A kérdés meglepőnek tűnik, de ismerve a Magyar “szerves” kultúránk tárgyi mind irodalmi alkotásait (Magyar népmeséinket, a Képes Krónika képrendjét a XVIII-XIX századi Magyar irodalmat :Ludas Matyi, Az ember tragédiája, Bánk Bán, Csongor és Tünde és még József Attila költészete…) joggal vetődik fel e kérdés jogossága.
Robert Baldauf klasszika-filológus, a bázeli egyetem professzora szövegelemzés közben észrevette, hogy bizonyos antik művekben olyan retorikai figurák (pl.: alliterációk) találhatók, melyek az antikban nem lehettek meg, mert azok az ún. barbár [nála germán] népeké voltak.
A napút elemzéseim alapján hasonló következtetésre jutottam bár más úton.
A napút elemzés lényege, hogy a “nem szerves” kultúrákban idővel kikopott ez a tudás, így mintegy időkód jelzi, hogy az adott mű mennyire régen keletkezhetett. Az antik görög művészetben lényegében a ie VI. századig figyelhető meg fokozottabban a napút érvényesülés a kerámiákon, egyéb tárgyi emlékeken. Ezt követően átadja egyértelműen a helyét a látvány művészeteknek. Vajon mennyire ismerhető fel ez az irodalomban?
A vizsgálat Szophoklész Antigoné drámájára irányul majd egy rövid kitérő erejéig a végén megemlítem az Odipusz Király drámát is, mely meglepő eredményt mutat.
Vizsgálati módszerem leginkább Pap Gábor és Szántai Lajos népmese és drámaelemzéseinél alkalmazott tudásra, megfigyelésre épül, melyeket a részletes felsorolás, pontos jelzés nélkül szabadon felhasználok.
I. Antigoné vizsgálatának alapszempontjai
Amit elmondhatunk rögtön az Antigonéról, hogy rövid mű, mely nem alkalmaz fejezeteket, színeket sem felvonásokat így elsőre nehéz a drámai NAPÚT beazonosítása. Ami mégis részekre bontja a művet, az a szereplők színpadi mozgása.
Első nekifutásra 22-24 részt lehet elkülöníteni, mely leginkább attól függ, hogy ki a fordítója az eredeti drámának. Mivel a fordítók legnagyobb részénél (angol, francia, német... fordítokat is beleértve) fel sem vetődik ennek a fontossága, ezért sokszor dramaturgiai szempontok alapján összevonnak egyes szinpadi mozgásokat.
Mindezek ismeretében megállapíthajuk hogy fordítástól függően közel 24 színpadi beállításból áll a dráma, ami így már érdekes lehet a további vizsgálódáshoz.
A vizsgálódáshoz Pap Gábor táblázatát érdemes alapul venni, mely összefoglalja a nyugati és a keleti zodiákus neveket időszakokat, a hozzájuk tartozó holdházakat, valamint az adott csillagjegyekhez tartozó bolygó kapcsolatokat.
A dráma napút mozgása előtt célszerű beazonosítani a szereplők bolygó tulajdonságait.
Látszólag 10 szereplője van, de ez csak a dráma elején felsoroltakra érvényes. A jupiteri szerepkörrel bíró thébai vének karának karvezetője külön önálló szereppel rendelkezik, továbbá az egymás életét kioltó Eteoklész és Polüneikész testvérpár -bár nincs jelen fizikailag a drámában, de- mégis az ő sorsuk a központi dráma. Eltemetni, van nem eltemetni kérdése.
Ennek ismeretében már rögtön egy 12-es rendszerhez jutunk (amennyiben a testvérpárt egy halak ikerkapcsolatnak tekintjük, hiszen pont az együttes sorsuk határozza meg szerepüket.)
A szereplők beazonosítása a szereplők egy részénél szinte adja magát.
Az ŐR-Mars,
a HÍRNÖK, valamint a MÁSODIK HÍRNÖK-Merkur.
ANTIGONÉ- Vénusz, a "Gyűlölni nem születtem én, szeretni csak" mondata pontosan meg is fogalmazza ezt.
KREÓN –Szaturnusz a rideg döntéshozó,
ISZMÉNÉ-Hold a fénytelen karakter ki hatalmasat változik a drámában.
Feltűnő, hogy Kreon mennyivel ellenségesebben viselkedik Iszméné-vel szemben, mintha valójában őt akarná mindenért bűntetni nem is Antigonét. Az interneten található elemzések ezt a nagyon is feltűnő konfliktust meg sem emlitik. Ez nem meglepő, hiszen ez csak a NAPÚT ismeretében válik rögtön érthetővé. Ehhez viszont a zodiákus rendszerben kell látnunk a darabot.
