánban az első 6 millió képpontos érzékelővel rendelkező elektronikus fényképezögép;

=>sensor; =>pixel; =>CCD; =>video communication; IMAP (Interactive Mail Access Protocoll) 'IMAP' (interaktív levél hozzáférési protokoll) a POP3-hez hasonló levelezési protokoll, mely lehetővé teszi, hogy leveleinket a szerveren fenntartott postafiókunkban letöltés előtt megnézhessük és távolról kezelhessük;

ellentétben a POP3-vel, mely minden levelet teljes terjedelmében átjátszik gépünkre, az IMAP4 először csak azok fejléceit küldi el: lehetővé teszi, hogy a címeiket elolvassuk, a leveleket ott csoportosítsuk, és az egyes levelek letöltéséről külön dönthessünk;

postafiókunk tárhely-igénye, valamint telefonszámlánk természetesen megnő;

az IMAP használata tágabb lehetőségei ellenére is csak lassan terjed, nem minden szolgáltató támogatja a nagyobb társzükséglet miatt;

a Netscape Messenger 4.0 valamint a MS Outlook Express levelezők támogatják;

=>protocol; =>POP3; i-Mode 'i-Mode' mobil adatkommunikációs szabvány a japán NTT DoCoMo cég csomagkap- csolt technológiája, mobil végkészülékek (internet-) kapcsolatára;

ellentétben a WAP-al, az i-Mode egy egyszerűsített HTML jelölő nyelvet, a C-HTML-t használja; ennek kompatibilitása a WAP/WML-el egy későbbi időpontban várható;

az eredeti japán szabvány - színes képeivel - fejlettebb volt mint a WAP (utóbbi csak szöveget kezelt), ennek jelentősége azonban csak átmenetinek bizonyult;

ma mindkét mobil technológia videoátvitelre is képes, amennyiben a végkészülékek (maroktele- fonok, PDA-k) lehetőségei és a mobilhálózatok sávszélessége (UMTS) ezt megengedik;

az eredeti WAP és i-Mode speciálisan szerkesztett web-oldalakat (és mobil böngészőket) igényelnek, de 2002 őszén megjelent 'mobil' Opera böngésző képes a hagyományos web-oldalakat (zsugorítással, nagyítással) a kijelző méreteihez illeszteni;

noha Walt Disney a szórakoztató rajzfilmeket kínál i-Mode technológiával, az i-Mode mégis inkább a professzionális alkalmazás maradt;

=>WAP; => HTML; =>UMTS; =>Opera; =>packet-switched network; information society információs társadalom szociológiai kifejezés az információ egyszerű, gyors és széleskörű terjedése nyomán kiala- kuló társadalomra;

következményei ma még beláthatatlanok:

pozitív, hogy elvben mindenki hozzáférhet a médiumhoz és publikálhat, így egyre nehezebb lesz bárkinek valótlanságokat állítani, mert mindenki, aki ismeri az igazságot, nyilvánosan bizonyíthatja a tényeket;

negatív, mert a gyakorlatban a szegények és gazdagok közötti űr növekszik, lévén ennek a fejlődésnek egy olyan infrastruktúra az alapja, amely a szegény régiókban és a harmadik világban még hiányzik;

negatív annyiból is, hogy a publikált tartalomban a szólásszabadság jegyében az emberi gyarlóság teljes spektruma burjánzik;

=>information superhighway; =>World Wide Web information superhighway információs szuper- sztráda, adatpálya, a korszerű telekommunikácios hálózatokra és számítógép-technikára alapozott internet- rendszer népszerű megjelölése;

politikai eredetű kifejezés (Clinton/Al Gore vezették be);

=>information society; =>Internet instant messaging (IM) szöveges terefere élőben kapcsolt levelezők (szöveges) tereferéje az Interneten

ellentétben a hagyományos e-postával, melynél a küldő és a fogadó különböző időpontokban kapcsolódnak a hálóra, ezek a terefere-programok jelzik, hogy a levelezőpartner csatlakozva van-e a hálóra vagy sem; ez a csevegőlevelezés tehát a résztvevők egyidejű hálókapcsolatát igényli;

első és legnépszerűbb köztük az IRC (ICQ) csevegőrendszer (chat), továbbiak az AOL-messaging, a MSN messaging;

újabban a csevegőrendszerek sem mentesek a kéretlen reklámlevelektől (chat-smog);

=>IRC (ICQ); =>chat install (-to) telepíteni, üzembe helyezni, ('beüzemelni') számítógép-program, vagy tartozék (hardver) telepítése és ezt követő üzembe helyezése:

pl. egy modem telepítése, egy tömörített állomány kibontása, a kívánt működési jellemzők beállítása, stb.;

=>configure integrated circuit (IC) integrált áramkör ('IC') félvezető alapanyagra litográfiai módszerekkel felvitt többrétegű elektronikus áramkör;

ma 1-2 cm2-es lapkák több százezer vagy akár millió alkatrészt is tartalmazhatnak; fő képviselői a mikroprocesszor, félvezetőtárak, stb.;

=>chip; =>microprocessor; =>memory; interactive (communication) párbeszédes (kommunikáció) ellentétben pl. az egyirányú rádió és tv kommunikációval, az internet kétirányú;

a kifejezés nem csak beszédnél használatos, de pl. visszajelző, távirányított kameráknál, robotoknál is; interface csatlakozási felület, határfelület, interfész két (hardver vagy szoftver) rendszer közötti közös határ, érintkezési felület;

=>user interface; internet internet (kis i-vel) elektronikus hálózat- rendszer, közhálózat, jelhálózat az internetworking (hálózatok közötti együttműködés) kifejezésből származó rövidítés olyan (eltérő) számítógéphálózatok kapcsolatára, amelyeknél a kommunikáció a TCP/IP protokoll szerint történik;

elektronikus hálózatok lényege (ellentétben pl. út-, vasút-, postahálózatokkal), hogy csak az információt hordozó JELEK kerülnek továbbításra, fizikai hordozók mozgatása nélkül, ezért használhatjuk a jelhálózat, jelvonal, jelposta újszerű, de pontosabb kifejezéseket;

a legnépszerűbb internet-hálózat az Internet (nagy i-vel);

=>TCP/IP; =>Internet; Internet Internet (nagy i-vel) legismertebb közhasznú jelhálózat hálózatok hálózatának egyik népszerű kapcsolata:

az ArpaNet-ből kifejlesztett nemzetközi számítógé- pes kommunikációs hálózat, mely ma kb. 60 ezer, az ezredfordulóra feltehetően többszázezer kisebb-nagyobb hálózatot egyetlen hálózattá köt össze, és amelyen rendkívül sikeres, többmédiumos, többnyire szabványos szöveg-, kép-, hang-, videókommunikáció folyik a TCP/IP protokoll szerint;

az ügyfelek számítógépeinek fizikai kapcsolata: a net(work) ma javarészt a hagyományos telefon- drótokon keresztül jön létre, de a jövő 'bekötései' fényvezetőkön és drótnélküli összeköttetéseken keresztül is várhatóak;

az Internet két nagy fogyatékossága ma még az adatok biztonsága és a krónikus kapacitáshiány; a mai Internet fogyatékosságait hivatott kiküszöbölni az új, akadémiai Internet2, valamint az átfogóbb Next Generation Internet (NGI) kezdeményezések;

a World Wide Web, a Világháló (Web), nem azonos az Internettel, de legfontosabb alkalmazása annak (másik alkalmazása pl. az elektronikus levelezés);

az Internet kifejlesztése, az egykor az ArpaNet hálózaton is dolgozó, 1998-ban fiatalon elhunyt, Jon Postel nevéhez fűződik, aki később az Internet Society-t is irányította, valamint a terjedelmes RFC alapszabályokat is rendszerbe foglalta;

=>network; =>LAN; =>WAN; =>TCP/IP; =>RFC; =>ArpaNet; =>Internet2; =>NGI; =>Web; Internet2 (I2) 'Internet2' (I2) eredetileg amerikai egyetemek és kutatóinté- zetek kezdeményezése egy új hálózat létreho- zására, amely t.k. a mai Internet állandó kapacitás-problémáját hivatott megoldani;

a nonprofit kezdeményezés a kutatás és felsőokta- tás szélessávú összeköttetését célozza, valamint a decentralizált (táv-) oktatást és (táv-) kutatást kívánja megkönnyíteni;

Európai bevezetése is folyamatban van (eltérő nevek alatt), szintén a főiskolai kutatómunka és oktatás támogatására, az egyik ilyen terv pl. a holland főiskolai SurfNet, mely mai 622 Mbps nemzetközi kommunikációs kapacitását 4 év alatt 80 Gbps-re tervezi növelni; =>www.internet2.edu;

az Inetrnet2 időközben részévé vált egy sokkal nagyobb szabású kezdeményezésnek a Next Generation Internet-nek: =>NGI Internet Explorer (browser) 'Internet Explorer' böngésző Microsoft ismert böngésző programja;

a Web lehetőségeinek szaporodását követve egy- mást érik újabb és újabb változatai: E-3.0, IE-4.0, IE-5.0, IE-6.0, stb.;

nagy jogi vitát váltott ki a Microsoft piaci hadmű- velete (monopólium-szándéka), amikor a cég elkezdte böngészőjét a Windows oprációs rendszerébe integrálni;

=>browser; =>Windows; =>www.msn.com Internet Society 'Internet Társaság' lásd ISOC; =>ISOC; intranet 'intranet' helyi érdekeltségű (vállalatokon, tanintézete- ken belüli), az Internet IP/TCP protokolljait használó interaktív információs hálózat;

feladatköre korlátozott, de az olcsóbb hardver, szoftver és a központi karbantarthatóság miatt rendkívül gazdaságos, népszerűsége rohamosan nő;

Példa: Európai Uniós program támogatásával Hol- landiában a következő négy év alatt az összes középfokú tanintézetet és tanárképzőt videó-kapaci- tású intranet hálózattal látják el, majd ezeket az EduNet nagysebességű hálózat köti össze egy nemzeti oktatási hálózattá;

=>network; =>extranet; IP (Internet Protocol) 'IP' protokoll (Internet protokoll) az a protokoll, amelynek segítségével internet gazdagépek (hosts) - IP címek alapján -egymással kommunikálnak;

az IP protokoll lehetővé teszi, hogy különböző gépek, különböző hálózatokon keresztül kommunikáljanak;

mivel az elküldött adatcsomag útközben meghibá- sodhat vagy elveszhet, az Internet szabvány az IP használatával egyidejűleg, az arra épülő ellenőrző protokoll TCP használatát is előírja; ezért beszélünk a mai Internet-szabvány esetében az TCP/IP protokollról;

ezen belül a ma használatos IPv4 változatot hamarosan a korszerűbb IPv6 fogja leváltani; ezt olyan alkalmazások is sürgetik mint a VoIP (Voice over IP) és a Video over IP;

=>protocol; =>host; =>IP number; =>TCP/IP; =>IPv6; =>VoIP; iPhone 'iPhone' (ejtsd: ífón) Apple "iPod"-lejászóját, mobiltelefont és PDA-t egyesítő, érintőképernyős (gombok nélküli) zsebszerkentyűje;

a készülék tenyérszámítógép és kommunikációs eszköz, beleértve GPS műholdvételt is;

saját (Apple OS) operációs rendszerrel (tehát nem Windowssal) működik;

2008-ban a készülék 16 GB tárkapazitással volt kapható (iPhone 3G); ára akkor közelebb állt az asztali számítógépekéhez mint az 'okostelefoné- kéhoz';

=>iPod; =>PDA; =>GPS; IP-address 'IP'-cím, azonosítószám minden hálózatban, amelyben a kommuniká- ció a TCP/IP-protokoll szerint folyik, a gazdagépek IP-azonosítószámmal rendelkeznek;

a mai (32 bites) IPv4 szabvány szerint, ez egy négy, pontokkal elválasztott, 1-3-számjegyű szám 0 és 255 között (pl: 123.44.5.321);

a jövőbeli IPv6 szabvány 128-bites rendszert használ;

mivel a számokról a hálózat részterülete, címterülete (domain) nem ismerhető fel, létrejött ezenkívül egy betűkkel, szótagokkal jelölt változata is, a DNS-rendszer;

a domain-nevek szerint megadott címet a DNS-szerver fordítja vissza önműködően számokká;

=>host; =>TCP/IP; =>domain; =>DNS iPod 'IPod' zenelejátszó Apple merevlemezre alapozott, zsebbevaló zenelejátszója a Hálóról letöltölthető i-Tunes (fizetős de olcsó) zenére;

alapja egy 'külső' (10/20/40 GB-s) merevlemez, gyors (USB vagy FireWire) számítógép-kapcsolattal, mely segítségével akár 10000 MP3 vagy AAC formátumű i-Tunes zeneszám is rögzíthető;

az eredetileg Mac operációs rendszerre alapozott zeneszolgáltatás sikere nyomán Apple 2003-tól Windows alapú i-Tunes szoftvert is kibocsátott;

újabb iPod készülékek már képeket és diktált szöveget is tárolnak (alapár 300 dollár), továbbfejlesztésük a tenyérszámítógép irányába várható;

az i-Tunes zeneterjesztés sikere nyomán Napster és Microsoft is hasonló szolgáltatás bevezetéséről döntött;

=>iTunes=>hard disk; =>USB; =>FireWire; =>Napster; IPTV (Internet Protocol TV) 'IPTV' Internet Protokoll alapú TV digitális TV-jel átvitelére az internet protokollokat, de nem az internetet, hanem más szélessávú, hálózatot használó, élő TV-adás (multicasting), vagy video kérésre (video on demand) üzemmódban;

az IPTV elnevezés megtévesztő, mert nem "internet-televízióról" van szó (mint pl. a webcasting, vagy web-TV), hanem egy zártkörű, szélessávú számítógép-hálózatról (pl. ADSL) a szolgáltató és a kliens között;

a műsorszolgáltatók az IPTV-nél legtöbbször az (ADSL-) hálózat-tulajdonosok, akik újabban "triple-play" vagy "quad-play" név alatt TV-t, telefont, internetet, mobilszolgáltatást egy csomagban árulnak;

az IPTV-nél a TV adás minősége elérheti a hagyományost vagy az annál jobbat, nem korlátozzák azt az internet-hálózat sebességhatárai sem a kiszolgáló, sem a kliens oldalon;

az igazi 'internet-televiziónál", a webcasting-nál ugyanis utóbbi problémát a mai internet hálózat-sebességeknél eddig csak vagy kisméretű képekkel vagy az igéretes p2p (peer to peer) módszerekkel sikerül kikerülni;

az IPTV kép megjelenítése számítógépen vagy egy köztes-készüléken (set-top box-on) keresztül a hagyományos szoba-TV-n történhet;

az IPTV-nél eddig használt tömörítési eljárások MPEG-2, MPEG-4, H.264, WMV, XviD, DivX, és Ogg Theora;

video kérésre üzemmódnál visszajelzés (megszakítás, újrakezdés, stb.) lehetséges;

=>webcasting; =>peer-to-peer; =>VOD; =>MPEG; IPv6 (Internet Protocol version 6) 'IPv6' -protokoll (Internet Protokoll 6. változat) új, nemzetközi tesztelés alatt álló Internet protokoll, amely a ma már 20 éves IPv4-t hivatott leváltani;

főbb jellemzői, hogy úgy nagysebességű hálózato- kon (ATM), mint kissebességűeken (mobil- vagy hagyományos analóg-telefon vonalak) egyaránt használható, nagyobb adatbiztonságot nyújt, multimédia kompatibilis és bővebb címzési lehető- ségeket biztosít, azaz képes lesz a mai 32 bites helyett 128 bitesre terjesztett címzési lehetőségével, elméletileg 2*e128 Internet cím megkülönböztetésé- re;

úgy a hardver-ipar (átirányítók), mint a szoftver ipar (pl. Netscape) készül a technologia alakalmazására; kísérleti bevezetését több ország 1999-től tervezi;

=>IP; IRC (Internet Relay Chat) 'IRC'-csevegés levelező 'beszélgetés' "élő" nemzetközi, írott szöveges "csevegés" az Interneten, billentyűzet és képernyő segítségével;

az ismerkedés korában lévő fiataloknál rendkívül népszerű és - ellentétben pl. az amatőr rádiózással -, az Internet-csevegést lányok is kedvelik;

lebonyolításához speciális szerver- és kliens-prog- ram szükséges (azonkívül természetesen egy vagy több csevegőpartner);

egyik ismert kliens-program innen tölthető le: => www.mirc.co.uk/get.html;

a csevegés egyik műszakilag fejlettebb változata az ICQ;

egy Web-alapú csevegőprogram: =>www.ichat.com;

ChatTV 'képcsevegő' változat: =>www.chattv.net;

=>chat; =>ICQ; ISA (Industry Standard Architecture) 'ISA' számítógépszabvány (ipari szabvány architektúra) számítógépek felépítését szabványosító szervezet az USA-ban;

célja pl. személyi számítógépek (PC-k) hardver elemei csatlakozási pontjainak szabványosítása későbbi cserélhetőség céljából;

=>PC; =>slot; ISDN (Integrated Services Digital Network) 'ISDN' -hálózat (integrált szolgáltatású digitális hálózat) nemzetközi szabvány szerint működő digitális telefonhálózat

ellentétben a hagyományos analóg telefon- hálózattal, amelyen csak modem segítségével lehet digitális információt továbbítani, az ISDN-nél a résztvevők között közvetlen digitális kapcsolat áll fenn, pl. 2 x 64 kbps adatátviteli sebességgel (hang, kép, stb.);

az ISDN bevezetése világszerte vontatottan megy végbe: egyrészt, mert időközben a modemes kapcsolatok is elérhetik az 54 kbps sebességet; másrészt, mert a fejlesztés alatt álló DSL hálózatok az adatátvitel ugrásszerű gyorsulását ígérik (1,5-6 Mbps-ig);

az ISDN-nek ezért az Internet-korszakában vetélytársai lesznek, pl. a DSL- Lite, ADSL, stb.;

=>modem; =>X.400; =>DSL; =>DSL-Lite; =>ADSL ISMA (Internet Streaming Media Alliance) 'ISMA' (az Internet folyamatos adású médiumainak egyesülete) ipari munkacsoport, mely a 'folyamatosan pergő' internet-médiumok technológiájának koordinálását vállalta fel;

tagjai egyrészt a számítógép-iparból, másrészt a fogyasztói elektronikát gyártók és a filmforgalmazók köréből kerülnek ki, 2002-ben pl. az MPEG-4 video-kódolás szabányjavaslatán dolgoztak;

=>streaming media; ISO 8859-2 ('Latin-2' character set) 'ISO 8859-2' (2-es latin) ábécé szabványosított (8 bitet igénylő) betűkészlet, amely alkalmas magyar szövegek helyes meg- jelenítésére (Central European character set), ellentétben a (7-bites) US-ASCII betű- készlettel;

=>ASCII; =>UNICODE; ISOC (Internet SOCiety) 'ISOC', (Internet Társaság) a nemzetközi internet-szabványosítást felvál- laló társaság;

az ISOC a szakmai egyeztetést a W3C, valamint a IETF alcsoportoknak delegálja;

ugyancsak vállalják a fejlődő országok helyi rendszergazdáinak képzését;

a társaságnak bárki tagja lehet évi 35$ fejében, de a szakemberek gyakorlatban a helyi csoportokon keresztül tagok, Magyarország a Magyar Internet Társaságon keresztül tag;

=>www.isoc-hu.hu/mite/; =>info.isoc.org; =>W3C; =>IETF; ISP (Internet Service Provider) Internet szolgáltató, ellátó Web-kapcsolatot és más - Internet-haszná- lattal összefüggő - szolgáltatást ellátó intézmény (cég, stb.);

egyedi azonosító-számmal (IP-address) rendelkező, az Internetre csatlakoztatott számítógép, amelyen keresztül egy szolgáltató Internet-hozzáférést biztosít ilyen számmal nem rendelkezők részére;

=>provider; =>access provider; =>content provider; =>OSP; =>IP-address; iTunes 'iTunes' zenelejátszó program Apple eredetileg MP3, az iTunes-4 változatban pedig AAC zenefolyamok lejátszására optimalizált programja;

eredetileg MAC gépek OS-9 operációs rendszeréhez kifejlesztett lejátszó nagy sikere folytán 2003 közepétől Windows változatban is megjelent és lehívható;

a siker hátterében a fizetős zenehallgatás egyik új, olcsó, de nem ingyenes rendszere húzódik meg;

(miután a Napster ingyenes zenemegosztás jogilag tarthatatlan lett, az iTunes részben nyomába lép; ennél dalonkint kell fizetni -.99 dollárt, albumokért 8.-...13.- dollárt, ami még mindig olcsóbb mint a teljes CD;)

Apple az iTunes zenére alapozott zenegépe a zsebbevaló iPod felvevő-lejátszó;

=>Napster; =>AAC; =>iPod; J . . JAVA (programming- language) 'JAVA' programozó nyelv a SUN cég által kifejlesztett ún. objekt- orientált, rendszerfüggetlen, platformfügget- len programozó nyelv;

gyors hálózatokat igényel, mert a felhasználó úgy az információt, mint az annak kezeléséhez szükséges 'programocskákat' (appleteket) a hálózatról tölti le;

főleg hálózati gépeknél (NC) használatos;

JAVA használata a weboldalaknál a böngészést feltűnően lassítja, azonkívül nem minden böngészőprogram tudja még a JAVA-kódolást kezelni;

a JAVA nyelv szabványosítást nyert, de nagy 'szoftver-háborúk' célpontja maradt a SUN és a Microsoft között; utóbbi hasonló célkitűzéssel fejlesztette ki az AtiveX kódolást;

a szabványosítást nyert dinamikus HTML (DHTML)-kódolás alapjában véget vet a JAVA- ActiveX háborúnak;

nagyon népszerűek a weboldalak HTML forráskódjába beépített JAVA-script programocskák; ezek kikerülik az eredeti JAVA néhány hátrányát;

=>platform; =>applet; =>JAVA-script; =>ActiveX; =>DHTML; JAVA-script 'JAVA' csöpp-program egy JSP (Java Server Page) csöpp-program (script) lehetővé teszi, hogy egy HTML-oldalba JAVA sorokat illesszünk, és azokat a szervertől függetlenül futtathassuk;

a JAVA és a JAVA-script nem ugyanaz, mert míg a JAVA a szerveren kerül értelmezésre, fordításra, végrehajtás előtt, addig a JAVA csöpp- programokat a kliens böngészője értelmezi;

az ilyen Weboldal a ".jsp" kiterjesztésről ismerhető fel;

a SUN és Netscape által közösen kifejlesztett a JAVA-script nyelve egyszerűbb, mint a JAVA és rendkívül népszerűvé vált;

=>script; =>JAVA; Jini 'Jini' (ejtsd: dzsini) Sun hálózati architektúra-javaslata számító- gép-tarozékok tetszőleges illeszthetőségére;

az elképzelés az, hogy minden tartozék (nyomtató, tároló, hangszóró, stb.) platformfüggetlenül, egyfajta saját operációs rendszerrel rendelkezzen, ugyanakkor a csatlakoztatott elemek a hálózattal együtt úgy viselkedjenek, mint egyetlen nagy számítógép, melynek a bejelentkezett elemeit egy hálózati adminisztráció (registry) tartja nyilván;

=>plug and play; =>HAVI; =>www.javasoft.com/products/jini/ JPEG (JPG) (Joint Photographic Experts Group) 'JPEG' ('JPG') képformátum (egyesült fényképészeti szakértői csoport) fényképszerű (színes) képek egyik szabvá- nyos, gyakran használt tömörítési eljárása;

20-100-szoros tömörítésre képes, alig észlelhető képtorzulások mellett; kiterjesztése a ".jpg";

JPEG2000 név alatt új, több mint kétszer olyan hatékony, más algoritmusokon, ún. 'wavelets' (= 'hullámocskákon') alapuló, tömörítési szabvány is készül; csak utóbbinak véglegesítése után várható, hogy a grafikus programok, böngészők, stb. szintén ismerjék ezt a formátumot;

=>PNG; =>GIF; => http://datacompression/info/ junkmail reklámposta, zaklató- levél felelőtlen hirdetők sokszor a reklámmentes hírcsoportokat is elárasztják reklámpostájuk- kal;

céljuk legtöbbször üzleti, de nem mindig, lehet pl. politikai vagy más indíttatású is; hatásuk rendkívül bosszantó;

lelkiismeretes szolgáltatók szűrőket alkalmaznak kiszűrésükre, több állam törvényt készít elő betiltásukra;

=>spam; =>d-mail; =>newsgroup; K . . KaZaA 'KaZaA' állománymegosztó, adatraj-csere program az "én-is-te-is" (peer to peer) adat-csere programok csoportjába tartozik;

=>Napster; =>GNUTELLA; kernel rendszermag (szoftver) az operációs rendszer magját képező rész, mely a gép üzembe helyezésekor az operatív memóriába töltődik;

a rendszermag osztja el a hardver erőforrásait az operációs rendszert felépítő, illetve az az alatt futó folyamatok számára;

ezzel ellentétben a külső shell részleg az, amelyik a felhasználó parancsaival a közvetlen párbeszédet lefolytatja;

a kernel/shell kifejezések inkább az UNIX/LINUX típusú operációs rendszerekre jellemzőek, mint az IBM típusúakra;

=>operating system; =>shell; =>UNIX; =>LINUX; keyboard (számítógép-) billentyűzet adatok (betűk, számok) bevitelét szolgáló eszköz, számítógép tartozék;

az egér mellett a legfontosabb beviteli eszköz;

magyar szempontból lényeges, hogy a betűkiosztás a 110 betűs billentyűzeten a szokásos magyar ABC szerint történjen;

szükség esetén az operációs rendszer egy angol billentyűzet betűi alá is tud magyar betűkészletet rendelni (beállítható);

újabb billentyűzetek több különleges feladatra programozott billentyűt is tartalmaznak;

=>user interface; keyword kulcsszó szöveges adatbázisokban történő keresésre alkalmas szó vagy kifejezés;

=>search engine kit (szoftver-) készlet (program-) gyakran használt kifejezés pl. a tool-kit = egy feladatkörhöz tartozó, több programból álló készlet;

=>software; L . . LAN (Local Area Network) 'LAN' -hálózat (helyi kiterjedésű hálózat) épületen, iskolán, cégen belüli kommunikációs hálózat;

kiterjedése körülhatárolt, ellentétben a 'WAN' hálózatokkal;

=>network; =>WLAN; =>WAN laptop hordozható számítógép ölgép, 'noteszgép' (szó szerint: "ölbe vehető") síkkijelzőkre alapozott telepes, hordozható számítógép;

a múlt évtizedekben a lapos/sík kijelzők terén számos technológia látott napvilágot, mégis mindmáig csak a folyadékkristály (LCD) technológia érte el a szükséges ipari fejlettséget;

az LCD-kijelző az ilyen gépek legköltségesebb alkatrésze;

miután a többi alkatrész (meghajtók, stb.) méretcsökkentése is megoldódott, a gyakorlatban meghatározó maradt a gépek energiafogyasztása és kommunikációs lehetőségei;

a nagykijelzős gépek és a tenyérszámítógépek (PDA) között számos ipari termék megjelenése várható, többfajta megoldással a hálózati kommunikációra;

=>LCD; =>notebook; =>PDA; LCD (Liquid Crystal Display) 'LCD', folyadékkristály kijelző a katódsugárcső mellett a legfontosabb kijel- zőfajta: sík geométriája miatt felhasználó- barát, hordozható, könyvszerű, faliképszerű termékeket tesz lehetővé;

gyártási technológiája rendkívül költséges (az ún. aktív mátrix változatban sokszázezer hibátlan tranzisztort kell egy nagy felületre intergálni);

12-14 hüvelykes színes LCD kijelzők előállítási ára az ezredfordulón még 500.-$ körül volt, azóta lényegesen csökken; egyszínű grafikus LCD kijelzők előállítása olcsóbb

noteszgépekben használt nagyméretű egyedei a végtermék árát jelentősen meghatározzák, de még a kisméretű, pl. digitális kamerákban használt LCD-k ára is lényegesen megemeli az ilyen kamerák költségeit;

a technológia további lendülete várható a hordozható kommunkációs eszközök terjedésétől: mobiltelefon, PDA, stb.

a színes LCD-s zseb-TV-k teljesen eltűntek a piacról a napfényes körneyzet problématikája, de az analóg TV-jel vételének határai miatt is; a digitális mobil kommunikáció fejlődésével megjelenésük ismét várható;

nagyobb méretű LCD-k ma a 14-17 hüvelykes monitorokban pl. 1024x768 képelemet jelenítenek meg, de ritkábban nagyobbakat is bemutatnak (2002-ben az LG-Philips cégcsoport 1,5 méter átmérős, nagyfelbontású TV-nek szánt LCD kijelző prototípusát mutatta be);

video-termékek mint pl. a 'fali-TV' elérhető közelségbe kerülnek, de egyszerűbb változatban a (váltóképes) 'programozható falifestmény' is elképzelhető...

az LCD-kijelzők ipari szabványosítása elkezdődött;

kutatói körökből rendszeresen érkeznek hírek új, versengő technológiákról, de ezek ipari felhaszná- lása később legtöbbször problémásnak bizonyul;

=>pixel; =>display; =>flat panel; =>monitor; LCOS (LCD On Silicon) 'LCOS' folyadékkristály szilíciumon video kivetítők egyik korszerű technológiája

míg a hagyományos LCD-kivetítők fénymodulátora áttetsző üvegrétegekre lesz felvíve, LCOS elemek a chiptechnológiát és folyadékkristályos modulátort ötvöznek fényvisszaverő elemmé;

=>LCD; ==>DLP ==>beamer LDAP (Lightweight Directory Access Protocol) 'LDAP' protokoll (egyszerű címtár hozzáférési protokoll) az 'LDAP' protokoll postafiók-címek kiderí- tését szolgálja Weben található nyilvános címtárakban;

az 'LDPA-nyelv' címtárak használatát (kapcsolatát) teszi lehetővé, ezért elsősorban Web-böngésző és kiszolgáló programok értik; az LDPA 3.0 a legújabb változata; a Netscape, a Microsoft, a Novell, stb. cégek támogatják (pl. levelezőikben); a "Light" arra vonatkozik, hogy az eredeti a "DAP" (Direct Access Protocol) terjedelménél egyszerűbb kódról van szó;

=>protocol; =>e-mail address; LED (Light Emitting Diode) 'LED' (fénykibocsátó dióda) több színben gyártható, félvezető alapon készülő, izzó, elektromos világítóelem;

a LED önmagában egy pontszerű fényforrás, de csoportosan alkalmazva aktív kijelzőként is használatos;

az alacsony feszültséggel működő elem elektronikus és nem elektronikus készülékben ma széles alkalmazást nyer, pl. üzemmód megjelölésére (ki-be);

2005-ben mint LCD kijelzők hátsó, hatékony fényforrása is megjelent;

legutóbbi fejlesztések egyes hagyományos lámpák LED-re cserélését is eredményezték;

fontos jellemzője hosszú élettartama;

=>OLED; =>display; leased line bérelt (telefon) vonal ellentétben a tárcsázható (dial up) telefon- öszeköttetéssel, egy telefontársaságtól bérelt vonal két számítógép állandó, tehát napi 24 órás összeköttetését teszi lehetővé;

nagyforgalmú intézményeknél (pl. Internet-szolgál- tatóknál) és az iparban és használatosak;

kivitelezési formáik ma a műholdkapcsolatot is magukban foglalják;

=>T1, T3; =>dial-up; =>ISP; LINDOWS (OS) Lindows (Operating System) LINDOWS operációs rendszer a LINUX és a WINDOWS (XP) operációs rendszerek előnyeit egyesítő operációs rendszer;

lényegesen olcsóbb (30.-$) mint a Windows, de nem ingyenes mint a Linux;

elsősorban a hordozható számítógépek operációs rendszerének tervezték;

