Védőoltás/Dél- és Közép-Európában
Dél- és Közép-Európában
Dél- és Közép-Európában előforduló fertőzések, ajánlott védőoltások
szerkesztés- Kötelező védőoltás: -
- Javasolt védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Hastífusz Diftéria-tetanusz Kullancs-encephalitis
Országok
- Albánia[1], Andorra[2], Ausztria[3], Bosznia-Hercegovina[4], Bulgária[5], Franciaország[6], Gibraltár[7], Görögország[8], Magyarország[9], Liechtenstein[10], Horvátország[11], Macedónia[12], Málta[10], Monaco[13], Montenegro[14], Olaszország[15], Portugália[16], Románia[17], San Marino[18], Szerbia[19], Szlovénia[20], Spanyolország[6], w:Svájc[21]
Életmódbeli tanácsok
- UV fényvédelem, meleg elleni védekezés
- Hasmenés elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés
- Biztonságos szex
- Orvosi beavatkozások elkerülése, nozokomiális fertőzések átvitele sok területén, mert nem megfelelő az infekciókontroll gyakorlata. A vér transzfúzió előtti szűrése nem megfelelő sok kórházban
- Gépjármű balesetekkel és sérülésekkel kapcsolatos folyamatos konfliktusok alkoholfogyasztás miatt
Ízeltlábúak által közvetített fertőzések jellegzetességei
szerkesztés- Jellegzetességeik a véglények, férgek, vérszívó vektorok által terjesztett megbetegedéseknek:
- a terjesztett kórokozó a külvilágban nem fordul elő
- a kórokozó örökös parazita életmódot folytat
- vektor szabja meg a betegség földrajzi elhelyezkedését
- minden kórokozónak specifikus vektora van
- térben endémiák alakulnak ki, időbeli előfordulásuk szezonális
- fertőzés elleni küzdelem: a beteg elkülönítése és gyógyítása, vektor-irtás bővebben..., immunizálás
- a kullancs kiszedése: bővebben...
Nyugat-nílusi láz, WNF
szerkesztés- Védőoltás nincs.
- Gyógyszeres terápia tüneti. oxfordjournal
- A nyugat-nílusi láz egy vírusbetegség, amely szúnyogcsípéssel terjed.
Országok
- Románia, Albánia, Görögország, Izrael, Orosz Föderáció, Egyesült Államok, Afrika, Európa déli része, Közel-Kelet, India, Algéria, Kanada, Karib-térség, Latin-Amerika, Földközi-tenger medencéje. Endémiás Afrikában, Ázsiában, Ausztráliában, Közel-Keleten, Európában és az Egyesült Államokban is.
- A megbetegedés megelőzésére még nem fejlesztettek ki védőoltást. Tüneti terápia a lehetséges gyógyszeres kezelés.
- A Nyugat-nílusi vírus, RNS-vírus (Flaviridae, Flavivirus) által okozott fertőző betegség, 80-85 %-ban tünetmentes. 15-20 %-ban enyhébb tünetek jelentkeznek, melyek nem jellegzetesek, ezért a klinikai kép alapján nehezen különíthetők el más vírusbetegségektől (pl. a Dengue-láz és a sárgaláz enyhe formája).
- Rezervoár a madarak, lovak vére, vektora a szúnyogok (Culex univittatus, Cu. pipiens, Cu. vishnui, Cu. neavei, Coquillettidia, Aedes és Anopheles spp.), vér útján terjed. lappangási idő 3-6 nap. A betegség bevezető tünetei: hányinger, láz, fényérzékenység, izomfájdalom, kötőhártya gyulladás, arcpirulás.
- Egyidejűleg test szerte nyirokcsomó-duzzanat mutatkozik, bőrkiütések jelennek meg a törzsön és a végtagokon. Ez az állapot kb. 6 napig tart, melyet gyors javulás vált fel. Idősekben, a betegség második periódusában, w:agyhártya-w:agyvelőgyulladás alakulhat ki, a halálos szövődmények is náluk gyakoribbak. Jelenleg csak tüneti kezelés lehetséges.