A Bak jegyben Kreon, a Szaturnusz otthon van, míg a vele szemben lévő fénnyel teli Rák jegyben viszont a Hold van otthon. Ennek megfelelően a BAK túlajdonságúnak kell a RÁK tulajdonságú többletenergiájából táplálkoznia, megújhodnia. Ha ezt nem teszi, akkor a télből nincs kiút, oda az élet folytatásának lehetősége. Es ezt is teszi Kreon... elpusztitja Isménét aki viszont kérdés nélkül áldozza fel magát az ellenségének.
'"KREÓN
Hugával együtt, mert én ezt is vádolom, A temetés tervéről biztosan tudott.
Hívjátok őt is, ott benn láttam én imént, S feltűnt zavart és réveteg tekintete.
A lélek gyakran, mint a tolvaj tetten ért Bűntársa, sötét tervek árulója lesz…
(Iszménéhez) Szólj hát, ki mint kígyó csúsztál házamba be,
S titkon szívtad vérem, s nem vettem észre sem,
Hogy trónom két megrontóját táplálom én,
Szólj hát, a temetésen részt vettél te is,
Vagy hogy nem is tudtad, megesküszöl reá?'
Antigóné mivel is vádolja Iszménét:
“Kérdezd Kreónt, adtál szavára eddig is”
Hogy lehet ez, ha Kreon nem is titkolva gyűlöli őt, akkor hogy adhat mégis a szavára? Mivel mindketten 28-as rendszerben léteznek. Míg a Hold 28 nap alatt ér körbe az égi pályáján, addig a Szaturnusznál ez 28 évet vesz igénybe. Hasonlóak, hiszen mindkettő az emberi szemmel szabadon látható univerzum határőrei: a Hold a belső, Szaturnusz a külső határé.
A THÉBAI VÉNEK KARA és a KARVEZETŐ –Jupiter.
A szerepe a dráma elején ikább csak amolyan ismételgető, igazi karakterét csak Kreon távollétében mutatja meg. A dráma végére viszont már ő irányít. A monologjai a dráma legtöbbet idézet részét képezik.
“Sok van, mi csodálatos, De az embernél nincs semmi csodálatosabb…”
TEIRESZIÁSZ szintén Jupiter tulajdonságú szereplő.
„Te vén ember, te, mint a célt a céllövők...”“Te ingerelsz fel, és én mint jó céllövő
Szived felé irányítok nyilat, s tudom,
Bizton talál, s te elfutnál, de nincs hová.”
Kétszer is hangsúlyozásra kerül a “céllövő” hasonlat, ami a nyilasra utal, ahol a Jupiter van otthon.
HAIMÓN-Nap beazonosítása már bonyolúltabb feladat. A mű napúti beazonosítást követően viszont már könnyebb az azonosítása. Haimón kétszer jelenik meg a műben. A Kos és az Oroszlán időszakban. A Kosban ahol a nap erőben van, szembeszegül az apjával... majd az otthonát jelentő Oroszlánban követi Antigonét a halálba.
Már csak EURÜDIKÉ beazonosítása maradt vissza. Első pillanatra a Hold szerepkörre gondolhatnánk, de az évköri eseményekben betöltött helye a SZŰZ-HALAK tengelyhez kapcsolódik. Halakban a Vénusz van erőben, és ténylegesen a rövid szerepéhez illik is a vénuszi karakter.
III. Antigoné történetének napútja
1. Antigoné és Iszméné
Két szűz beszélget. Testvérgyilkosság.
Ez rögtön a SZŰZ-HALAK asztrológiában ismert "haláltengelyre" utal.
A Szűz jegyben a Merkúr bolygó mind otthon, mind erőben található. A Halak jegyben a Jupiter van otthon, míg Vénusz erőben van.
A vénuszi tulajdonságokkal rendelkező Antigoné megkavarja az eseményeket hiszen ő van erőben. Most még megteheti, mivel Jupiter van otthon a Halakban és nem a a Szaturnuszi kreoni törvény!
„Se jó, se rossz hír nem jutott azóta, hogy Két testvér két testvérünket vesztettük el,
Kik egy napon s egymás kezétől estek el...”
„A tiltó szót szívükre, mert ki megszegi, Nyilvánosan fogják azt megkövezni majd.”
2-a. Iszméné a palotába megy, Antigoné oldalt távozik. A kar bevonul
MÉRLEG –KOS tengely:
Mérlegben Vénusz erőben van, viszont Saturnusz otthon...
A KOS-ban a Mars otthon, Nap erőben...
’Fénylő Héliosz, ily szépen Hétkapujú Thébai felett Nem ragyogott soha még sugarad, Föltüntél valahára, s arany Napra nyitod szemedet...”
A tengely kapcsolat a Kos oldalával indít, ahol a Nap erőben és a Mars otthon:
“Fegyver rengeteg és Lófark leng a sok sisakon.