2004 elején jelent meg 4.5 számú változata melyben integrálták a böngészőt, a levelezőt, szövegszerkesztő, multimédia-lejátszó, üzenetküldő, csevegő és más programokkal;

ugyanakkor jelent meg a LindowsLite nevű (szinte ingyenes) változat, mely nem kiszolgálókról való letöltésre, de P2P rendszerű állománycserére készült; ezzel lehetséges egy Linux alapú programot -annak telepítsé nélkül- közvetlenül a CD-ről futtatni;

a "Lindows" névhasználat ellen Microsoft vádat emelt, így az USA-n kívül más név alatt jelenik meg;

operating system; =>Linux; =>Windows; =>Peer to Peer (P2P); link . lásd: =>hyperlink LINUX (operating system) 'LINUX' operációs rendszer személyi számítógépekre (PC-kre) kifejlesz- tett, UNIX-típusú, 32-bites, többfeladatos, többfelhasználós, operációs rendszer;

alapjait a finn Linus Torwald egy egyetemi tanul- mány keretében fektette le, majd annak forráskódját ingyenesen hozzáférhetővé tette; erre a tovább- fejlesztők csapatába többszáz programozó kapcsolódott be világszerte;

szakkörökben a legjobb operációs rendszernek tartják, mert fejlesztése nyilvánosan történik, és a Webről minden része letölthető, ellentétben pl. a Windows típusú operációs rendszerekkel, használata ingyenes;

hálózati alkalmazásoknál a Windows-NT vetély- társának tekinthető;

hátránya ma még viszonylagos 'fejletlensége', így pl. a Windows néhány újítását a Linux is csak később követi, a Linuxra írt alkalmazások száma pedig még elmarad a Windows-ra írt alkalmazások számától;

miután több nagyvállalat is bekapcsolódott, fejlesztésük erőteljesen folyik: népszerű alkalmazások, mint pl. az ingyenes WP-8.0, StarOffice, Netscape Communicator, Mozilla, stb. már futtathatók Linuxos gépeken; magyar fejlesztésű pl. a LinuxBázis kereső;

=>operating system; =>UNIX; =>www.linux.org/; Liquid Audio 'Liquid Audio' zene- formátum (szó szerint: folyékony audio) az AOL tulajdonát képező ("biztonságos") zenekódolási eljárás; a népszerű MP3 kódolásnak a vetélytársa;

a formátum népszerűsítése érdekében már kb. 50 ezer Liquid Audio zeneszám tölthető le ingyenesen és legálisan pl. az Amazon,a LiquidAudio és más zeneműkiadók Weboldalairól;

a Sony is támogatja ezt a formátumot;

a lejátszás a Liquid Player, Winamp, stb. lejátszók- kal lehetséges;

=>Winamp; =>MP3; =>www.liquidaudio,com; list-server listakezelő (eszköz / program) levelező csoportok címlistáit nyilvántartó rendszer (kiszolgálógép és/vagy program);

megfelelő programok segítségével önműködő feliratkozás, leiratkozás, körlevél-küldés (esetleg több lista kezelése) lehetséges;

magyar levelező fórumok problémája volt kezdetben, hogy a listakezelő programok az ékezetes (MIME- kódolású) levelek továbbítására nem voltak megfelelően beállítva, ez ma szinte minden esetben lehetséges;

ismert listakezelő programok pl. a =>Majordomo; =>ListServe; =>Mailman; ListServe 'ListServe' listakezelő a BitNet hálózat keretében kifejlesztett listakezelő program, mely a Majordomo programhoz hasonlóan egy lista-kiszolgáló (list server) adminisztrációját önműködően végzi;

a feliratkozottak a lista-kiszolgálóhoz beérkezett leveleket körlevél formájában kapják levelesládáikba;

az egyéni feliratkozás más címre megy, mint a hozzászólások, így a hozzászólók nem ismerik a levelezők teljes címlistáját;

=>Majordomo; =>list-server; =>mailing list; =>discussion group live feed élőadás hálózati, "internet-rádió"-nál használt kifejezés, ellentétben egy adatbázisból később letölthető programokkal; local loop végső vezetékszakasz (analóg) beszédre tervezett telefonhálózatok- nál a helyi alközpont és az előfizető közti vezetékszakasz egyszerű sodort pár rézveze- ték szokott lenni;

nagysebességű digitális adatkommunikációnál (ISDN, DSL) a rézvezetékek végpontjain különleges kiképzésű illesztés szükséges;

optikai hálózatok csatlakoztatása eltérő technológiák illesztését teszi szükségessé;

előfordul, hogy az utolsó méterek áthidalását rádiófrekvenciás helyi hálózat úján oldják meg;

=>ISDN; =>DSL; log-file 'log-file' rögzített állomány Internet-szolgáltatók kiszolgáló gépein rend- szeresen rögzített állományok ("http-logs");

ezek alapján a szolgátató, de a Weboldal tulajdo- nosa is, megfelelő analízis-programok segítségével megtudhatja pl. a Weboldalainak látogatottságát, vagy a forgalom időbeli megoszlását, stb.;

ilyen analízis program pl. a net.AnalysisDesktop; login bejelentkezés, belépés belépés egy számítógép-rendszerbe (pl. egy szolgáltatóéba) vagy alkalmazásba;

a belépés egy jelszó, vagy más egyedi információ megadásával történik, amelynek nyomán egy azonosító művelet megy végbe;

a kilépés egy rendszerből a: logout logout kijelentkezés, kilépés üzenet az alkalmazásból való kilépésre, vagy a kapcsolat megszakítására;

=>login Lynx 'Lynx' -böngésző a Kansasi Egyetemen eredetileg az UNIX operációs rendszerhez kidolgozott kizárólag szöveges megjelenítésű Web-böngésző;

grafikus megjelenítésre nem képes, képeket és más nem-szöveges állományokat csak szöveggel jelöl, letölt, de nem jelenít meg;

nagy előnye, hogy erőforrástakarékos, gyors és a zavaró reklámokat mellőzi;

ma DOS, Windows 95/98/NT, VMS valamint OS/2 változatai a Webről ingyen letölthetők;

[újabb böngészőknél (pl. Netscape Navigator) beállítható, hogy képekkel, vagy azok nélkül akarjuk a Weboldalakat megjeleníteni: ha nem, akkor azokat nem is tölti le;]

=>www.slcc.edu/lynx/; =>browser; =>Web; M . . machine code gépi kód egy adott számítógép által elvégzendő műveletek kódolt, géptípusra jellemző leírása;

=>assembly language macro makró, utasítássorozat 1.) olyan utasítássorozat, amely pl. egyetlen 'gombnyomással' elindítható;

2.) assembly programnyelv esetében egy macro egyetlen utasításból kiindulva meghatározza egy terjedelmesebb feladatkör lebonyolítását;

=>program; =>assembly language mail posta szó szerint posta, legtöbbször az e-mailt, az elektronikus postát értik alatta, és azon belül legtöbbször egyszerűen egy elektronikus levelet;

ugyanakkor internet-témakörben a hagyományos postát snail mail = csigapostának nevezik;

=>e-mail mailbox postaláda, postafiók tárolóegység egy levél-kiszolgálógépen (mail- szerver) elektronikus levelek fogadására és ideiglenes tárolására;

a legtöbb szolgáltató a levelesláda véges kapacitása miatt annak rendszeres ürítését kéri, valamint a levelek maximális méretét is megszabja (pl. zeneszám- küldemények terjedelme miatt, amit, ha szükséges, több levélre tördeléssel lehet áthidalni);

=>e-mail Mailman 'Mailman' listakezelő program korszerű, ingyenes listakezelő program;

=>Majordomo; =>ListServe mailto (-protocol) 'mailto' elektronikus levelezési protokoll az Internet levelező rendszerének (e-mail) fontos protokollja;

=>e-mail; =>protocol mailing list címlista levelezőcsoportok, hírlevél-megrendelők, stb. címlistája;

a listakezelő gazdagépnél (list-server) egy egyszerű, pl. feliratkozás (subscribe) paranccsal lehet felirat- kozni és ugyanúgy egy leiratkozás (unsubscribe) paranccsal a feliratkozást törölni;

levelező-csoportok (discussion groups) esetében a gazdagéphez érkező egyéni leveleket a gép mint körlevelet küldi szét a rendelkezésére álló címlistára;

hírlevél- (newsletter) küldemények esetében azokat egy központi szerkesztőség állítja össze, és küldi szét mint körlevelet;

mindkét esetben a levelek elektronikus levélként érkeznek a feliratkozottak postafiókjába (mailbox), és egy levél-olvasó programmal (mail-reader) olvashatók;

=>e-mail; =>mailbox; =>mail-reader; =>list-server; =>discussion group; =>newsletter; mail-reader levélolvasó program levelezőprogramoknak szerves része;

napjainkban az önálló levelező-programok mellett minden Web-böngésző is tartalmaz levelezőprog- ramot;

=>e-mail; =>browser; mail-server levélkiszolgáló az Internet-szolgáltató elektronikus leveleket fogadó, tároló és továbbító kiszolgálógépe;

a kimenő leveleket a szolgáltató a SMTP protokoll szerint kezeli;

a bejövő leveleket postafiókunkban tárolja, és a POP3, IMAP, vagy a HTTP protokoll szerint kezeli;

=>mailbox; =>POP3; =>IMAP; =>HTTP; mainframe computer nagyszámítógép szekrény- vagy szobanagyságú számítógép;

a személyi számítógépek (PC-k) megjelenése előtt számtalan intézményben működtek ismert, óriási, mágnesszalagos táregységeikkel;

ma ilyen méretű gépek terjedelmes összekapcsolt adatbázisokban, valamint hálózatközpontokban találhatók;

operatív tárolójuk néhány Gigabájt, merevlemez táregységük pedig néhány Terabájt kapacitású is lehet;

az óriásgépek ismert képviselői, pl. a "Craig" család gépei;

=>PC; =>memory; =>hard disk; Majordomo 'Majordomo' listakeze- lő program (a latin = 'házmester'-ből) népszerű, névlista-kezelő program, amely lelelezőlisták címtárát önműködően kezeli;

a ListServe listakezelőhöz hasonlít: a subscribe paranccsal feliratkozottakhoz körlevél formájában továbbít minden hozzá beérkező levelet;

az eredetileg Unix-környezetre írt program ma minden platformon fut, amelyik a Perl nyelvet érti;

a program ingyen letölthető az alábbi kiszolgálóról: =>ftp://ftp.greatcircle.com/pub/majordomo/; =>ListServe; =>list-server; =>mailing list; =>discussion group; malware 'kórokozó', rosszindulatú program titokban, nemkívánt műveleteket végrehajtó program;

levél-csatolmányokkal, ingyenes játékokkal, alkalmazásokkal kerülnek számítógépünkbe;

ilyenek pl. a 'trójai ló'-nak nevezett (mással behozott) kémprogramok;

=>...; MAPI (Messaging Application Program Interface) 'MAPI' interfész (üzenetküldő program interfész) szerkesztett dokumentum küldését egyszerű- sítő program;

Microsoft által javasolt köztesprogram, mely egy Windows-alkalmazásból (pl. egy szövegszerkesztő- ből) közvetlenül küld egy dokumentumot útjára mint levél-csatolmányt;

az Outlook Express, Netscape Messenger, Eudora és Pegasus levelezők támogatják, de szerver oldali is támogatást is igényel;

az eljárás nem vált különösebben népszerűvé; m-commerce mobilkészülékes kereskedelem divatkifejezés Internet-összeköttetéssel rendelkező mobiltelefonokról, tenyérszámító- gépekről stb. lebonyolított kereskedelmi ügyintézésre;

az elektronikus kereskedelem egyik változata megrendelések, lefoglalások, gyorsüzletek lebonyolítására;

[a jövő felhasználója aligha fog a használt vég- készülékek kivitelezése alapján az "m-k" vagy "e-k" között különbséget tenni;]

=>e-commerce; MediaPlayer (Windows Media Player) 'MediaPlayer' -lejátszó Microsoft audio-video lejátszóprogramja (kliens program);

a MediaPlayer a RealPlayer, a QuickTime és a Winamp lejátszók vetélytársa, eltérő jellemzőkkel;

kezelt állománytípusok: ASF, AVI, WAV, MPEG, MP3, WMA, WMV stb;

a MediaPlayer lejátszó nem támogatja a magyar médiumoknál gyakran hsasznált RealPlayer formátumokat;

2003 elején jelent jelent meg a MediaPlayer 9.0 változata, mely egy lényeges előrelépésnek tekinthető;

a Windows Media folyamok kódolása a Windows Media Encoder 9 segítségével történik; a program (a szabvány népszerűsítésének céljából) ingyenes, míg más formátumoknál a kódoló programok gyakran költségesek;

=>player; =>streaming media; =>RealPlayer; =>ASF; medium médium, (hír)közeg, információt közvetítő alkalmatosság, közeg;

a kifejezés egyaránt használatos információt tároló közegekre (újság, könyv, CD, stb.), mint információs rendszerekre: (rádió, TV, Internet, stb.)

=>multimedia MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár) MEK terjedelmes, számos szakterületre osztott, rendszerezett, címlánc-kapcsolatokra alapozott virtuális könyvtár (címlánc-gyűjtemény);

fenntartása részben állami, részben alapítványi forrásokból történik;

=>www.mek.iif.hu/ memory 'memória', (digitális) tár elsősorban félvezető kivitelezésű tárakat értünk alatta (RAM, ROM, PROM, stb.),

ellentétben a szintén digitális jelek tárolására használt floppy-, merev- és CD-lemez, valamint DAT szalagtárolókkal, melyek mechanikus meghajtókat igényelnek;

félvezető memóriák gyorsabbak, mint a mechanikus kivitelezésűek, de megabájtonként többe is kerül- nek;

számítógépekben legfontosabb alkalmazásuk a központi, vagy operatív memória és a gyorsítótár (cache memory);

=>RAM; =>floppy disk; =>hard disk; =>CD-ROM; =>cache; memory stick hordozható, bélyegnagyságú, digitális táregység félvezető kivitelezésű tár (EERAM);

ellentétben a szintén digitális jelek tárolására használt floppy-, merev- és CD-lemez, valamint DAT szalagtárolókkal, melyek mechanikus meghajtókat igényelnek;

első alkalmazásuk SONY digitális fényképező- gépeiben volt (8-64 MB kivitelben), mára több más formában is használazatos;

=>RAM; =>floppy disk; =>hard disk; =>CD-ROM; meta (-data) 'meta' adatok hálózati információs források jellemzőit meg- jelölő adatok pl. egy Weboldal HTML- kódolt, (rejtett) fejlécében;

ilyen jellemzők pl. szerző, téma, műfaj, színvonal, betűkészet, üzleti érdekeltség, stb;

a metadata szabványok a hatékony keresést és a tartalomszűrést egyaránt segíthetik;

=>search engine; =>PICS; =>HTML; MHEG (Multimedia Home Experts Group) 'MHEG' szabványiroda ('multimédiás otthon' szakértői csoport) szakértői csoport az otthonokban haszná- landó számítógépek, telekommunikációs és más elektronikus berendezések szabványosí- tásának előkészítésére;

=>multimedia MHTML (MIME Encapsulation of Aggregate HTML Documents) 'MHT(ML)' állománytípus neve MIME burokba helyezett HTML-állomány;

célja hogy letöltésnél szöveg és képek egy közös állományban és nem külön html-oldalként, tartozékai pedig egy másik 'mappában' kapjanak helyet;

MHTML állományok kiterjesztése többnyire: *.mht;

IETF szabvány RFC 2557 megjelölés alatt;

=>HTML; =>MIME; microprocessor (-chip) jelfeldolgozó (-lapka), 'mikroprocesszor' félvezetős kivitelezésű, összetett elektronikus áramkör, a számítógép 'szíve';

fontos jellemzője az általa kezelhető adategységek, 'szavak' nagysága, valamint a jelfeldolgozás sebessége;

az ezredforduló személyi számítógépei 32 bites architektúrával és 500-2500 MHz órajeles lapkákkal kerültek a boltokba;

a fejlesztés alatt lévő 64 bites architektúrájú és 2-3 GHz-nél gyorsabb lapkákat egyelőre csak kevés alkalmazás igényli;

mikroprocesszorok további jellemzője azok energiafogyasztása, mely hordozható gépeknél alkalmazásuknak határokat szab;

a fejlődés egyik további iránya a System On a Chip (SOC), ami együttes adat-audió-videó-feldolgozást kíván egyetlen lapkán megvalósítani (Intel);

'IBM-kompatibilis' személyi számítógépeknél legis- mertebb mikroprocesszorok Intel 286/386/486, valamint a Pentium elnevezésű sorozatai, továbbá Motorola 601/602/603 Power-chip és az AMD többnyire Intellel kompatibilis sorozatai;

=>CPU =>clock; MIDI (Musical Instruments Digital Interface) 'MIDI' formátum (hangszerek digitális határfelülete) hangkódolás, mely nem mikrofonon felvett analóg hang digitalizált és tömörített állomá- nyain alapszik, hanem a hangszert és a megütött billentyűt jelöli meg (tehát ének kódolására pl. alkalmatlan);

reprodukálásnál nem D/A konverzió, hanem hangjegy-hang átfejtés történik hangtáblázatok (wavetables) segítségítségével;

az így kódolt zene rendkívül kevés tárhellyel és átviteli kapacitással beéri, az Interneten ezért egyszerűen terjeszthető;

MIDI állományok jelölése a ".mid" kiterjesztés;

eltérően más kotta/zenekódolástól, mint pl. az abc eljárástól, a MIDI szabvány nem ismer lehetőséget dalszövegek egyidejű kódolására (egyedi megoldások vannak);

MIDI lejátszóprogramok, valamint MIDI zene- gyűjtemények a Webről sokszor ingyen letőlthetők;

=>abc; =>MUS; MIME (Multipurpose Internet Mail Extensions) 'MIME' szabvány (többcélú Internet levelezési kiegészítések) korszerű levelezőprogramoknál beállítható kiegészítés (kódolás), amely lehetővé teszi a magyar ékezetes betűk használatát, akárcsak kép, hang, stb. elektronikus levélhez történő csatolását;

műszaki nyelven: a MIME egy olyan szabványos eljárás, amely lehetővé teszi 8-bites (bináris) állományok átvitelét a 7-bites SMTP levelezési protokoll segítségével;

MIME rendszer használatnál (mai levelezőknél ez már általános) a 8 bites szövegeket pl. a "quoted printable" kódolással, a képeket pl. a "base64" kódolással lehet átvitelre alkalmas formátumra hozni;

a MIME-hez hasonló feladatot tölt be Unix rendszereknél a nem teljesen szabványos =>UUENCODE/UUDECODE; =>quoted printable; =>base64; =>SMTP MINITEL MINITEL francia (telefonvonalas) videótex szolgáltatás;

ellentétben a más országokban megbukott videotex szolgáltatásokkal, Franciaországban a Minitel készülékeket az állami telefontársaság a 'bérlőknek' ingyen adta, de használatkor úgy a tartalom szolgáltatóját, mint a tartalom fogyasztóját fizetésre kötelezte, csupán az elektronikus telefonkönyv- szolgáltatás ingyenes;

a 25 x 40 betűs, Teletexthez hasonlítható szövegek a telefonhálózaton 2,4 kbit/sec sebességgel érkeznek az előfizetőhöz;

az Internet terjedésével a Minitel jelentősége lényegesen csökkent;

=>videotex mirror (-site) tükör (-terület) másolatokat tartalmazó Web-terület;

nagyforgalmú szerverek esetében szokás az eredeti szerver tartalmát egy vagy több további szerveren, többnyire más földrajzi helyzetben is megismételni, tükrözni, illetve elérhetővé tenni;

az ilyen tükörterületeket sokszor főiskolák, máskor Internet-szolgáltatók üzemeltetik a helyi igényektől függően, így az anyaszerver forgalma megoszlik, és annak tartalma a felhasználók számára gyorsabban elérhetővé válik;

közismertek továbbá Netscape és Microsoft tükörterületei, melyekről a legújabb programok is könnyen beszerezhetők;

=>Web-site; MMS (Multimedia Message Service) 'MMS' üzenetküldő (többmédiumos üzenetküldő szolgáltatás) végsőfokon teljesértékű audió/videó átvitelt célzó vezetéknélüli üzenetküldő szolgáltatás;

bevezetése a GSM-nél gyorsabb GPRS és UMTS hálózatok létrejöttétől és a mefelelő (nagyobb kijelzős, esetleg képfelvevős) mobilkészülékek piaci megjelenésétől függ;

első lépésént a GPRS hálózatüzemeltetők 30 KB nagyságú üzenetekben egyeztek meg (az SMS 16 betűs üzenete helyett) ami már fényképek, animált képsorok, rövid szóbeli üzenetek, stb. küldésére is elegendő;

magyar hálózatokon a szolgáltatás beindulása 2002-től várható;

=>GSM; =>SMS; =>GPRS; =>UMTS; modem (modulator- demodulator) modem (modulátor-demodulátor) készülék digitális jelek analógra alakítására, hogy azok analóg módszerek szerint kezelve (modulálva), hagyományos analóg telefon- vonalakon keresztül továbbíthatók legyenek;

szabványosított modemek ma 14-56 kbps átviteli sebességig kaphatók;

míg internet-levelezésre a 14,4 kbps modemek is elegendők, videó-kommunikációra még az 56 kbps sebességűek is elégtelenek;

a megadott bit-sebességek többnyire csak az ügyfél irányába érvényesek, ellenkező irányba nem;

a gyakorlatban elérhető átviteli sebességnek nem csak a modem szab határt; újabban szoftver- modemek is alkalmazást nyernek; a DSL- és a kábelmodemek még szabványosításra várnak;

=>DSL; =>cable modem; =>www.v90.com; monitor megjelenítő, 'monitor' adatok, szövegek, képek, filmek vizuális megjelenítését szolgáló készülék, számító- gépek legfontosabb kimenete;

míg a TV-nél a vevőberendezést és a monitort (katódsugaras képernyőt) ugyanazon készülékbe integrálják, a hagyományos személyi számítógépnél a monitor gyakran egy különálló tartozék;

legfontosabb alkatrésze a kijelző (display), mely vagy egy hagyományos katódsugaras képcső, vagy egy sík, folyadékkristályos 'LCD', utóbbi táskagépeknél különösen felhasználóbarát módon építhető össze a központi számítógéppel;

TV-készülékek képcsöveivel összehasonlítva, számítógépmonitorok kijelzői általában nagyobb felbontásúak, mint a TV képernyők (ez nem tévesztendő össze a képcsövek méretével!);

=>display; =>LCD ; monochrome egyszínű filmeknél, képernyőknél, nyomtatóknál használatos kifejezés az "egyszínű" (pl. fehér-fekete) kivitel megjelölésére;

=>display; Mosaic (browser) 'Mosaic' böngésző (-program) az NSCA (National Center For Supercom- puting) által kifejlesztett böngészőprogram;

egyike a legelső grafikus megjelenítésű böngésző- programoknak, szerzője Marc Andreessen volt, aki később a Netscape Navigatort is kifejlesztette;

mivel a Mosaic továbbfejlesztése gyakorlatilag megszűnt, jelentősége ma - az újabb böngészőkkel szemben - csekély;

=>browser; =>Netscape Navigator; =>Internet Explorer motherboard alaplap számítógépek szívét, a mikroprocesszort és legfontosabb környezetét: az operatív memóriát, a BIOS-t stb. tartalmazó integrált egység (nyomtatott áramkör kivitelezésben);

a kommunikáció az egységen belül és azon kívül méretben használatosak, rendszersíneken (buszokon) keresztül történik;

a számítógépek gyors fejlődését követve, sokszor lehetséges csak az alaplapot egy újabb, pl. gyorsabb változatra cserélni;

=>CPU; =>microprocessor; =>bus; =>memory; =>BIOS; mouse 'egér', görgető két koordináta mentén görgethető, a képer- nyő bármely pontjára irányítható grafikus jelző, mai számítógépek egyik korszerű bemenete;

a gép soros illesztési pontján keresztül csatlakoztatott adatbeviteli eszköz grafikus kezelésű programok működtetésére, amennyiben kis nyilat futtat a képernyő kívánt pontjára, majd egyszerű billentyűkattintással elindítja az alatta ábrázolt műveletet;

'egér' nélkül a számítógép futóját x-y irányba mozgató billentyűket kellene a parancsok indításához használni, ennél a görgetés és egérkattintás sokkal egyszerűbb;

az 'egérnek' van vezetékes és vezetéknélküli (infravörös vagy rádiófrekvenciás), sőt, egy optikai érzékelővel ellátott változata is;

pontos irányításához megfelelő felületű egéralátét (mouse pad) szükséges;

hordozható gépeknél egy beépített, hátára fordított egér, vagy "görgetőgomb" használható;

újabban érintésre érzékeny mezők, touch-pad-ek veszik át a kevésbé felhasználóbarát görgetőgom- bok szerepét;

=>tracker ball; =>user interface; =>GUI;; MOV (movie file) 'MOV'-formátum (audió/videó formátum) Apple Macintosh rendszerű gépeire kidolgo- zott együttes audió-videó kódolás;

a Quick Time Movie-állományok megjelölése a ".mov"; ma Windows változata is van;

a MOV tömörítés nem olyan hatékony, mint pl. az MPEG, de lassabb gépeken is futtatható;

=>QuickTime; =>AVI; =>MPEG;

példa: 3 perces 'MOV'-videó, 15 kép/mp, 115x112 képpont = 36 MB: =>agria.datanet.hu/files/eger.mov; Mozilla 'Mozilla' böngészőfejlesztő szakcsoport a Mosaic-nak, az első böngészőprogramnak a fedőneve volt;

eredetileg a Netscape böngésző szerzőjének, Marc Andreessen programozónak kabaláját hívták így;

miután 2000-ben a híres böngészőfejlesztő cég az AOL tulajdonába került, programozói más feladatot kaptak; így felértékelődött a ma "Mozilla" név alatt működő önkéntes szoftvercsoportosulás munkája, mely a Netscape szabadon felhasználható forrás- kódját fejleszti tovább;

2002-ben a Mozilla 1.1 szakkörökben kedvelt böngésző lett, t.k. mert kevesebb teret engedett a reklám-megjelenítéseknek!

=> Netscape Navigator; =>www.mozilla.org/; MP3 (MPEG-1 layer-3) 'MP3' (hang) kódolás hatékony hang/zene tömörítő eljárás;

az MP3 állományt *.mp3 kiterjesztéssel jelölik;

az MPEG munkacsoport által kidolgozott MP3 kódolás közel CD hangminőség mellett a hagyományos CD-felvétel tárterületének csak 1/10-ét igényli, egy MP3-CD tehát 10 hagyományos CD zeneanyagát képes tárolni;

a jövőbeli kétoldalas, 18 GB-s DVD lemez pedig 260 CD-nek megfelelő zene tárolására lesz képes!

MP3 folyamokra alapozott élő Internet-adás esetében CD-minőségű hangátvitel legalább 128 kbps-os hálózatot igényel (ISDN, DSL, stb.), de szokás a zenefolyamokat egyszerűbb (20, 40, 56, stb. kbps) kivitelben is hozzáférhetővé tenni lassúbb modemkapcsolattal rendelkezők számára;

zenekedvelők részére megjelentek az első, Weben használható MP3-keresők is, pl.a mp3.lycos.com/;

az MP3-kódolás további alkalmazása mozgó mechanizmusok nélküli, szilárdtest memóriákra alapozott ú.n. chip-rögzítőkben várható: egy 64 MByte-os SRAM 33,3 kbps-es lejátszásnál 4 óra zene tárolására képes; 2007 végén már 2GB-s Flash memóriákra lapozott MP3-lejátszó "szivarvégek" 50.- euro alatt voltak kaphatók;

ugyanakkor megjelentek a piacon az MP3-korongok is, hozzájuk tartozó, PC-ktől teljesen független, hordozható lejátszókkal;

az eredeti MP3 kódolásnak időközben több, hatékonyabb vetélytársa is szabványosításra vár; ilyenek pl. az IBM RealPlayer (G2), a Microsoft Windows Media Technology, az AT&T a2b valamint az Apple MPEG-4-el azonos QuickTime 4.0 - G3 tömörítő eljárása;

2001-ben jelent meg a német Frauenhofer Gesellschaft által kidolgozott mp3PRO kódolás, mely ugyanolyan hangminőség mellett csak feleannyi tárhelyet igényel; a hozzá tartozó kódoló program is ingyen letölthető az RCA/CT honlapjáról;

Az MP3 egyik lehetséges utóda a hatékony AAC hangkódolás, melyet 2003-tól Apple az MPEG-4 nél és az iTunes kódolásnál alkalmaz;

=>MPEG; =>iTunes ; =>AAC; =>CD; =>DVD; MPEG (Motion Pictures Expert Group) 'MPEG' video-kódolás (mozgókép szakértők csoportja) az MPEG (Motion Pictures Expert Group) szakértőcsoport audio és video tömörítési eljárások szabványosításán dolgozik, digitális adatrögzítés és átvitel céljából;

az MPEG-1 szabvány t.k. a CD-ROM lemezeken használatos: az ennél szabányos 1,5 Mbps bitsebességnélcsak az (európai) PAL-rendszerű TV-adások minőségénél valamivel gyengébb képminőség érhető el;

az MPEG-2 analóg PAL-adások képminőségét meghaladó digitális TV szabvány; műsorszórás mellett DVD lemezeknél is használatos (6-8Mbps);

az MPEG-3 nem jött létre: célja a HDTV volt, de annak igényeit bedolgozták az MPEG-2-be;

az MPEG-4 ígéretes, méretezhető, platformfügget- len javaslat, (internet-) videofolyamok tömörítésére: ugyanettől a szabványtól optikai lemezek tároló- kapacitásának fokozása is várható;

az MPEG-4-nél az ú.n. ACE (Advanced Coding Efficiency) összetett eljárás nyer alkalmazást, mely jelentős hardver és szoftverszükséglet mellett, nagyon hatékony objekt-orientált kódolást tesz lehetővé;

a kódolás összetettségére jellemző, hogy egy MPEG-2-es kódolású DVD-videó átfejtése MPEG-4-re (elégtelen erőforrások esetén) akár 10 óra hosszáig is eltarthat!

az MPEG-4 méretezhető, tehát a kódolás a szükségletnek megfelelő jellemzők szerint történhet; példa: digitális fényképezőgépek ma egyszerű MPEG-4 kisfilmek rögzítésére is képesek;

az MPEG-4 szabvány a mobil audio/video- átvitelnél is alkalmazást nyerhet, pl. amint a mobil-hálózatok adatsebessége a mai 9 kbps-es (GSM) technikáról sokkal gyorsabbakra, pl. az ú.n. '3G'-technológiára fog váltani;

megjegyzendő, hogy a magyar fejlesztésű VilágTV is MPEG-4 kódolást használ;

egy ingyenes MPEG-4 kódek pl. a DivX;

=>bitrate; =>compression/decompression; =>DivX; =>CD-ROM; =>VCD; =>DVD; VilágTV; multicasting (egyidejű) többirányú adatátvitel Internet-protokollok szerint lebonyolított élő audio/video közvetítés a Világhálón;

az internet alapjában ponttól pontig működő kapcsolat, ahol a lehívók egymás után kapják meg a kért adatokat;

rádió és TV-adások esetén -a sok egyidejű lehívó miatt - eltérő hálózati eljárások szükségesek, az internetes "multicasting" technológiák erre adnak választ;

az USA egyetemközi Internet2 hálózaton (2-10 Gbps) 1999-től kezdték próbaüzemeltetni, de ma kisebb kapacitású hálózatokon is folyik próba- üzemelés megfelelő átirányítók, kiszolgálógépek és protokollok alapján;

=>IP; =>Internet2; multimedia 1.) többfajta médiumot érintő 2.) többfajta médium kezelésére alakalmas eszköz legtöbb esetben: eszköz vagy berendezés, mely többfajta médium kezelésére alkalmas;

példa: "multimedia PC" = többmédiumos számítógép, amely a hagyományos szövegkezelés mellett kép, hang és videó kezelésére is alkalmas (tanintézetekben pl. CD-ROM-alkalmazásoknál, az iparban pl. videókonferenciánál játszhat szerepet);

családi otthonok többmédiumos berendezéseinek szabványosítására alakult az MHEG szakértői csoport;

=>medium; =>MHEG MUS (Music) 'MUS' zene formátum a Codamusic cég által kidolgozott kotta/zeneformátum

az állomány jelölése a *.MUS kiterjesztés

a FINALE kottaszerkesztő sorozat valamelyikével létrehozott kották egyszerű dalszöveggel ellátott népdalkottáktól terjedelmes zenekari kottákig használhatók;

a kották egy standárd HTML oldal kiséretében a WEb-re tehetők

a FinaleViewer lejátszóprogrammal megszólaltatott kották hangzása a MIDI kódoláséhoz hasonló;

a kívánt hangnem és ütem beállítható. a kotta tárolható és kinyomtatható

=>MIDI; MySQL .... 'MySQL' adatbázisprogram szabad forráskódú, többfelhasználós adatbázisprogram neve;

kiszolgálógépek, gazdagépek tulajdonságainál játszik szerepet;

