Török nyelvtan

A a (zártabb, mint a magyar á)
B b
C c (dzs)
Ç ç (cs)
D d
E e
F f
G g
Ğ ğ (csak szó közben fordul elő, szó elején nem; meghosszabbítja az előtte álló magánhangzót, magas
hangrendű magánhangzó után j-t ejtünk, mély magánhangzó után nem ejtjük)
H h
I ı (veláris i; hasonlít az orosz jerire)
İ i
J j (zs)
K k
L l
M m
N n
O o
Ö ö
P p
R r
S s (sz)
Ş ş (s)
T t
U u
Ü ü
Y y (j)
Z z

â - perzsa/arab eredetű szavakban még előfordul, ritkán használják már írásban.

Névmások

szerkesztés

Személyes névmások

szerkesztés

Birtokos névmások

szerkesztés

Mutató névmások

szerkesztés

Kérdő névmások

szerkesztés

Többes szám

szerkesztés

Tárgy eset

szerkesztés

Birtokos eset

szerkesztés

Részes/közelítő eset

szerkesztés

Eszközhatározós eset

szerkesztés

Helyhatározós eset

szerkesztés

Távolító eset

szerkesztés

Melléknevek

szerkesztés

Összehasonlítása

szerkesztés

Számnevek

szerkesztés

Időkifejezések

szerkesztés

Létezés kifejezése

szerkesztés

Szükségesség kifejezése

szerkesztés

Jelen idő

szerkesztés

Széles jelen

szerkesztés

Folyamatos jelen

szerkesztés

Múlt idő

szerkesztés

Biztos múlt

szerkesztés

Folyamatos biztos múlt

szerkesztés

Bizonytalan múlt

szerkesztés

Folyamatos bizonytalan múlt

szerkesztés

Jövő idő

szerkesztés

Biztos jövő

szerkesztés

Bizonytalan jövő

szerkesztés

Feltételes mód

szerkesztés

Felszólító mód

szerkesztés