Meg-megállt palotánk felett - Gyilkos dárdasor áll körben
Szegezve a város hét torkának -, Hogy vérünk habzsolja a csőre”
És itt a Mérleg tengelyen kell megjelenni Kreonnak is
“Hanem itt jön már az új király, Kreón, Menoikeusz fia,
Új isteni szándék tette királlyá.”
2-b. Az utolsó sorok közben lép a színpadra Kreón, kíséretével
Most a tengely Mérleg oldala következik:
„Különbséget teszel hű és pártütő között, Különben is csak rajtad áll ítéletet”
„A várost újra talpra állni engedik”
3. Az őr fellép
SKORPIÓ-BIKA tengely
A Skorpióban Mars van otthon ezért is lép fel az ŐR, valamint a Saturnus rejtett erőben található, ezért nem tudja megbüntetni Kreon a hibájáért!!
A Bikában Vénusz otthon, hold erőben van, s a tengely másik oldalát is jelezni kell. A fül,szem a mikrózódiákban a bika helye.
„A tettes bántja lelkedet, meg én füled”
4-a. Kreón a palotába megy
NYILAS-IKREK tengely
Nyilasban Jupiter otthon, felszálló holdcsomó és Merkúr rejtett erő nyilvánul meg.
A Saturnusnak miért kell oly gyorsan távoznia?... Mert ha jelen van akkor nincs jupiteri ingyen kegyelem, csak a törvény az úr.
„A legjobb volna megtalálni, csakhogy az
Szerencse dolga hogy meg tudjuk fogni őt.
Biztos csak egy: nem láttok többet engem itt,
Hiszen reményemen felül történt az is,
Ha most innét az istenek kimentenek. “
Ingyen kegyelem csak itt lehetséges, ahol a Jupiter otthon vagy erőben van.
4-b Az őr oldalt távozik
A tengely másik oldalán az Ikrekben Merkur otthon, leszálló holdcsomó és Vénusz rejtett erő.
A dráma legismertebb (jupiteri) monológja, hiszen a tengely egyik végén otthon van.
“Sok van, mi csodálatos,
De az embernél nincs semmi csodálatosabb…”
Ez meg a másik oldalán… a merkuri tudás…
“Ha tud valamit valaki,
Mesteri bölcset, újszerűt,
Van, ki a jóra, van, ki gonoszra tör vele.”
5, Az őr jön Antigonét vezetve
BAK-RÁK tengely
Bakban Saturnus otthon, Mars erőben
„Csak nem szegted meg a törvényt,
A királyi parancsot balgatagon,
S ezek itt fogtak s idehoztak? “
“Kilép a házból, s éppen jókor van újra itt. “
Kreon jókor lép ki, hisz ez most az ő otthona
'5b' Kreón kilép a palotából. Néhány szolga kíséri
Rákban a Hold otthon, Jupiter erőben
“Mi az? Mi fordulat kívánja jöttömet?”
A RÁK jegyre a fordulat a jellemző, ezért is Rák, mely visszafelé ugyanúgy szalad mint előre. És ekkor fordul is vissza a napi fény mennyiség, elérve a maximumot innentől rövidülnek a nappalok.
A vízöntőség főleg a Kreon-Saturnusz szájából hangzik el, hisz még mindig otthon van, és a Jupiter csak rejtve van erőben
“Még megtudod, kiben kemény az indulat,
Legkönnyebben bukik, s a vas, habár erős,
S imént kohó tüzében izzott, láthatod,
Ridegségében legkönnyebben eltörik.
A zabla is kicsiny, s tudom, megfékezi
Szilaj lovak vadságát.”
És megjelenik itt a VÍZÖNTŐ paradoxon egy része. A vízöntő ráömlik a mellette álló BAK és HALAK jegyekre. Ezeknek a mondatoknak nem itt kéne lenniük, de mégis itt vannak a vízöntőben! Az első idézetben Kreon minden előzmény nélkül támadja Iszménét (a Bakban lenne az idézet helye, de erről majd bővebben később), valamint a vénuszi tulajdonságokkal rendelkező Antigoné önvallomását a Halakban kéne olvasnunk.
“Hugával együtt, mert én ezt is vádolom,
A temetés tervéről biztosan tudott.
Hívjátok őt is, ott benn láttam én imént,
S feltűnt zavart és réveteg tekintete.
A lélek gyakran, mint a tolvaj tetten ért
Bűntársa, sötét tervek árulója lesz.”
“Gyűlölni nem születtem én, szeretni csak. “
'6b'Iszméné kilép a palotából ''''
“S könny gördül végig a kedves arcon” vízöntői indítás után már a fölösleges oroszlános önfeláldozás következik, miközben Kreon indokolatlanul durvábban beszél vele, mint a tényleges “bűnelkövető” Antigonéval.