=>web-hosting; N . . Napster (P2P-service = peer to peer service) 'Napster' (zene) állománymegosztó program ('P2P' szolgáltatás) vitatott, majd bírósági úton leállított zeneterjesztő internet-alkalmazás;

MP3-zenét szabadon beszerző program, mely az ún. állománymegosztó módszeren alapult: a program lehetővé tette, hogy más - azonos időben a Webre kapcsolt internetező - merevlemezéről zeneszámokat halgassunk meg, vagy játsszunk át saját merevelemezünkre, hogy azokat pl. később saját CD-nkre rögzíthessünk;

ugyanakkor mások a mi merevlemezünkről tölthettek le zenét, mindezt a szerzők és zenekiadók megkerülésével, azok nagy bosszúságára;

a hangzó zeneállományokat tehát nem egy meghatározott szerverről, hanem esetenént más és más helyről szerezhettük be;

maga az állománymegosztó program ingyen volt letölthető a Napster honlapjáról;

ezt az 1999-ben egy 19 éves egyetemista által kigondolt 'szolgáltatást', az ezredfordulón 21 millió felhasználó vette igénybe... ;

a szerzői jogokat sértő Napster ellen a perek 2001-ben sikeresnek tűntek, ugyanakkor elszaporodtak a hasonló Internet-alkalmazások kis eltérésekkel más név alatt ("Aimster", "GNUTELLA", "KaZaA", stb.;

egyidejűleg megkezdődött hasonló módon pl. költséges szoftverek terjesztése is; további változatai mint pl. a VilágTV vagy a BitTorrent nem csak zene, de video állományok terjesztését is célozzák;

egyesek szerint a "peer-to-peer" (P2P) állománymegosztás a jövő internetezésének egyik új változata lehet, leváltva a mai 'szolgáltató-kliens' rendszert;

=>peer to peer; =>GNUTELLA; =>KaZaA; =>MP3; =>www.napster.com; .NET '.NET' (szoftverrendszer) Microsoft javasolta, XML nyelvet használó szoftverrendszer hálózatok (Internet, GPRS, stb.), speciális cégszoftver és hardverelemek (PC, Mobiltelefon, stb.) összekapcsolására optimális kommunikáció érdekében;

az XML nyelv lehetővá teszi az átjárhatóságot eltérő operációs rendszerek között;

a .NET szoftverrendszer elsősorban vállalati környezetben használatos ahol a programozást specialisták végzik (akárcsak a híres SAP vállalatirányítási szoftverrendszer esetében);

=>XML; NFC (Near Field Communication) 'NFC' kommunikáció (közeli térerő kommunikáció) Philips és Sony közös szabványjavaslata rövid hatósugarú, érintkezésmentes adat- átvitelre;

a 13,56 MHz-es frekvencián 212 Kbps sebességgel működö, maximálisan 20 cm-ig ható adatátvitelt bankkártyák, mobiltelefonok, tenyérszámítógépek, stb. más elektronikus berendezésekkel történő kommunikációjára szánják;

=>data communication; NC (Network Computer) 'NC' hálózati számítógép korlátozott feladatkörű, üzemi, vagy más szűkebb felhasználói körnek szánt hálózati számítógép;

lényege, hogy a működéséhez szükséges progra- mokat közvetlenül használat előtt szerzi be a hálózatról, munka után pedig az eredményt hálózati tárolókba táplálja vissza (JAVA);

legtöbbször merev-, hajlékonylemez- és CD-ROM- meghajtó nélkül működik, és olcsóbb, mint egy személyi számítógép (PC);

az NC többnyire a közismertektől eltérő, (JAVA- alapú) operációs rendszert futtat (pl. SUN JavaStation nevű gépe);

az NC kezdeti sikereit ma fékezi a hálózatok állandó túlterheltsége, valamint a teljesértékű PC-k árainak csökkenése;

ipari vetélytársai a hagyományos operációs rendszerekkel működő, de szintén olcsó Net PC, valamint a monitor nélkül árult Web-TV hálózati csatlakozódoboz is;

=>thin client; =>JAVA; =>PC; =>WebTV; =>operating system; .NET '.NET' Microsoft javasolta, XML nyelvet használó szoftverrendszer hálózatok (Internet, GPRS, stb.), speciális cégszoftver és hardverelemek (PC, Mobiltelefon, stb.) összekapcsolására optimális kommunikáció érdekében;

az XML nyelv lehetővá teszi az átjárhatóságot eltérő operációs rendszerek között;

a .NET szoftverrendszer elsősorban vállalati környezetben használatos ahol a programozást specialisták végzik (akárcsak a híres SAP vállalatirányítási szoftverrendszer esetében);

=>XML; netiquette (network etiquette) 'netikett', hálózati illemtan viselkedéskultúra írott és íratlan szabályai az Interneten: sok területre kiterjed;

kezdve attól, hogy pl. névre szóló levelekre válaszolni illik, egészen az emberi méltóság sérthetetlenségéig;

amíg az Internethez csak tudományos körök fértek hozzá, netikettről nem kellett beszélni, amint diákkorúak is, elkezdődött a szex, amint pedig az üzleti világ is hozzáfért, elkezdődött az agresszív, normák és értékek nélküli publikálás;

az olvasónak két fegyvere maradt:

1.) a tiszta és megbízható források és barátok címeit egyéni címtárában összegyűjteni (hál' Istennek ezek is szaporodnak!);

2.) szolgáltatójával egyeztetni, hogy pl. 'spam'-leve- leket szűrjön ki (mert azt lehet!), esetleg szolgáltatót, vagy levélcímet változtatni;

angol nyelvű netiquette összeállítás: www.albion.com/netiquette Netscape Navigator (browser) 'Netscape Navigator' böngészőprogram a Navigator böngészőprogram a maga idejében forradalminak számított, ma a Netscape Communicator programcsalád része;

a Web lehetőségeinek gyors fejlődése folytán egymást érték a program újabb és újabb változatai; 1998 tavaszától a program ingyenes, sőt forráskódját is nyilvánosságra hozták, így azóta számos önkéntes programozó segít a továbbfejlesztésben (Mozilla csoport);

2001 nyarán jelent meg a Netscape Communicator 6.1 változata;

1999-től a Netscape nem önálló cég, az AOL Time Warner tartalomszolgáltató tulajdonába került;

a népszerű "Netscape" továbbfejlesztése ma elsősorban a Mozilla csoport munkájától várható;

=>www.netscape.com; =>Mozilla; =>browser; =>AOL; network (telecommunication-) hálózat (telekommunkációs-) legelterjettebb képviselője a fémvezetőkre alapozott nemzetközi telefonhálózat;

az eredetileg hangátvitelre tervezett hálózat az elmúlt évtizedekben interaktív számítógép- kommunikációra is alkalmasnak bizonyult, ennek nyomán született a fax, BBS és napjainkra az Internet;

utóbbi multimédiás alkalmazásai a végsőkig feszítik telefonhólózatok lehetőségeit, ezért annak műszaki feljavítása folyamatban van (ISDN, ADSL, stb.);

az igények ugrásszerű növekedése a telefonhálóza- toknak eddig három vetélytársat eredményezett: a TV-kábelhálózatokat, az energiahálózatokat és a közvetlen műholdkapcsolatokat mint Internet hozzáférési lehetőséget;

utóbbiak várhatóan csak az ezredfordulótól fognak jelentősebb szerepet játszani;

telekommunikációs hálázatok legfontosabb elemei: =>backbone; =>hub; =>router; =>host; =>terminal newbie (network newcomer) kezdő, újonc (hálózati újonc) a kifejezés azt is jelenti, hogy az Internet műszaki természete miatt illik a haladóknak a kezdőkkel türelmesen bánni...! newsgroup (UseNet-) hírcsoport szakmai hírcsoport/fórum az Interneten (mo- derátorral vagy anélkül) a UseNet hálózaton belül;

a beküldött híreket, hozzászólásokat egy hír-szol- gáltató (news-server) gazdagép gyűjti, és faliújság- szerűen publikálja, azaz egy olvasóprogrammal (news-reader) olvashatóvá teszi;

a hírcsoportok rendszerbe foglalt nevei tartalmukra utalnak;

=>UseNet; =>news-reader; =>DejaNews"; newsletter hírlevél (kör-)levél formájában egy központi szolgál- tató gépéről (list server) egy feliratkozott olvasótábornak küldött rendszeres vagy rendszertelen hírújság;

előnye, hogy Web-böngészést nem igényel, azt sokszor a hírlevél szerkesztői tették meg helyettünk;

a tartalom rövid másodpercek alatt levlelesládánk- ban van;

a feliratkozás/leiratkozás egyszerű, levélben küldött (subscribe/unsubscribe) parancsokkal történik;

=>mailing list; =>list-server; =>mail-reader

magyarnyelvű hírlevelek felsorolása: =>www.centralnet.hu/gyujtemenyek/hirlevel/ news-reader (UseNet-) hírolvasó az UseNet szakmai fórumai híreinek megjele- nítésére szolgáló program;

ma a legtöbb böngésző tartalmaz ilyen hírolvasót, de a Webről is letölthetők, mint pl. a Free Agent;

egy másik segédeszköz a UseNet szakmai hirdető- tábláinak felkutatására a DejaNews keresőprogram;

=>Free Agent; =>DejaNews; =>UseNet news-server (UseNet-) kiszolgáló gazdagép, amelyen a UseNet hírcsoportjai (newsgroups) hirdetőtábláikat fenntartják;

=>UseNet; =>newsgroup; NFS (Network File System) 'NFS' (távoli állomány-manipuláló rendszer) egy Sun által kifejlesztett protokoll, mely az állományok (FTP) letöltése nélkül, azok 'táv- felhasznását' teszi lehetővé;

használata hasonlít a levelezésnél ismert IMAP használathoz;

[címének felépítése: nfs://server:port/path]

=>FTP; =>IMAP; NGI (Next Generation Internet) 'NGI' (következő generációs internet) az Egyesült Államok kormánya, kutatóintéze- tek és nagyvállalatok kutatóosztályai össze- fogtak a mai Internet hiányosságait kiküszöbölő korszerű információs hálózat megteremtésére;

központi cél: nagymennyiségű adat gyors és biztonságos átvitele, figyelembe véve új infrastruktúrák lehetőségeit;

a már régebben beindult egyetemek közti Internet2 az NGI-tervnek egy része, az NGI ugyanis túlmutat az oktatási intézmények igényein;

=>Internet2; =>/www.ccic.gov/ngi/implementation; node csomópont hálózati csomópont, illetve a csomópontban működtetett számítógép;

=>network notebook kéziszámítógép 'noteszgép' telepes, síkkijelzős, hordozható számítógép;

billentyűzet mellett, olykor érintőképernyős bemenettel is rendelkeznek;

=>laptop NSF (National Science Foundation) 'NSF' (Nemzeti Tudomány Alapítvány) az USA-beli tudományos munkát elősegítő alapítvány;

feladata t.k. a tudományos munkához szükséges infrastruktúrák fejlesztése;

nevéhez fűződik az Internet elődjének megalkotása, amikor is az ArpaNetet több óriás számítógép- központtal fizikailag összekötötték;

az NSF saját, 45 MBps kapacitású gerinchálózattal rendelkezik NSFNET);

=>ArpaNet; =>Internet; =>backbone; O . . OCR (Optical Caracter Recognition) optikai betűfelismerő lapolvasóknál használt program, mely a beolvasott bináris kép szövegrészeit karakterkódolásúra változtatja;

az így kódolt szöveg kevesebb tárhelyet igényel, nyomtatott szövegeknek számítógép-nyelvre fordításának pedig ez a legegyszerübb módja ;

a betűfelismerés a gyakorlatban ma még nem hiba- mentes, de a hibák javítása kevesebb időt vesz igénybe, mint a szöveg átgépelése;

kézzel írt szövegek felismerése még csak a kísérleti keretek közt folyik;

=>scanner; offline (off-line) kikapcsoltan, letöltve, tárolva a hálózattól függetlenül, közvetett együttműködés, hálózati összeköt- tetés nélkül:

a munkánkhoz szükséges anyag gépünk tárolóiban letöltve, tárolva, tehát 'helyben' található;

   offline multimedia = tárolt multimédia (pl. CD-ROM)
   offline browsing = webfüggetlen böngészés, 'helybenböngészés'
   offline reading = webfüggetlen kiértékelés, letöltött, tárolt anyag olvasása

=>online; OLED (Organic Light Emitting Diode) 'OLED' (organikus fénykibocsátó dióda) szerves anyagból készült fénykibocsátó diódákra alapozott, igéretes kijelző-technológia;

a sík OLED-kijelzők első szabadalmai KODAK-tól származnak, 2004-ben PHILIPS TV-alkalmazását bizonyítota, fejlesztésén féltucat világcég dolgozik;

míg a közismert LCD maga egy passzív fényszűrő (a fényforrás mögötte helyezkedik el), az OLED maga bocsát ki fényt, és pedig többszínű változatban;

fényereje jelentős, kontrasztja jó (igazi feketére képes), gyors (TV-jel sebességű) kapcsolhatósága, közel 180 fokos szögben leolvasható, energia- fogyasztása csekély;

míg 2004-ben a piros és zöld OLED-anyagok elérték a 15-20000 óra élettartamot, a kék anyagoké még alig volt 1000 óra, így hosszúlejáratú alkalmazása még problémás;

2003-tól kisméretű alkalmazásokban megtalálható (kamerák, mobiltelefonok, stb.);

gyártástechnikája az LCD kijelzőkénél olcsóbbnak igérkezik, noha TV-szerű képfelépítéshez ennél is szükséges az u.n. "aktív" TFT-mátrix képpont-címzés (utóbbinak egy olcsóbb változata nincs kizáva);

=>LED; =>LCD; =>display; Ogg Vorbis 'Ogg Vorbis' zenekódolás szabadon használható, hatékony zene- kódolás;

ellentétben a népszerű, de védett MP3 kódolással (mely a német Frauenhofer Institut szabadalma), a RealAudióval vagy Microsoft WMA kódolásával, az "Ogg Vorbis" szabadalmaktól mentes, használata ingyenes;

használatára a GNU Free Documentation License feltételei érvényesek;

hozzávaló lejátszóprogram pl. a szintén ingyenes WINAMP 5.0 lejátszó;

a népszerű, ingyenes Wikipédia lexikon hangzó anyagának kódolásánál is használatos;

=>MP3; =>RealAudio; =>WMA; =>WINAMP; online (on-line) 1.) (táv)kapcsoltan, forráskapcsoltan, élőkapcsolatban, élőben, a hálózathoz csatlakoztatva,

újszerű, de pontosabb: (jel)vonalban

2.) kapcsolt, hálózatos, hálózati, élő, táv-...,

újszerű, de pontosabb: (jel)vonalas a kifejezés több értelemben használatos;

leggyakrabban:

1.) hogyan?: élőben, (jel)vonalban, (táv)kapcsoltan,

2.) milyen?: kapcsolt, (jel)vonali, hálózati jellegű, hálózatos, táv-, tehát pl.

   online Service Provider = hálózati szolgáltató
   online magazine = hálózati magazin, Internet magazin, Web-magazin
   online education = távoktatás
   online commerce = távkereskedés

az információt pl. egy magazin esetében kapcsoltan (online) szerezzük be, de gyakran szétkapcsoltan (offline), azaz letöltve, tárolva olvassuk;

[ellentmondásos és magyartalan pl. a "Magyar Nemzet Online" divatkifejezés; feladatából alig veszítene a cím, ha az pl. "Magyar Nemzet Élőben", vagy "Magyar Nemzet Gyorshíradó" lenne;]

=>offline; =>online service provider; open source (software) nyílt/szabad forráskódú (szoftver) olyan program, melynek a forrásszövege (kódja) nyilvános;

híres példája a LINUX operációs rendszer;

szoftverfejlesztő cégek érthető üzleti okokból védik programjaik forrásszövegét, ugyanakkor a nem nyilvános forráskódú programoknál fennáll az ellenőrizhetetlen adatgyűjtés lehetősége (akár hatóságok részéről is);

nyílt forráskódú programok előnye, hogy azokat elvben bárki tovább fejlesztheti;

hátrányuk a velük járó nehézkes szabványosítási viták;

=>software; =>source; Opera (browser) 'Opera' böngésző (program) norvég fejlesztésű, biztonságáról ismert böngésző program;

2005 elején jelent meg a 8.5 változata, mely ingyen letölthető és hirdetésmentes;

magyar változata is van;

van tenyér-számítógépekre szerkesztett változata is, mely a WAP és i-Mode megoldásokat feleslegessé téve, -részletekben ugyan- de teljesméretű web-oldalak megtekintését is lehetővé teszi kisméretű kijelzőkön (pl. PDA-kon);

=>browser; =>WAP; =>i-Mode; =>PDA; =>www.operasoftware.com/download.html; operating system operációs rendszer számítógépek működtetéséhez szükséges alapprogram;

az operációs rendszer t.k. felelős a központi mikroprocesszor és a gép hardver elemeinek (monitor, tárolók, billentyűzet, nyomtató, stb.) egymásra hangolt működtetéséért;

lényeges az O.R.-t mint programot megkülönböz- tetni a sokfajta célt szolgáló alkalmazásoktól (levelező, bőngésző, szerkesztő, stb. programok), melyeket egy-egy operációs rendszerre adaptálva fejlesztenek, de gyakorta más szoftvercégek mint az O.R.-t fejlesztő cégek;

az O.R. megválasztásánál szerepet játszik, hogy mennyi alkalmazást lehet hozzá kapni és fordítva, az alkalmazás megválsztásánál, hogy kompatibilis-e az egy bizonyos operációs rendszerrel;

asztali számítógépeknél elvétve még a régebbi DOS, de ma főleg a Windows, Mac-OS és az ingyenes Linux használatosak, míg kiszolgáló-gépeknél a UNIX, Windows NT/2000 és újabban a Linux is, hálózati operációs rendszer pl. a NetWare;

tenyérszámítógépek (PDA) kezdetben egyszerű, saját fejelsztésű O.R.-t használtak (PalmOS); Microsoft javaslata erre a célra a "Pocket PC"; időközben Linuxos tenyérszámítógépek is megjelentek;

intellignes mobiltelefonok egyik sikeres operációs rendszere Symbion terméke, míg Operasoftware a "Smart Phone" készülékekhez fejlesztett O.R.-t;

a jövő speciális "internetes készülékeinél" további operációs rendszerek megjelenése várható (pl. a Be-OS);

az végtermék jellegétől függően vannak kísérletek az operációs rendszer teljes kiiktatására is (Oracle data base), illetve az alkalmazásokkal való integrálására;

személyi számítógépek bekapcsolásakor a BIOS az operációs rendszert önműködően olvassa be a gép egyik (mechanikus) tárolójából az operatív tárolóba (bootstrap loading);

=>platform; =>bootrstrap loading; =>BIOS; =>application; =>UNIX; =>LINUX; =>DOS; =>Windows; =>MacOS; =>OS/2; =>PalmOS; OS/2 (Operating System /2) 'OS/2' operációs rendszer az IBM 1996-ban kiadott, 32 bites operációs rendszere;

a Windows, Mac és Linux népszerűségéhez viszonyítva, csak kisebb mértékben terjedt el;

=>operating system; =>platform OSP (Online Service Provider) hálózati szolgáltató, (kapcsolatot, alkalmazásokat és tartalmat szolgáltató cég) hálózati tartalmat és kapcsolatot szolgáltató üzleti vállalkozás; (ellentétben az ISP-cégek- kel, melyek kizárólag Internet kapcsolatot szolgáltatnak);

példák: AOL, CompuServe, Oracle, T-Online stb.; ezek eredetileg egy saját, zárt hálózat mellett, terje- delmes rendezett adatbázisaikkal, önálló kommerci- ális tartalomszolgáltatást nyújtottak előfizetőik- nek, de Internet-kapcsolat nélkül;

előfizetőik nyomására azonban végül kilépőkön (gateway) keresztül, nyitni kényszerültek a még sokkal nagyobb (de rendezetlen) Internet hálózat felé;

az Internet-szolgáltatások terén Európában még kevésbé, de az USA-ban óriási hatalmi koncentrá- ció folyik: az AOL megvette a CompuServet 15 millió előfizetőjével (később a Netscape-et), majd a Microsoft részvényese lett az AOL-nek;

=>ISP; =>AOL =>CoumpuServe; =>gateway P . . P3P (protocol) (Platform for Privacy Preferences) 'P3P' protokoll (a személyes adatok kívánt biztonságára létrejött platform) a W3C-világiroda egyik szabványjavaslata, mely az Internet felhasználók személyes adatait hivatott megvédeni;

célja, hogy pl. egy Web-használó maga dönthesse el, mennyi személyes adatot hajlandó nyilvánosságra hozni;

főleg az Európai Unió kívánja megszabni, hogy üzleti felhasználók ne gyűjthessenek személyes adatokat a hálóról, tulajdonosaik megkérdezése nélkül;

ennek meghatározását az elharapódzó közvetlen reklámozás (direct marketing) teszi szükségessé;

a megfelelő gátat a Netscape és a Microsoft egyaránt hajlandó böngészőibe beépíteni;

=>W3C; pageview 'találatok', megtekintések száma lásd: =>hit packet-switched network csomagkapcsolt hálózat számítógépes hálózat, amely eltérő számító- gépek esetében is lehetővé teszi adatcsoma- gok biztonságos továbbítását a hálózat egyik pontjából a másikba (az internet alapja);

küldésnél az információt adatcsomagokra bontják, fogadásnál pedig újból összeállítják;

az egyes csomagok a feladótól a fogadóhoz különböző útvonalakon is haladhatnak, a résztvevő számítógépek az adatcsomagokat egységes szabvány szerint kezelik;

a csomagkapcsolt hálózat első alkalmazása a nagy megbízhatóságot igénylő, katonai ArpaNet volt, amely később az Internet alapjául szolgált;

=>ciruit-switched network; =>ArpaNet; =>Internet PAL (Phase Alternative Line) 'PAL' TV szabvány az európai színes TV indulásakor elfogadott jelkódolási szabvány;

Francia szabványjavaslat volt egyidejűleg a SECAM;

az USA-ban és Japánban ugyanakkor az NTSC TV-szabvány került bevezetésre;

a PAL szabvány 25 képet közvetít másodpercenkint, 625 (és ebből 576 látható) sorral képenkint, 15,625 hz sorfrekvenciával;

később világszerte több változata került bevezetésre;

=>HDTV; palmtop tenyérszámítógép, zsebszámítógép a desktop, laptop, palmtop sorozatban a legkisebb, tenyérnagyságú számítógép;

a jeleneleg inkább "PDA"-nak, 'személyes digitális asszisztensenek' nevezett kézigépre mondják, mely az asztali gépekhez viszonyítva behatárolt funkcionalitású, és néha csak azzal együttműködve használható;

hosszabb távon erőteljes fejlődésük várható (esetleg a mobiltelefonok irányába), ennek főleg a kisméretű kijelzők használhatósága szab határt;

=>PDA; =>laptop; =>desktop; password jelszó hálózatok vagy adattárak hozzáféréséhez szükséges azonosító kulcsszó;

tanácsos ezeket fejben vagy írásban, de minden- képpen a számítógépen kívül megjegyezni: hálózati betörések elsődleges célpontja szokott lenni; patch javítófolt, foltozás, folt, ideiglenes programjavítás újonnan kibocsátott programokhoz később megjelenő javítások, 'foltozások';

a számítógép-gyakorlatban napirenden vannak a hibás szoftverek, az Internet-gyakorlatban szerencsére a hibák közzététele után már néhány órával megjelennek a javítások is;

amikorra viszont minden hibára fény derült és foltozás jelent meg, a program eredeti formájában már gyakran idejét is múlta; új programváltozatok- ban fenti hibák javítást nyertek, de újak továbbra is felléphetnek;

=>bug; =>software; PBX (Private Branch Exchange) 'PBX' távközlési rendszer (privát csoport csere) vezetékes telefonok között eredetileg alkalmazott vonalkapcsolt távközlő rendszer;

számítógépek között ma ezzel szemben csomag- kapcsolt távközlő rendszerek működnek;

=>circuit-switched network; =>packet-switched network; PC (Personal Computer) 'PC' (személyi számítógép) a mai egyfelhasználós számítógépek legnép- szerűbb csoportja, mely a nyolcvanas évek elején az IBM, Intel és Microsoft együttmű- ködésével jött létre;

korábbi eredetű és ma is legkomolyabb vetélytársa az Apple cég Macintosh sorozata;

az operációs rendszerek eltérése mellett a gyakorlati különbség az Apple mindig modernebb, úttörőbb koncepciója, ugyanakkor az IBM-kompatibilis gépek a széleskörű (megengedett) klónozás miatt, alacsonyabb ára;

kivitelezésüket illetően a személyi számítógépek családja az asztali gépek mellett mára bővült a hordozható gépek (laptop) és a tenyérszámítógépek (PDA) családjával;

=>operating system; =>laptop; =>PDA; PCX (file name extension) 'PCX' formátum (állománynév kiterjesztés) bittérkép alapú grafikus állomány jelölését szolgáló kiterjesztés

t.k. a PaintBrush grafikus program által használt kódolás;

=>extension; =>bitmap PDA (Personal Digital Assistent) tenyérszámítógép, zsebszámítógép, zsebgép, ('PDA') (szószerint: személyes dititális segédeszköz) korlátozott funkcionalitású, egy asztali vagy más számítógépbázissal együttműködő, tenyérnagyságú számítógép;

csekély méretei miatt bemenete többnyire érintő- képernyős;

népszerű képviselői kezdetben a "Palm" termék- család (Palm, Sony), voltak saját operációs rendszerrel;

később vetélytársai lettek a "Pocket-PC" (Microsoft) és az "iPaq" (HP) Windows Mobile operációs rendszerrel;

utóbbi mobiltelefonnal, vezetékmentes WiFi kommunikációs lehetőséggel, színes kijelzővel és gyarapodott erőforrásokkal rendelkezik;

az anyagépkapcsolat technológiája pl. Bluetooth (WLAN) rendszerű is lehet;

a tenyérszámítógép csak akkor lesz a hétköznapi ember eszköze, ha elektronikája messzemenő integrációt nyert, kijelzője elfogadható méretű és kezelése egyszerű;

míg a tenyérszámítógép tíz évvel megjelenése után még mindig elfogadottságáért küzd, 'kistestvére', az egyszerű mobiltelefon egyre sokoldalúbb és 'intelligensebb' lesz, önálló operációs rendszerét beleértve;

=>palmtop; =>PC; =>touch screen; =>operating system; =>Bluetooth; =>WiFi; PDF (Portable Document Format) 'PDF' dokumentum- formátum (hordozható dokumentum formátum) Adobe dokumentum-formátuma, mely gyakorlatilag a nyomtatott dokumentumok összes alakzatát magában foglalja;

elsősorban előírt megjelenésű nyomtatványok készítésére alakalmas, de képernyőn is olvasható, navigálható, nyomtatható, továbbítható, stb. úgy mint egy hagyományos nyomtatvány;

ugyanakkor többre képes mint az, mert interaktív lehetőségei vannak, pl. kinagyítható, stb.;

egy PDF dokumentumba -képeken kívül- kisebb audio-video állományok is beépíthetők ;

nyomtatvány-szerkesztésnél (DTP), CD-ROM- szerkesztésnél, valamint napilapok Internet- kiadványainál is használatos;

PDF oldalak minden nyomtatón kinyomtatva egyformán néznek ki;

• .pdf állományok szerkesztése eredetileg csak az Adobe Acrobat programjával volt leheteséges (2-300.- $), de újabban az ingyenes Open Office irodaprogram is támogatja;

• .pdf állományok olvasásához az Adobe Reader program (korábban "Acrobat Reader") a Webről ingyen letölthető;

a PDF formátum ISO szabvánnyá minősítése folyamatban van;

=>www.adobe.com; =>hu.openoffice.org; =>PostScript; peer to peer (P2P) (communication system) 'én is te is' adatcsere (hasonmások adatcserélő rendszere) a hagyományos "kliens-szerver" adatcserétől eltérő internet-kommunikáció;

lényege, hogy minden fél egyidejűleg lehet adat- szolgáltató és kliens;

egyes szakkörök a "peer-to-peer" állomány- megosztásban látják a hálózatok jövőjét; sok felhasználó esetén ugyanis olcsóbb mint nagyszámú kiszolgálógépek fenntartása;

a modell elsősorban az üzleti életben használható, ahol gyorsítja a vállalati hálózatok adatcseréjét, de a népszerű Napster zeneállomány-megosztó rendszer is ezen az elven alapult;

=>client-server model; =>Napster; =>Skype; Pegasus (Mail) 'Pegazus' levelező népszerű (ingyenes) levelező program Mac és Windows operációs rendszerekhez;

a MIME szabvány szerinti átvitelt és az ISO 8859-2 karakterkódolást támogatja;

2001 közepén jelent meg 4.01-es változata;

=>e-mail client; =>MIME; =>ISO 8859-2; =>www.pmail.com Pentium 'Pentium' mikroprocesszor Intel lapkagyártó (népszerű "x86"-os soroza- tát követő) mikroprocesszor-család neve;

a mai Pentium I, II, III, IV processzorok elsősorban órajel-sebességben térnek el egymástól, utóbbi akár 2,8 GHz-ig használható;

a Pentium III népszerűségét csökkenti, hogy a cég ennél bevezette az ún. 'PSN' nyomozótechnikát;

=>microprocessor; =>PSN; Perl (Pratical Extraction and Report Language) 'Perl' parancsnyelv (gyakorlati kivonat és híradó nyelv) Unix környezetben, főleg scriptek írására használt parancsnyelv;

a szervereken futó CGI scripteket is többnyire Perl-ben írják;

=>script; =>CGI; peripheral (PC-) (számítógép-) tartozék, 'periféria' a számítógéppel együttműködő, de különálló, cserélhető, szabványos csatlakozású tartozék, eszköz;

többnyire az információ bevitelét, tárolását, megjelenítését szolgálja: ilyenek pl. billentyűzet, egér, lapolvasó, CD-meghajtó, kijelző, nyomtató, modem, stb.;

kapcsolatuk a számítógéppel szabványos vezeték- rendszeren (soros, párhuzamos vagy univerzális) csatolón keresztül történik;

=>port; =>bus; =>USB; PGP (Pretty Good Privacy) 'PGP' borítékoló eljárás ('elég jó biztonság') adatbiztonságot szolgáló, titkosító kulcsrend- szer, mely az internetkommunikációnak egy alapvető feltételét hivatott szavatolni;

128-bites kulcsszavakat használó PGP 6.0 változata; nem-kommerciális célokra a Hálóról ingyen letölthető:

=>www.ifi.uiv.no/pgp/; =>S/MIME; pharming 'pharming' DNS megtámadás félrevezetés a gazdagépet (host) illetőleg;

vírus vagy trójai ló segítségével történő betörés, melynél a böngészőbe írt helyes címnél csak egy idegen oldal jelentkezik;

az elnevelzés kalóz-kiszolgálók "farm"-jára utal;

=>hacker; =>phishing; =>URL-spoofing; phishing adatlopás személyes adatoknak (identitások) ellopása elektronikus módon bűnös cselekedetek céljából;

gyakran ellopott adatok pl. kulcsszavak, bankkártya adatok, stb.

a félrevezetés történhet levélben, honlapon, stb. és legtöbbször valamilyen előnyösnek tűnő ajánlattal kezdődik;

a védekezés legegyszerűbb módja, kétes, új 'üzleti' ajánlatokra soha nem reagálni (!), és személyes adatokat kizárólag ismert személyeknek vagy intézménynek megadni;

=>pharming; =>URL-spoofing; =>spam; =>scam; PHP ("Personal Home Page" script language) 'PHP' programnyelv csöpp-program nyelv ("személyes honlap" programnyelv) Linux szervereknél csöpp-programokra (script) használt nyelv, HTML weboldalakba ágyazott dinamikus feladatok elvégzésére;

feladata hasonlít Microsoft HTML oldalakba ágya- zott 'ASP' csöpp-programjaihoz;

nevének rövidítése a "Personal Home Page Tools"- ból származik;

forráskódja ingyenesen beszerezhető, újabb változatai a "PHP3" és "PHP4";

weboldalak, melyek ezt használják, felismerhetők pl. a ".php3" kiterjesztésről a ".html" helyett;

=>script; =>ASP; =>HTML; PICS (Platform for Independent Content Selecion) 'PICS' (független tartalomszelektáló fórum) nagy tartalomszolgtatók által kidolgozott és a W3C által támogatott kategóriarendszer, az Internet-tartalom osztályozására;

a kategóriák - más médiumokhoz hasonlóan -, megkülböztethetnek műfaj, színvonal, életkor, üzleti érdekeltség, stb. szerint;

az osztályozókód felvehető pl. egy Weboldal meta kódú megjelölései közé;

=>meta; PINE 'PINE' levelező UNIX rendszerekhez (az elm levelezőből) kifejlesztett levelező és hírolvasó program;

létezik DOS változata is;

támogatja a MIME szabvány szerinti átvitelt;

=>MIME ping (Packet Internet Gropher) 'ping' Interneten használt felderítő üzenet (program) annak vizsgálatára, hogy egy bizonyos célgép (host) létezik-e, elérhető-e, hibátlanul működik-e, stb. vagy sem;

a 'kíváncsí' gép e célból kéréseket küld a célgépnek és válaszára vár;

egyik alkalmazása pl. címlisták ellenőrzése; mivel azonban a program adatokat is tud gyűjteni a célgépről, használatát gyakran letiltják;

=>host; pixel (picture element) képpont kijelzők (displays) és érzékelők (sensors) egyik műszaki jellemzője;

a képpontok száma - két kordináta mentén - megadja pl. egy LCD-kijelző vagy kamera-érzékelőegység (pl. CCD-sensor) felbontását;

a képpontok nagy száma (pl. 640x480 x 3 (szín) = 518 400) egyben azt is érzékelteti, hogy ennyi kifogásta- lanul integrált elem szükséges egy hibátlan kijelzőhöz vagy érzékelőhöz;

ebből megérthető az is, hogy nagyfelbontású monitorok és kamerafejek még sokáig nem lesznek olcsó alkatrészek!

