Védőoltás/Ausztrália és Óceánia
Ausztrália és Óceánia
Ausztrália és Óceánia (Dél-és Nyugat-Csendes-óceáni szigetek)
szerkesztés- Kötelező védőoltás: -
- Javasolt védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Hastífusz Diftéria-tetanusz Japán encephalitis
Országok
Amerikai Szamoa, Ausztrália, Karácsony-sziget, Cook-szigetek, Fidzsi, Francia Polinézia, Guam, Kiribati, Marshall-szigetek, Mikronézia, Nauru, új-Kaledónia, új-Zéland, Niue, Norfolk-sziget, Észak-Mariana-szigetek, Palau, Pápua Új-Guinea, Pitcairn-szigetek, Szamoa, Salamon-szigetek, Tokelau, Tonga, Tuvalu, Vanuatu, Wake-sziget, Wallis és Futuna-szigetek
Fertőzés veszélye igen változó a régióban. A kockázat az élelmiszer és a víz útján terjedő fertőzések esetén alacsony Ausztráliában és Új-Zélandon. Vektorok által terjesztett fertőzések és gyomor-bélrendszeri fertőzések gyakoriak a szigeteken.
Életmódbeli tanácsok
- UV fényvédelem, meleg elleni védekezés
- Hasmenés elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés
- Biztonságos szex
- Gépjármű balesetekkel és sérülésekkel kapcsolatos folyamatos konfliktusok alkoholfogyasztás miatt
- Ciguatera mérgezés
- Mérgeskígyó marás
- Pókcsípés
- Vér transzfúzió előtti szűrése nem megfelelő a kórházakban
- Rovarcsípések megelőzése
- Megelőzése az állati harapásnak és karmolásnak
Ízeltlábúak által közvetített fertőzések
szerkesztésBozót tífusz, Tsutsugamushi láz
szerkesztésCsendes-óceán nyugati része, Délkelet-Ázsia, Észak-Ausztrália, Pápua Új-Guinea és a néhány nyugati és déli sziget.
Hatásos oltóanyag még nem áll rendelkezésre.
A betegség időben megkezdett antibiotikum adásával gyógyítható. doxycycline, chloramphenicol,
Rifampin, azithromycin
Halálos kimenetel ritka, nem kezelt esetekben azonban 20-30%-os is lehet.
A bozót tífusz egy baktérium által okozott, rágcsálók parazitái, atkái (Leptotrombidium deliense) közvetített fertőző megbetegedés. A betegség oka, egy baktérium (Rickettsia tsutsugamushi/orientalis, Gram-negatíve α-proteobaktérium) okozta fertőzés. Fertőzött rágcsáló atkák és paraziták terjesztik. Az atkák életciklusuk egy részét növényzeten töltik, de teljes kifejlődésükhöz vérszívás szükséges. A növényzettel kapcsolatba kerülő embert az atkalárvák megcsípik, és így megfertőzik.
Lappangási ideje 1-3 hét. A lappangási idő után a betegek rossz közérzetet, hidegrázást, fejfájást, hátfájást panaszolhatnak. Az atka csípés helyén bőrkiemelkedés jelenik meg, melyből lapos fekete pörk képződik, a helyi nyirokcsomók megduzzadnak, és fájdalmassá válnak. (Előfordulhat hogy a nyirokcsomók testszerte megnagyobbodnak). A láz fokozatosan emelkedik, a láz első hetének végére testszerte kiütések jelennek meg, amik a törzsön a leggyakoribbak, gyorsan elmúlhatnak, de 1 hétig is fennállhatnak. A beteg zavartnak tűnik, érzékelése ködös, 2.-3.héten tüdőgyulladás, szívizomgyulladás, szívelégtelenség alakulhat ki.
A betegség kezelésében fontos a megelőzés. A betegség lázas szakasza 2 hét elteltével spontán szűnik, de ez nem jelent minden esetben gyógyulást, és betegeknek a halálos kimenetel megelőzésére szükséges adni antibiotikumot. A betegség megelőzésében fontos az atkák elleni védekezés (tartós hatású atka irtószerek alkalmazása, vagy a bőrre felvitt atkariasztók). Fertőzött területeken alkalmazhatnak rövid ideig a megelőzésre antibiotikumot is.
Egér tífusz, foltos láz
szerkesztésDélkelet-Ausztráliában, ritkán fordul elő Pápua Új-Guineában
Malária
szerkesztés- chloroquine rezisztens
Pápua Új-Guinea, Vanuatu, a Salamon-szigetek Atovaquone/proguanil, doxycycline, mefloquine
Dengue
szerkesztésSzigetek, Észak-Ausztrália
Japán encephalitis (JE)
szerkesztésPápua Új-Guinea, Torres szoros, Ausztrália északi részén, JE fertőzés történt a nyugati , Csendes-óceáni szigetek(Guam)
Nyirokrendszeri filariasis
szerkesztésCsendes-óceáni szigetek, Amerikai Szamoa, Cook-szigetek, Fidzsi-szigetek, Francia Polinézia, Kiribati, Niue, Szamoa, Tonga, Tuvalu, Vanuatu, valamint Wallis és Futuna.
Élelmiszer és víz okozta fertőző betegségek
szerkesztésUtazók hasmenése
szerkesztésHastífusz
szerkesztésTífusz ismert vagy feltételezhető Mikronéziában.
Hepatitis A
szerkesztésHepatitis A előfordulása ismert ebben az országban, bár a kockázat a legtöbb utazóranézve alacsonynak tekinthető. Szigetek, köztük Pápua Új-Guinea
Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések
szerkesztésTuberkulózis
szerkesztés100.000 populáció a becslések szerint 100-300 a csendes-óceáni szigetek, és 0-25 a többi régióban.
Influenza
szerkesztésAusztráliában általában akkor fordul elő április és szeptember. Időszakos kitörése kanyaró fordult elő a szigeteken nem megfelelő védőoltások.
Szexuális úton és vérrel terjedő fertőzések
szerkesztésHIV
szerkesztésPrevalenciája a felnőttek 0,1% - <0,5%-a a legtöbb régióban, de magasabb (1% - <5%), Pápua Új-Guineában, és néhány csendes-óceáni szigeteken.
Hepatitis B
szerkesztésKevesebb mint 2%-a él Ausztráliában Hepatitis B vírussal fertőzve (alacsony endémiás). Több mint ≥ 8%-nál a csendes-óceáni szigeteken.
Hepatitis C
szerkesztés1% -2,4%-ban a legtöbb területen.
Zoonózisfertőzések
szerkesztésVeszettség, rabies
szerkesztésDenevér lyssa vírus ismert Ausztráliában.
Jegyzetek