"KREÓN (Iszménéhez)
Szólj hát, ki mint kígyó csúsztál házamba be,
S titkon szívtad vérem, s nem vettem észre sem,
Hogy trónom két megrontóját táplálom én,
Szólj hát, a temetésen részt vettél te is,
Vagy hogy nem is tudtad, megesküszöl reá?...
ISZMÉNÉ
Megtettem én is azt, mit ő: mindenben egy
Szándék vezet, s a büntetést is vállalom.
ANTIGONÉ
Csakhogy vállalni nincs jogod, mivel te nem
Jöttél velem, s én nem közösködtem veled!
ISZMÉNÉ
De most, hogy bajba jutsz, nem restellek veled
Hajózni egy hajón a szenvedés felé.
ANTIGONÉ
Kezed nem osztozott a tettben most se kérj
Közös halált. Elég, ha meghalok magam.
ISZMÉNÉ
De nélküled maradva élnem is mit ér?
ANTIGONÉ
Kérdezd Kreónt, adtál szavára eddig is.
Érdekes mondatok! Iszméné miért valja magát bűnösnek? Miért támadja annyira Kreon Iszménét? Mit jelentenek a “De nélküled maradva élnem is mit ér?” “Kérdezd Kreónt, adtál szavára eddig is” mondatok?
Iszméné Hold tulajdonságú, így érthető a halovány karaktere a drámában, valamint ez a jelentős szerepváltása. Hiszen ahogy a hold is változtatja alakján pár nap alatt, úgy ő is. Antigoné és Iszméné kapcsolata VÉNUSZ-HOLD kapcsolat. A hold havonkénti visszaszüzesítő hatásából sosem lesz élet. Ehhez szükség van a vénuszi (9havi keringési idejű) megtermékenyítésre. Ettől lesz nő a nő! Ez a szeplőtelen fogantatás, Boldogasszonyság lényege. Ez ami a mi népmeséinkben, kazettás mennyezeteinken megjelenő NAP,HOLD,SZÉL(Vénusz) hármasság jelentése.
Meglepő, de miért ad Iszméné az őt gyűlölő Kreon szavára? Mert mind a ketten egy 28-as rendszerben mozognak. Erről már volt szó.
'7' A két leányt elvezetik
HALAK-SZŰZ haláltengely
Halak: Jupiter otthon, vénus erőben
Két szűz elvezetése a halálba… ehhez szinte semmit sem kéne hozzáfűzni.
„Messze jár a jó reménység”
A vízöntő paradoxon továbbra is megfigyelhető, hiszen még mindig ráhömpölyög a Halakra a VÍZÖNTŐség.
„KAR
Boldogok, kiket nem látogat meg életükben sorscsapás,Mert akiknek isten rázta meg palotáját,
Nemzedékről nemzedékre kúszik házukban a romlás,
Mint hullám a tengeren,
Hogyha thrák szelek zavarják
S felkavarják végigfutva rajta, a mélységeket,
Mély örvényből hömpölygetve Sós és szennyes áradást,
S zúg a szélcsapkodta, hullámverte partok sóhaja...”
'8'. Jön Haimón
KOS-MÉRLEG tengely
KOS Mars otthon, Nap erőben MÉRLEG Vénusz otthon, Szaturnusz erőben
Haimon kezdeti vénuszi „jófiús” engedelmessége, a frigy hangsúlyozása a MÉRLEG jegyre utal, majd a hirtelen indulatos kitörése, apjával szembeszegülése már a KOS marsi tulajdonság.
KREÓN
Gonosz fiú, atyáddal perbe szállni mersz?
HAIMÓN
Mert látnom kell, hogy jogtalanságot teszel.
De már magam is áthágom a törvényt,
Mikor ezt látom, mert nem tudom
Feltartani többé könnyeimet,
Látván, hogy a minden élő közös
Nászágya felé megy Antigoné.
'9Az utolsó sorok közben Antigonét elővezetik a palotából''''
BIKA -SKORPIÓ tengely
BIKA Vénusz otthon, Hold erőben
'“Átkozott nászágya anyámnak,
Melyben önfiát ölelte”
Ez testiség a javából!, nem véletlen, hogy pont a BIKA jegyben kerül megemlitésre. Az a testiség, érzékiség búrjánzásának ideje.
'9bKreón visszajön''''
SKORPIÓ ¬- Mars otthon, Saturnus rejtett erő
'''''“Mit gondoltok, ha meg lehetne váltani'
Halált a jajgatással, véget érne-e?
Még mindig nem vittétek el?
Beboltozott Sírbarlangjába téve, mint parancsolom,
Hagyjátok ott magára, s haljon meg, ha kell ,...
Megbánják azok ezt, hiszem,
Akik elhurcolni haboznak őt!”
Szaturnusz rejtett erőben van, ezért nem tud igazán parancsolni Kreon.