- A legjobb módja annak, hogy ne fertőződjünk meg nyugat-nílusi vírustól, ha csökkentjük a kockázatot a szúnyogcsípésnek, amelynek több módja van: mechanikai védelemmel, rovarriasztással és rovarirtással.
Leishmaniasis, VL, kala-azar, feketebetegség, feketeláz, dum-dum betegség
szerkesztés- Védőoltás nincs.
- Gyógyszeres kezelés: Antimon (öt vegyértékű), Penthamidin, Paromomycin, Amphotericin B, Miltefozin. Két héttel a lokális kezelés után, 0,1% kantaridin kenőcs hatékony volt kután leishmaniasis kezelésére.
Országok
- Franciaország, Olaszország, Portugália és Spanyolország, továbbá számos trópusi és szubtrópusi térségben, mintegy 88 országban. Körülbelül 350 millió ember él ezeken a területeken. Leishmaniasis megtalálható esőerdők vidékén Közép- és Dél-Amerikában, a sivatagos területeken Nyugat-Ázsiában és a Közel-Keleten. A világ zsigeri leishmaniasis eseteinek 90%-a Indiában, Bangladesben, Nepálban, Szudánban és Brazíliában fordul elő.
- A Leishmaniasis, egysejtű parazita által okozott megbetegedés a világban igen elterjedt. A fertőzött légy csípését követően leggyakrabban,több nap, esetleg hetek múlva különböző bőrfekélyek alakulnak ki, melyből ki lehet mutatni a kórokozót. A betegséget bizonyos légyfajták terjesztik állatokról emberre az érintett területeken.
- Védekezés: a szúnyogcsípés megelőzése, a törpeszúnyogok napnyugtakor és napkeltekor a legaktívabbak (hasonlóan a maláriát terjesztő szúnyogokhoz). Lepkeszúnyogfélék, vagy pelyhes muslicák (Psychodidae) a rovarok (Insecta) osztályába, kétszárnyúak (Diptera) rendjébe és szúnyogalkatúak (Nematocera) alrendjébe tartozó rovarcsalád. Elektromos rovarriasztó, bőrvédelem rovarriasztóval. Igen kis méretűek, a szokásos szúnyoghálón is keresztül fúrják magukat, speciális szúnyogháló véd ellenük. Ruhaneműn keresztül nem csípnek. A hatóságilag engedélyezett táborhelyeket (általában) rágcsáló és rovarmentesítik. Vadkempingezéskor azonban, az állatvilág fertőzési láncába véletlenszerűen kapcsolódik az ember.
- Paraziták a kórokozók, Flagellate génusz (Leishmania donovani, L. infantum, L. cruzi; rarely, L. tropica). Rezervoár az ember, kutya, róka, vadnyúl, rágcsálók. Vektora repülő élőlények, amelyek vérükben élősködnek. Krónikus w:láz, fogyás, verejtékezés, hepatosplenomegalia, w:nyirokcsomó nagyobbodás és pancytopenia, szürke pigmentáció (Kala Azar = "black betegség") tünetei megjelenhetnek késői súlyos stádiumában.
- A paraziták a lép, csontvelő és a máj sejtjeit támadják meg. Gyors kezelést igényel (90% gyógyul). Gyakran téves a diagnózis, ezért gyakran halálos kimenetelű. A turisták által látogatott helyeken főleg w:csecsemőket, kisgyermekeket betegít meg. Tünetei a hosszan elhúzódó láz, lépnagyobbodás, vérszegénység, fogyás. Szervezetében, az addig számára ismeretlen kórokozók súlyos, nehezen felismerhető betegségeket alakíthatnak ki. Turistákat ritkán veszélyeztet a w:leishmaniázis, de a fenti tünetek esetén, jelezni kell, ha fertőzött területen járt az [w:[Utazás|utazó]].
Kullancs encephalitis, TBE, FSME, Közép-Európai encephalitis
szerkesztés- Védőoltás van.
- Tüneti gyógyszeres kezelés.
- Országok
- Svájc, Szlovénia, a közép-európai országok. Oroszország és Európa 5,000-7,000 emberi megbetegedést jelent évente. Japán, Mongólia, Dél-Korea.
- Kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás, Kullancs encephalitis.
- Kétféle oltóanyag van hazánkban forgalomban. Mindkettő elölt vírusokat tartalmaz. Az immunválasz kialakításához két védőoltás szükséges 1-3 hónap időközzel, melyet 9-12 hónap múlva emlékeztető védőoltás követ. A védőhatás hosszú távú fenntartására 3 év múlva, majd 5 évenként, egy újabb emlékeztető védőoltás szükséges. 60 éves kor felett, az immunrendszer öregedése miatt, ismét 3 évenként ajánlott az emlékeztető védőoltás.
- A védőoltás sorozatát ajánlott a hideg évszakban elkezdeni. Ha túl rövid idő áll rendelkezésre a kullancs-szezon előtt, akkor gyorsított védőoltási sémával hamarabb ki lehet alakítani a védettséget. Erről kérjen felvilágosítást a háziorvosától. A fertőzőtt területeken huzamosabb ideig w:kempingezőknek, vadászoknak, állatbefogással-, vagy növénygyűjtéssel foglalkozóknak különösen ajánlott az w:védőoltás.
- A védőoltás nem véd a w.kullancsok terjesztette más w:betegségek, például, a Lyme-kór ellen. Védekezésként hatásos lehet a betegséget terjesztői kullancsok, vérszívó ízeltlábúak csípésének megelőzése.
- A vírus okozta fertőzésnek nincs w:gyógyszere, w:tüneti terápia lehetséges.
- w:RNS vírus a kórokozó (Flaviviridae, Flavivirus, Közép-Európai encephalitis vírus). Rezervoár lehet rágcsálók (w:Apodemus flavicollis, A. sylvaticus, w:Microtus arvalis), Ixodes ricinus (Vöröshasú, vagy közönséges kullancs), madár, szarvasmarha. Vektora a [kullancs]]. Tejtermékekben jól szaporodik. Tünetei a kullancscsípést követően ritkán alakulnak ki. A fertőzöttek nagyobb hányadánál, 5-14 napos lappangási idő után, enyhe influenza szerű tünetek lépnek fel (láz, fejfájás, végtagfájdalmak). Néhány nap múlva a panaszok megszűnnek és a beteg teljesen meggyógyul. Előfordulhat néhány napos tünetmentesség után újabb lázas szak kezdődik, melyet fejfájás, tarkómerevség, aluszékonyság, izomfájdalom és bénulás kísérhet. Ezek az w:agyvelőgyulladásra utalnak.
Lyme-kór, Erythema migrans betegség, haemorrhagiás láz
szerkesztésA Lyme-kór a Borrelia nemzetségbe tartozó baktériumok által okozott megbetegedés, amelyet e kórokozóval fertőzött kullancsok (Ixodes ricinus) terjesztenek.
Országok
Szlovénia, Ausztria, Európa keleti és déli országaiban, Közép-Ázsia, Kína és Észak-Amerikában endémiás.
A diagnózis felállítása orvosi feladat, legtöbb esetben antibiotikummal gyógyítható[22] betegség: Spiramycin, Penamecillin, Doxycycline, Ceftriaxone, Amoxicillin, Cefuroxime
Kontinentális éghajlaton, ahol a kullancsok is honosak. Megelőzése a kullancs csípés kerülésével, és a kullancs korai eltávolításával lehetséges. A legtöbb embert az éretlen kullancsok, a nimfák fertőzik meg. Nimfák aprók (kisebbek, mint 2 mm) és nehezen láthatók, a tavaszi és nyári hónapokban élősködnek. Felnőtt kullancsok is továbbítják a Lyme-kór baktériumát, de sokkal nagyobb a méretük, és nagyobb a valószínűsége, hogy felfedezzük és így eltávolításuk őket, még mielőtt hogy továbbítja a baktériumokat az emberbe. Felnőtt Ixodes kullancsok a legaktívabbak a hűvösebb hónapokban.
