Védőoltás/Észak-Amerikában
Észak-Amerikában
Észak-Amerikában előforduló fertőzések, ajánlott oltások
szerkesztés
- Mellkas-átvilágítás
- Kötelező oltás:-
- Az alábbi rutin védőoltásokat, leleteket kérik, angol nyelven orvosi pecséttel igazolva: gyermekkori oltások igazolása, 10 éven belüli morbilli emlékeztető oltás (MMR), VZV vírussal (bárányhimlő) szembeni természetes védettség v. oltás, Meningococcus meningitis elleni oltás, HIV szűrés (bizonyos államokban és Kanadában)
- Hepatitis B, Veszettség elleni védőoltás (speciális utak)
Országok
Bermuda, Kanada, Grönland, Amerikai Egyesült Államok. Az ideutazók egészségügyi kockázata nem nagyobb, mint saját hazájukban.
Életmódbeli tanácsok
- UV fényvédelem
- Rovarcsípések megelőzése
- Állati harapások megelőzése
- Közlekedéssel kapcsolatos balesetek
- HIV és a hepatitis vírus okozta fertőzések
- Hideg elleni védekezés, meleg elleni védekezés
- Hasmenés tüneti kezelésére való felkészülés
- Biztonságos szex
- Gépjármű balesetekkel és sérülésekkel kapcsolatos folyamatos konfliktusok alkoholfogyasztás miatt.
Ízeltlábúak által közvetített fertőzések
szerkesztésSziklás-hegységi foltos láz
szerkesztés
A Rickettsia rickettsii csak a nyugati féltekén honos. A Sziklás-hegységben észlelték először, gyakorlatilag azonban az USA minden államában előfordul, kivéve Maine államot, Hawaiit, Alaszkát. Különösen az Atlanti-óceán partja mentén gyakori.
A Sziklás-hegységi foltos láz ellen nem létezik oltóanyag. Az antibiotikumok használata a halálozás arányát 7-20%-ra csökkentette: Doxiciklin, chloramphenicol. A kezelés késői megkezdése viszont halálhoz vezethet.
A Sziklás-hegységi foltos láz (foltos láz, kullancsláz, kullancstífusz) kórokozója a Rickettsia rickettsii, melyet a kullancsok (amerikai kutya kullancs: Dermacentor variabilis, Rocky Mountain fa kullancs: Dermacentor andersoni, és a barna kutya kullancs: Rhipicephalus sanguineus) terjesztenek. A rickettsiák a vérereket bélelő sejtekben élnek és szaporodnak. Általában a bőr és a bőr alatti erek, valamint az agy, tüdők, szív, vesék, máj, és lép erei érintettek. Az erekben vérrög okozta elzáródások is kialakulhatnak.
A betegség első tünetei 3-12 nap múlva jelentkeznek. Minél rövidebb az inkubációs idő (a csípés és a tünetek jelentkezése közötti idő), annál súlyosabb lesz a betegség lefolyása. Igen erős fejfájás, borzongás, súlyos kimerültség és izomfájdalom jellemzi. A láz néhány nap alatt 39,5 °C-ig emelkedik, és súlyos esetekben 15-20 napon át fennmaradhat. Előfordulhat, hogy időszakosan, reggelente megszűnik. Száraz köhögés is felléphet.
Körülbelül a negyedik lázas napon a csuklón, bokán, tenyéren, talpon, és az alkaron bőrkiütések jelennek meg, melyek gyorsan terjednek a nyakra, arcra, hónaljra, farpofákra és a törzsre. Kezdetben a kiütések laposak és rózsaszínűek, a későbbiekben viszont kiemelkedővé, sötétebb színűvé, meleg víz - pl. a meleg fürdő - hatására jobban láthatóvá válnak. Kb. 4 nap alatt apró, bíbor színű területekké (petechia) alakulnak, pontszerű bevérzések következtében. Ezek egybefolyhatnak, később kifekélyesedhetnek.
Az agy ereinek érintettsége fejfájást, nyugtalanságot, alvásképtelenséget, delíriumot és kómát okozhat. A máj megnagyobbodhat, gyulladása sárgaságot okozhat, ami azonban ritkán fordul elő. A légutak gyulladása (pneumonitis), továbbá a szív, az agy károsodása és tüdőgyulladás is kialakulhat. Súlyos esetekben a vérnyomás csökkenése és hirtelen halál is bekövetkezhet.