'10' Antigonét a kardal közben elvezetik. Jön Teiresziasz a vak jós; egy gyermek vezeti
IKREK - NYILAS tengely
NYILASban Jupiter otthon, felszálló holdcsomó, Merkúr rejtett erő
IKREK Merkúr otthon, leszálló holdcsomó és Vénusz rejtett erő
A megszólított vén céllövő, a jós nem más mint maga a nyilasban otthon lévő Jupiter. A jóslat maga a hír, az információ azaz a merkurság jelenléte. Itt nem tud mást csinálni Szaturnusz csak hallgatni a jóslatra.
'11'. Teiresziaszt a gyermek elvezeti
RÁK-BAK tengely
RáK Hold otthon, Jupiter erőben, ezért tudja a jupiteri karvezető már utasítani a Szaturnuszt.
KREÓN
Mit kell hát tenni? Szólj, és én rád hallgatok.
KARVEZETŐ
Eredj, s hamar bocsásd ki verméből a lányt.
S temesd el illőn azt, ki már holtan hever.
Ó, jaj, nekem, szivemnek ellenére van,
De hát a végzet ellen nem harcolhatok.
'11b' Kreón szolgáival együtt távozik
Csak a jupiteri karnak van monológja, hiszen Jupiter erőben van. A monológ tele van BAK jegyre utaló kifejezésekkel: szikla, barlang, város, iszonyú kórság, éjszaka, pásztor...
'12' Hírnök jön OROSZLÁN-VÍZÖNTŐ tengely
OROSZLÁN Nap otthon, Mars rejtett erő
„Haimón halott. Önvére volt a gyilkosa.
Atyját ítélve el, megölte önmagát.”
Haimon a dráma Nap szereplője, itt van otthon ő adja a közeget, az erőszakos Mars pedig öl.
'13'. Eurüdiké cselédeivel kilép a palotából
SZŰZ-HALAK tengely újra
HALAK: Jupiter otthon, Vénus erőben SZŰZben Merkur otthon és erőben
Természetesen mint a dráma elején, a halálhírnek most, ebben a haláltengelyben kell érkezni a Szűzhöz megint. Feltűnő,hogy a szerző, csak az Első jelenetben és itt alkalmazza a SZŰZ dekádjait. (A dráma elején a kövezéssel a BAK, kiszúrt szemmel a BIKA dekanátust hangsúlyozza).
A húr, a BAK életet folytógató húrka, mely a (BIKA) nyakon feszül nem igényel külön megyarázatot. Az ábrázolásaiban ott kell lenni a húroknak, anélkül nem bak a bak jegy
„Minden reményt vesztett urunk parancsait Mi teljesítjük, és a mélyben, legbelül,
A lányra bukkanunk, nyakán hurok feszül, Úgy függ: kötélnek szép fátylát sodorta meg.
Haimón beléje csimpaszkodva földre rogy, Siratva Alvilágra szállt menyasszonyát.
Fiú dühében önmagát pusztítja el: Saját keblébe mártja fegyverét, s a lányt
Magához vonja elhaló karjával is. Hörög, s a torkán habzó vére felbugyog,”
'14'. Az utolsó szavaknál Eurüdiké, szolgálóival együtt, hirtelen bemegy a palotába 'Félkövér szöveg'
MÉRLEG –KOS tengely:
Mérlegben Vénusz erőben, Szaturnusz otthon.
A némaság a Szaturnusz közege, viszont Vénusz van erőben ami bármilyen cselekedetet elindíthat a szeretet nevében!
„Nézzünk utána hát, a fojtott indulat
Nem rejt-e titkos szándékot szemünk elől?
Való, amit mondasz, jerünk a házba be,
A némaságnak is hatalmas súlya van.”
'15'. A hírnök bemegy a palotába; Kreón jön, Haimón holttestével
SKORPIÓ-BIKA tengely
SKORPIÓ Mars otthon ezért is van gyilkosság, erőszak....,
Szaturnusz rejtett erő, ezért nem tud beleavatkozni az eseményekbe, de azért tanul belőle és mégis hatással van a későbbiekre. A Nap itt nincs sem otthon, sem erőben, ezért hiába van jelen a halott test formájában – mégsem aktív.
BIKA Vénusz otthon, hold erőben
„Hogyan ölt a merevség,
Látjátok itt azt, aki ölt,
És azt, aki meghalt, az apát s a fiút.
Jaj, átkozott parancsaim!”
'16'. Második hírnök kilép a palotából
NYILAS-IKREK tengely
IKREKben Merkúr otthon, leszálló holdcsomó és Vénusz rejtett erő.
“Meghalt halott fiadnak anyja, hitvesed,
Még friss sebében véresen fekszik szegény.”
“Siratom, jaj, Anyjával fiamat, hogyan
Ér a halál a halál nyomában!”