A kórokozó egy microaerophil spirocheta, Borrelia spp. (Borrelia burgdorferi; B. afzelii, B. garinii). Rezervoár lehet kullancs, szarvas, rágcsáló, madár. Vektora kullancs (Ixodes, Amblyomma). Lappangási idő tünetei 2 nap és 4 hónap között jelentkeznek, a friss fertőzésre utaló bőrtünet a kokárda szerű, terjedő bőrpír formájában.
Ritkábban a fülcimpán és az ízületek felszínén vastag gyulladt folt alakul ki. Ideggyulladás tüneteivel jár, amelyek tünetei a fejfájás, hallászavar, arcidegbénulás, agyhártyagyulladás a csípés után 1-3 hónappal léphet fel. Késői, kóros immunreakció következményei a változatos, hullámzó ízületi gyulladásos elváltozások.
Élelmiszer és víz közvetítésével terjedő fertőzések
szerkesztésFertőzés általában szennyezett étel fogyasztásától, szennyezett ivóvíztől, vagy közvetlenül a beteg emberrel vagy állattal érintkező kórokozót ürítőtől kapja el az egészséges személy. A legelterjedtebb betegségek, amely az utazókban kialakul[23]. Olyanok kaphatják el akik a járványos területen tartózkodnak, és nem figyelnek arra, hogy étkezésre és italfogyasztásra csak megfelelően biztonságos forrásból származó termékeket fogyasszanak. A becslések szerint 10 millió emberrel - 20% és 50%-a nemzetközi utazásoknak - növekszik évente a betegek száma[24]. Ez gyakoribb a fejlődő országokban, - ahol az arány meghaladja a 60%- mint a fejlett országokban.
Az elsődleges forrása a fertőzés lenyelése, vagyis a széklettel szennyezett élelmiszer vagy víz (100 - 1000 élőlény lenyelése). A lenyelés közvetlenül vagy közvetetten a szennyezett élelmiszerekkel, a fertőzött állatok vagy ételt fertőző állat vagy személy által. Az állati takarmányok és műtrágyák, amelyek fertőzött hús maradékából készültek. Széklet-szájon keresztüli átvitel egyénenként, közvetlen kapcsolatot a háziállatokkal, mint például a hüllőkkel, madarakkal, teknősökkel. A legfontosabb meghatározó kockázat az utazás helye. Nagy kockázatú desztinációk: a fejlődő országok Latin-Amerikában, Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsiában. A hátizsákos utazás kockázati tényezői közé tartozik a nem kezelt ivóvíz, a felszíni vizek, a személyi higiénia hiánya. Kempingekben gyakran nagyon primitív a szennyvízelvezetése, így a potenciálisan veszélyes, mint bármely fejlődő ország is.
A következő ajánlások csökkentik a fertőzés kockázata élelmiszer-eredetű betegségek esetében:
- Baktériumok növekedésére alkalmas hőmérsékleti veszélyzóna: a 4 °C és 60 °C. Tartsa a hideg ételeket hidegen (<4 °C) , és tartsuk melegen ételek melegen (>60 °C).
- Helyezze a nyers húst, baromfit és a tenger gyümölcseit külön konténerekbe az alsó polcára a hűtőszekrénynek. Használja úgy a konténereket, hogy megakadályozzák a nyers lé csöpögését más élelmiszerre.
- Tartsa a nyers élelmiszert más élelmiszertől elkülönítve vásárlás közben, tárolása, előkészítése és felszolgálás estén.
- Mossa meg a friss gyümölcsöket és zöldségeket evés előtt, tiszta asztalon és vágódeszkán, mosson kezet rendszeresen.
- Olvassa el a címkéket és kövesse a főzési és tárolási utasítások minden élelmiszer esetében. Ügyeljen arra, hogy ellenőrizze a "minőségmegőrzési" dátumot, és ha talál valamit a polcon, hogy lejárt, hagyja a boltban.
- Használjon meleg szappanos vizet a kés, vágódeszka, konyhai eszközök, a keze és a konyhai munkaasztal felületeinek tisztításához, különösen hús és hal esetén.
- Fagyasztott, romlandó élelmiszereket két órán belül megfőzni.
- Freeze vagy fogyasztanak maradék négy napon belül a főzés. Mindig újra felmelegít maradékot amíg gőzölgő evés előtt.