=>display; =>image sensor plasma display plazma kijelző fénykibocsátó, sík kijelző

nagyméretű, tehát nem mobiltelefonokba való, sík felépítésű színes kijelző;

ellentétben a folyadékkristályos (LCD) kijelzőkkel, melyeknél a fényforrás az címezhető sík mögött helyezkedik el, a plazma-elemek magukból fényt kiocsátó, 'égő' elemekből épülnek fel;

jelentős energiafogyasztásuk miatt a noteszgépeket nem hódították meg;

előállításuk (ma 2 méter átlóig) költségesebb mint az LCD kijelzőké, de nagy fényerejük különleges nappali alkalmazásokat tesz lehetővé;

=>display; =>flat panel; =>LCD; platform 'platform', számítógép- környezet egyedi jellemzőkkel bíró, az operációs rendszerekkel összefüggő, számítógép környezet: ilyenek az UNIX, Windows, Macintosh, stb.;

az eltérő platformok problémája, hogy ugyanarra a feladatra eltérő programokat, "alkalmazásokat" igényelnek;

a JAVA programozó nyelv kikerüli ezt a problémát, de más kísérletek is vannak többplatformos szoftver szerkesztésére;

=>operating system; =>JAVA; =>application; player 1.) lejátszó-hardver 2.) lejátszó-szoftver lejátszó hardver pl. a CD-ROM lejátszó; lejátszó szoftver pl. az audió- és videóadatok lejátszásához szükséges bedolgozó szoftver mint pl. a RealPlayer, QuickTime, MediaPlayer, stb.;

újabb böngészőprogramok gyakran tartalmaznak lejátszókat, de a fejlődés ezen a téren olyan gyors, hogy azt külön érdemes figyelemmel kísérni;

az új (ingyenes) QuickTime 3.0 például Mac és Windows platformokál alkalmazható, számtalan hang- és videó-effektust ismer, és a korszerű valós idejű folyamatossá tett, patakzó adatsorok lejátszására és szerkesztésére is alkalmas;

egy régebbi mintaprogram a Weben MIDI, .avi, .wav, .fli állományok lejátszására:

=>The Juker; =>MediaPlayer; =>plug-in; =>QuickTime" plug and play 'csatlakoztasd és játssz'- módszer számítógépek önműködő tartozékfelismerése (nyomtató, lapolvasó, stb.) és azok konfigurálása;

Windows típusú operációs rendszereknél vezették be először; ezek 'tartozék-könyvtárral' rendelkeznek, a csatlakoztatott tartozékokat maguk felismerik és létrehozzák a működéséhez szükséges feltételeket;

kézi beállításokra tehát, a tartozék konfigurálására, nincs szükség;

[régebbi típusú tartozékoknál ahhoz, hogy az együttműködés létrejöjjön, a gépbe megfelelő adapterkártyát kell helyezni, a tartozékhoz járó kezelőszoftvert kell telepíteni, majd néhány beállítást kézileg kell elvégezni;]

az új USB szabvány, az újabb operációs rendszerek (Mac-OS-8.5, Windows 95/98), valamint több tartozékgyártó cég támogatják a csatlakoztasd és játssztechnológiát;

[vásárláskor azonban mindig tanácsos tisztázni, hogy mit is ért a tartozék gyártója a 'plug and play' alatt...;]

=>configure; =>Windows; =>USB; =>HAVI; plug-in (-software) bedolgozó program, kiegészítő szoftver kisebb terjedelmű program (beépülő modul) valamilyen egyedi állományformátum kezelé- sére, egy nagyobb program (böngésző) működésének kiegészítésére (pl. videó-kisfilmek lejátszására);

böngészőprogramok soha nem tartalmazzák az állandóan megújuló kisegítő programok összességét, azonkívül sok ilyen program más szoftvercégektől származik mint a böngésző;

a Netscape kezdte el először ezek használatát és mára több mint 100 bedolgozó program segédkezik a böngészőnek;

(egy ismert plug-in-fejlesztő cég pl. a Macromedia);

amint újabb kiegészítő funkciók szükségessé válnak, a hozzá tartozó bedolgozó programokat le kell tölteni a Webről (ez egy nem kedvelt művelet és csak gyakori használatkor érdemes);

néha a letöltés beavatkozásunk nélkül is elkezdődik;

a leggyakrabban használt ilyen programokat a böngésző-fejfesztők újabb változataikba már integrálják;

=>www.macromedia.com; PNG (Portable Network Graphics) 'PNG' képformátum új, szabványosított, szabadon használható képtömörítési eljárás, mely a CompuServe által védett GIF kódolást hivatott leváltani;

alkalmazása csak lassan terjed, egyrészt mert a GIF már rendkívül kedvelt formátum, másrészt mert ott, ahol nagy tömörítés szükséges, a szintén szabadon használható JPEG-tömörítés sokkal hatékonyabb;

a PNG 16 millió színárnyalatot különböztet meg, míg a GIF csak 256-t;

=>GIF; =>JPEG podcast(-ing) 'podcast' (lehívható (fizetős), MP3-zene és video szolgáltatása mobil hálózaton keresztül) Apple Computers népszerű, hordozható iPod (zene) rögzítő-lejátszóihoz G3 hálóza- tokon közvetített (lehívható) MP3 kódolású zene és újabban video;

a kifejezés az "iPod" vevőkészülék és a "broadcas- ting" (rádióközvetítés) kifejezésekből tevődik össze;

eltérően a hagyományos rádiózástól, a podcasting nem élő zenehallgatást, hanem rögzített, 'megvásárolt' zene visszahallgatását jelenti.

a podcast 'adók' -a kezdeti Apple-séget követve- megsokszorosodtak, a közvetítési médiumok pedig a kezdeti mobilhálózat mellett a hagyományos internet-kapcsolatra is kiterjedtek;

=>iPod; =>iTunes; =>MP3; =>VOD; POP3 (Post Office Protocol; Version 3) 'POP3' -protokoll (postahivatali protokoll; 3. változat) egyike azoknak a kommunikációs protokol- loknak, melyek segítségével személyi számítógépünket hagyományos telefon- vonalon keresztül, modem segítségével az Internetre csatlakoztathatjuk, és melyek segítségével TCP/IP kapcsolatot hozhatunk létre;

levelező rendszerek leggyakoribb protokollja;

régebbi protokollok hasonló feladatra: POP, SLIP, CSLIP, stb.;

[a webalapú postafiókszolgáltatások a fentiektől eltérően a HTTP Web-protokoll szerint működnek (Web-based e-mail);]

=>protocol; =>modem; =>TCP/IP; =>e-mail reader; =>Web-based e-mail; pop-up window felbukkanó (reklám-) ablak némely weboldal letöltésekor magától, más esetben egy weboldal bizonyos pontjaira kattintva felpattanó ablak;

weboldal-szerkesztés egyik gyakori eleme: célja bizonyos információ, néha csak egy kis magyarázat közlése; legtöbbször azonban hirdetések bevetítésére használják a főoldal teljes lefedése nélkül;

ez az ablak tartalmazhat tobább kattintható web-címeket, ugyanúgy, mint pl. egy teljes weboldalt;

mivel azonban a leggyakrabban bosszantó hirdetések bevetítésére használják, a jobb böngészők (pl. a Moxilla) letiltják ezeket a kéretlen reklám-ablakokat;

=>Web-site; =>Mozilla; port (1) (serial/parallel port) kapu, illesztési pont, (soros/párhuzamos kapu) [ritkábban: hálózati csatla- kozás] személyi számítógépek külső tartozékainak (nyomtató, modem, stb.) csatlakoztatására (a gép hátsó falán) található "kapuk" a vezeték- rendszerek mechanikus és elektronikus illesztését szolgálják;

a sok eltérő szabványon belül megkülönböztetünk soros és párhuzamos kapukat; előbbiek vezeték- rendszere (pl. az egérnél) csak néhány, utóbbiaké (pl. nyomtatóknál), akár több tucat vezetéket is csatlakoztathat;

a kapuk kivitelezése szorosan összefügg az általuk csatlakoztatott vezetékrendszerek, 'buszok' szabvá- nyaival;

mára főleg a körülményes párhuzamos csatlakozók érettek a leváltásra; ezt célozza az új, gyors USB csatlakozó szabványa;

[egy második jelentése a 'port' kifejezésnek kommunikációs hálózatok csatlakozási pontja, de ezenkívül a szónak szoftverfejelsztésen belüli jelentései is vannak];

=>peripheral; =>bus; =>USB; port (2) (in TCP header) irányítópont (jelölés) (a TCP fejléc protokollban) internet adatcsomagok fejlécében a cím- adatokban két bájt a 'port'-ot, a kapcsolat fajtáját jelöli meg;

a 'port 80' pl. a Web-kiszolgáló, a 'port 21' az FTP- kiszolgáló funkciót jelzi egyazon gép működésén belül, a beérkező adatok így egyértelműen jó helyre kerülnek;

=>TCP/IP portable (software) átvihető, gépfüggetlen program (szó szerint = hordozható) olyan program, amely más platformon (operációs rendszeren) is használható, mint amelyiken kifejlesztették;

a SUN által kifejlesztett JAVA programozó nyelv is alkalmas rendszerfüggetlen használatra, amennyiben az a szabványos JAVA-t tudja kezelni;

(a Microsoft egy nemszabványos JAVA-változatot használ);

=>operating system; =>JAVA; portal (site) fogadólap, fogadóoldal, belépőoldal, címoldal, főbejárat, Web-kapu, bemutatóoldal, Web-kirakat, (divatkifejezés: 'portál') fogadó, bemutatkozó, áttekintést nyújtó Weboldal, mely kirakatszerűen mutatja a Web-tanya legfontosabb mondanivalóját, szolgáltatásait; innen mutatókra kattintva jutunk el a részletező oldalakig;

üzletmentes honlapok bejáratai nyugodtak, esztétikusak, olykor művésziek;

üzleti érdekeltségű kapuk mozgalmasak, tarkák és a reklámok miatt csak lassan érkeznek meg;

az Internet üzleti érdekeltségű szereplői azért versenyeznek, hogy a fogyasztó az ő kapujukon keresztül lépjen a Hálóra, olvassa a híreket, leveleit, időjárást, stb., a 'kapufélfára' tűzött hirdetések annál nagyobb bevételt jelentenek neki;

üzletkapuk velejárója tehát a reklám ugyanúgy, mint a látogatók megtartása érdekében nyújtott csalogatók: pl. ingyen hírszolgálat, címtárak, böngésző- és keresőprogramok, postafiókok, stb. egészen az ingyenes webtárhelyig;

ebben a csatában a keresők tulajdonosai (Yahoo, Google, Exite, AltaVista, stb.) kulcsszerepet töltenek be, mert ezek a Web leglátogatottabb szolgáltatásai, olykor több millió látogatóval naponta;

sok kapugazda igyekszik egy keresőprogramot is beépíteni Web-területének fogadólapjába, lásd Netscape Netcenter, Microsoft Start, stb. oldalait;

üzleti Web-kapuk népszerűsége 1999 elején még beláthatatlannak tűnt, őszre már zenitjéhez közeledett, de 2002-re egyesek már csak 20%-os látogatottságot jósolnak, mert a reklámokat illetően is van egy tűréshatár;

a push kézbesítő hírszolgálatok pontosan ezért buktak meg néhány hónap alatt, mert átlépték ezt a határt;

'linkportal'= címgyűjtemény, címtérkép, címtár

=>Web-site; =>site-map; =>link; =>search engine; =>push-delivery; =>www.netcenter.com; =>www.start.com; PostScript 'PostScript' dokumentum formátum Adobe által kifejlesztett, nyomtatásra elő- készített dokumentumok (tömörítés nélküli) formátuma;

a .ps vagy .eps -el jelölt formátumok ma már ipari szabványnak számítanak; megjelenítésükhöz megfelelő szoftver, nyomtatásukhoz megfelelő nyomtató szükséges;

=>PDF; PPP (Point to Point Protocol) 'PPP' protokoll (ponttól pontig protokoll) 'ponttól pontig'-hálózatokon használt, többprotokollos adatcsomagokat keret-protokollba foglaló szabvány;

szabályozza több protokoll összefogását, az összeköttetés létrehozását és konfigurálását, valamint a különböző hálózati szintek konfigurálását;

=>protocol; printer nyomtató a képernyő mellett a második legfontosabb kijelző eszköz (kimenet), mely minden grafikus információt papírra nyomtat;

a régebbi írógépszerű rendszereket először thermi- kus, majd tintasugaras, később lézeroptika segít- ségével író/rajzoló gépek követték;

a lenyomatok minősége az alakalmazott technoló- giától, ezen belül pedig gép felbontásától és a használt 'szubsztrátumtól', tehát a papírtól függ;

míg irodákban ma többnyire a gyors, fekete lenyo- matokat készítő lézernyomtatók használatosak, a Web- és a hobby-szférában a színes, tintasugaras gépek a népszerűek;

a tintapatronok mindkét esetben igen költségesek!

=>printout; =>user interface; printout lenyomat, nyomtatvány a képernyőn ábrázolt tatalom nyomtatott megjelenítése;

míg kezdetben főleg a levelek nyomtatott megjelenítése volt a fő cél, mára színes honlapok, fényképek, stb. ugyanolyan könnyen nyomtathatók;

a színes lenyomatok minősége mára megközelíti hagyománys fénykép-lenyomatok minőségét, legelább is, ha azok megfelelő (pl. fényezett) papírra készülnek;

=>printer; program (computer-) (számítógép-) program, utasításkészlet, parancskészlet, szoftver egy számítógép működtetéséhez, feladatainak elvégzéséhez szükséges parancsok, utasítások összessége;

=>software prompt készenléti jel: 'tessék', 'kérem' felszólítás a képernyőn megjelenő szövegszerű jelzés, mellyel a gép jelzi a felhasználónak, hogy kész további adatok vagy parancsok fogadására;

(nem-grafikus megjelnítésű programok esetében); protocol protokoll, eljárásszabályzat az együttműködés módjának elvi leírása 'forgatókönyve';

az Internet esetében az adatátvitel módját leíró utasítások, parancsok, válaszok, stb. összessége a TCP/IP protokoll;

ezen a családon belül vannak az Internet alkalmazásai pl. =>http; =>gopher; =>mailto; =>ftp; =>Telnet; stb. protokollok; provider szolgáltató lásd: =>access provider; =>ISP proxy (-server) 'proxy' (-szerver), 'közeli' szerver több feladatot ellátó segédszerver egy Inter- net szolgáltatónál, a központi szerver és a felhasználó között üzemeletetve;

feladatai között lehet pl. egy tűzfal működtetése, nagy tárolókapacitású gyorsítótár fenntartása és más erőforrást kímélő feladat;

=>firewall; =>cache; PSN (Processor Serial Number) 'PSN' mikroprocesszor sorozatszám (processzor sorozatszám) Intel lapkagyártó a Pentium III mikropro- cesszor sorozattól kezdve a lapkán elektroni- kusan felismerhető sorozatszámot vezetett be;

a PSN kezdeményezés a felhasználók körében messzemenő felháborodást keltett, mert míg egy kifizetett árunál az eladónak már semmi köze hozzá, hogy mit tesz vele a vevő, a PSN-nél - amint a gép a hálózatra csatlakozik - bárki nyomon követheti, hogy kinél van, és mit művel vele tulajdonosa, egészen a felhasználó szokásai megfigyeléséig (egyfajta cookie)!

[az ilyen betolakodásnak a magánszférába üzleti háttere van, mert üzletpolitikát, irányított reklámot lehet ennek alapján tervezni, így bizonyos cégek nagy pénzeket fizetnek az ilyen információkért];

Intel a felháborodásra 'kikapcsolási' lehetőséget tett közzé, de szoftver-feltörők nyomban bizonyították azok tökéletlenségét;

marad a legbiztosabb ellenszer: kerülni ezeket a processzorokat!

[itt említjük meg, hogy a Microsoft Windows 98 operációs rendszerbe hasonló célú 'kémszoftver' került;]

=>microprocessor; =>cookie; =>Pentium public domain (software) közprogram, térítésmentesen hasz- nálható szoftver szabadon használható, mindenki számára hozzáférhető program;

használatukért csak tartós, üzleti érdekeltségű felhasználás esetében kell fizetni;

ma már terjedelmes szoftver adatbázisok léteznek, melyekről egyes feladatokra pl. levélírásra, akár több ilyen program is lehívható;

=>shareware; =>freeware pull-delivery (client pull) lehívó (-rendszer) (kliens hívás) a hagyományos Internet böngészőprogra- mok tartalom-lehívó, beszerző módszere; a küldés csak a mi parancsunkra indul el;

ez a kifejezés a gyakorlatban alig használatos, és csak mint a push-delivery ellenkezőjét említjük;

=>push-delivery push-delivery (server push) kézbesítő (-rendszer) (szerver küldés) Web-alkalmazás, melynél a Weboldalakat, vagy annak részeit (pl. WebCam-képeket) megrendelésre (egyszeri vagy visszatérő parancsra), egy távoli gazdagép önműködően küld kliens-gépünk tárolójába, amint megnyitjuk a 'vonalat';

ellentétben szolgáltatónk szerverén fenntartott levelesládánkkal, mely 24 órán keresztül felfogja leveleinket, a push-küldemények egyenesen PC-nk merevlemezére érkeznek, amint csatlakozunk az Internetre;

az első ilyen 'kézbesített' hír-szolgáltatás 1997-ben indult: Pointcast, Webcast stb.; később ezt a technikát ún. csatornák fromájában böngésző- programokba is integrálták (pl. Mirosoft active channel,stb.);

1998-ra azonban a push-gyakorlat buktatónak bizonyult, mert a csatorna-tulajdonosok a közundorig teletömték csatornáikat reklámmal;

a Microsoft pl. az IE-5-böngészőnél már az Active Channel törlését tervezte;

sikeres maradt viszont a technológia egyik nem-kommerciális alkalmazása az élőképek (WebCam) esetében: a kamera által felvett, és rendszeres időközökben világszerte kézbesített élőképek új dimenziót nyitottak a világhálónak;

=>channels; =>pull-delivery; =>WebCam; Q . . QuickTime 'QuickTime' audio-video kódolás eredetileg az Apple/Mac rendszerhez kidolgozott, ma Windows változatban is letölthető, együttes audio-video kódolás;

2003-ban jelent meg a "QuickTime 6.0" változata, mely már az AAC hangkódolást is érti;

'letöltős' módozatban a lejátszandó állományt először tárolni kell, 'folyamatos' (streaming) változatban valós idejű lejátszásra is használható, hasonlóan a RealMedia és a WindowsMedia kódolásokhoz;

a QuickTime technológiát a platformfüggetlen MPEG-4 kódolási szabvány alapjául választották (0,5Mbps);

(kliens) lejátszóprogramja alapkivitelben ingyenes, pro változata (30$) számtalan audio és video- effektust is ismer; szerverprogramja újabban szintén szabadon letölthető;

=>MOV; =>AVI; =>MPEG; =>AAC; =>RealVideo; =>streaming media; =>www.apple.com/quicktime/ quoted printable 'quoted-printable' átviteli kódolás MIME rendszerü levelező programok egyik tartalomátvitelnél használt eljárása, mely képes a magyar betűkészletet is kezelni;

ez a kódolás csak az ASCII-készlet 127-en felüli betűit, tehát az ékezetes magyar betűket kezeli a 7-bites szabványtól eltérően, és összetett betűkkel helyettesíti azokat be (pl. "=e9" = é, "=F3" = ó, stb.);

szükség esetén az ilyen levelet (visszakódolás nélkül) még ki lehet betűzni, ellentétben pl. a hasonló feladatokra használt base64 kódolással;

=>mail-reader; =>MIME; =>ASCII; =>base64; R . . RAM (Random Access Memory) RAM (tetszőleges hozzáférésű memória) félvezető kivitelezésű tárolóeszköz (lapka), mely cellánként bitnyi információ tárolására képes: írható, törölhető, újraírható;

sokkal gyorsabb, mint a mechanikus tárolók, de ellentétben azokkal, alapkivitelben csak 'bekapcsolva' és rendszeresen frissítve képes információt tárolni;

ma többszáz MB nagyságrendig kapható;

kivitelezési formái: DRAM (dinamikus RAM) mely önfrisssítő (számítógépek központi, 'operatív' tárainál ma 16-128 MB kivitelben használatos);

SDRAM (szinkron dinamikus RAM) mely a mikroprocesszor ütemével szinkronizálva működik, így annak adatfeldolgozó sebességét növeli;

SRAM (statikus RAM) többnyire kisebb kapacitású, költségesebb, de 'kikapcsolva' is megőrzi az adatokat;

=>memory; =>DDR (-SDRAM); =>ROM; Rambus (RDRAM) 'Rambus' rendszer akár 1.6 GB/sec adatátviteli sebességig gyorsítható memóriarendszer;

a rendszer elemei: a RAM memória, annak kezelője, egy speciális adatsín a RAM és a mikroprocesszor között, valamint a számítógépnek ezt a rendszert használó részei;

alkalmazásai t.k. a videótechnikáknál várhatók;

(a Rambus-szabadalmak jogi helyzete vitatott)

=>RAM; =>bus; raster graphics rasztergrafika x-y (esetleg z) kordináták szerint feltérképezett (bit mapping) digitális ábra egy vagy több bit 'mélységgel' képpontonkint;

fényképszerű képek, rajzok kódolására használják; tömörítetlen formában nagy állományt eredményez, megmunkálása minőségveszteséggel jár;

[ellentétben a vektorgrafikus kódolással, mely a képet mértanilag írja körül, és veszteség nélül alakítható;]

legismertebb raszteres képformátumok: =>BMP; =>PCX; =>TIFF; =>GIF; =>PNG; =>JPEG; =>bitmap; =>vector graphics; RealAudio 'RealAudio' valós idejű hangátviteli eljárás a RealNetworks (azelőtt ProgressiveNet- works) 28,8 kbps-e modemkapcsolattól elfogadható hangminőséget adó, a (hang) adatcsomagokat folyamatosra kódoló eljárása;

eltérően pl. az *.au vagy *.wav audióval itt nem egy álomány, hanem egy folyam átvitele történik, amely kevéssel az indulás után már hallgatható;

a hatékony kódolás következtében a *.ra állomá- nyok terjedelme csak 5 %-a *.wav állományokénak ami által átviteli sebességük 20-szorosa nőhet;

RealPlayer dekóderprogramja a Webről ingyen lehívható, akárcsak a kódolóprogram egyszerű változata (Producer Basic);

a legtöbb ismert rádióállomás és egyre több privát- adó szolgáltat bizonyos időpontokban RealAudio közvetítéseket, miközben a hangminőség kb. a hagyományos AM adások minőségének felel meg;

=>streaming media; =>RealVideo; =>RealPlayer; =>ChainCast; Real Media 'Real Media' 'real' kódolású audio/video folyamok médiumai Real Networks eljárása szerint folyamokban kódolt audio/video;

ez kezdetben csak (veszteséges) audio-folyamokat jelentett *.ra kiterjesztéssel, ami később a *.rv video kódolással bővült; végül a közös 'Real' audio-video kódolással készült folyamok neve *.rm lett;

fenti folyamok lejátszhatók a Real MediaPlayer ingyenes lejátszóval;

=>RealAudio; =>RealPlayer; RealPlayer 'RealPlayer' valós idejű lejátszó (audio-video lejátszó) a RealNetworks által, eredetileg csak a RealAudio és RealVideo folyamok lejátszására kifejlesztett program;

a RealPlayer 10.0 már a legtöbb zene- és videofolyam illetve tárolt állomány lejátszását támogatja, akárcsak WinAmp és a MediaPlayer vetélytársai;

a RealPlayer dekóderprogram egyszerű változata a webről ingyen letölthető;

a RealPlayer lejátszóval nem lehet az audio/video folyamot egy (később lejátszható) állományként tárolni, de erre számos más program született mint pl. a Net Transport, MPlayer, stb.

=>streaming media; =>RealAudio; =>RealVideo; =>MediaPlayer; =>WinAmp; =>www.real.com RealVideo 'RealVideo' valós idejű video-átviteli eljárás egyszerű modemes telefon-öszeköttetésnél (pl. 28,8 kbps), névjegy nagyságú képeknél elfogadható képminőséget eredményező, valós idejű, digitális video-átvitel;

ellentétben pl. MPEG és más video-kódolással, a RealVideo-nál nem kell megtekintés előtt az egész anyagot letölteni (de lehet);

a RealPlayer dekóderprogram a Webről ingyen le- hívható; az adáshoz szükséges enkóderprogramot azonban meg kell vásárolni és az igen költséges!;

a Duna-TV híradói és néhány fontosabb műsora élőben követhetők RealPlayer dekóder- programmal, archivált adásai pedig utólag is lehívhatók (egyszeri lehallgatásra) éspedig világszerte és tetszőleges időpontban;

magyar szempontból érdekes vetélytársa a "Magyar Világ-TV", melynek költségei az adó oldalán lényegesen alacsonyabbak: www.vilagtv.hu;

=>streaming media =>RealAudio; =>RealPlayer; =>MPEG; => www.dunatv.hu/video ; real time valós idejű a felhasználással együtemű, általában gyors adatkezelés (pl. digitalizálás, kódolás, tömörítés, átvitel, stb.) register (to-) nyilvántartásra jelentkezni, 'regisztráltatni', nyilvántartásra jelentkezni az Internet egyik szögletében több célból lehet:

pl. egy mintaprogram (shareware) használatának bejelentése, lehet pl. egy levélcím vagy honlap bejelentése is egyik keresőprogram (search engine) adatbázisába, stb. stb. reply válasz (-levél) levelezőprogramoknak az egyik parancsa;

előnye, hogy címeznünk a válaszlevelet már nem kell, mert azt önműködően - és hibamentesen - megteszi helyettünk;

=>e-mail; =>e-mail client; resource erőforrás, készlet, tartalék-kapacitás számítógépes rendszer összetevő részeinek, vagy szolgáltatásainek terjedelme; RFC (Request For Comment) 'RFC' Internet-alapszabály gyűjtemény (felkérés a véleményezésre) napjainkban kb. 1500 RFC-dokumentum rögzíti az Internettel kapcsolatos legfontosabb információkat és szabványokat;

ezek az érdekeltek véleményezése nyomán jönnek létre (innen a név);

a szabványokat illetően léteznek kötelező, ajánlott, választékot kínáló, korlátozott hatókörű és alkalma- zásból kivonandó RFC-k;

sokat idézett pl. az elektronikus levelezést leíró RFC822 szabvány;

=>W3C; =>IETF; =>RFC#822; RFC#822 (Standard for ARPA Internet Text Messages) 'RFC#882' levelezési szabvány az Interneten folyó elektronikus levelezés legelterejedtebb szabványa;

eredeti formájában korunk igényeinek már nem felel meg;

legzavaróbb az az egyszerűsítés, hogy csak az angol 7-bites ASCII betűkészletre szabták, pedig a magyar és sok más nyelv 8-bites betűkészletet igényel, de ugyanúgy nem felel meg korunk multimédiás postai küldeményei igényeinek sem;

az eredeti szabványt ma több kiegészítés - mint pl. a MIME (RFC#1521) - teszi használhatóvá;

=>e-mail =>ARPA; =>ASCII; =>MIME; RFID (Radio Frequency IDentification) 'RFID' (rádió-frekvenciás azonosítás) érintésmentes, rádió frekvenciás azonosítás ember, állat vagy tárgy azonosítására;

az elektronikus eljárásnak önmagábaan nincs köze az internethez, de mint kommunikációs hálózatnak szerepe lehet annak az azonosítási adatok továbbításában (távazonosítás);

a rendszer elemei: egy rádiófrekvenciás adó-vevő (antenna) és egy "transzponder", azaz egy egyedi adatokat hordó, kapcsolás (pl. egy lehangolt áramkör);

az eljárás lényege, hogy az azonosítandó személynek vagy tárgynak a leolvasáshoz nem kell láthatónak lenni (mint pl. a vonalkód azonosításnál), helyette egy (induktív vagy kapacitív) rádiófrekvenciás felismerésre alkalmas 'transzponder' lapkát (tag-ot) kell viselni;

utóbbinak tápegység nélkül, tehát "passív" módon kell működni;

nagy kihívás a transponderek integrálása, méretcsökkentése és gazdaságos gyártása (filléres termék);

eddigi kisérleteknél 30-500 khz-es frekvenciáknál 2 méter, a 850-950 MHz valamint 24 és 2,5 GHz frekvencia-tartományokban 25 méter távolságból végeztek sikeres azonosítást;

számos világcég kutatja jelenleg a lehetséges technológiákat melyeknél egyik nagy kihívás a beépíthető, hordozható, mikroszkópikus (programozható) transzponder;

az egyik rfid-kisérletnél pl. levelek nyomon követésére használták a rendszert, hogy megtudják, mikor hol vannak azok;

RIPE (Resaux IP Europeens) 'RIPE' regisztrációs központ az Internet európai felső színtű szervezete;

feladatai közé tartozik a nevek/címek regisztrációja, valamint az információs szolgáltatás szervezése és irányítása;

a központi szervezet tagjaiként nemzeti RIPE szervezetek is működnek;

=>IP-address; ripping 'ripping' másolatkészítés CD-ről, DVD-ről másolatot készíteni a számítógép merevlemezére további manipulálhatóság céljából;

a másolás gyakran egyidejű tömörítéssel történik;

cél lehet pl. az eredeti *.cda audio kódolásból tömörített *.mp3 kódolásra váltani;

tömörítve több zeneszám fér hordozható lejátszók tárolójába és saját gyűjtemények állíthatók össze;

az átkódolásnál kisérőszövegek, stb. többnyire lemaradnak;

=>CD; =>DVD; =>hard disk; =>MP3 roaming térerőkiterjesztés (nemzetközi mobil telefonkapcsolathoz; szó szerint="barangolás") országos mobil telefonszolgáltatók külföldön társszolgáltatók mobilhálózatait bérlik;

külföldi mobilhasználat percdíjai t.k. ezért is aránytalanul magasak;

=>gsm ROM (Read Only Memory) 'ROM' (csak olvasható memória) a félvezető technológiákon alapuló ROM, PROM (programozható ROM), EPROM (elektronikusan programozható ROM) memóriák egyetlen feladatkört szolgáló szoftvert tárolnak;

PC-kben pl. a "BIOS"-t, nyomtatókban, lapolvasók- ban és más tartozékban a specifikus célprogramokat tárolják;

a program vagy a gyártásnál (ROM), vagy utána, lézerbeégetés nyomán (PROM), vagy elektronikus programozással kerül a memóriákba;

az EEPROM - ellentétben az előzőkkel - törölhető is (Electronically Eraseable PROM);