'16 b'. A palota kapuja feltárul; a házi oltár mellett Eurüdiké holtteste válik láthatóvá
NYILAS Jupiter otthon, felszálló holdcsomó és Merkúr rejtett erő
Már a Jupiter ad engedélyt, a szaturnuszi Bakház nem rejti,
Szaturnusz hiába kér ítéletet, utasítja az önmaga elvezetését… már erre sincs hatásköre.
KARVEZETŐ
Immár megláthatod, nem rejti őt a ház.
Ne kérj te semmit, mert mi elvégeztetett,
Halandó ember azt el nem kerülheti.
KREÓN
Vigyétek a céltalan életűt,
Akaratlan öltelek meg fiam,
És tégedet, ó te szegény asszony.
Jaj, merre tekintsek?
Az én kezemen Minden, minden balul üt ki,
Énrám iszonyú sors méretett.
KAR
Bölcs belátás többet ér Minden más adománynál.
Az isteneket tisztelni kell,
Gőggel teli ajkon a nagy szavak
Nagy romlásra vezetnek
S józanná nem tesz, csak a vénség.
A palota kapuja feltárul - Az egész drámában folyamatosan csak szeméyek (bolygók) mozognak...
viszont itt említésre kerül egy KAPU. Milyen kapu ez, miért fontos ez?
Az IKREK csillagkép eleve maga is egy kaput formáz, felül a két fényes csillagával, Kasztorral és Polluxal. E csillagkép kitüntetett helyét jelenti, hogy a Tejút tengely és a napút pálya itt metszi egymást. Azaz, az egyik útról itt lehet átlépni a másikra - amennyiben nyitva ez ehhez szükséges kapu. A napút a földi közeg térídő szerkezétére utal, ellenben a tejút valami másra, egy másik dimenzióra. Sok nép mitoszában épp a le- és felszálló lelkek ezt az utat használják.
Nyitva van az arany kapu, csak bujjatok rajta
III. Antigoné a NAPÚT elemzés fényében
A dráma Antigoné és Iszméné beszélgetésével indul a SZŰZ-HALAK HALÁLTENGELY lefedésével. A látszólagos fő kérdés: Eltemetni, vagy nem eltemetni a testvérbátyukat. Végül 23-24 színpadi beállítást követően a dráma a NYILAS-IKREK ÉLETTENGELYEN nyugszik meg. (a színpadi beállítások száma fordításonként eltérő. Eltérő színpadi beállításszám jelenik meg az újgörög, az angol fordításokban, de ezek száma jellemzően a 23-26 között változik. Vélhetően 24 állapotot tartalmazott az eredeti változat, hisz ez illik az asztrálmitoszi rendszer logikájához). Ami feltűnő az maga e két tengely különlegessége, egymáshoz való kapcsolata. Ha csak e két tengelyt vizsgáljuk akkor ezek egymásra merőlegesek és pont ellentétes jelképpel bírnak. Az egyik a Tejút tengelye, ahol milliárd és milliárd csillag ragyog és rajzol ki egy élő égi folyót az égbolton, míg a másik egy csillaghiányos sávként jelenik meg az égbolton, ahol a sötétség dominál és csak „elszorva” látható egy egy csillag. Minden műben az indításnak és a végszónak kiemelten fontos szerepe van, így egy asztrálmitoszi rendszerben gondolkodó drámánál ennek fokozottabb súllya van. Ennek ismeretében fel lehet tenni a kérdést:
Miről is szól az Antigoné?
Egyik válasz az asztrálmitoszi ismeretek alapján maga az élet és halál kérdése, ami nem egy ember, vagy egy kis közösséget érintő kérdés csupán, hanem az emberiségé, azaz mindegyikünk közös kérdése.
A két tengely másik feltűnő azonossága, a párosság, mely egyfajta testvér mentalitást is kifejez. A haláltengelyhez kapcsolódó HALAK jegy által is megszemélyesítő testvérpáros a Eteoklész és Polüneikész testvérpár, kik egymást gyilkolják le a hatalmi csatározásaikban. Ez megfelel az indogermán hagyomány Kain és Ábel vagy éppen Romulus és Rémus meséinek, ahol a hitványabb féltékenységből, irigységből, félelemből gyilkolja le a testvérét.
A másik testvérpár a Tejúti-élettengely IKREK jegyhez kapcsolódó Antigoné-Iszméné, vagy éppen Castor és Pollux testvérkapcsolat. (Az IKREK csillagkép két legfényesebb hivatalosan is használt megnevezése pont e testvérpárhoz kapcsolódik). De ebbe a sorba illik akár a magyar csillagmitoszi Hunor és Magor elnevezés is. Ami közös bennük egymást nem hogy nem pusztitják el, hanem éppen egymásért áldozzák fel az életüket is ha kell! Hatalmas különbség!