- Tartsuk tisztán és 4 °C-on a hűtőt. Helyezzen hőmérőt a hűtőbe.
Utazók hasmenése, TD
szerkesztésOlyanok kaphatják el akik a járványos területen tartózkodnak, és nem figyelnek arra, hogy étkezésre és italfogyasztásra csak megfelelően biztonságos forrásból származó termékeket fogyassza. (E. coli, Salmonella, Shigella, Campylobacter)
A legtöbb esetben a betegséget (travelers diarrhae, TD) mikroorganizmusok okozzák, amelyek vagy a tápcsatornát károsítják, vagy az itt történő vízfelszívódást zavarják. A hasmenést vírusok, baktériumok és egysejtűek okozhatják. Bakteriális enteropatogének mintegy 80%-ában, vírusok és egysejtűek teszik ki a többi 20%-ot.
E. coli, enterotoxikus 20-75% E. coli, enteroaggregációs 0-20% E. coli, enteroinvazív 0-6% Shigella spp 2-30% Salmonella spp 0-33% Campylobacter jejuni 3-17% Vibrio parahemolyticus 0-31% Aeromonas hydrophila 0-30% Giardia lamblia 0 < 20% Entamoeba histolytica 0-5% Cryptosporidium sp 0 < 20% Rotavirus 0-36% Norwalk virus 0-10%
Jelenleg csak a hastífusz és a kolera ellen van védőoltás. Ajánlatos oltani azokat, akik olyan helyre utaznak, ahol a közműellátottság szegényes. A baktérium tokanyagát tartalmazó oltóanyag jelentéktelen helyi fájdalmat, lázat okozhat, 3 évre nyújt védelmet. Kolera megbetegedés az ismert turista helyekre látogatókat nem fenyegeti, így védőoltásuk nem indokolt.
Gyógyítás kellő folyadék- és só-pótlás, szükség szerint antibiotikumok alkalmazhatók. Higiénés (tisztasági) rendszabályok betartása.
A lappangási idő 1-2 nap. Hőemelkedés, láz, hasmenés, esetenként véres székürítés, hányás, hasi görcsök, rossz közérzet, kiszáradás. Átvitel szennyezett étellel, nem kellő tisztaságú vízzel, nem kellően tisztított zöldséggel, gyümölccsel. Hosszú távú hatása bizonyos százalékban hónapokig elhúzódó emésztési panaszt okoz. Bizonyos paraziták elhúzódó betegséget okozhatnak, baktériumfajtákkal történő fertőzést követően (Campylobacter) idegrendszeri tünetek is kialakulhatnak.
Escherichia coli
szerkesztésEscherichia coli bacilus által okozott vizes hasmenéssel járó fertőző betegség, az utazók hasmenésének egyik kórokozója.
Országok
Bárhol előfordulhat a világon. A nem megfelelően főtt marhahús; nyers gyümölcs és nyers zöldség, beleértve a hajtásokat; kezeletlen ivóvizet; pasztörizálatlan (nyers) tej és (nyers) tejtermékek, beleértve a nyers sajtot; pasztörizálatlan almalé / almabor, és közvetlen érintkezés állatok simogatásakor állatkertben vagy gazdaságban.
Védőoltás nincs. Enyhébb esetekben tüneti terápia. Kerülje hasmenést-gátlókat és antimikrobiás szereket, súlyosabb esetben antibiotikumok adandók:
- Levofloxacin, Rifaximin, Ampicillin, Cefotaxim
Escherichia coli (fakultatív gram-negatív bacilus) enterotoxikus törzse által okozott vizes hasmenéssel járó fertőző betegség. Rezervoár, baktériumgazda a fertőzött ember, emlős széklete, amelyből a fertőzött székletben élő baktérium szennyezett étellel, itallal kerül be az egészséges szervezetbe szájon keresztül. A lappangási idő 1 - 3 nap. Vizes hasmenés és vérhas, gyakori utazók és csecsemők között, vérzéses colitis és hemolitikus urémiás szindróma is.