=>memory; =>RAM; root directory 'gyökér' tartalomjegyzék számítógépek elágazó fához hasonlóan felépített adattárolóinál a 'gyökér' magában foglalja az összes tartalomjegyzék tartalmát;

a tartalomjegyzékek ágainak a jelölése Windows rendszereknél "\" használatos, UNIX rendszereknél "/";

=>directory; =>operating system; =>formatting router útvonalválasztó, útválasztó, átirányító internet-hálózatoknak fontos eleme (hardver vagy szoftver), amely két, esetleg több hálózat között tartja fent a kapcsolatot;

=>network RSA (Rivest-Shamir-Anderson) 'RSA' titkosító eljárás Rivest, Shamir és Anderson feltalálókról elnevezett nyílt kulcsú, titkosító eljárás;

a rejtjelezéshez használandó kulcsot bárki megkaphatja, de az üzenetet visszafejtő kulcs csak az üzenet címzettjének van birtokában;

az eljárás számítógépes hálózatokon használatos;

=>encryption; =>SSL; =>PGP; RSI (Repetitive Strain Injury) 'RSI'-panasz (visszatérő megerőltetésből származó károsodás) számítógépfelhasználók egyoldalú testtartá- sából eredő fájdalmak;

leggyakoribb panasz a rendszeres, hosszantartó egér és billentyűzethasználatból eredő csukló-, kar- és vállfájdalmak; elhanyagolásuk esetén munka- képtelenséghez is vezethetnek;

legfontosabb ellenszer a helyes testtartás a számítógép-használatnál, valamint a gyakori munka- közi felállás, mozgás és testhelyzet-változtatás; RSS (-feed) (Really Simple Syndication) 'RSS' (hír-) küldemény (szószerint: valóban egyszerű együttműködés) megrendelési alapon érkező kivonatkülde- mény rendszeresen frissített hírlap (honlap) vagy napló (blog) szerkesztőktől, stb.

az XML nyelven szerkesztett küldemény nem lehívásra érkezik, mint egy weboldal, hanem megrendelési alapon önműkodően, u.n. csatornákon keresztül;

olvasásuk RSS olvasóval (feed-reader), vagy kiegészített böngészővel történik (hagyományos böngészőkben csak az XML forráskód jelenik meg);

RSS olvasók a webről ingyen letölthetők ("FeedReader", stb.), ugyanakkor Mozilla Firefox böngészőjébe egy ilyen már beépítést nyert;

tartalmilag RSS küldemények lehetnek hírek (fejlécek és rövid összefoglalók sorozata, naplóbejegyzések (weblog), vagy más gyakran és rendszeresen időszerűsített tartalom a megfelelő webcímek megadásával;

weboldalaktól eltérően RSS küldemények tartalmá- nál, interaktív lehetőség nincs, a megrendelt küldemények folyamatosan érkeznek, akár több forrásból is;

megjegyzés: az internet korszak elején már egyszer beindúltak az u.n. "push technology" terjesztési módra alapozott weboldalakat küldő csatornák a webböngészésnél megszokott "pull", azaz lehívó módszer helyett;

a push módszer akkor megbukott, mert a küldemé- nyeket a legrövidebb idő alatt elárasztották a reklámok; kérdés, RSS esetében hogy lesz ez kivédhető...

a küldő az RSS-nél is érdekelt a terjesztésben, még ha a kivonatok nem is tartalmaznak reklámot, a a megadott címek sok esetben igen!;

RSS küldemények megrendelhetőségét a weboldal tulajdonosok RSS vagy XML ikonnal jelölik; arra kattintva a címek átvehetők és az olvasóba táplálhatók;

2005 elején került bevezetésre a RSS 2.0 szabványváltozat;

=>XML; =>push-delivery; =>weblog; RTF (Rich Text Format) 'RTF'-formátum (gazdag szövegformátum) szövegszerkesztőktől (WordPerfect, Word, StarWriter stb.) és platformoktól (Windows, Mac, Linux) független iratformátum;

az ".rtf" jelölésű kódolás 'átjárást' (olvashatóságot) biztosít az eltérő rendszerek között, ugyanakkor pl. sima txt-formátumú elektronikus levelekhez rtf formátumban szerkesztett ékezetes dokumentumok vagy díszes meghívók is csatolhatók;

=>word processor; =>platform; RTSP (Real Time Streaming Protocol) 'RTSP'-protokoll (valós idejű patakzó protokoll) szabványosításra váró protokoll audio/video- állományok patakzóra tételére csomagkap- csolt hálózatokon keresztüli átvitel céljából;

=>streaming media; =>RealAudio; =>RealVideo; =>VXtreme S . . scam csalás, becsapás, félrevezetés csalás (az interneten)

levélben vagy honlapon közölt félrevezető 'ajánlat' vagy felszólítás, (jótékonysági) kérés;

a védekezés legegyszerúbb módja ilyenekre egyáltalán nem, vagy csak meggyőző ellenőrzés után reagálni;

=>spam; scanner lapolvasó számítógépekre csatlakoztatható tartozék szövegek, képek beolvasására, digitalizására;

olcsóbb, kézzel mozgatható, valamint önműködően pásztázó változatai kaphatók;

a beolvasott szövegeket egy 'optikai betűfelismerő' (OCR) programmal, a képeket egy grafikus programmal munkálhatjuk meg;

=>digitizing; =>user interface; =>OCR; SCART (Syndicat des Cunstructeurs d'Appareil Radiorécepteurs et Télévisieurs) 'SCART' audio/video készülék-csatlakoztató eredetileg francia szabvány rádió-, televízió-vevőknél, rögzítőknél, stb. használt 21 átmenetes csatlakoztató;

az ezredfordulót megelőző, majd követő évtized, a minőségi kép- és hangátvitelt szolgáló szabványa lett;

analóg video esetében pl. jobb, mint a távolkeleti "S-video" vagy az USA-ból ismert "(RCA) composite video" csatlakoztatók;

digitális jelfeldolgozó készülékeknél (pl. digitális műholdvevőknél) is használatos, amint azokat analóg TV-készülékhez csatlakoztatjuk;

teljesen digitális szórakoztató elektrónikánál várhatóan a DVI (Digital Video Interface) valamelyik változata, később a HDMI (High Definition Multimedia Interface) fogja leváltani;

=>DVI; =>HDMI; scrambling bitkeverés az adatbitek felismerhetetlen sorrendváltoz- tatása pl. titkosítás vagy szerzői jog védelmé- nek céljából;

fordított művelet a descrambling screen saver képcsőkímélő számítógép-monitorokban a képcső foszfor- rétegei kopásnak vannak kitéve; ezért szokás munkaszünetekben a monitort képcsőkímélő, energiatakarékos üzemmódba kapcsolni;

a legtöbb gépnél beállítható, hogy rövidebb munka- megszakításnál a gép öműködően egy ideig kisméretű, mozgó grafikákat ábrázoljon, egy idő után pedig - ha nem jött újabb parancs - a monitort teljesen kikapcsolja

=>CRT; script (file) 'script' csöpp-program, kisalkalmazás valamilyen alkalmas parancsnyelven (Perl, Java, stb.) megírt rövid programocska, mely interaktív weboldalak működését szolgálja;

ezek pl. űrlapkezelésnél, számlázásnál, statisztikánál, stb. használatosak és gyakran a szolgáltató szervergépére is feladatokat rónak;

Windows alapú szervergépek valamint az Unix és Linux alapú kiszolgálók lehetőségei eltérnek; a webszerkesztőnek tárhely-szolgáltatójának lehetőségeit ismernie kell;

CGI kisalkalmazásokat a szerver futtatja, de a böngésző indítja el;

hátrányuk: több szolgáltató nem engedélyezi, hogy az előfizetők ilyen programokat töltsenek fel a szerverre, hanem csak azt, hogy a meglévőket használják;

a JSP, ASP, PHP csöpp-programokat ezzel szemben az ügyfél gépén futtatja a böngészőprogram; ezek egyszerűen az oldal HTML forráskódjába ágyazhatók, és dinamikussá tehetik a Weboldalt (mozgás, hang, számítások), elindíthatók velük továbbá a merevlemezen lévő bedolgozó programok, stb.)

(hasonló az I. Explorernél a Visual Basic Script);

weboldal-szerkesztőprogramok előre negírt scriptekből is válogathatnak;

=>CGI-script; =>ASP; =>PHP; =>JAVA-script (JSP); scroll-bar gördítősáv grafikus megjelenítéseknél használatos tologatható felület a kép (ablak, keret) alján vagy szélén, mely az illető kép különben nem látható, az ablakon, kereten kívül eső részeit a jel fel-le, vagy oldalra tolása által segíti megjeleníti; =>GUI SDMI (Secure Digital Music Initiative) 'SDMI' zene biztosítókódolás digitális hangfelvételek jogtalan másolást megakadályozni hivatott kódolás;

tervezésben lévő, sokat vitatott kódolás, mely főleg az Interneten használatos MP3 technikával kódolt, jogtalanul másolt zene terjesztését hivatott megakadályozni;

még nem szabvány;

=>MP3 SDSL (Symmetrical Digital Subscriber Line) 'SDSL' (szimmetrikus digitális előfizetői vonal) a digitális előfizetői vonalak (DSL) azon változata, melynél a bitsebesség mindkét irányban azonos;

ellentétben a népszerű aszimmetrikus (ADSL) előfizetői vonalakkal az SDSL szolgáltatás elsősorban ipari környezetben terjed

a Britisch Telecom 2003 végén kezdte az első ilyen szolgáltatást (256 kbps-2 Mbps), melyet nagyüzemek adatforgalmuk és video-konferenciák miatt vesznek igénybe;

=>DSL; =>ADSL; search engine kereső (program) kereső programok lehetővé teszik nevek, címek, kiadványok, képek, zene, FTP, stb. keresését az Interneten;

használatuk ingyenes, főoldaluk hirdetésmentes, de a találatok sorrendje 'megrendelhető' lehet;

nagy látogatottságuk miatt újabban Web-kapuknak is szerves része egy-egy kereső, mint pl. a =>Google =>AltaVista; a =>Yahoo, vagy a norvég fejlesztésű =>FastSearch;

többségük az ékezetes magyar Web-irodalomban is jól keres;

világviszonylatban 2005-ben a Google a legsikere- sebb, már több milliárd weboldalt vett nyilván- tartásba és napi többszáz millió keresést végez;

a kereső programok részben azonos, részben eltérő elvek szerint keresnek, így eredménytelen keresés esetén érdemes több keresőt kipróbálni;

magyar keresők pl. =>www.origo.hu; =>www.heureka.hu; magyar Linux kereső a LinuxBázis: =>www.linuxbazis.hu/;

német kereső pl.: =>www.eule.com

usenet hírcsoportokban eredményesen keres pl. a =>www.deja.com; sensor érzékelő, ('szenzor') fényt, hangot, mágneses teret, stb. érzékelő elektronikus alkatrész pl. az eletronikus kom- munikáció bemeneti oldalán;

legfontosabbak a képérzékelő (image sensor) és a hangérzékelő (microphone);

=>image sensor; =>user interface; server kiszolgálógép, gazdagép, 'szerver' (néha: kiszolgáló program) csoportosan telepített állomásokat közösen kiszolgáló számítógép a hálózat egyik szögle- tében;

több felhasználó által egyidőben hozzáférhető: az ügyfelek (kliensek) adatállományait (Weboldalait, leveleit, stb.) tárolja, és lehívásra elérhetővé teszi, ugyanakkor parancsra összeköttetést épít fel távoli gazdagépekkel;

=>host; =>client; =>client-server model; =>mail-server; =>news-server; =>list server; =>video-server; server-based computing szerver alapú számítástechnikai modell számítástechnikai modell, melynél a felhasz- náló csak a képernyőn látható változások adatait kapja a szervertől, maga pedig csak parancsokat küld annak;

az ICA-protokoll szerint műlödő, t.k. Citrix által javasolt eljárás nagy előnye, hogy a minimálisra csökkentett adatforgalom (9,6 bps) GSM mobilhálózatokon keresztül is működik, így olyan irodai alkalmazások, mint a SAP, Excel, Outlook, stb. mobil noteszgépről is kommunikálhatnak pl. egy vállalati hálózattal;

Microsoft ".NET" terveiben is szerepel a szerverekre háruló nagyobb feladatkör egyben egyszerűbb gépekkel a felhasználó kezében;

=>client-server model; =>GSM>; service provider szolgáltató (Internet-kapcsolathoz) lásd: "Internet Service Provider" (ISP) =>ISP; set-top box csatlakoztató doboz, illesztő doboz, köztesdoboz TV-készülék közelébe helyezendő dobozalakú eszköz Internet-csatlakozás céljából, telefon- vagy TV-kábelen keresztül;

Internet-csatlakozáshoz a doboz többnyire egy egyszerűsített számítógépet és modemet tartalmaz, míg kijelzőnek a TV képernyőjét használja;

kevésbé sokoldalú, mint egy személyi számítógép, de a PC árának negyedrészéért valósítja meg az Intrernet-kapcsolatot;

=>WebTV; =>Network Computer SGML (Standard Generalized Markup Language) 'SGML' (általános szabvány modelező nyelv) az SGML szabvány dokomentumokat leíró jelölő címkék (tag) meghtározásának módját szabványosítja;

tehát nem magukat a jelölő címkéket határozza meg mint a HTML nyelv;

1998 elején a W3-Consortium szabványosította az SGML egyszerűbb, hatékonyabb változatát, az XML-t;

=>tag; =>HTML; =>XML; =>W3-Consortium shareware mintaprogram térítésmentesen beszerezhető, pl. a Webről ingyen letölthető program (szoftver);

mégsem teljesen ingyenes, mert szerzői feltételezik, hogy aki a programot komolyan és főleg kommerci- ális célra is használja, az az idegen szellemi termékért a továbbiakban önként regisztrálási díjat fizet;

utóbbi a gyakorlatban egészen kis összeg szokott lenni;

van olyan mintaprogram ('demo' vagy 'evaluation'), mely bizonyos idő után használhatatlanná válik, és csak teljes ára megfizetése nyomán szerezhető be véglegesen;

=>software; =>freeware;

Web-helyek, ahonnan sok mintaprogram letölthető: =>www.shareware.com; =>tucows.euroweb.hu; =>wincmd.emg.hu; =>server.kando-misk.sulinet.hu/prgs.html; shell burok, héj (kagyló) UNIX operációs rendszereknek a külső, a felhasználó parancsaival kommunikáló része;

ellentétben a rendszer kernel, azaz rendszermag részével;

=>operating system; =>kernel; =>UNIX; SHTML (file) (Server-side include Hypertext Markup Language file) 'SHTML' (állomány) (szerver oldalon kiegészített HTML állomány) olyan Weboldal (HTML-állomány), melyhez a szerver 'menetközben' csatol valamilyen kiegészítést, mielőtt a böngésző azt megkapja;

gyakori példa, hogy a szerver önműködően csatolja pl. az állomány utolsó módosításának a dátumát, stb.;

[ahol a szerver az oldal forráskódjában az "include" paranccsal találkozik, beilleszti a változó, kiegészítő információt;]

az ilyen Weboldal felismerhető annak URL címéhez csatolt ".shtml" kiterjesztésről;

az SHTML bizonyos mértékig a CGI = Common Gateway Interface egy egyszerűbb formája;

=>HTML; =>CGI; Shockwave 'Shockwave' lejátszó Macromedia szoftver cég többmédiumos lejátszóprogramja Mac és Windows platfor- mokra;

főleg játékprogramoknál népszerű lejátszó;

a cég újabb animációs lejátszója a =>Flash;

=>www.macromedia.com; sign up feliratkozni feliratkozni egy nyilvántartásba (pl. egy címlis- tára);

=>subscribe/unsubscribe signature (-file) (digital signature) aláírás (-adatállomány) elektronikus leveleknél lehetséges a levél- törzshöz egy kis, állandóan azonos tartalmú szöveg állományt csatolni, mely a feladó nevét, címét, telefonszámát, esetleg URL-címét és pl. személyes jelmondatát tartalmazza;

más esetekben lehet az ilyen aláírást a feladó azonosítására is használni, amennyiben az egy biztonsági kódot is tartalmaz;

elektronikus posta megbízhatóságának vizsgálata a jövőben egyre fontosabb szerephez fog jutni;

=>S/MIME; =>PGP/MIME silverlight 'Silverlight' (böngészőbe) bedolgozó program Microsoft böngészőkkel együttműködő bedolgozó programja, mozgóképek megjelenítésére weboldalon belül;

Aalapjában a korábban megjelent és sikeres Adobe Flash vetélytásrsa akar lenni;

=>Flash video; site-map (site map, sitemap) útmutató, eligazító weboldal, webtanyatérkép, honlaptérkép, címtérkép; terjedelmes webtanyák egy eligazító oldalon kattintható mutatókkal (címszavakkal, szimbólumokkal, képekkel) közlik a webhely tartalmát;

legegyszerűbb kivitelezésben ez egy kizárólag címláncokból álló 'oldal a telefonkönyvből'; a gondozottabb útmutatók rajzokkal, kisképekkel segítik az eligazodást;

=>Web-site; =>hyperlink; Skype 'Skype' számítógép-alapú távbeszélőrendszer neve 'ingyenes', internet-telefonálást (VoIP) szolgáló távbeszélőrendszer;

használatához hangkártyával ellátott, bekapcsolt számítógép és internet bekötés szükséges, a telefonkagylót mikrofon és fülhallgató helyettesíti;

2006 végétől Angliában már 3G-rendszerű mobiltelefon bérlet alapján is használható;

2008-ban megjelentek Skype-kompatibilis, WIFI-csatlakozású mobiltelefnok, egyéni számítógépek szükségessége nélkül;

az 'ingyenssség' az állománymegosztó 'én is te is', p2p (peer to peer) használati elv nyomán jön létre, melynél a digitálizált és tömörített hang közvetítésében a hagyományos átirányítók (router) helyett, számtalan 'éppen munknélküli', de bekapcsolt számítógép vesz részt;

a hangminőség jobb a hagyományosnál, a rendszer azonkívül adatrajok küldésére is alkalmas;

a programot a KaZaA (p2p) adatraj-csereprogram szerzői, Niklas Zennström és Janus Friis íták;

Windows, Linux, Mac és Pocket-PC változatban webről ingyen letölthető: www.skype.com;

a belépés a rendszerbe hasonlít a csevegő- programok használatához: a közös listára feliratkozottak (egyszerre 5 résztvevőig) egymással költségmentesen kommunikálhatnak;

egy tetszőleges (nem felírattkozott) számot csak a fizetős SkypeOut összeköttetéssel lehet hívni;

a beíratkozottak, tehát az elérhetők száma rohamosan nő: 2005 derekára a Skype programot több mint 100 millóan hívták le!

=>VoIP; =>peer to peer; =>KaZaA; =>3G; =>WIFI; SLIP (Serlial Line Interface Protocol) 'SLIP' protokoll közvetlen internet-csatlakozás soros telefon-vonalon keresztül egy régebbi protokoll- szabvány szerint;

a SLIP jelentősége csökken, mára fontosabb a POP3 szabvány;

=>protocol; =>POP3; slot (ISA-slot) nyílás (ISA szabvány szerinti PC architektúrában) számítógépek kártyaszerű elemekkel történő bővítéséhez használt szabad hely;

számítógépek gyors fejlődését, funkcióinak bővülését a gép kezdetben szabadon hagyott (ISA-) szabványos nyílásaiba illesztendő új hardver elemekkel lehet huzamosabb ideig korszerű szinten tartani;

=>PC; =>ISA; smartphone 'ügyesmobil' (intelligens telefon) mobiltelefon és tenyérszámítógép (PDA) ötvözete;

a közös funkcionalitású termék megjelenése a két alaptermék fejlődésével várható volt;

a tenyérszámítógépekhez kezdetben hiányzott a kapcsolat a kommunikációs hálózatokkal; első lépés volt ez a GSM mobiltelefonon keresztül

a GSM kapcsolat természetesen messze nem egyenértékű a vezetékes telefonkapcsolattal, de lépcsőzetesen (GPRS, i-MODE, UMTS) teljesértékű mobil kapcsolat irányába fejlődik;

=>PDA; =>GSM; =>GPRS; =>i-Mode; =>UMTS; SMIL (Synchronized Multimedia Integration Language) 'SMIL' (szinkronizált multimédia integrációs nyelv) (az XML nyelven alapuló) szabványjavaslat, mely Weboldalak továbbításánál, tv-szerű jeleken belül, a videó/hang/ szöveg/grafika szétválasztását, majd valós idejű összetételét szabályozza;

a W3C világiroda elé terjesztett javaslatot úgy a Philips, mint a nagy szoftver- és hardver-gyártók támogatják (ugyanakkor a technológiának több vetélytársa is van, egyik pl. Microsoft Media Player technológiája);

a SMIL további tulajdonsága, hogy keresők képesek ennek segítségével videó-részleteket keresni! =>XML;

=> www.w3.org/TR/REC-smil/ smileys "kacagtatók" csevegés stílusú elektronikus levelezésben a szöveghez írógépjelekkel hozzágépelt apró kiegészítések, melyek derűs, szomorú vagy más arckifejezést szimbolizálnak;

ha a sort oldalról nézzük akkor pl. :-) = mosoly,

-( = csalódás, ;-) = a levél egyes részeit nem kell túl komolyan venni..., stb.;

=>emoticon; S/MIME (Secure Multipurpose Internet Mail Extensions) 'S/MIME' (biztonságos MIME-kiegészítések) elektronikus levelek biztonságos küldését szavatoló kódolás az ún. RSA bitkeverés szerint;

az S/MIME kódolást a legtöbb népszerű levelező- program támogatja (1998-ban jelent meg a javaslat S/MIME v.3 változata);

fenti eljárás alternatívája a szabványosított S/PGP titkosítás;

=>MIME; =>PGP; SMS (Short Message Service) 'SMS' szolgáltatás (rövid üzenet szolgáltatás) mobiltelefonok között, valamint egy mobil- telefon és az Internet között, rövid szöveges üzenetek továbbítását szolgáló rendszer;

legfeljebb 160 betűből álló, kizárólag szöveges információ továbbítására képes, ezek t.k. megfelelő kivitelezésű mobil-telefonok kisméretű kijelzőin olvashatók;

üzenetküldéskor a betűket a telefonbillentyűzet segítségével kell beütni, ami körülményes(!), míg a 'túloldal' lehet pl. egy olyan asztali gép, melynek levelezőprogramja rendelkezik SMS funkcióval;

ilyenek pl. a webalapú levelező rendszerek;

műszaki problémát jelenthetnek még a mobil szolgáltatók eltérő telefonrendszerei (Westel, Pannon, stb.);

az "ingyenes" SMS ajánlatok többnyire reklámmal terheltek, a 160 betűből 10-20 reklámra megy...

a mai SMS-ről népszerűsége ellenére tudni kell, hogy a küszöbön álló 'csomagkapcsolt' WAP és i-Mode technikák fenti szövegszerű üzenetek terjedelmének sokszorosát képesek továbbítani, valamint azt, hogy a fejlesztés alatt álló 3G technológiák teljesértékű multimédiás mobilkommunikációt tesznek majd lehetővé;

=>GSM; =>WAP; =>MMS; =>i-Mode; =>3G; SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) 'SMTP' protokoll (egyszerű levél átviteli protokoll) az angolszász nyelvterület eredeti (7-bites) levelezési protokollja;

egykori alkotói nem gondoltak a 8 (mint a magyar) vagy több bitet igénylő betűkészletek átvitelére;

időközben az SMTP-nek egy újabb, 8 bites változatát is szabványosították: ESMTP, de alkalmazása még csak most terjed;

a 7 bites rendszer egyenes következményei a mai magyar levelezésben is sokszor még ékezet nélkülire nyomorított magyar szövegek;

fenti problémát újabban megoldja a levelek MIME kódolása, mely a mai levelezőprogramoknál szinte kivétel nélkül beállítható;

=>ESMTP; =>MIME; =>X.400; SOAP (Simple Object Access Protocol) 'SOAP' (egyszerű objektum hozzáférő protokoll) XML nyelven alapuló, operációs rendszertől, programnyelvtől, gyártótól, stb. független kommunikációs protokoll;

minden SOAP protokollt használó program korlát- lanul tud az Interneten http-összeköttetéseken keresztül adatokat és szolgáltatásokat küldeni és fogadni;

=>protocol; software (számítógép-) program, parancsterv, 'szoftver' microprocesszor által vezérelt készülékek működtetéséhez szükséges utasítások, parancsok összessége;

ellentétben más elektronikus berendezésekkel (szórakoztató elektronikával, kamerákkal, stb.) a számítógépek működtetéséhez szükséges szoftver más cégektől származik, mint a hardver;

ezen cégek versengése ugyan előre viszi a technikát, de a felhasználóktól állandó odafigyelést igényel, és gyakran önmagukban még értékes programok vagy eszközök lecserérélésére ösztönzi őket;

széles felhasználói rétegek viszont nem újabb 'agycsavarokra' és ezáltal egyre terjedelmesebb programokra várnak, hanem olcsóbb és egyszerűbb gépekre és felhasználói felületre;

a költségeket illetően meg kell különböztetni az in- gyenes közprogramok (freeware), a mintaprogramok (shareware) és a pénzért árult, sokszor rendkívül költséges (pl. irodai vagy audió/videó-kóder) programok között;

=>freeware; =>shareware; =>hardware; sound-card hangkártya irodai számítógépekből hiányzó, hangfeldol- gozó hardver;

multimédiás számítógépek tartozéka;

=>multimedia source forrásszöveg Weboldalak szerkesztése HTML nyelven történik; böngészőprogramok értik az oldal így kódolt tartalmát, a forrásszöveget, és ezt olvasható nyelvre lefordítják;

mai böngészők az olvasható szövegen kívül - megfelelő parancsra - az oldalt HTML-kódolt formában, tehát a forrásszöveget (source) is megmutatják;

kezdő szerkesztők mások Weboldalainak forrásszövegéből nagyon sokat tanulhatnak!

=>encoding/decoding; =>HTML; spam (spamming) reklámposta, szórólap, zughirdetés, bitszemét elektronikus levelezésnél gyakori a kéretlen reklámszórás;

küldőik e célra gyakran olyan szervereket használ- nak, amelyek bárkitől bárkinek továbbítják a leveleket (open relay);

reklámmentes hír- és levelezőcsoportok leveles- ládáit olykor annyira terhelik kéretlen szeméttel, hogy az bosszús válaszok tömegét váltja ki (fekete faxok, stb. sőt előfordult már egyes szolgáltatók - pl. az AOL mint spamforrás - időszakos teljes letiltása is);

lelkiismeretes szolgáltatók szűrőprogramokkal (melyek a reklámlevelek forrásait nyomozzák ki), mások jogi úton igyekeznek a spamnak gátat vetni;

több országban törvény készül a spam betiltására;

maga a "spam" kifejezés egy húskonzerv márkaneve;

=>junkmail; =>d-mail; speech recognition beszédfelismerés lásd: =>voice input spim szemétlevél, üzenet a 'spam'-hoz hasonló szemétlevél üzenetküldő szolgáltatásokon keresztül

=>spam; spyware kémprogram számítógép-alkalmazások hátterében, a felhasználó tudta nélkül futó program, a ténykedéseinek követésére;

az ilyen fürkészprogramokat legtöbbször az 'ingyen'-programokkal együtt telepítjük gépünkbe; céljuk szokásaink visszajelzése a 'kiadónak'; ilyen adatokért reklámcégek sokat fizetnek a softvercégnek!

ugyanakkor nem csak az ingyenes, de a nagyhírű alkalamazások is tartalmaznak olykor ilyen titkos megfigyelő programokat;

az USA több államában törvény készül betiltásukra;

böngészéskor a honlapokról bejelentkező "sütemény" -programok (cookie) hasonlókat tesznek, de ezeknél magunk döntjük el, hogy beengedjük-e ezeket, vagy sem;

=>cookie; spreadsheet táblázat, táblázatkezelő program irodai szoftver-alkalmazások egyik fontos eleme;

mivel egyszerű szövegszerkesztő programok olykor nem ismerik a táblázatszerkesztést, erre a feladatra külön szoftvert optimalizálnak;

mai irodali alkalmazáscsomagoknak (office suite) szerves része;

=>(office) suite; SQL SQL programnyelv (ANSI) szabvány szerint működő, adatbázist kezelő programnyelv;

adatbázok tartalmához való hozzáférést és az adatok manipulását szolgálja;

az adatok lehetnek pl. egy Oracle, Sybase, Microsoft vagy más SQL szerveren;

=>database; SSD (Solid State Disk) 'SSD' szószerint 'félvezető lemez' tárhely SSD táregységek a merevlemez tárak jövőbeli utódai lehetnek;

kezdetben kamerákban, majd mp3-lejátszókban végül noteszgépekben jelentek meg (2007-ben pl. 1,8" hagyományos merevlemez egységek helyén (Sandisk) 32 GB-a kapacitássel);

előnyeik: sebesség, megbízhatóság, energiata- karékosság;

az "Flash" kivitelezésű félvezető memóriák kikapcsolt állapotban kevés áramot fogyasztanak, de ez nem nulla!

