Kertészet/Sáskák/Bolivar-tövishátúsáska

(Tetrix bolivari szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 2936 bájt

Kertészet

Bolivar-tövishátúsáska


Bolivar-tövishátúsáska


Bolivar-tövishátúsáska
(Tetrix bolivari, Syn: -)
Más neve(i): -


A bolivar-tövishátúsáska a rovarok osztályának egyenesszárnyúak rendjébe, ezen belül a tövishátú sáskafélék családjába tartozó sáskafaj.
Európában és Nyugat-Ázsiában honos. Elterjedési területe nyugati és keleti részre osztott, amelyeket Svájc és Olaszország területe választ szét. Nyugat-Európában Spanyolországban és szinte az egész Franciaországban megtalálható; keleten Északkelet-Olaszországtól a Kárpát-medencén, a Balkánon és Törökországig át Közép-Ázsiáig terjed. Magyarországon viszonylag ritka, inkább az Alföldön fordul elő.
A Bolivar-tövishátúsáska testhossza a hím esetében 10-12 mm, a nőstény 10-14 mm (a közép-európai példányok kisebbek a Mediterráneumban élőknél). Vaskos alkatú, a többi tövishátúsáskánál némileg nagyobb faj. Alapszíne változatos, barnás, okkerszín vagy szürkés is lehet, elszórt sötétebb vagy világosabb, néha halványzöld vagy halványnarancs foltokkal. Színesebb a közönséges tövishátúsáskánál, de elmarad délnyugati tövishátúsáska élénkebb színezetétől. Csápjai hosszúak és karcsúak, végük csak kissé sötétebb. A leghosszabb csápíz kb. 3,3-szor hosszabb a szélességénél. Fentről nézve a szemek közötti távolság legalább 1,3-szorosa a szem szélességének. A torpajzs hátsó nyúlványa jóval túlnyúlik a potrohvégen, de a hátsó szárnyak valamivel még annál is hosszabbak. A homlok és a torpajzs középvonalában egy kiálló él, a torpajzs oldalán általában egy hosszúkás kitüremkedés látható. A hátsó comb felső éle a térd előtt kifelé hajlik, nem egyenes. Nem ad ki hangot.
A nedves és meleg élőhelyeket kedveli, ahol csupasz, növényzetmentes talajfelületeket is talál. Iszapos, időszakosan elárasztott tópartok, homok- és kavicspados folyópartok, lápréti földutak, nedves kaszálók lakója. Növényevő.
Évente két nemzedéke figyelhető meg. Az áttelelő imágók már március végén előbújnak, de legnagyobb számban április közepétől június elejéig figyelhetők meg. Szaporodás után jórészt elpusztulnak. A nőstények a nedves talajba rakják petéiket. A kikelő lárvák augusztusra fejlődnek imágókká, amelyek októberig láthatók, majd telelőhelyükre bújnak.
A közönséges tövishátúsáska és a délnyugati tövishátúsáska hasonlít rá.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia w:Bolivar-tövishátúsáska

A Wikimédia Commons tartalmaz Bolivar-tövishátúsáska témájú médiaállományokat.