A betegség főként május és szeptember között fordul elő, amikor a kifejlett kullancsok aktívak, és az emberek a legtöbbet tartózkodnak a szabadban, kullancsokkal fertőzött vidékeken. A déli államokban a fertőzés egész évben előfordulhat. A kullancsokkal fertőzött vidékeken a sok időt a szabadban töltő egyének, így a 15 évnél fiatalabb gyermekek a legveszélyeztetettebbek. A fertőzött kullancs a kórokozókat nyulakba, mókusokba, szarvasokba, medvékbe, kutyákba és emberbe továbbíthatja. A betegség emberről-emberre direkt úton nem terjed.
Lyme kór
szerkesztésTularémia, Tularémia pestis
szerkesztés
Oroszország, Kazahsztán, Türkmenisztán, Finnország, Svédország Kelet-Európa, Nyugat-Európa, Portugália, Spanyolországban, Koszovó,(Szerbia), Japánban, Kína az észak-nyugati és észak-keleti régióiban. USA, Kanada, Mexikó.
Védőoltás van: gyengített, élő vakcina rendelkezésre áll, de használata csak a magas kockázatú csoportokban: LVS vaccine A tularémia több úton is átterjedhet az emberre, beleértve a rovarcsípést és a fertőzött állatokkal való közvetlen kontaminációt. Erősen fertőző és potenciálisan halálos kimenetelű, ha nem kezelik, ám hatékonyan lehet antibiotikummal kezelni, amennyiben korán diagnosztizálják.: sztreptomicint, gentamicin, doxiciklin, klóramfenikol, fluorokinolonok.
A tularémia számos módon terjedhet az emberre: rovarcsípéssel – Noha számos rovar hordozza a tularémiát, leginkább kullancs- és légycsípéssel terjed. Beteg vagy elhullott állattal. Beteg állat harapásával, leggyakrabban nyúl által. A baktériumok kis vágások, horzsolások vagy a harapás helyén át jutnak a szervezetbe, és fekély képződik a seb helyén. A tularémia szemészeti formája a fertőzött állat érintését követő szemdörzsöléssel terjed. A levegőben található baktériumokkal. A talajban található baktériumok kertészkedés, építkezés vagy egyéb tevékenység során a levegőbe juthat, mely belélegezve tüdőgyulladásos tularémiát okozhat. Szennyezett étel vagy víz fogyasztásával kapjuk el.
Okozója a Francisella tularensis (Gram-negatív, nemmozgó coccobacillus) baktérium, mely elsősorban emlősöket érint, különösen rágcsálókat, mezei- és üregi nyulakat, de madarakat, hüllőket és halakat is megfertőzhet. A legtöbb tularémiának kitett ember általában 2-10 napon belül lesz beteg, ám a lappangási idő néhány órától akár három hétig is tarthat. A tularémiának több altípusa létezik a jelentkező tünete szerint. Ulceroglandularis tularémia: a fertőzés helyén bőrfekély képződik, melyet általában rovarcsípés vagy állati harapás okoz, duzzadt, fájdalmas nyirokcsomók, láz, hidegrázás, fejfájás, kimerültség. Oculoglandularis tularémia: szemfájdalmat, szemvörösséget, szemduzzanatot, a belső szemhéj fekélyét okozza. Tüdőgyulladásos tularémia és tífuszos tularémia is ismert.
Tularemia megelőzése rovarriasztóval DEET, permethrin. Gyakori szappanos és melegvizes kézmosással, az ételek főzése, a víz biztonságos forrásból származzon. A háziállatok viselkedésének megváltozása (különösen rágcsálók, nyulak, és mezei nyúl), vagy az állatállományon szokatlan tünetek alakulnak ki.
Pestis
szerkesztésÉtel és víz eredetű betegségek
szerkesztésUtazók hasmenése
szerkesztés(salmonellosis, E. coli (EIEC, haemolytikus uremiás szindróma: Coli O 157))
Zoonózisfertőzések
szerkesztésVeszettség
szerkesztésJegyzetek