2008 nyarán Samsung egy 256 GB kapacitású, 6x10 cm-es SSD mudult mutatott be SATA-II csatlakozóval;

=>hard disk; =>flash memory; SSL (Secure Socket Layer) 'SSL' biztonságos átviteli protokoll (biztonságos tartó réteg) "RSA" eljárással titkosíott biztonságos adatátviteli protokoll Webszerverek és klienseik közötti kommunikációra;

újabb webalapú levelezőrendszerek támogatják, a megcélzott távüzletek biztonságos lebonyolítása érdekében;

az ilyen szerverek url címében (https://...) egy "s" betű jelzi a biztonságos adatátvitelt;

=>e-commerce; =>RSA (data) stream (audio/video stream) (adat-) folyam, jelfolyam, áramlat (audio/video folyam)

a különálló csomagokban érkező adatok folyamatosra kódolt alakzata;

audio- és videoadatok 'élő' pergetésre kész változata, tehát pl. egy zenefolyam;

=>streaming media; =>packet-switched network; =>RealPlayer; =>www.vilagradio.hu/; streaming media (audio, video) az információt (adat-)folyamokban közvetítő médiumok (audio, video) az Interneten használatos, valós idejű és hívásra érkező hang- és mozgóképátvitelt szolgáló médiumok;

az internet hálózaton csomagokban érkező adatokat folyamatos felépítésűre, azonnal követhetőre változtatják, megelőző teljes letöltést nem igényelnek;

az így érkező a hang- és videofolyamok már az átvitel alatt hallgathatók ill. nézhetők, ellentétben pl. az AU és WAV hang-, valamint a MOV és AVI, stb. video állományokkal, melyeket lejátszásuk előtt teljes tárolást igányelnek;

fontosabb ipari szabványjavaslatok folyamatos hangátvitelre 2005-ben pl.: - RealAudio-folyam - Windows Media folyam - MP3 folyam (20-40 kbps) - szélessávú stereo MP3 folyam (128 kbps) - Ogg Vorbis folyam

video folyamok esetében legismertebbek: - QuickTime (Apple) - RealMedia (Real Networks) - Windows Media (Microsoft) - Flash Video (Adobe/Macromedia)

vételükhöz megfelelő hálózati kapcsolat és lejátszóprogram (ügyfélprogram) szükségesek; ezek -egyszerű kivitelben- ingyenesen letölthetők;

működésük azon alapszik, hogy kapcsolatteremtéskor a lejátszók a folyam első adatait először tárolják és csak továbbiak megérkezése után kezdik lejátszani;

az eljárás audio esetében - állandó, legalább 2 kbps-es átviteli sebességet feltételez, legalább 28,8 kbps-es modemmel, video esetében lényegesen többet; mennél gyorsabb a hálózat, annál hamarább indul a lejátszás;

a kiszolgáló oldalon megfelelő kódoló programok szükségesek (közülük csak az Ogg Vorbis ingyenes), valamint szerver-programok és szélessávú hálózati kapcsolat;

utóbbi - a sok egyidőben hallgató/néző kiszolgálása miatt - komoly műszaki feladat és gyakran meghaladja műkedvelő videosok anyagi lehetőségeit;

az eljárást elsősorban rádió- és TV-adók használják élő internet-közvetítésre, de olykor az adónál tárolt folyamok archívumokból is visszahallgathatók;

böngészőprogramok -mint az Internet Explorer és a Mozilla Firefox tárolni csak teljes állományokat tudnak, audio-video folyamokat (pl. a RealAudiot) nem! a weben találhatók azonban folyamokat rögzítő programok, köztük ingyenesek és megbízhatóak is;

a szabványosítás terén nagy csaták folynak: nem csak azért, mert a folyamatos audio és video átvitelére idöközben több műszaki megoldás is született, hanem azért is, mert a zene- és filmipar is érdekelt a csata kimenetelében...;

40 cég, köztük a Netscape és a Progressive Networks közös javaslatot nyújtott be Real Time Streaming Protocol (RTSP) név alatt az Internet Engeneering Task Force szabványügyi hivatalnál;

Microsoft már több egymástól eltérő technológiát felvásárolt ezen a téren; egyik a NetShow mely lehívható Web-területükről; újabb és sokoldalúbb Microsoft Windows Media Player lejátszója;

a harmadik szereplő az Apple közismert QuickTime 4.0 (MPEG-4) változatával, valamint az iTunes (MP3/AAC) lejátszójával;

negyedik a Macromedia, melynek Director és Flash programjai szintén alkalmaznak a fentiekhez hasonló eljárásokat;

mivel valamennyi fenti kódolást szerzői jogok védik, melyekért fizetni kell, nagy esélye van az Ogg Theora kódolás szabvánnyá nyilvánításának (2008), mert az szabadon felhasználható;

magyar szempontból jelentősek a "ChainCast" technológián alapuló VilágRádió és VilágTV adásai, mely technológiáknál -a MAVIP becsülendő hozzáállása folytán- az adóprogramok is ingyenesek; a Chaincast technológia nagy előnye, hogy az adó oldalon szerény sávszélességű hálózati kapcsolattal beéri!

igazi jelentőséget fenti eljárások akkor fognak kapni, amikor a hálózatok, de főleg az internet-hozzáférések (modem, TV-kábel, ADSL) gyorsabbak lesznek és megállapodás születik hatékony kódolási szabványokról;

(példa: az MPEG-4 kódolású filmek -a kívánt képminőségtől függően- legalább 100-800 kbps-os átvitelt igényelnek);

a Hír-TV és a BBC naponta közvetítenek a weben élőben RealVideo formátumban;

=>RealPlayer; =>MediaPlayer; =>ChainCast; =>BitTorrent; =>VXtreme; =>RTSP; =>QuickTime; =>Flash; =>MPEG; =>Theora; =>ISMA; =>www.dunatv.hu; =>www.vilagradio.hu/; =>www.bbc.co.uk; style sheet 'stíluslap' a nyomdaiparból átvett kifejezés: Weboldalak szerkesztésénél, az oldal kinézeténél játszik szerepet (betűtípusok, oldalbeosztás, stb);

a stíluslap-használatnál a Weboldal HTML forrás- szövegének elején kell az oldal 'stílusára' vonatkozó adatokat megadni;

a HTML 4.0 szabvány már az ún. Cascading Syles Sheets (CSS), azaz több eltérő 'stílus' használatára egyetlen dokumentumon belül is kiterjed;

probléma, hogy régebbi böngészők (NN 2.0, IE 2,0) a HTML- nyelvnek e finomításait még nem ismerik; stíluslapok használatával egyes régebbi HTML- címkék feleslegessé válnak;

=>HTML; =>CSS; subscribe/ unsub- scribe feliratkozni/ leiratkozni ezekkel a parancsokkal lehet pl. levelező lis- tákra, hírlevelekre, stb. feliratkozni, illetve a feliratkozást megszüntetni;

a feliratkozás előtt hasznos lehet a leiratkozás módját is tisztázni, mert előfordul, hogy ez lehetetlen, azaz egy könyörtelen reklámáradatba torkollik a feliratkozás!

az olyan esetekben, amelyeknél személyi adatok beküldését is kérik, hasznos lehet azok várható fel- használásáról előbb tájékozódni; (személyi adatok- kal ellátott címlisták pl. jó pénzért eladhatók...);

=>sign up suffix (szó-) végződés, 'kiterjesztés' kódolt állományok típusát egy végződéssel jelölő rendszer;

DOS és más régebbi operációs rendszerek egy pont-tal elválasztott hárombetűs (pl. .txt);

UNIX, Windows-95 és a többi új rendszer több betűs kiterjesztést is megenged (pl. .html);

=>extension; =>file; =>encoding/decoding; (office) suite irodai alkalmazás- csomag integrált (irodai) alkalmazások angolszász megjelölése;

bele tartozhatnak: szövegszerkesztő, táblázatszerkesztő, helyesírás-ellenőrző, webböngésző, stb. programok;

közismert képviselői a fizetős Microsoft Office valamint az ingyenes Sun OpenOffice

=>office.microsoft.com; =>www.openoffice.org; surfing (Web-surfing) böngészés, lapozás, portyázás a Világhálón a Világhálón található információ felderítése és lehívása böngészőprogramokkal történik;

a legnépszerűbb böngészők az Internet Explorer,a Netscape Navigator, az Opera és a Mozilla ingyen beszerezhető közprogramok;

=>browser; =>Web =>Netscape Navigator; =>Internet Explorer =>Mozilla SVG (Scalable Vector Graphics) 'SVG'-kódolás (méretezhető vektorgrafika) bizonyos grafikák kódolásánál lényegesen (olykor nagyságrenddel) kisebb állományt eredményez, mint a GIF, PNG vagy a JPEG formátumok;

az SVG az XML hálóobjektum leíró nyelvcsalád tagja, W3C szabványosítást nyert, de még több grafikus program nem ismeri;

az SVG tiszta szöveges formátum, így átvitelnél még tovább tömöríthető, míg a többi formátum eleve tömörített;

=>GIF; =>JPEG; =>PNG; =>W3C; sysop (system operator) rendszergazda a BBS világából származó kifejezés, mely alatt a telefonos BBS üzemeltetője értendő;

ritkábban egy Internet-szöglet műszaki karbantar- tóját nevezik így;

mivel a műszaki üzemeltetés és a tartalomszolgálta- tás eltérő feladatok, azokat gyakran különböző személyek végzik;

=>BBS; =>Webmaster T . . T1, T3 T1, T3 hálózati szabványok USA-beli Internet-szolgáltatók többnyire a "T1" vagy "T3" (AT&T-) szabvány szerinti bérelt vonalakon keresztül állnak összeköt- tetésben az Internettel;

T1-vonalaknál az átviteli sebesség 1,544 Mbps, T3-as vonalaknál 44,746 Mbps;

újabban vezetéknélküli, pl. 45 Mbps-es műhold bekötések is használatban vannak;

=>Internet Service Provider; =>leased line; Tablet-PC tábla-PC, táblagép kisiskolások egykori palatáblájához hasonló, síkkijelzős, hordozható számítógép;

Microsoft -a termék szószólója- elsősorban annak operációs rendszerében érdekelt, mások a készülék gyártásában; sikere nagyban függ a felhasználói kezelhetőségtől (user interface);

olcsó akkor lesz, ha a termék ipari szabvánnyá válik, átfedések az e-könyvek termékcsaládjával várhatók;

=>e-book; tag címke, jellemző, ('tag') HTML-nyelven írt webdokumentumok alapköveinek elnevezése;

webszerkesztőknek címkeszótár áll rendelkezé- sükre; ez a WWW-Consortium által szabványosított új címkékkel folyamatosan bővül;

állandó probléma, hogy a régebbi böngészőprogra- mok az új címkéket nem ismerik, és új kiadású weboldalak tökéletes megjelenítése helyett elakadnak;

1997 júniusában jelent meg a HTML 4.0 javaslat:

Smart Tags: Microsoft XP operációs rendszerének és Internet Explorer böngészőjének használata esetére tett javaslata, melynél bármely kiadásból származó weboldalnál, apró, szaggatott aláhúzással jelölt szavak kattintásánál - egy felbukkanó kis ablakban - Microsoft (vagy partner cégek) valamely üzenete ugrik elő;

noha ez elvben hasznos üzenet is lehet, a javaslat nagy ellenszenvet váltott ki a webtársadalomban, mások weboldalaiba ellenőrizhetetlen és többnyire nem kívánatos üzenetek beépítésének lehetősége miatt.

=>HTML; =>www.W3C.org/ TCP/IP (Transmission Control Protocol/Internet Protocol) 'TCP/IP' -protokoll (átviteli ellenőrző protokoll/ internet protokoll) az Internet szabványosított, leggyakrabban használt kommunikációs protokolljainak az összessége;

ebbe a protokoll-családba tartoznak az SMTP, POP3 levelezési protokollok ugyanúgy, mint pl. az FTP adatlehívásra, valamint a HTTP Web-böngészésre (de újabban levelezésre is) használt protokollok;

a TCP/IP-t ma már a legtöbb számítógép-rendszer támogatja (DOS/Windows, Mac, UNIX, stb.); ezáltal a régebben nem kompatibilis hálózatok és platformok is ma problémamentesen tudnak egymással kommunikálni;

a protokoll megszerkesztése Vint Cerf nevéhez fűződik; az ArpaNet 1983-ban állt át erre a protokollra és azóta hívják azt INTERNET-nek;

2003 nyarán a pasadenai Californian Institute of Technology "Fast TCP" elnevezés alatt egy sokszorosan hatékonyabb protokoll kifejlesztését jelentette be, mely az átviteli sebesség állandó optimalizalzálásával érhető el és pl. video-átvitelnél nagy előnyt jelenthet;

=>ArpaNet; =>Internet; =>protocol; =>platform; =>IP TDMA (Time Division Multiple Access) 'TDMA' kódolás (idő-megosztás több-hozzáférés) a vezetéknélküli adatátvitel egyik szabványa

az 'időmegosztásos' kódolás csoportjába tartoznak t.k. aGSM, GPRS és az UMTS szabványok;

a TDMA adatátvitel alternatívája az USA-ban és Japánban használt CDMA;

=>GSM; =>GPRS; =>UMTS; =>CDMA; teleteaching távoktatás távoktatás az Interneten annak interaktív lehetőségei miatt nagy jövőnek néz elébe; ez nem jelenti azt, hogy pl. az ezredfordulóra már kialakulnak hatékony struktúrák és alkalmas oktatói programok;

ami ma biztos, az az, hogy az "osztályok" nagysága nincs korlátokhoz kötve, valamint, hogy a nehézségi fok, a tanulás üteme,stb. egyénileg beállítható;

(hazai példa az alábbi Internet-tanfolyam: =>www.isys.hu/NetStart/;

a sajátos magyar helyzetben jelentős lehetőség az előnytelen földrajzi helyzetben, vagy kisebbségben élő magyarok oktatásának megoldhatósága, a határok nélküli közoktatás;

ugyanez vonatkozik nemzetközi tanfolyamokra is: =>www.gnacademy =>e-learning; teleworking távoli munkavégzés, távmunka a jövő munkaviszonyainak fontos kommuni- kációs eleme;

számítógép-igényes munka (szoftverfejlesztés, gra- fikus tervezés, irodalmi munka, távoktatás stb.) távoli munkahelyeken, pl. falvakban is elvégezhető, pontosabban ott, ahol telefonvonalakon keresztül az internetcsatlakozás megoldható;

előnyei az ipari társadalomban az autóforgalom csökkenése, időnyereség, gyermekes asszonyok otthoni munkalehetősége, specialisták konzultál- hatósága;

hátrányai: a szociális elszigeteltség, az informális kapcsolatok és informácószerzés hiánya;

az időnkénti személyes kapcsolat szükségessége tehát távmunkánál is fennáll, de a hagyományos- nak töredékére szűkíthető; Telnet (-protocol) 'Telnet' (protokoll) szímítógép-távkapcsolat a protokoll lehetővé teszi, hogy - bejelentkezés után - egy távoli számítógépen úgy dolgozhassunk, mintha az helyben lenne;

ez alkalmat ad olyan programok futtatására, amelyekkel saját gépünkön nem rendelkezünk, azonkívül lehetőséget nyújt terjedelmes távoli adatbázisokban való keresésre (WAIS);

további alkalmazása lehet a Telnet protokollnak pl. Weboldalaink manipulálása a (távoli) szolgáltató szerver-gépén, stb.

a személyi számítógépek teljesítőképeségének növekedésével, valamint sok szoftver ingyen hozzáférhetősségével a Telnet jelentősége régebbi alkalmazásokban csökken;

a túlterhelt mai hálózatokon azonkívül problémát jelent, hogy ellentétben a csomagkapcsolt rendszerekkel, a gépek között állandó összeköttettés szükséges;

=>protocol; =>WAIS TEN-34 'TEN-34' -hálózat nemzetközi, főiskolákat és egyetemeket összekötő tudományos hálózat;

a nagysebességű hálózatba Magyarország is bekapcsolódott; terminal végkészülék, végpont, ('terminál') a 'terminál' az a készülék vagy eszköz, amely fogadja, megjeleníti vagy továbbítja, emberi érzékszervek számára értékelhetővé teszi az információt;

az évek során a régen 'buta' végkészülékek egyre 'okosabbak' lettek, önálló adatfeldolgozó képességük ugrásszerűen megnőtt;

sok esetben az egykori végkészülékeket teljesértékű személyi számítógépek váltották fel, ami egyben a hálózatok terhelését is csökkentette;

=>network; =>terminal emulation; terminal emulation végkészülék emuláció közös használatú számítógéprendszereknél a végkészülékeknek egyeztetett (szabványos) feltételek szerint kell működni ahhoz, hogy azok 'szót értsenek' egymással;

az Interneten legelterjedtebb a VT-100 (Virtual Ter- minal-100) viselkedési szabvány, amelyet minden kommunikációs program ismer;

=>terminal; =>network; Theora (Ogg Theora) 'Theora' video kódolás szabad felhasználású video tömörítési eljárás;

ellentétében a legtöbb közismert video törörítéssel, a fejlesztők (Xiph.org Foundation) célja a térítésmentes felhasználhatóság;

képmérettől függenlenül használható, hatékony- sága kis képméreteknél jelentősebb;

ugyanabba a családba tartozik mint az MPEG-2/DiVX kódolás és akárcsak testvére a Vorbis audio codec bőven ad helyt a továbbfejlesztésnek;

a W3C szabványszervezet az eljárás szabványosítását tervezi;

=>MPEG; =>DiVX; thin client 'vékony kliens' csökkentett funkcionalitású számítógép a hálózati számítógépek kategóriájába tartozó egyszerűsített személyi számítógép;

más elnevezései: network computer (NC: Java alapú), Net PC (Windows alapú);

többnyire helyi, vállalati hálózatok esetében használatos gépek, melyeket központilag látnak el programokkal és tartanak karban;

mechanikus tárolói (merevlemez, CD-ROM) nincsenek, ezért lényegesen olcsóbbak, mint a teljes értékű személyi számítógépek (PC);

=>client; =>NC; =>PC; thumbnail (picture) aprókép, bélyegkép (szó szerint: 'köröm') adatfeldolgozó, tároló és távközlő berende- zések korlátozott kapacitása miatt szokás terjedelmes képeket, első kiértékelésre, a képernyő méreteinél sokkal kisebb méretben megjeleníteni;

külön parancsra azután legtöbbször beszerezhető vagy megjeleníthető a kép teljes felbontásban is;

példa: sokszor nem tudjuk milyen képeket tároltunk egy floppyn; a Paint Shop Pro 3.0...5.0 grafikus program pl. pillanatok alatt végigpásztázza azt, és bélyegnagyságban, áttekinthetően megjeleníti az összes képet; TIFF (Tagged Image File Format) 'TIFF' képformátum (címkézett képállomány formátum) az Aldus cég bittérképszerű (képpontgrafikus), tömörítés nélküli képformátuma;

t.k. lapolvasók által digitalizált, megmunkálásra váró képek tárolására használják;

TIFF-állományok általában nagyok, ismertető jelük a ".tiff" vagy ".tif" kiegészítés;

elsősorban az elektronikus kiadványszerkesztésben használatos formátum [máshol a megmunkált képeket általában tömörítve,pl. GIF, JPEG, stb. formátumban szokás tárolni];

=>GIF; =>PNG; =>JPEG tool szerszám, eszköz, segédprogram pl. Internet-tools = az Internettel kapcsola- tos programok;

további példa egy böngésző fejlécében pl.: navigation toolbar = böngésző eszköztár; touch screen (touch panel) érintőképernyő számítógépek egyik grafikus bemenete (a billentyűzet és az egér mellett), mely a kijelzőt és az érintésérzékeny felhasználói felületet ötvözi;

rendkívül felhasználóbarát, de alkalmazásának gyakorlati határai vannak;

főleg hordozható gépeknél alkalmazzák;

=>user interface; =>PDA; tracker ball görgetőgomb, 'hanyattegér' feladata azonos az egér adatbeviteli eszköz feladatával, de alátét/asztal nélkül használ- ható;

kezdetben kézigépeknél használták, de mára átvették helyét az x-y koordinátás érintőfelületek, a touchpad-ek;

=>mouse; tutor (gépi) tanító, oktatóprogram új szoftver vagy hardver mellé a szerkesztők gyakran kézikönyvek helyett, egy kis vizuális tanfolyamot, oktatót mellékelnek; twisted pair csavart érpár (telefonvezeték) hagyományos telefonvezetékek kivitelezési formája, zavaró kölcsönhatás elkerülése céljából;

minden áramvizető más közeli vezetőre induktív és kapacitív módon (zavarólag) hathat; ez a hatás egymásba csavart vezetékek esetében semlegesíti egymást ('csavart érpár');

...; U . . UDF Universal Disk Format 'UDF' (univerzális lemezformátum) optikai rögzítésnél használt szabványos állo- mányrendszer (ISO-13346, ISO 9660); nem egy állománytípus, hanem egy keretnek a formátuma;

használatos a CD-R, CD-RW, DVD-video, DVD-R, DVD-ROM, DVD-RAM, valamint magneto-optikus lemezeken történő rögzítésnél;

=>DVD; UIN (Universal Internet Number) 'UIN' (egyetemes azonosító szám) amikor az ICQ csevegőszolgáltatás felhaszná- lói beiratkoznak egy ICQ szerverre, kapnak egy 'UIN' azonosító kószámot;

=>chat; =>ICQ; UMTS (Universal Mobile Telephone Service) 'UMTS' vezetéknélküli adatátviteli rendszer (egyetemes vezetéknélküli telefon szolgáltatás) nagysebességű (max. 2 Mbps), nagykiterjedésű, kétirányú vezetéknélküli adatátvitelt szolgáló eljárás (WAN);

helyenkint már bevezetett, többnyire még fejlesztésben lévő, 3G (3. generációs) hálózati technológia, mely hivatott hordozható készülékeket mozgókép-kommunikációra is alkalmassá tenni;

az erre kijelőlt (és egyes országokban rendkívül magas áron eladott) frekvenciák 1,92 és a 2,2 GHz közé esnek;

cél t.k. élő, kétirányú TV-közvetítés lehetősége (tehát nem csak a hagyományos egyirányú adatszórás), egyénileg lehívható, élő vagy rögzített mozgókép- állományok (video on demand) beszerzése, valamint kölcsönös, élő mozgókép-kapcsolat lehetősége;

2002-ben helyezték üzembe Európában az első kommerciális UMTS szolgáltatást (Angliában), azóta több országban kisérleti adás folyik; a gyakorlatban ez ma többnyire csak 384 Kbps letöltési sebességet jelent;

bevezetés alatt van egy gyorsabb változata, az u.n. (3,5G) HSDPA technológia is, mely egy szotvermegoldással gyorsítja az UMTS-t és elméletileg 14 Mbps maximális sebességet igér; a gyakorlatban 3-5 x a mai UMTS sebessége várható; főleg video-átvitelnél van ennek jelentősége;

a WLAN rendszerű UMTS vetélytársat kapott a kis -kiterjedésű (pl. WiFi rendszerű) LAN hálózatok alakjában, melyek szabaddá tett frekvencia-tartományokban és kisköltségű elektronikával működnek;

=>3G; =>GSM; =>GPRS; =>MMS; =>VOD; =>WiFi; =>HSDPA; UNICODE 'UNIKOD' kódolás 16 bites, új nemzetközi szabvány, mely a 7 (8)-bites ASCII karakterkódolást hivatott leváltani;

a 16-bites unikód a világ összes írásjelkészletét képes számítógép-használatra kódolni;

használatával természetesen megoldódik az ékezetes magyar betűkészlet használata is;

ha levelező programunk a 'magyar' ISO 8859-2-re van beállítva, akkor az UNICODE kódolással érkező levelek olvashatatlanok; UNICODE beállításnál az ISO 8859-2-es kódolású levelek olvashatók;

=>e-mail; =>ASCII; =>ISO 8859-2; UNIX (operating system) 'UNIX' operációs rendszer 1970-ben a Bell laboratóriumokban (a DEC PGP-11 miniszámítógépre kidolgozott) több- felhaszálós (multi-user) és többfeladatos (multi-tasking) operációs rendszer;

Internet-szolgáltatók kiszolgálógépeinél leggyak- rabban használt operációs rendszer;

legfőbb jellemzői egyszerűen kezelhetősége és megbízhatósága;

nem-kommerciális (pl. iskolai) felhasználásra a Webről ingyen letölthető;

több változata van használatban, pl. a SUN-OS Solaris;

szakkörökben kedvelt továbbá a még fejlesztésben lévő, ingyenesen beszerezhető LINUX; Microsoft eredetű vetélytársa szerveralkalmazások- nál a Windows NT és a Windows 2000;

=>operating system; =>LINUX; =>Windows update időszerűsített változat, pontosított program, frissített híradás, számítógép programok javított, pontosított, bővített, korszerűsített, magasabb szintű változata;

összetett számítógép-programok kibocsátásuk időpontjában ritkán hibátlanok, napjainkban ezek a konkurencia üteme miatt, sokszor kiforratlanul kerülnek forgalomba;

egy ismert "X" program új változatait "X.Y" jelölés- sel terjesztik;

az időszerűsített programok gyakran az Internetről letölthetők;

(mindig tanácsos a jól működő régieket egy ideig megőrizni!);

=>software; =>bug; upgrade bővített, javított változat [készülék vagy program] a műszaki fejlődés és az árak változása a számítógépiparban olyan ütemű, hogy érdemes egy adott gép némely elemét (készülék vagy program) egy idő után lecserélni vagy feljavítani;

ez ugyanúgy érvényes egyes fontos programokra, pl. az operációs rendszerre, enkóder-dekóderekre, stb. mint pl. a gép tárolóira;

új programváltozatok pl. gyakran csak memória- bővítés esetén használhatók; uploading betáplálás, feltöltés, 'felmásolás' adatok, pl. Weboldalak tartalmának betáp- lálása a szolgáltató szerverének tárolójába;

a 'lehívás' (downloading), ennek a műveletnek az ellenkezője);

=>downloading upstream/ downstream küldésirányba/vétel- irányba (visszirányba) interaktív rendszereknél az adatátvitel sebes- sége (sőt maga az átviteli technológia is) a küldés és a vétel irányába eltérő lehet;

adatsebességek megadásánál lényeges az irányt is megadni;

példák: ADSL-telefonhálózat (= aszimmetrikus digitális előfizetői vonal), vagy pl. adatküldés telefonhálózaton, vétel TV-kábel-hálózaton, esetleg műholdcsatornán keresztül;

=>bitrate; =>ADSL URL (Uniform Resource Locator) 'URL'-cím (egységes erőforráshely meghatározó) nemzetközi szabvány szerint felépített hálózati cím az Interneten, amelyen egy erőforrás (adatállomány) elérhető;

kezdőbetűi az illető hipermédium protokollját jelölik meg (http://..., gopher://..., ftp://..., news://..., stb.); azután a gazdagép vagy szerver részterületének (domain) nevét, annak tartalomjegyzékét, majd az állomány nevét (röviden tehát: hol található egy bizonyos állomány);

az URL-cím összetételén néha felismerhető a forrás természetete, néha nem - ez napjainkig sok vita tárgya;

üzleti érdekeltségű cégek legszívesebben reklámértékű (domain) nevet választanának, azok viszont nem illenek a szabványba;

=>hypermedium; =>domain;

példa: a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapjá- nak URL-címe a Világhálón: =>www.mek.iif.hu/ URL-spoofing URL félrevezetés jelenség, amikor a Web-en nem a lehívott oldalt látjuk, hanem tudtunk nélkül egy kalóz félrevezetett egy másik (olykor hasonlóan kinéző) oldalra;

sebezhető böngészők problémája;

2002-től megfigyelhetők a betörések: kezdetben az Internet Explorer böngészőbe, később a Mozilla majd az Opera, stb. böngészőkbe is;

a szoftvercégek a réseket gyorsan kijavították ugyan, de az ördög nem alszik...

=>phishing; =>hacker; USB (Universal Serial Bus) 'USB' csatoló (egyetemes soros 'busz') új, soros csatoló (vezetékrendszer), amelyen keresztül akár 127 tartozék (egér, nyomtató, lapolvasó, stb.) személyi számítógépekhez csatlakoztatható;

a hagyományos csatolókkal szemben az USB-nél kevesebb vezetékre van szükség, a nehézkes beállítások és a készülékek közti konfliktusok megszűnnek, plug and play (= 'csatlakoztasd és játssz') tartozék-illesztés lehetséges;

az USB-1csatoló maximális adatátviteli sebessége 12 Mbps (kb. 10-szerese a hagyományos párhuzamos csatolóénak), így már MPEG kódolású videó átvitelére és Ethernet kapcsolatra is alkalmas;

az USB-2 változat (Intel) 360-480 Mbps-re lesz képes, és így felveszi a versenyt a FireWire tulajdonságaival (bevezetése 2000-től várható);

az USB ipari szabvány adaptálása a különböző operációs rendszerekbe (iMac, Windows 98), valamint a tartozékokba folyamatban van;

2005-ben szabványosították a világcégek a vezetékmentes USB-t (Wireless USB), mely 3 méter távolságban 480 Mbps-t tesz lehetővé (távolabb alacsonyabb sebességet);

költségek szempontjából megtakarítást jelent, hogy ahol a központi processzor sebessége az állományok (pl. hang) szoftver-dekódolását lehetővé teszi, nem kell külön dekóderegység (pl. hangkártya) a számítógépbe, a gyors USB busz digitális hangátvitelt tesz lehetővé, a D/A konverzió a külső hangszóróegységben történhet;

az USB-2 pl. a DVD-k vagy a digitális kamerák csatolásánál tölthet be fontos szerepet;

=>bus; =>FireWire; USB flash drive (pen-drive) (USB flash 'meghajtó') 'USB flash memória', ("memória dugó", "szivarvég" memória) rendkívül sikeres "szivarvég" nagyságú félvezető, külső táregység

2008-ban 0,5...32 GB nagyaságrendben volt kapható

tetszőleges USB sínrendszeres géphez csatlakoztatható;

működése lassabb mint más típusú félvezető memóriáké, de már az USB 2.0 változatban gyorsabb mint a floppy vagy az optikai lemezek, az új USB 3.0 változat pedig még gyorasbbá teszi;

a 'drive' elnevezés megtévesztő, mert semmi köze mechanikus meghajtókhoz,

=>bus; =>memory stick; =>flash memory; UseNet (User's Network News Service) 'UseNet' információs fórum a UseNet az Internet hálózatnak egyik legré- gebbi alkalmazása; alapját képezik témakörök szerint felosztott hírcsoportok (newsgroups), melyeknek tagjai hirdető- táblákon (news-server) keresztül értekeznek egymással; a rendszer nem kommerciális, minden hír ingyenes, a reklám tilos!

a legtöbb hírcsoport nem küld körlevelet postalá- dánkba, a hirdetőáblákra érkező hozzászólásokat egy hírolvasó (news-reader) programmal hívhatjuk le;

a rendszert eredetileg a Duke és a North Caroline (USA) egyetemek két diákja hozta létre: a vitaanya- got témakörök szerint, szakmailag moderált hír- csoportokra osztották;

ma a világon több mint 10000 ilyen hírcsoport működik;

a 'moderált' hírcsoportokban a gyakori kérdéseket és válaszokat (FAQ) karbantartják, így nagy szakmai tudás halmozódik fel azokban;

ritkábban az öszesítéseket körlevél formájában is postázzák;

egyes keresőprogramok, mint pl. a DejaNews kimondottan a UseNet tartalmában való keresést szolgálják: =>www.deja.com;

a kommunikáció a kulturált hírcsoportokban 'neti- kettek' figyelembe vételével történik, bejelentkezés előtt érdemes ezekre odafigyelni;

sajnos napjainkra ebbe a nagyon hasznos hálózatba is befurakodta magát a reklám, a 'spam' (ma már 40 %); ettől a rendszer megfulladni látszik;

alakulóban van ezért az Usenet2, melynél a szolgáltatók a reklám 100%-os kiszűrését vállalják:

=>www.usenet2.org/; =>newsgroup; =>news-server; =>news-reader; =>DejaNews; =>netiquette; =>FAQ; user friendly felhasználóbarát könnyen használható (hardver vagy szoftver);

számítógépek felhasználói körének bővülése mesz- szemenően függ a rendszerek könnyű kezelhető- ségétől, felhasználóbarát kivitelezésétől;

=>user interface user interface felhasználói közeg, határfelület (interfész) míg a hagyományos írógépnél a billentyűzet az egyetlen bemenet és a papír az egyetlen kimenet, korszerű multimédiás számítógé- peknél a bemenet lehet a billentyűzet, egér, mikrofon, digitalizáló rajztábla, lapolvasó, elektronikus kamera, stb., kimenet pedig a monitor, vetítő, nyomtató, hangszóró, stb.

a közeljövő nagy kihívása az összes bemenet és kimenet felhasználóbarát kivitelezése, így a sikeres grafikus bemenet mellett, megoldandó a megbízható beszédfelismerő ('vokális') bemenet is;

várható, hogy szóbeli parancsok felismerése a számítógépek használatára alapozott Internet- kommunikáció további, ugrásszerű népszerűsödését is jelenti majd;

=>GUI =>keyboard; =>mouse; =>voice input; =>sensor; =>scanner; =>display; =>printout user name felhasználói név felhasználót azonosító név: a postafiók címének a @ jelzés előtti része;

=>e-mail address utility (szoftver) (szoftver) alkalmatosság segédprogram kisterjedelmű, de fontos programok, amelyek pl. egy operációs rendszert egészítenek ki, de ugyanakkor több rendszerben is használhatók;

ilyenek lehetnek pl. formátumfordító, adattömörítő, vírusszűrő, stb. programok;

a fő program (pl. az operációs rendszer) későbbi változataiba ezeket esetenként szervesen integrál- ják;

=>software UUCP (Unix to Unix Communication Protocol) 'UUCP'-protokoll UNIX számítógéppel összeköttetésben álló gépek kommunikációs protokollja;

eredetileg a UseNet levelek és üzenetek küldését szolgálta;

kevesebb erőforrást igényel, mint a TCP/IP, de annál lényegesen lassabb;

IP alatt is működik, de a szolgáltatások korlátozottsága miatt mára elavult;

=>UNIX; =>TCP/IP; =>FTP; =>Telnet; UUENCODE/ UUDECODE 'UUENCODE/ UUDECODE' fordítóprogramok az UUENCODE egy Unix-segédprogram, mely nem-MIMErendszerű lelelezőprogra- moknál 8-bites adatokat (pl. a bináris kód- készletet, amely az ékezetes magyar betűk kódjait is tartalmazza, képeket, stb.) 7-bites ASCII ábécére fordít, hogy azok az SMTP protokoll segítségével az Interneten biztonsággal átvihetők legyenek;

a címzettnek a UUDECODE programmal kell az üzenetet olvasható nyelvre visszafejteni;

a kódolás következtében az állomány mérete 36%-kal megnő;

az UUENCODE-nak több, nem teljesen szabványos változata ismert;

jelentőségük a gyakorlatban elmarad a MIME jelentősége mögött;

=>e-mail; =>ASII; =>MIME; =>base64; =>SMTP; UWB (Ultra Wide Band) 'UWB' ultra-széles sáv ultra-szélessávú technológia

IEEE 802.15 szabvány szerint működő, közvetlen közeli (10 méteres) körzetben adatátvitelre használt eljárás, 100 Mbps nél nagyobb adatsebességgel;

Bevezetése 2004 után várható;