Ez alapján a dráma másik alap üzenete a túlélés, az élet emberhez méltó túlélésének egyetlen zálóga e magatartás minta. Az amít a szkítaság képvisel következetesen évezredek óta a világban.
A dráma elemzése kapcsán folyton tengelyekről van szó, nem önnáló jegyekről. Ez látszólag szokatlan, de mégis megállja a helyét. Akár időkeréknek is felfoghatjuk, ahol ezek a tengelyek a kerék küllőinek formását ábrázolják. Az elemzés egyik furcsasága, meglepő hozadéka, a vízöntő paradoxon megjelenése. Bár a küllőmozgás kisévi rendszerben halad és nem precesszióban mégis megjelenik a vízöntő paradoxon a 6, 6b és a 7. küllőmozgásnál ami a 9-11 színpadi mozgásnak felel meg. Ellenben 6 tengelymozgással később (a 18. színpadi mozgás környékén) amikor újra lehetősége lenne erre akkor már nem teszi ezt. Mi ennek az oka? Talán mert mégis van egyfajta súlyozó szerepe a tengely végén lévő zodiákus jegyeknek? Talán az számít honnan lép be a történet a tengelyre?
A dráma 7 alkalommal alkalmaz dupla színpadi beállítást egy egy tengelyen. Ezen dupla „színek” sorrendben a következő:
2. tengelymozgás KOS majd MÉRLEG oldal
4. tengelymozgás NYILAS majd IKREK oldal
5. tengelymozgás BAK majd RÁK oldal
6. tengelymozgás VÍZÖNTŐ majd OROSZLÁN oldal
9. tengelymozgás BIKA majd SKORPIÓ oldal
11. tengelymozgás RÁK majd BAK oldal
16. tengelymozgás IKREK majd NYILAS oldal
Amennyiben a korábbi feltételezés helyes úgy a tengelyeknek a belépési irányát ezeknek a dupla színekkel bíró tengelyeknek jelenznie kell.
A felsorolás egyfajta támpontot jelenthet a tengelyek belépési irányáról, melyek sorban az alábbiak (Vastagítás jelzi a páros tengely belépéseket):
A HALAK-kal indul a dráma, majd (2.) KOS és a BIKA következik. Majd a 4. tengelynél Ikrek helyett NYILASba vált a belépési irány! Ezt követően innen halad tovább: (5.)BAK, (6.)VÍZÖNTŐ, HALAK, KOS, (9.)BIKA, IKREK, (11.)RÁK, OROSZLÁN, SZŰZ, MÉRLEG, SKORPIÓ és végül 16. tengelyként a NYILAS helyett immár az IKREK.
Ami kitűnik ezekből:
- A HALAK zodiákus jegy a kiinduló pont és az IKREK jegy a záróállomás, azaz megerősíti a testvéri viselkedésmintáról kifejtett gondolatokat.
- A Tejút tengely három esetből kétszer (és csak kétszer, a 4. és 16. tengelyállapotokban) irányváltásra készteti a tengelybelépést.
- A vízöntő-oroszlán tengelyt kétszer, a 6. és 12. tengelyállapotban éri el a dráma csillagmitoszi útja, de csak egyszer jelentkezik vízöntő paradoxon hatás. Azaz csak akkor amikor a Vízöntő oldalról lép a történet a tengelyre. A vízöntő-oroszlán tengely másik „furcsasága”, hogy hiába van dupla díszlete a 6. tengelyállapotnak, mégis hiányzik az OROSZLÁN oldala a tengelynek!
A drámában feltűnő, hogy a haláltengelyen kiemelt szerepe van a feltüntetett dekád szimbolumoknak. Ennek mi a szerepe? Amíg a tengelyrelépési irányokat felcseréli az élettengely, addig a haláltengelyeknél lelassul az idő a dekádok hangsúlyoz jelzésével, bár egyetlen egyszer sincsenek dupla színpadi diszlettel megtoldva a haláltengely időszakai (1.,7., 13. tengelymozgások esetében). De miért mindez?
23 mozgás – 23 fejezet. Miért nem 24, ami egy kerek szám lenne a napjárás szempontjából. Ha már a bolgyó szerepkörök és a zodiákus pozició hiba nélkül beazonosítható, akkor pont itt lenne elcsúszás. Ez lehetetlen, a 23 helyzetábrának szerepe van. Esetleg a 24. lépés el van rejtve valahol, vagy éppen ez a lényeg, hogy gondolkodjunk el mit is jelent a 23 “óra” állapota?
Merész vállalkozás beleszólni egy fordításba, de elfogadva a napút logikát, alapos ok van feltételezni, hogy 24 szinpadi beállításnak kell lezajlani a színpadon... Az elemzés alapjául vett frodításban viszont csak 23 beállítás található. Hol lehet a csúszás? Rügtön a legelején.