V . . VDSL (Very high-speed Digital Subscriber Line) 'VDSL' technológia egyesíti a mai "Discrete MultiTone" (DMT) valamint a "Quadrature Amplitude Modulation" (QAM) technológiákat;

célja egyetlen telefonhálózaton több modulációs tehnológia párhuzamos használata, nagyobb átviteli sebesség érdekében;

52/13 Mbps adatátviteli sebessége meghaladja az ADSL (8/1 Mbps) és ADSL2 (25/3,5 Mbps, 6km) sebességeit;

A legújabb VDSL2 szabvány szimmetrikus adatátvitelt határoz meg 100 Mbs sebességgel 3,5 km távolságig;

Utóbbi átviteli sebesség eléri a jelenelegi üvegszálas (lakossági) kapcsolódások sebességét (nem az elméleti 1 Gbps-t)

=>ADSL; vector graphics vektorgrafika, vektorgrafikus kép egyszerű grafikus ábrák hatékony kódolási eljárása;

a "vektorgrafika" olyan digitális kép, mely soroza- tos parancsok és számtani műveletek alapján készül (pl. 'kösd össze A és B pontokat', stb.);

kisebb állományokat eredményez, mint egy raszteres kép és veszteségmentesen alakítható;

ezeket a ".cdr" kiterjesztéssel jelölt rajzokat pl. a CorelDraw vagy az Adobe Illustrator grafikus programokkal lehet előállítani;

vektorgrafikák átkódolása rasztergrafikákra lehetséges;

=>raster graphics; =>SVG; VGA (Video Graphics Array) 'VGA'-szabvány grafikus video-kártya szabvány számítógép-monitorok, kivetítők képminőségét meghatározó szabvány;

egyrészt a kijelzőt (pl. LCD-t) másrészt az azt vezérlő elektronikát ('video kártyát') jellemzi;

utóbbinak legfontosabb eleme egy gyorsan (pl. 75x/mp) kiolvasható video-táregység;

a ma legegyszerűbbnek számító VGA-képminőség jellemzői: 320x200 vagy 640x480 képpont, illetve 16 vagy 256 szín a video-RAM méretétől függően

SVGA (Super Video Graphics Array) monitorok vagy kivetítők 640x480-tól 1024x768-ig terjedő felbontású képeket jelenítenek meg 16 vagy 256 színmélységben;

XGA (Extended Graphics Array) monitorok vagy kivetítők 640x480-tól 1280x1024-ig terjedő felbontású képeket jelenítenek meg 256...16,8 M színmélységben;

noteszgépeknél t.k. SXGA (1400x1050) nagyfelbon- tású és WXGA (1280x800) szélesképű kijelzők is használatosak;

fenti jellemzés a számítógépek világából származik; a PAL szabványú TV-kép felbontása ugyanakkor 720x525 képpontnak felel meg;

=>monitor; =>beamer; Video CD (VCD) Videó CD (videó kompakt lemez) az eredeti CD-formátum lehetőségeihez alkalnazkodó digitális videót tároló kompakt lemez;

650 MB tárolókapacitásával az egyszerű MPEG-1 kódolással (PAL szabvány esetében) 362 x 240 képpontos felbontást kódolva kb. 70 perc ("VHS"-minőségű) videó tárolására képes; [90-110 perces játékfilm esetében tehát két lemez szükséges;]

jelentősége a nagykapacitású DVD lemezek (4,7 GB) megjelenése óta csökken, mert utóbbiak 720 x 576 képpontos MPEG-2 kódolású teljes játékfilmek tárolását teszik lehetővé;

=>CD; =>MPEG video-card videókártya (számítógéptartozék) a számítógép kijelzőjén megjelenő álló- vagy mozgóképeket tápláló elektronika;

legfontosabb alkatrésze a képmemória (pl. 2-4-8-16 MB videó-RAM), a kép nyugodt megjelenése céljából ez másodpercenként pl. 50-100-szor lesz kiolvasva;

nagyfelbontású képernyőknél ez komoly műszaki kihívást, értsd költséges, gyors, ún. 'videó-RAM' memóriákat jelent;

számítógépek fontosabb jellemzői között szokás a videókártya adatait feltüntetni;

a videókártyával ellentétben a hangkártya nem minden számítógép tartozéka;

irodai szövegszerkesztésnél pl. szükségtelen;

=>display; =>sound-card; video communication video-kommunikáció mozgókép-kommunikáció megfelelő eszközök és csatornák esetén az Internet két végpontja közöt ma élő audió/ videókapcsolat lehetséges: a telefonálók tehát élőben láthatják egymást;

a gyakorlati a videókommunikációt ma azonban még a távközlési kapacitás, nemzetközi szabványok hiánya és a költségek hátráltatják;

műszakilag a digitalizált adatkezelés fenti feladatot elvben már megoldotta;

egy japán cég már 1997-ben bemutatta első, mobil, videó-telefonját, egyelőre egy saját szabványjavas- lat szerint;

=>video conference; =>video on demand video conference videókonferencia többrésztvevős kapcsolat az Interneten, melynél a hangkapcsolaton kívül a résztvevők egymást (többnyire kisméretű) képeken élőben is láthatják;

ez az internetalkalmazás ma még a nagy sávszéles- ségű hálózatokra vár, mint pl. a DSL-Lite, ADSL, TV-kábel, stb.;

=>bandwith; =>DSL-Lite; =>Internet2; VOD (Video On Demand) video (le-) hívásra interneten vagy helyi (pl. hotel-) hálózaton keresztül, egy videoszerverről tetszőleges időpontban lehívható, digitális kódolású video;

példa: a Duna-TV és más magyar adók (hír-) műsorai a weben egyrészt élőben nézhetők, másrészt honlapjukról mint 'video hívásra' később bármely időpontban lehívhatók;

a hívásra érkező videonak két fajtáját ismerjük: - egyik, amelynél a teljes videot (pl. egy játékfilmet) először tárolónkba töltjük: ami egy ideig eltart és nagy tárhelyet igényel, de jóminőségű, pl. MPEG-2 kódolású lehet; - másik, melynél a video folyam (stream) vetítrése rövid 'pufferolás' után indul, tárhelyet szinte nem igényel, de a képminőség a hálózat sávszélessé- gétől függ; a kódolás ez esetben pl. a RealVideo vagy más folyamatosíró eljárással történik;

teljes értékű (pl. MPEG-2) képminőségű video-folyam csak a hálózatok ill. a webkapcsolatok sávszélességének lényeges növekedésével várható (4-8 Mbps);]

a "video hívásra" kifejezést az IPTV szolgáltatásnál is használják, de az nem a weben, hanem egy zártkörű, szélessávú számítógéphálózaton keresztül történik;

=>video-server; =>IPTV; =>www.dunatv.hu/video; =>www.CNN.com video-server 'video-szerver', video-kiszolgálógép kisebb vagy nagyobb hálózatokon keresztül digitális video szolgáltatást nyujtó kiszolgáló- gép;

a gyakorlatban ez egy egy vagy több processzorral és egy vagy több merevlemez tárolóval ellátott (többnyire UNIX) gép, melynek processzorjai egyenként akár 100 'video kérésre' rendszerű szolgáltatást képesek párhuzamosan ellátni ('time multiplex');

a kliens oldalon illesztődobozok (set-top box) végzik a jel átfejtését;

[kommerciális alkalmazása az USA-ban eddig nem vált be, mert kiderült, hogy az átlag TV-néző inkább nézi az ingyenes kommerciális TV-adásokat reklám- jaikkal együtt, mint a reklámmentes, de fizetős 'video kérésre' programokat; az eredeti reklámbetétek ugyanis az adások rögzítése során, alábbi készülékekkel kiiktathatók;

új alkalmazás a programozható, otthoni video- szerver ("ReplayTV", "TiVo", stb.), mely miután több hagyományos TV-csatorna napi műsor- anyagát (digitális formában) merevlemezre tárolta, azokat tetszőleges későbbi időpontban megtekint- hetővé teszi;

újabb változatban ezeket a merevlemz-rögzítős dekódereket DVD-rögzítőkkel is ellátják, egyes programok későbbi DVD-lemezre menthetőségének céljából;

=>server; =>video on demand; videotex videotex telefonhálózatokra alapozott, a TV-adók Teletext szolgáltatásához hasonló, információs szolgáltatás;

szabványa színes szövegek mellett, csak durva grafika ábrázolását teszi lehetővé (Viewdata, Bildschrimtext, stb.);

Nyugat-Európában mindenütt megbukott, mert a szolgáltatók (PTT-k) nem tudtak fizetésre érdemes tartalmat szolgáltatni;

kivétel maradt a különleges módon finanszírozott francia "MINITEL";

=>MINITEL; viewer megtekintő, néző program szöveg vagy képnéző, megtekintő program

ellentétben az olyan programokkal, melyekkel a látott anyagot szerkeszteni is lehet a néző-programok csak olvasásra, megtekintésre valók;

ilyenek pl a dokumentnéző, kottanéző vagy honlapnéző programok;

=>...; virtual memory látszólagos, leképzett, 'virtuális' memória tárkezelési eljárás, melynél a számítógép költséges és szűkös központi memóriáját kiterjesztik a lassabb, de olcsóbb háttér- tárolóra;

=>memory; =>hard disk; Virtual Reality (VR) álvalóság, látszólagos, képzelt valóság, (a Weben) térhatású grafikai ábrázolás és párbeszédes (interaktív) barangolás a Világhálón;

a kifejezés két értelemben használatos: van, amikor igazi háromdimenziós ábrázolást értenek alatta, (pl. szimulátoroknál), ezek követése csak speciális szemüveg-rendszerrel lehetséges, a szemüveg két kijelzőjét két eltérő szögben felállított kamera információja táplálja;

nem igazi 3-D, de térhatást keltenek ugyanazon tárgy többfelvételes képsorai, amikor is a térben barangolhatunk, és több szemszögből készített grafikák megjelenítését élvezhetjük egymás után, de nem egyszerre (pl. egy molekula ábrájának forgatása, vagy 'körülnézni' egy bizonyos helyzetből stb.);

utóbbi természetesen nem igazi 3-D ábrázolás, mégis egy új lehetőséggel gazdagíthat egy Weboldalt;

a VR a Weben csak lassan terjed: egyrészt, mert az ilyen állományok elkészítése szakember munkáját igényli, másrészt, mert a terjedelmes képsorok miatt az állományok nagyok;

VR megjelenítéséhez VRML-viewer dekóder-prog- ram szükséges; ez újabb böngészőknek néha már szerves része;

példák: a MEK könyvtárban: =>www.mek.iif.hu/vrml/; vagy Apple QuickTime VR-képsorai (QTVR): =>www.apple.com/quicktime/; =>VRML; virus (computer-) számítógép vírus adatok, programok tönkretételére vagy a kommunikáció zavarására szerkesztett program;

számítógépünket 'vírusok' több módon fertőzhetik, leggyakrabban megbízhatatlan helyről származó szoftveren keresztül, de sokszor levél-mellékletek- ben, sőt olykor Weboldal letöltésekor is bejuthatnak gépünkbe;

a probléma strukturális, mert hálózatok használata közvetett vagy közvetlen gépkapcsolatot jelent, és a hasznos adatokkal együtt érkeznek a haszontalanok;

kivédésükre vírusszűrő, víruspajzs programok használhatók, de ezek időszerűségben elmaradnak új vírusok megjelenéséhez viszonyítva;

egyik nagyon nagy károkat okozó vírustípus az ún. "féregvírus" (worm);

az IBM és Symantec "Secure Immunity System"név alatt olyan önműködő rendszeren dolgoznak, melyek amint új vírust észlelnek, azt azonnal egy "szűrőgyártó" gépnek továbbítják, ami önmaga védőprogramot szerkeszt, és azt nyomban továbbítja a megvédendő gépeknek;

az egyszerű 'népi bölcsesség' azt mondja, hogy minden fontos adatot, címet, programot, stb. egy gépünktől független másolatban is tárolnunk kell;

=>worm; =>virus-scanner; =>attachment; virus-scanner vírusszűrő, vírusgát, víruspajzs számítógép-vírusok terjedése (pl. levél- mellékletként) javarészt (de nem minden esetben) kivédhető ú.n. vírusszűrő, vagy vírusgát programok telepítésével;

az ilyen programokat rendszeresen frissíteni kell; egy közismert vírusszűrő pl. innen szerezhető be: =>www.McAfee.com/ v-mail (video e-mail) video-posta (video elektronikus posta) elektronikus levélhez csatolt videó-melléklet a Philips cég ipari szabványjavaslata szerint;

a személyi számítógépekhez árult tartozék egy kisméretű kamera-mikrofonegységből, tömörítő- és kibontószoftverből áll;

a kamerakombináció egyik kivitelben USB, egy másikban a hagyományos párhuzamos csatolón keresztül illeszthető a PC-re;

a speciális együttes audió-videó kódolás a felvételt percenként 1 MB-re tömöríti (v.ö. MPEG-1: 1,5 Mbps);

a kibontóprogramot a címzett ugyanabban a levélben minden esetben megkapja, tehát nem kell azt külön beszerezni;

ugyanakkor mindkét levelező program MIME-kompatibilitását feltételezik;

az ezredfordulón féltucat audió-videó-kódolás vetélkedett egymással; ezek sorába illik fenti javaslat is;

a csata kimenetelét befolyásolja majd az internethálózatok gyorsulásának (bps) üteme is;

=>e-mail; =>MPEG; =>USB; voice-mail hangposta (üzenetrögzítő) népszerű, a telefonon hívó és a hívott hangját a telefonközpontban rögzítő rendszer;

ellentétben a helyi telefonkészülékekbe építhető (mechanikus) beszédrögzítőkkel, melyek tetszés szerint, külön költségek nélkül többször is lehallgathatók, a mai hangposta lehallgatásakor telefonköltségek keletkeznek;

előnye, hogy az üzenetek bármely telefonbekötésről lehallgathatók; VNC (Virtual Network Computing) 'VNC' (virtuális hálózati számítás) az AT&T javaslata, mely lehetővé teszi egy böngészőablakban egy másik számítógép munkafelületének (desktop) bevetítését;

=>browser; =>desktop; voice input hang/beszédfelismerő számítógép-bemenet szóbeli parancsokat felismerő, mikrofonnal rendelkező számítógép-bemenet;

a beszédfelismerés évtizedek óta kutatás tárgya, de a feladat öszetettsége miatt jelentősebb elterjedése csak az ezredforduló után várható;

a technológia azért is fontos, mert a mai felnőtt társadalom nem hajlandó megtanulni a számítógép kezelését, vagy nincs türelme hozzá: a felhasználói 'interfészt'-t tehát egyszerűsíteni kell;

a beszédfelismerés ('vokális bemenet') azon alapszik, hogy az analóg emberi hangot digitalizálás után a gép összehasonítja az abban tárolt szó- illetve parancskészlettel; egy szó felismerése esetén kezdeményezi a parancs végrehajtását;

műszakilag nagy szerepet játszik ebben a tárolt szókészlet nagysága és az elérhetőség sebessége;

az eddigi alkalmazások (TV-vezérlés, stb.) még körülményesnek és megbízhatatlannak bizonyultak (mikrofon-használat, háttérzörej, hasonló csengésű szavak, stb.);

a beszédfelismerés fejlesztésében élen jár az IBM (erre alkalmas OS/2 operációs rendszerével), valamint a Philips (Automated Speech Recognizer (ASR)) javaslatával) utóbbi cég egy folyamatos beszédet felismerő programot is bemutatott már;

a W3C konzorcium előtt fekszik már a VoxML(Vox Markup Language = hang jelölő nyelv) szabványjavaslat, mely szóbeli parancsokkal történő navigálást a Weben hivatott elősegíteni;

mivel azonban szaporodnak a javaslatok, megalakult a VXML fórum a szabványjavaslatok harmonizálására;

=>user interface; =>speech recognition; =>VoxML; =>ASR; VoIP (Voice over Internet Protocol) 'VoIP' hangátviteli protokoll, ('Hangátvitel az Interneten' protokoll), internet-telefon Internet protokollok segítségével csomag- kapcsolt vonalakon továbbított hangátvitel, párbeszéd;

míg a hagyományos, kapcsolt vonalas (SMTP) telefonösszekötetésnél a vonal a kapcsolat teljes ideje alatt "foglalt", internet-telefon esetében a digitalizált hang diszkrét csomagokban, gyorsan, de különböző utakon jut el egyik pontból a másikba;

a megérkező hang rekonstruálást, folyamatosra alakítást igényel, amire már több megoldás van forgalomban, ezek gyorsan tökéletesednek de hiányoznak még a nemzetközi szabványok;

az "internet-telefon" a hálózat rövidebb és hatékonyabb igénybevétele miatt olcsóbb mint a hagyományos telefon, de eddig csak szélessávú változatai (ADSL, TV-kábel) adnak megbízható minőséget (QoS = Quality of Service);

2004-bem a szakértők csak lassú terjedésére számítottak, mert a meglévő ipari hálózatokban óriási befektetések vannak lekötve, 2005-től azonban úgy a telefontársaságok mint a kábeltulajdonosok VoIP ajánlatokkal jöttek elő;

2005 elején a British Telecom, KPMG és IBM is bejelentették átállásukat az új technikára; legtöbb esetben a bérlő észre sem fogja venni, hogy szolgáltatója átállt, legfeljebb a csökkenő telefonszámlából;

2005-ben hozzá jött a SKYPE technika, melynél a felírattkozottaknak egymás közt csak internet hozzáférés szükséges (mint a csevegőprogramoknál), külön telefonvonal nélkül;

ha az átállás sikeres lesz várható, hogy a hangátvitelt nemsokára a videoátvitel, tehát a "Video over IP" is követni fogja akkor is, ha a nemzetközi szabványok erre még messze vannak;

=>protocol; =>packet-switched network; =>IP; =>Skype; =>SMTP; =>Webtalk; VoxML (Voice Markup Language) 'VoxML' beszédértő programnyelv (hang jelölő nyelv) Motorola, SAP és mások közös szabványja- vaslata a HTML-nyelvvel összeférő, beszéd- felismerő Web-alkalmazásokra;

kézenfekvő alkalmazás pl. böngészőknél: szóbeli parancsokkal barangolni a világhálón;

távolabbi cél: elbeszélt levelek lehetősége, mely a gépelt levelek helyére léphet...;

=>voice input; =>speech recognition; =>HTML; VPN (Virtual Private Network) 'VPN' (virtuális privát hálózat) korlátozott hozzáférésű, cégen vagy üzemen belüli adathálózat, mely a nyilvános internetet használja ugyan, de az információ biztonságát speciális titkozítás, kódolás szavatolja;

a használatra jogosultak megfelelő dekóderprog- rammal és kulcsszóval rendelkeznek, illetéktelenek- nek a tartalom hozzáférhetetlen;

egyik gyakorlati alakalmazása, amikor lakásukon dolgozó alkalmazottak az interneten keresztül férnek hozzá munkaadójuk adataihoz;

=>network; =>encryption; VRML (Virtual Reality Modelling Language) 'VRML'-nyelv (látszólagos valóság modelező nyelv) a Világhálón használatos programozó nyelv, mely lehetővé teszi, hogy Weboldalakon álvalóságot jelenítsünk meg és a térben kalandozhassunk;

a nyelv a HTML nyelvhez hasonlóan szabványos címkék (tag-ok) használatán alapszik;

mivel az ábrázolt tárgyakat több szemszögből kell megjeleníteni, az ilyen állományok nagyok;

=>Virtual Reality; =>HTML; =>tag; =>http://www.vrml.org; VT-100 (Video-Terminal-100) 'VT-100' emulációs program szabvány végpont emulációs program;

=>emulation; =>terminal VXtreme 'VXtreme' videó kódolás a folyamatosító (streaming) technológián alapuló videoátviteli eljárás;

hasonlóan a RealVideo eljáráshoz, VXtreme videó megjelenítéséhez megfelelő bedolgozó-program szükséges;

példák t.k. a CNN hírügynökség Weboldalain;

=>streaming media; =>RealVideo; =>www.CNN.com; W . . W3C (WWW-Consortium) W3C szabványosító iroda világiroda a cégérdekektől független Web- szabványok (új protokollok, html-címkék, stb.) létrehozására; tagja az ISOC-nak;

a rohamosan szaporodó, a W3C-honlapon tárgyalt javaslatok előrevetítik fejlődés lehetséges irányait

=>ISOC; =>IETF; =>www.w3.org/ WAIS (Wide Area Information Servers) 'WAIS'-rendszer (széles kiterjedésű információs szerverek) Internet-adatbázisok adatbázisa (több mint 400), amely a Telnet-rendszeren keresztül érhető el;

nagy mennyiségű információ hathatós felkutatására alkalmas;

=>database; =>Telnet; WAN (Wide Area Network) 'WAN' -hálózat (széles kiterjedésű hálózat) széles kiterjedésű kommunikációs hálózat, amely egy épületnél, telephelynél, vagy iskolánál nagyobb területet fed le;

(ellentétben egy helyi jellegű (LAN) hálózattal);

WAN-hálózatok fizikai ismertető jelei települések esetében magas épületekre, azon kívül pedig főleg főutak mentén e célra felállított fémoszlopokra szerelt rövidhullámú adóantennák ;

=>network; =>LAN; =>GSM; =>GPRS; WAP (Wireless Application Protocol) 'WAP' (vezetéknélküli alkalmazás protokollja) a WAP protokoll hordozható kisgépek és a Világháló egyszerűsített kiadványai közötti kommunikációt szabályozza;

a WAP protokoll erdetileg hordozható készülékek (mobilofon, PDA) kis sávszélességű rendszeréből (GSM 9,6 Kbps) és kis felbontású kijelzőiből adódó megkötések adaptálása volt (a sokoldalú HTML kódolással szemben);

korszerűbb lett és jobban alkalmazkodik a hálózatok és alkalmazások követelményeihez, mint az eredeti HTTP protokollok, de a kezdeti mobil hálózatok (GSM) sávszélessége miatt, csak szövegszerű adatok (speciális Web-oldalak és e-posta) kezelésére volt képes;

kilencszer nagyobb szövegállományokat tudott kezelni, mint az SMS, köztük URL címláncokat is, de képeket és más nem-szövegszerű állományokat még nem;

a WAP a "WML" (Wireless Markup Language) jelölőnyelvet használja a "HTML" jelölőnyelv helyett, de az átfejtés könnyen lehetséges;

a WAP szabványt a WAP fórum készítette elő; kezdeményezői a Nokia, az Ericson, a Motorola és az Unwired Planet mobilgyártó cégek voltak;

a Microsoft később csatlakozott, de ugyanakkor az angol STNCcég felvásárlásával annak Hitchhiker programját is biztosította magának, mely ugyanezt a célt szolgálja, kevesebb beavatkozással az Internet szabványokba;

a Wap-szabvány másik vetélytársa a japán NTT DoCoMo által létrehozott i-Mode átviteli szabvány, mely sokoldalúbb mint a WAP; alkalmazása Európában szintén nincs kizárva;

mára a legtöbb európai szolgáltató fenntart a WAP-kompatibilis oldalakat is a Világhálón, de kérdés, hányan fognak hagyományos Web-oldalaikkal párhuzamosan WAP-kompatibilis oldalakat is szerkeszteni és fenntartani;

Opera 2002 őszén bemutatott kisgépekre szerkesztett böngészője különbözö nagyító és zsugorító műveletekkel hagyományos web-oldalak megjelenítésére képes;

a hálózati oldalon a fejlődés a GSM (9,6 Kbps) után a GPRS (9,6 ....115 Kbps) valamint az UMTS (2 Mbps) felé halad;

2006-ban megjelentek az első videoközvetítések Wap-mobiltelefonokat megcélozva, ami természetesen megfelelő mobil-vevők megjenésének is köszönhető (Nokia, Sony-Westinghouse);

=>protocol; =>HTTP; =>WAP; =>WML; =>i-Mode; =>Opera; =>www.wapforum.org; warez (site) 'warez' (Webhely) illegálisan másolt programok lelőhelye a szoftverkalózok világából származó kifejezés, mely alatt szerzői joggal védett, illegálisan feltört, de a Webről letölthető programokat értik;

warez-Webhelyek legtöbbször játékprogramokat tartalmaznak, de néha freeware vagy shareware programokat is közvetítenek;

az illegális warez szoftver annyiban különbözik a szintén illegális 'Napster' (P2P) gyakorlattól, hogy utóbbi nem szervergépekről (Web-helyekről) hanem internetezők privát gépeinek merevlemezéről tölthetők le;

=>cracker; =>freeware; =>shareware; =>Napster; WAV (Waveform Audio) 'WAV' hangformátum közismert Microsoft Windows szabvány hang/zene kódolására (8/16 bit mélységű, 44,1 kHz mintavételű);

tartalmazza a veszteségmentes PCM kódolás adatait (ellentétben a CD lemezeken használt cda kódolással), ezért az állomány terjedelmes;

a formátum ismertető jele a .wav kiterjesztés;

a tömörítetlen, terjedelmes WAV állományokat először teljes egészében tárolni kell, és csak azután lejátszhatók (megfelelő dekóderprogrammal);

=>AU; =>CDA; =>WMA; =>MP3; =>RealAudio; WDM, DWDM ((Dense) Wavelength Division Multiplexing) 'WDM', 'DWDM' (hullámhossz osztásos multiplex) a jövő száloptikai használatának igéretes nagysebességű technológiái a többhullámhosszú fény használata;

kísérleti színten 1 Tbps átviteli sebességet értek el 10000 km-es szakaszon (Fujitsu 1999.);

elemzők 2005 tájára a hálózati korlátozások gyakorlati eltűnését ígérik;

=>fiber optics; Web . lásd: =>World Wide Web Web 2.0 'Web 2.0' 'második világháló', több összefüggésben, de nem utolsó sorban marketing célokra használt kifejezés, pontos értelmezés nélkül;

a kifejezésnek egy konferencián publikált szerzői Dale Dougherty és Craig Cline

egyik esetben azt a fajta világhálót jelenti, amelyik nem html-oldalakra épülő tudás/ismeret céljait, hanem a közösségépítést szolgálja;

hasonlóan 'ködös' az ebben az összefüggésben használt "szociális szoftver" kifejezés is;

=>Web; Web-agent Web-ügynök lásd: =>(intelligent) agent Web-bug Web-kém (szó szerint: Web-poloska) Web-böngészéskor a felhasználó tudta nélkül, a számítógép adattáraiban kémkedő program;

akárcsak a 'cookie', ez is egy Weboldal látogatá- sakor indul el, de míg előbbi bejelentkezik, ezt a Webböngésző nem veszi észre;

a 'lehallgatások' lehetnek politiai vagy üzletpolitikai jellegűek, de várhatóan személyazonosításra is használhatók lesznek;

a begyűjtött adatokat a 'detektívügynökségek' kormányszerveknek, biztonsági szerveknek, reklámirodáknak, stb. adják el;

adatvédelmi intézmények is elkezdtek foglalkozni a Web-kémkedésnek ezzel a formájával;

a Web-bugnak semmi köze a software bug-hoz, azaz a programhibákhoz;

=>cookie; =>bug; WebCam (Webcam) (Live Cam, Cam) Webkamera, élőkép-rögzítő távkamera egy adott földrajzi pontban parancsra vagy öműködően felvett képsorokat továbbító rendszer a Weben;

a képek egy Web-böngészővel az erre kijelölt Weboldalon időnként vagy folyamatosan megtekinthetők; (elsősorban a Netscape 3.0 és utódai támogatják);

a felvevőkamerák bármely jellegzetes megfigyelő- pontban felállíthatók (ahonnan Internet-kapcsolat lehetséges), így pl. a természetben, tornyokban, vagy akár űrszondákban is, ahonnan rendszeresen aktualizált képeiket egy Weboldalra betáplálhatják;

a lehívás lehet a néző parancsára, de lehet önműködő kézbesítés (server push) alapján is;

a Világhálón a képsorok napi 24 órán keresztül megtekinthetők, legyenek azok egy berlini toronyból, egy francia meteo-műholdról, a New York-i 'Central Park'-ból vagy egy chilei csillagvizsgálóból;

némely esetben panoráma képsorokat kérhetünk le általunk távirányított kameráktól;

egy látványos jövőbeli WebCam-alkalmazás várható a NASA egyik távoli űrszondájáról: 2000-ben lövik Nap körüli pályára a TRIANA bolygót, mely a Földtől 1,6 millió km távolságból küldi majd rendszeres időközökben pillanatfelvételeit a földre, iskolai és más természetmegfigyelő célokra;

egy magyar WebCam cím-gyűjtemény taláható az alábbi honlapon:

=>mars.arts.u-szeged.hu/~dotsch/cam3/; Webcasting tartalomkézbesítés a Weben rádió és tv tartalomkézbesítés a Világhálón;

ez a rádió és tv világára (broadcasting) emlékeztető kifejezés megtévesztő, mert Webcasting esetében a tartalom csak egy szűkebb körhöz, a megrendelők- höz jut el (= narrowcasting), nem úgy, mint a "casting" = szórásnál feltételezhető tömegekhez;

a tartalom a megrendelőkhöz valós időben, vagy időben eltolódva, hívásra (on demand) jut el;

technológiailag ez a szolgáltatás az Interneten - főleg videó-tartalom esetében - a mainál jobb hálózati infrastrukturát feltételez, mely alól eddig csak a p2p technológia igér kielégítő megoldást;

a hazai TV-adók internet-adásait a www.magyarportal.hu foglalja össze;

=>push-delivery; =>audio on demand; =>video on demand; =>IPTV; Web-clipping Webnyírás segédprogram, mely egy Weboldalon belül csak a lényeges információt tölti le;

szükségessége abból adódik, hogy sok üzleti érdekeltségű oldalon a tengernyi reklám között elvész az - esetleges - valóban hasznos tartalom;

a 'Webnyírás' legegyszerűbb formája, amikor az oldalakat képek nélkül töltjük le, ennél azonban sokkal elmésebb változatok is lehetségesek; Web-hosting (web-site hosting, webhosting, hosting) webtárhely szolgáltatás szolgáltatás a Világhálón, melynél a gazdagép az ügyfelek webkiadványait (webtartalmat) - napi 24-órás hozzáféréssel - az arra hivatottak számára hozzáférhetővé teszi;

míg hagyományos internet szolgáltatók (IP-k vagy AP-k) esetében az internet hozzáférés és a levelesláda a legfontosabb szolgáltatások és csak másodsorban a 10-50 MB-s web-tárhely klienseik honlapjának, addig a tárhely szolgáltatók utóbbinak a sokszorosát biztosíthatják;

tárhely szolgáltatók többnyire a web részterület (web domain) nevéről is gondoskodnak, sok esetben pedig a webtanya szerkesztését is vállalják;

emelt színtű igények esetén a szolgáltató gazdagépének technikájára is figyelni kell; a gyakori Unix és Linux szerverek lehetőségei nem azonosak a Windows-szerverekével (futtatható csöpp-programok (scriptek));

a bérelhető tárhely a gyakorlatban akár GB nagyságrendű is lehet, pl. havi 20-100 GB megengedett adatforgalom mellett;

a tárolt webtartalom a tanya tulajdonosának mondanivalója mellett, annak zene- vagy videóarchívumát is szolgálhatja; a szükséges webterület - főleg video-archívumok esetén - jelentős, gyakori letöltéseknél pedig az adatforgalom érheti el hamar a kiszabott határt;

ipari alkalmazásoknál a tartalom lehet a cég nemzetközileg elérhető archívuma, mely alkalmazásoknál a bérlők a szolgáltatótól magasszintű adatbiztonságot követelhetnek;

=>host; =>server; Webmail (Web-mail, Web-based e-mail) Web-posta (webalapú e-posta) a Világhálón bárhonnan - ahol web-hozzáférés adott - (pl. internet kávézókból) elérhető személyes postafiók;

lényege, hogy az egész levelezés felkerül a web-re, de ellentétben a nyilvános web-oldalakkal, a levelek csak személyes azonosító kulcsszó megadásával érhetők el;

műszakilag a webmail rendszer a hagyományos (POP3) protokoll helyett a HTTP protokoll szerint működik;

kezdetben a webmail csak az "ingyenes" (értsd a reklámozók által fizetett) cégek szolgáltatása volt, pl. a Hotmail, Freemail, Yahoomail, Gmail, stb.; ezek az 'ingyenesség' fejében hirdetések fogadására kényszerítik a levelezőt;

webalapú levelezőrendszerek lehetőségei korlátozottabbak, mint a hagyományos (POP-3) rendszereké, olykor határokat szabnak a levél méretének (bv. 2 MB), képeknek, stb.;

mára a legtöbb a fizetős internet szolgáltató - reklám nélkül - fenntart biztonságos weblevél lehetőséget előfizetőinek, tehát az egyéni postafiók távoli hozzáférhetőségét név és kulcsszó megadása nyomán;

weblevelek írására, olvasására webszerkesztő és böngészőprogramok tulajdonságait használják és nem szükséges egy hagyományos levelező ügyfélprogram (kliens), így kikerülhető az eltérő levelezési szabványok (7/8 bit) problematikája;

hátrány, hogy az írás és olvasás a többnyire 'webrekapcsolt' állapotban történik - miután az ügyfél egy megadott URL-címre azonosítószámával bejelentkezett;

a webalapú levél nem tévesztendő össze a HTML- levéllel (HTML e-mail);

=>e-mail; =>POP3; =>freemail; =>HTML-mail; =>www.hotmail.com; =>www.yahoo.com; weblog (blog) weblog (blog); web-napló, web-jegyzet a Világhálón közzétett személyes vagy közös élő napló, feljegyzések vagy megjegyzések sorozata;

műszakilag nem más mint egy könnyen folytatható (feltölthető) végnélküli weboldal, olvasásuk hagyományos böngészőkkel történik;

létrehozásukhoz szükséges elegendő ingyenes vagy bérelt webterület egy internet szolgáltatónál (ISP), úgy mint egy honlap fenntartása esetében és egy weblog program (szoftver), mely a képekkel illusztrálható bejegyzések szerkesztését és a feltöltést (elküldést) gombnyomásra elvégzi (pl. az ingyenes "Blogger");

hagyományos weboldalak készítésénél ezt két külön program (egy html-szerkesztő és egy ftp-továbbító) végzi;

tartalmilag - a szerző(k) komolyságától függően - lehet a weblog könnyű tereferétől kezdve tudomá- nyos naplóig minden;

ellentétben a honlapokhoz kapcsolódó fórumokkal, egy weblog kevés időbeli vagy tartalmi megkötést vagy akár 'moderálást' ismer, sokszor egyszerűen valaki napi információit, gondjait vagy érzelmi világát közli;

2005 derekán már 15 millió weblog volt lehívható, számuk szinte exponenciálisan növekszik; kérdés természetesen meddig tartják fent a szerkesztők a rendszeres folytatást...

az egyszerű szöveges web-naplók mellett megjelent a blog-ok több tucat további válfaja, köztük pl. az u.n. RADIO BLOG, stb.;

=>web-site; =>ISP; Webmaster/ Webmistress Web-rendszergazda/ vagy 'gazdasszony' hálózati gazdagépet (szervert) kezelő szakértő WebPad (kézi) böngészőtábla egyik hordozható, LCD-kijelzőre alapozott elektronikus 'palatábla' márkaneve;

egy anyagéppel (személyi számítógéppel) rádió-összeköttetésben működik;

ellentétben a noteszgépek kijelzőivel, a WebPad olyan érintőfelületes LCD-megjelenítést használ, melyet Web-böngészésre optimalizáltak;

Cisco kivitelezésében a készülékre egy USB csatolón keresztül egér és billentyűzet is csatlakoztatható;

=>LCD; =>USB; Web-page Weboldal, honlap lásd: =>homepage Web-ring Webgyűrű, Weblánc azonos témakörű Web-területek láncba fűzött címoldalai;

egy tetszőleges láncba fűzött honlapról, a lánc mentén egyik vagy másik irányba elindulva, kattintgatva, minden befűzött oldalra el lehet jutni, esetleg többet átugorva az eredeti oldalra vissza lehet térni: a gyűrű tehát bizonyos szabályok szerint csoportosított, válogatott könyvjelzők gyűjteménye;

az eredeti elképzelés szerint, felvétel előtt egy moderátor (Webmester) ellenőrizte a bekapcsolandó honlapokat, hogy megfelelnek-e a szabályoknak, és ellenőrizte pl., hogy nem üzleti érdekeltségű-e a honlap;

utóbbi kitétel megszűnni látszik, amióta a Geocities vette meg a rendszert, pontosan reklámterjesztési célokból...

az eredeti "WebRing" gyűrűt egy 19 éves diák gondolta ki 1995-ben, azóta már közel 70 ezer ilyen Webgyűrű létezik, közel egymillió láncba fűzött honlappal pl. zene, természetjárás, sport, stb. területeken;

a Webgyűrűk bizonyos mértékig egy e-könyvtár egyik könyvespolcát mintázzák, melyen egy moderátor által válogatott honlapok sora található;

szigorú moderálás esetén elérhető pl., hogy az olvasó a keresett témakörben ne botoljon reklámokkal terhelt honlapokba!

a "WebRing" rendszer egyik hasonmása a "WebSurf";

=>http://www.webring.org; Web-log (weblog) Webjegyzet, Webjegyző egyetlen témakörbe tartozó, a Világhálóról átvett hírek szünet nélkül frissített jegyzéke;

a beküldött - többnyire rövid - hírek, cikkek, kommentárok azonnal megjelennek a Hálón;

míg levelező listáknál legtöbbször a feliratkozottak maguk az információ szerzői, a Webjegyzetnél a beküldők csak kiemelik a híreket egy-egy számukra rendelkezésre álló forrásból, és továbbítják azt az önműködő 'honlapszerkesztő' gazdagépnek;

fenti alkalmazás nem azonos a "WebLog" név alatt ismert kommerciális honlap-statisztikát szerkesztő programmal;

=>WWW; =>newsgroup; Web-site Web-tanya, Webhely, Webterület, Web-telep, információs lelőhely, tartalomtár a Világhálón önálló URL-címmel rendelkező egy vagy többoldalas kiadvány, információs 'tanya' vagy 'terület' a Világhálón;

míg a honlap kifejezés inkább a címoldalt, a névje- gyet jelenti, addig a Web-site az egész, önálló infor- mációs egységnek tekinthető tartalmat, beleértve az esetleges szolgáltatásokat is;

a Web-tanya teljes tartalma az URL-cím kiterjeszté- sein keresztül érhető el;

a címláncok (hyperlinks) segítségével befűzött tartalom más Web-tanyákon (más URL-címeken) található;

=>Web; =>homepage; =>Web-page; =>site-map; =>weblog; =>portal; =>URL; =>hyperlink; Web-space Web-tárhely Web-tanyák fenntartásához szükséges tárhely a szolgáltató szerverén;

Internet szolgáltatók többnyire 1-25 MB tárhelyet biztosítanak ügyfeleik honlapjának, Weboldalainak a közzétételére;

szövegszerű dokumentumok esetében ez rendkívül sok, képek, zeneszámok de főleg kisfilmek és archívumok hozzáférhetővé tételéhez viszont rendszerint kevés

=>homepage; =>Web-site; =>Internet Service Provider; =>Web-hosting Webtalk Web-párbeszéd, Webtelefon telefonálási lehetőség a Weben keresztül;

előnye: tetszőleges távhívás helyi tarifa mellett;

szükséges segédeszközök: mikrofon, hangkártya, hangszóró, valamint megfelelő párbeszéd-program;

két technológiája használatos: a) hasonló számító- gép-állomások között, b) számítógép és egy hagyo- mányos telefon között;

=>VoIP; WebTV 'WebTV' olcsó 'Internet-vevő', amely egy teljesértékű számítógép helyett, egy kis, zárt, a TV- készülék tetejére helyezhető dobozba foglalja az Internet-kapcsolathoz szükséges elemeket, monitorként pedig a TV-készüléket használja;

az USA-ban a rendszer speciális szolgáltatókon keresztül működik (WebTV Network), Európában egy szolgáltatótól független megoldás is fejlesztés alatt áll;

célja az olcsó, felhasználóbarát Internet-kapcsolat a nem-műszaki átlagember számára;

az első ilyen készülékek USA-kivitelben 100-300$ között kaphatók;

ha a fogyasztó ezt az egyszerű, de a TV-használat- tal ütköző megoldást elfogadja - tehát felváltva működtet passzív és interaktív információs kapcsolatot -, akkor a doboz tartalmát idővel ugyanúgy a TV-készülékbe fogják integrálni, mint annakidején a Teletext-dekódert;

műszaki kompromisszum a rendszernél t.k. az is, hogy a mai TV-készülékek képcsatornájának felbontása elmarad a számítógép-monitorok felbontása mögött, magyarul: egy tetszőleges Web-honlap a TV-n nem olyan éles, mint egy jó minőségű monitoron;

1997 derekán a Microsoft megvásárolta a WebTV hálózatfejlesztő céget szolgáltatásaival együtt, részben, mert a Windows CE operációs rendszernek keresett új alkalmazást; (az átütő siker még több okból várat magára);

a WebTV európai PAL változata már megjelent, több országban folynak ezzel kísérletek;

a PAL változatú készülékeket jelenleg a PACE, a Philips és aGrundig, cégek fejlesztik;

=>set-top box; =>www.webtv.net; Webzine Web-magazin lásd: e-zine; =>e-zine; VideoLan .... 'VideoLan' szoftver tervezet audio-video kezelésére fejlesztett szabad forráskódú média-lejátszó kliensprogram (VLC), valamint médiaszerver (VLS);

a több platformon használható program MPEG-1, MPEG-2, MPEG-4, DivX, stb. kezelésére alkalmas;

egyik vetélytársa ennek a magyar fejlesztésű, még sokoldalúbb "Mplayer" programkészlet;

=>....; WiFi (Wi-Fi) (Wireless Fidelity) 'WiFi' helyi hálózat (vezetéknélküli biztonság) IEEE 802-11b vagy az IEEE 802-11g szabvány szerint működő, vezetékmentes helyi hálózat (WLAN) ipari kivitelezésének a neve;

a 2.4 GHZ-es frekvencia-tartományban Ethernet protokoll szerint működve, 'PSK' modulációt használva, 100-200 méteres körzetben 11 Mbps átvitelére képes (netto 5 Mbps);

IEEE 802-11g-es változatban 54 Mbps átviteli sesbességet ér el, várhatóan leváltja a ma piacon lévő 802-11b szabványt;

hordozható noteszgépekbe gyakran szervesen beépítik, másoknál kívülröl csatlakoztathatö;

az adatokat a résztvevők egy adatszóró "forrópontból", (később esetleg egymástól) kapják;

eredetileg hotelek, irodák, állomások, repülöterek, repülők, vonatok, stb. helyi hálózata volt, mely egyszeri beiratkozás után bármelyik 'forróponton' keresztül használhatóvá vált;

ma gyakran a lakásokon belüli, vezetékmentes jel-elosztást is szolgálja;

helyi hálózatoknak, így a WiFi-nek is hátránya, hogy nyitottak a kéretlen behatolásra és zavarásra , ezért a gyakorlatban csak biztonságosra (fidelity) alakított változatai életképesek;

olcsóbb, de kisebb lefedettséget jelent és kevésbé biztonságos mint a szintén nagysebességű UMTS (WAN); hordozható gépek gyártói gyakran mindkét rendszert beépítik gépeikbe;

az európai nagyvárosok közül Amsterdam kap elsőként teljeskörű WiFi hozzáférést (2004);

Angliában a 5,8 GHz-es frekvencia-tartományt is szabaddá tették szélessávú WiFi alkalmazására olyan vidékeken, ahová más szélessávú technológia nem jut el;

a jövőben, a 60 GHz feletti frekvencia-tartományban széles elterjedésére számítanak (WIMAX);

=>WLAN; =>Bluetooth; =>Ethernet; =>UMTS; =>WLL; =>WIMAX; Wikipedia Wikipédia, Web-enciklopedia többnyelvű, szabadon hozzáférhető, közösség által fejlesztett enciklopédia a Világhálón;

Jimbo Wales kezdeményezte 2001-ben, azóta több világcég és sok egyéni sponzor támogatja;

üzemeltetője a nonprofit Wikimedia Foundation alapítvány, mely 2005 szeptemberében már több mint száz kiszolgálógéppel rendelkezett világszerte;

az enciklopédia célja, hogy a világon ne legyen ember, akihez azért nem jut el a tudás, mert nem tudja azt megfizetni!

összevetendő ez a világhírű Encyclopedia Britannica költségeivel, mely könyvsorozat formájában 1-2000.- dollába kerül, de még CD-ROM formában is többszáz dollárt kérnek érte;

a Wikipedia különlegessége, hogy bárki javasolhat szócikket hozzávaló magyarázattal, és, -ha valaki más, valamit 'jobban tud', kiegészítésével bővítheti a szócikkek magyarázatát;

esetleges viszaélések miatt az eredeti magyarázatot megőrzik;

a tartalom a GNU Free Documentation License feltételei mellett használható

tartalmilag rohamosan bővül, angol/amerikai változata 2005 derekán 350.000 kifejezést tartalmazott: http://en.wikipedia.org/, a német változat 200.000 kifejezést: http://de.wikipedia.org/;

magyar változta több első kisérlet után 2003-ban indúlt véglegesen, önálló új programmal; 2005 derekán 15.000 kifejezés magyarázatát tartalmazta: http://hu.wikipedia.org/;

elkezdődött a szócikkek hangzó anyaggal történő kiegészítése vagy a szócikk magyarázatának hangzó felolvasása is, melyhez a szintén ingyenes Ogg Vorbis kódolást használják;

a Wikipédia nem szótár, de több idegen kifejezés magyarázatát is megadja;

=>Wiktionary; =>GNU; =>Ogg Vorbis; Wiktionary Wikiszótár, Web-szótár a Wikiszótár szabadon hozzáférhető Wikipedia weblexikon tervüggyel rokon kezdeményezés, célja egy többnyelvű, szintén szabadon hozzáférhető webszótár;

a Wikipédiához hasonlóan készül, szerkesztésében bárki részt vehet;

a beküldött szövegek nem tartalmazhatnak szerzői joggal védett anyagot, tehát a szerkesztés nem jelenthet 'átmásolást', kivéve, ha az eredetinek a szerzője ahhoz hozzájárulását adja;

=>Wikipedia; WIMAX WIMAX a 2-66 GHz rádiófrekvencia-spektrum több tartományában működő, 'forrópontokra' alapozott szélessávú, vezetékmentes, adatkommunikációs helyi hálózat (WLAN);

helyhezkötött változata az IEEE 802.16 szabvány szerint működik, mobil változata az IEEE 802.20 szabvány szerint;

műszakilag sokban a WiFi-rendszerhez hasonlít, de nagyobb sebességet ér el (70 Mbps) és nagyobb körzetben használható (45 km-ig);

szélessávú vezetékes hálózatoknál megoldja az 'utolsó méterek' problémáját, azaz a résztvevők fizikai kapcsolatát a hálózattal (pl. lakásbekötéseknél);

mobil kapcsolatot is biztosít akárcsak a 3G, (UMTS/WAN) de csak behatárolt körzetekben;

a British Telecom és a France Telecom periferikus területek kapcsolatára, más társaságok nagyvárosok szélessávú, mobil lefedésére használják;

=>WLAN; =>WiFi; =>UMTS; WinAmp (player) 'WinAmp' lejátszóprogram Nullsoft eredetileg csak digitális zene lejátszására, ma több más feladatra is alkalmas kliensprogramja;

kezelni tudja az AU, CDA, MP3, Liquid Audio, Ogg Vorbis zeneállományokat valamint az MP3 ASF zenefolyamokat;

2005-ben jelent meg a Winamp 5.1 változata, mely egy webböngészőt és egy video lejátszót is tartalmaz; utóbbi AVI állományokat ugyan nem, de WMV állományokat lejátszik;

a Winamp a RealPlayer , valamint a (Windows) MediaPlayer lejátszóprogramok vetélytársa, de képességei eltérnek;

a Winamp program a Hálóról ingyen letölthető;

=>MP3, =>Ogg Vorbis; =>Liquid Audio; =>streaming media; =>RealPlayer; =>MediaPlayer; =>www.winamp.com; Windows (operating system) 'Windows' operációs rendszer (szó szerint = ablakok) Microsoft népszerű, grafikus megjelenítésű operációs rendszere;

a Windows 3.1, Windows 95/98, Windows CE, stb.; a régebbi, nem-grafikus MS-DOS operációs rendszer továbbfejlesztett változatai;

a szervereknél használt Windows NT-nek a rendszermagja a fentiektől alapvetően eltér;

a többfelhasználós, többfeladatos NT operációs rendszer a UNIX valamint az újabb LINUX vetélytársa;

legújabb változata i>Windows 2000 név alatt került forgalomba;

2001 őszétől kapható a Windows XP, a 'házi' operációs rendszerek új változata;

megjegyzendő, hogy a Windows CE forráskódját Microsoft 2001-től nyilvánossá tette;

=>operating system; =>GUI; =>DOS; =>UNIX; =>LINUX; WinZip 'WinZip' tömörítő-program Windows alapú operációs rendszereknél használt állománytömörítő és kibontó program;

terjedelmesebb adatcsomagokat Windows rendszereknél ZIP kódolással szokás archiválni, az Interneten továbbítani, stb; ez 2:1...3:1 arányú, veszteségmentes tömörítést tesz lehetővé;

a ".zip" kiterjesztéssel jelölt állományokat használat előtt 'ki kell bontani' (kitömöríteni), de a WinZip program alkalmas arra is, hogy a kibontatlan állományba is 'belenézzünk';

a WinZip-nek jelenleg a 7.0 változata tölthető le (ingyen) a Hálóról;

elődei voltak a DOS környezetben használt PKZIPés PKUNZIP programok;

=>ARJ; =>ZIP; =>Windows; =>www.winzip.com; wizard 'varázsló' segédprogram telepítési vagy üzembehelyezési műveleteket egyszerű 'igen-nem' típusú válaszokkal segítő, gyorsan eredményre vezető kísérőprogram; WLAN (Wireless Local Area Network) 'WLAN' vezetéknélküli helyi hálózat rádiófrekvenciás összeköttetésen alapuló helyi, vezetéknélküli kommunikációs hálózat az IEEE 802-11b szabvány szerint;

a 2,45 GHz-es tartományban az ún. Direct Sequence Spread Spectrum szerint működő összeköttetés 100 méteres körzetben 11 Mbps-os adatátvitelt tesz lehetővé ("WiFi" kivitelezésben 200 m);

a nyilvános sugárzó 'forrópontok' (hot spots) Európaszerte szaporodnak (repülőtereken, hotelekben, üzletközpontokban, stb.); 2006-ban London egyik városrészét kezdték teljes lefedéssel'forrósítani' utcai lámpákra szerelt adó-vevőkkel; használati díjuk 5 font óránkint;

Magyarországon a T-Mobil szolgáltató 2006-tól 8000 európai forrópont hozzáférését tette lehetővé kliensei noteszgépei, tenyérszámítógépei és mobiltelefonjai számára;

a szórakoztató elektronikában használt Bluetooth technológia a WLAN egyik kivitelezési módja, ugyanazt a frekvenciatartományt hasznája, de eltérő kódolás szerint;

mindkét technikához számítógép-betétkártyák kaphatók;

hordozható noteszgépekbe esetenként már mindkét kommunikációs lehetőséget beépítik;

fenti vezetéknélküli helyi hálózatok nem tévesztendők össze a szintén vezetéknélküli, de széles kiterjedésű hálózatokkal (WAN = Wide Area Network), mint pl. a GSM, GPRS, UMTS; ezek szintén rádióösszeköttetésen alapszanak (0,9 és 1,8 GHZ), nagyobb mozgáskörben használhatók, de egyelőre csak lényegesen lassabb adatátvitelt tesznek lehetővé;

=>WAN; =>LAN; =>WiFi; =>Bluetooth; WMA (Windows Media Audio) 'WMA' (hangkódolás) Microsoft tömörítő kódolása audio folyamok létrehozására, a WMV (Windows Media Video) video-kódolás társa;

veszteséges hangtömörítés, akárcsak vetélytársai a RealAudio és az MP3 kódolások esetében;

a WMA hangfolyamok használata problémásabb mint pl. a ReralAudio-é, mert az u.n. DRM technikát alkalmazza, mely a szerző kérésére korlátozza a hangfolyamok lejátszását és rögzítését;

=>WMV; =>RealAudio; =>MP3; WLL (Wireless Local Loop) 'WLL' (vezetékmentes helyi hálózat) rádió-összeköttetésen alapuló szélessávú adatátvitel (155 Mbps-ig), pl. a 2,6 és 3,5 GHz közötti frekvencia-tartományban;

eredeti alkalmazása egyirányú adatszórás volt központi antennákról gyárak és lakótelepek egyéni antennás vevői felé;

ellentétben a WiFi rendszerrel a WLL végpontok állandó, tehát nem mobil helyzetűek;

Hollandiában 2004-re az ADSL és TV-kábel vetélytársaként országos lefedésű szélessávú WLL-hálózatot terveznek internet, TV, stb. célokra;

további alkalmazása száloptikai hálózatok költséges 'utolsó métereinek' áthidalásánál lehetséges;

alkalmazásának határait illetőleg még sok a nyitott kérdés;

=>ADSL; =>WiFi; =>UMTS; WML (Wireless Markup Language) 'WML' jelölőnyelv (vezetéknélküli jelölő nyelv) szabványjavaslat Weboldalak szöveg- részeinek hordozható gépek kijelzőin történő ábrázolására (GSM-telefon, PDA-kézigép, stb.);

az "XML" nyelvből levezetett "WML" része a "WAP" protokollnak;

a nyelv jelentősége hosszútávon bizonytalan, mert a műszaki fejlődés a Weboldalak teljes - és nem csak a szövegrészek - ábrázolása irányába halad; HTML Weboldalak átfejtése WML-formátumra megfelelő programokkal lehetséges;

=>WAP; =>HTML; =>GSM; =>PDA; WMV (Windows Media Video) 'WMV' (tömörített) video formátum Microsoft saját, nemszabványos MPEG-4 változata;

DV-AVI kamerafelvételek tömörítésére alkalmas;

méretezhető: a legjobb PAL minőségnél (720x576x25) ez 1,7 Mbps, a zseb-TV minőségnél (208x160x20) ez 218 kbps adatfolyamot jelent;

lejátszására t.k. a Windows MediaPlayer, a Winamp, stb. alkalmasak, de nem a RealPlayer...; elődje volt az ASF-formátum, de a WMV ma rögzítésnél (lemezszerkesztésnél) egy u.n. "keret"-formátumot is jelent;

=>ASF; =>MPEG; =>MediaPlayer; => WinAmp; word processor (program) szövegszerkesztő (program) közismert, elektronikus iratok szerkesztésére használt szoftver;

legismertebbek: Word (Microsoft), WordPerfect (Corell), StarWriter (Sun);

sokszor egy irodai ("office") programcsomag részét képezik, és több platformra kaphatók (Windows, Mac, Linux);

az átjárás (olvashatóság) az eltérő szerkesztőkkel írt dokumetumok között nem mindig adott, így pl. a magyar betűkészlet is csorbulhat;

az rtf (Rich Text Format) kódolású dokumentumok kölcsönösen használhatók;

=>software; =>RTF; workstation munkaállomás, munkagép speciális feladatokat végrehajtó számítógép;

a kifejezés két értelemben használatos:

1.) munkaállomásnak nevezik azokat a gépeket, melyeket egy különleges feladatra optimalizáltak: ilyen pl. egy grafikus tervezésre szánt számítógép, különösen gyors processzorral, különösen nagy memóriával és különleges videókártyával;

a "workstation" kifejezés UNIX operációs rendszerű gépek környezetében volt először használatos;

2.) munkaállomás lehet egy hagyományos PC is, mely egy helyi hálózaton (LAN) keresztül egy nagyszámítógéphez (mainframe) csatlakoztatva végzi feladatait; bizonyos párhuzamok vonhatók a végkészülékek (terminal) feladataival;

=>terminal; =>mainframe computer; =>LAN; World Wide Web (WWW, Web) Világháló, Háló, Web a "Web", az elektronikus levelezés után, az Internet-hálózat legfontosabb alkalmazása; legfőbb jellemzője, hogy címláncokon keresztül, többmédiumos adatkezelés mellett, egyszerű 'egérkattintással' világkörüli ugráso- kat tesz lehetővé, tetszőleges információs pontokra, honlapokra, Web-tanyákra; a Világháló legfontosabb olvasóprogramjai a böngészők és a keresők;

míg régebben az elektronikus adatkommunikáció, a levelezés, az irodai alkalmazásokon kívül alig nyert alkalmazást, a Web megjelenése ugrásszerűen megváltoztatta a fejlődés irányát:

ma több, eredetileg nem a Webre tervezett Internet- alkalmazás elérhető a Weben keresztül is, és nincs kizárva, hogy az elektronikus levelezés is egy idő után teljesen a Web-változatokra fog áttérni;

a képes/grafikus Web-alkalmazások nyitották meg az Internet-használatot nem-számítástechnikusok számára is;

csak remélni lehet, hogy a továbbiakban a Világháló a műszaki és üzleti felhasználás mellett a humán szférában is lényeges szerephez tud jutni;

a World Wide Web nem amerikai eredetű, a rendszer feltételeit a belga Tim Bernes Lee dolgozta ki, amikor a genfi CERN-nél dolgozott (Bernes Lee ma a W3C igazgatója);

=>Internet; =>hypertext; =>hyperlink; =>browser worm (virus) féregvírus, gépféreg rendkívül veszélyes számítógépvírus, mely sokszor nem azért hatol be egy gépbe, hogy ott állományokat töröljön, hanem hogy a gépen kívüli feladatokat is végrehajtson;

egyik fajtája először meghúzódik a gépben, és csak egy bizonyos időpontban, a világ számtalan gépéről egyszerre, láncleveles vírusszórással, elektronikusan elérhető intézményeket (pl. a Pentagont) béníthatja meg;

ilyen volt 2001 augusztusában az "I Love You" féregvírus, mely 400.000 szervert fertőzött meg, és végül világviszonylatban 8,7 milliárd $ kárt okozott;

kevéssel később a "Code Red" már egy millió szervert károsított;

egy másik fajtája már nem csak elektronikus leveleken keresztül terjed, hanem weboldal- böngészésnél is behatolhat gépünkbe; ilyen volt pl. kevéssel a fentiek után a "Nimda";

=>virus; WYSIWYG (What You See Is What You Get) 'WYSIWYG' (amit látsz, azt kapod) (nyomtatvány, Weboldal, stb.) szerkesztő- programoknál használt kifejezés; arra utal, hogy a szerkesztett anyag megjelenítéskor (papíron, képernyőn) ugyanúgy néz majd ki, mint szerkesztésnél;

tehát nem csak a beolvasott tartalom, de az oldal felépítése is ellenőrizhetően megfelel a szerkesztő- program által mutatottnak (ez azért nem magától értendő, mert a megjelenítésnél használt programokat (nyomtató, böngésző, stb.) más cégek gyártják mint a szerkesztőprogramokat);

WYSIWYG szerkesztőprogram pl. az Adobe PageMill vagy a Microsoft FrontPage

=>editor; =>www.adobe.com/prodindex/pagemill/; =>www.microsoft.com/frontpage; X . . X.400 X.400 levelező szabvány elektronikus levelezésnél Magyarországon is gyakran használt ISDN-alapú szabvány, mely a nemzetközileg ismertebb SMTP szabványnál lényegesen több szolgáltatást nyújt;

elsősorban kormányzati levelezésnél használatos;

=>ISDN; =>SMTP; XHTML (Extensible Hypertext Markup Language) 'XHTML' jelölő nyelv (bővíthető hipertext jelölő nyelv) a rövidítés az XML és a HTML jelölő nyelvek összevonásából keletkezett és az XML nyelv tulajdonságaival bővített HTML nyelvet jelenti;

=>XML; =>HTML; XML (Extensible Markup Language) 'XML' (bővíthető jelölő nyelv) webdokumentumok szerkesztésére használt jelölő nyelv, melynek címkéit (tags) a szabványos HTML nyelv címkéi mellett, a webszerkesztő, vagy azok egy csoportja, maga határozhatja meg;

az új XML-szabvány, akárcsak az eredeti SGML szabvány, nem határoz meg maga jelölő címkéket, de a meghatározás módját szabványosítja; az XML sokkal egyszerübb mint az SGML;

az XML nyelvre azért volt szükség, mert a HTML szabvány, minden terjedelmessége ellenére, nem tudja nyomon követni a növekvő speciális és egymásnak gyakran ellentmondó igényeket;

az XML-t jelenleg leginkább üzleti érdekcsoportok támogatják, például ipari termékek jellemzőinek azonos módú leírására, ami által a keresés és összehasonlítás könnyebbé válik (business to business = 'b2b');

az XML-t a W3C, 1998-ban szabványosította, de a böngészőprogramoknak csak az 5. generációja, az I.E. 5.0 és a N.N. 5.0 ismeri;

=>HTML; =>XHTML; =>SGML; =>W3C; Y . . Yahoo 'Yahoo' kereső egyik legrégebbi, népszerű keresőprogram a Weben: ékezetes magyar szöveget is kezel;

a Yahoo óriási adatbázisaiba a Weboldalak szerkesztve kerülnek; ma is egyik leghatékonyabb kereső;

=>search engine =>www.yahoo.com; Z . . YOUTUBE .... 'YOUTUBE' videomegosztó "Broadcast Yourself..." azaz "tedd közzé magadat" elv alapján működő, rendkívül siekeres videomegosztó portál;

ingyenes video-szerver tetszőleges kis, rövid (hangos) videok közzétételére;

a feltöltött videokat minden esetben *.flv videora (és hangra) kódolják át;

terjedelemben maximum 10 percig tartó, ősszesen 100 MB tárhelyet igénylő video tölthető fel;

a kezdetben főleg idétlenkedő fiatalok mutatványait bemutató videok után megjelentek válogatások a világ rejtett képbeli és hangbeli tartalékaiból, magán-archívumokból, vagy egészükben, vagy ízelítők fotmájában; az elérhető gyűjtemény ma már milliók nagyságrendjében van, akárcsak a napi látogatók száma;

2007-ben Google megvette a szolgáltatást;

a filmipar és TV-társaságok keresik a szerzői jogok védelmének alkalmazhatóságát, néhány esetben sikerrel, de rendkívül sok a 'privát' archívumokból felkerülő, nem védett, szórakoztató anyag;

a képminőség olykor zavaróan gyenge (t.k. a szerverek véges kapacitása miatt), talán idővel a P2P technikák javulát hoznak létre;

a YouTube kisvideók szabadon letölthetők valamelyik "flash" rögzítővel, pl. a RealPlayer-11-el;

=>....; ZIP (-file) 'ZIP' (állomány) WinZip tömörítőprogrammal létrehozott állomány;

ismerhető jele az állomány nevéhez csatolt .zipkiterjesztés;

=>WinZip Zip-drive Zip-meghajtó az Iomega cég 250 MB kapacitású mágne- ses lemeztárolójának meghajtója;

hordozható kivitelben 40 MB-ig kapható;

mivel a ZIP nem kompatibilis a hagyományos floppyval, alkalmazása csak lassan terjed, sőt jövője kérdésessé is vált, miután 1997-ben már 100 MB-os, a hagyományos hajlékonylemezzel kompatibilis meghajtók is bemutatásra kerültek (igaz, ezek még nincsenek a piacon);

további vetélytársai a nagyobb méretű, újraírható CD-k (>640 MB);

=>floppy disk; =>CD-R; Z-modem 'Z-modem' -protokoll népszerű adatátviteli protokoll modemes kapcsolatokhoz;

telefonvonalon keresztül történő le- és feltöltésnél pl. tömörítést végez, folytatja a megszakadt kapcsolatot, stb.;

=>modem; zombie (computer) 'zombie' (számítógép) olyan számítógép, mely műveleteinek irányí- tását egy vírus, trójai ló, stb. küldemény nyomán, egy internet-kalóz a géptulajdonos tudta nélkül átvette;

célja szemétlevelek eredetének elrejtése (esetleg sávszélesség megtakarítás is, hiszen a szemét továbbküldésért a zombie gép tulajdonosa bérli a hálózatot);

a mai szemétlevelek 50-80%-át zombie-gépek küldik szét;

kivédésükre már létezik a Web-ről ingyen lehívható program;

Microsoft a Sender ID, tehát minden levél feladója kimutathatóságát javasolja, ami azonban a levél-kiszolgáló gépek infrastruktújának átállítását igényli és ezért eddig kevés viszhangra talált (ugyanakkor Microsoft a szemétlevél-probléma két éven belüli megoldását igérte...);

=>spam; =>junkmail; =>hacker; =>virus;