Antigoné és Iszméné beszédét követően, először a KARnak kell megérkeznie (ez a Halak jegyhez kapcsolódó Jupiteri hatás), majd csak ezt követően távoznik Isméné, érkezik Kreon... A napút ismerete nélkül látszólag semmitmondó kiegészítés, de mégis fontos szerepe van.
IV. Halálesetek a drámában
A drámák szinte velejárója a tragédia, haláleset. Annyire természetes ez, hogy fel sem vetődik a kérdés valyon a haláleseteknek van e többletüzenete az olvasó számára. Ez a kérdés fokozottan vonatkozik az Antigonéra.
Antigoné, Iszméné, Haimón és Eurüdiké. Négy szereplő, de mi az ami összekötő őket? Ketten VÉNUSZ, egy-egy NAP és HOLD tulajdonságot képviselnek. A sumér mitológiától kezdve, a kora keresztény asztrál mitoszi gondolkodásmódban, sőt egészen az újkorig a mi, magyar népművészetünkben, templomfestészetünkben ez a három "bolygó" szervesen összekapcsolódott. A szűzanyaság csak a szűz-HOLD és a VÉNUSZi anyaság kettőségéből valósulhat meg. És pont ez a szűzanyaság szükséges minden kultúrában (akár a sumér mitológiában, akár az egyiptomi Horusz, vagy éppen a perzsa Zarahusztra tisztelet hátterében) ez a szűzanyaság húzodik meg. Ez az alapja a kereszténységnek is a Szűz Mária, Szűz Anyaság személyében, sőt a magyar Boldog Asszony ősimádatunk is erre alapul.
De mi a helyzet a nappal? Ahoz, hogy a NAP fényéből megváltó legyen szintén a vénuszi szeretetre van szükség. Az ortodox, hagyománykövető ikon ábrázolásain Jézus és a szentek többségének kéztartása egyszerúen leírható: a gyűrűs napujjnak és a vénuszi hüvelykujjnak mindig össze kell érnie! Az Antigoné mintha előkészítené ezzel az utját a későbbi megváltónak, hisz az IKREK magatartás mintát állítja követendőnek, de egyben ezzel utal is hogy ezen keresztül lehet előkészíteni az utat a később érkező megváltó számára.
V. Antigoné nyitva hagyott kérdései
A drámában feltűnő, hogy a pár jegyben fel vannak tüntetve a dekádok. Ennek mi a szerepe?
Talán azért mert itt lassabban halad az idő, vagy mert ezt az időszakot jobban kell majd ismernünk?
A szűz-halak haláltengelytől indul a dráma és a nyilas tejút pontban zárul, de melyik lehet a tényleges kiinduló pont: A SZŰZ vagy a HALAK? Ennek függvényében érkezik a dráma a Nyilasba, vagy éppen az Ikrekbe. Mindkettőnek más a jelentése, vagy talán a cél e kettős üzenet együttes lebegtetése?
V. Antigoné nyitva hagyott kérdéseire választ adhat e az Oedipus király?'
Antinogé Napút jellegét röviden abban lehet összefoglalni, hogy a bolygó tulajdonságoknak megfeleltetett szereplők a helyüknek és szepepüknek megfelelően „viselkednek” az egymást követő csillagjegyekben, miközben a drámai bonyodalom mesterien fejlődik ki.
Azt gondolhatnánk, hogy az aki egyszer ilyen mesterien szerkesztett napút drámát az ha még egyszer hozzányúl e család-drámához (Oedipus lánya Antigoné) akkor szintén törekedni fog hasonló szerkezeti megoldásra. De ebben csalódás ért. Ennek nyoma sincs az Oedipus királyban.
Néhány mondat, jelenet nagyon emlékeztet az Antigonéban szereplőre, de a dráma hátterében már nem fedezhető fel a napút jelleg. A szereplőket nem lehet egyértelműen bolygókhoz társítani hiány nélkül, és a cselekményszál sem követi tisztán a napút mozgást.
Hogy lehetséges ez? Akaratlanul felvetődik egy kérdés: Mi minden változott húsz év alatt, hogy Szophoklész elfordult a napút dráma-szerkesztéstől. Miért változtatott a drámai szerkesztésen miközben alap konfliktusokat (Iszméné-Kreon, Oedipus-Kreon) és mondatokat szinte kísértetiesen emelt át a későbbi művébe?
Hogy lehet az, hogy ha valaki már megtanult repülni, akkor mégis négykézláb kúszik, mászik a sárban, ha nincs rákényszerítve? Ezek a kérdések szinte kikényszerítik a következő kérdést:
Valójában ugyanaz a Szophoklész írta mindkét drámát? Vagy egy újabb HOMÉROSZ duplázással találjuk magunkat szemben.