Hosszabb külföldi utazásra megfelelő antibiotikumokat érdemes vinni, ill. a konyhai higiénére ügyelni kell! Felnőttkorban a külföldi utakkal kapcsolatban fellépő "utazók hasmenése" kb. 80%-ban enterotoxikus E. coli fertőzés miatt alakul ki. A fertőzés a nem megfelelő konyhai higiéné következménye, fertőző forrás lehet a beteg, a lábadozó ill. a tünetmentes kórokozó-hordozó. A lappangási idő 24-72 óra. Legfontosabb tünet a hirtelen kezdődő,gyakori, híg hasmnés (akár napi 10-szer is), ritkán hányás, láz előfordul. Súlyos hasi görcsök; hasmenés (gyakran vizes és átalakulhat véressé); hányás, és láz (általában nem túl magas - általában kevesebb, mint 38,5 ˚ C).
Körülbelül 5-10 százaléka azoknak, akik megbetegszenek az E. coli O157:H7-től. Mintegy 15 százaléka a kisgyermekeknek és az időseknek hemolitikus urémiás szindrómában (HUS), ami végzetes lehet. Tünetei HUS-nak változó. Vannak, akik görcsrohamot vagy stroke-ot kapnak de, tartós vesekárosodást is kaphatnak..
A megfelelő higiénia és a biztonságos élelmiszer-kezelés és előkészítés gyakorlata a legfontosabb tényező, hogy megakadályozza a terjedését az E. colinak:
- Marha-, borjú-és bárány - közepes ritka 63 °C b
- Marha-, borjú-és bárány - közepes 71 °C
- Marha-, borjú-és bárány - jól sikerült 77 °C
- Sertés 71 °C
- Baromfi (darab) - csirke, pulyka, kacsa 74 °C
- Baromfi (egész) - csirke, pulyka, kacsa 85 °C
- Ground hús keverékek (hamburger, kolbász, húsgombóc, fasírt, húsos) - marha-, borjú-, bárány-és sertéshús 71 °C
- Ground hús keverékek - baromfi 74 °C
- Tojásételek 74 °C
- Egyéb (hot dog, tölteléket és a maradékot) 74 °C
Salmonellosis, Hastífusz, paratifusz, hasi hagymáz
szerkesztésA hastífusz a tífusz egyik formája, fertőző betegség, amelyet a Salmonella typhi nevű w:baktériumw: okoz.
Országok
Délkeleti és délnyugati európai országokban endémiás. Világszerte elterjedt,nagyobb mértékben Észak-Amerikában és Európában
Jelenleg Magyarországon a baktérium tokanyagát tartalmazó vakcina van forgalomban, amely 3 évre védelmet biztosít. A védettség kialakulásához kb. 10 -14 nap szükséges. Kétéves kor alatt, a tokanyagot tartalmazó oltóanyag nem alakít ki megfelelő védőhatást.
w:Gyógyszeres terápia: Ciprofloxacin, Leflokin, Azithromycin, Rifaximin, Amoxicillin, Co-trimoxazol, Ceftriaxone
Antiszeptikum, dezinficiens: 1%-os nátrium-hipoklorit, 70%-os etanol, 2%-os glutáraldehid, jodinok, fenolok, formaldehid
A szalmonellózis egy akut gastroenteritis, heveny fertőző betegség, hirtelen fellépő hasi fájdalommal, hasmenéssel, hányingerrel, hányással, kiszáradás súlyos lehet a w:csecsemők és az idősek körében. A halálesetek nem gyakoriak, kivéve a nagyon fiatal vagy nagyon idős vagy a legyengült immunrendszerű betegek esetében. Élelmiszer útján terjedő betegség, amely okozhat w:vérmérgezést, tályogot, endocarditist, tüdőgyulladást, enterális lázt, esetenként reaktív arthritis (Reiter-szindróma) alakulhat ki, és amelyek krónikussá válhatnak.
A Salmonella typhi (fakultatív gram-negatív bacilus), melyet a fertőzött emberek székletükben ürítenek. Széklettel szennyezett étel, tárgyak, piszkos kéz közvetíti egyik emberről a másikra . Rossz 'közműellátottságú, zsúfolt helyeken járványos formában tör ki, ha az ivóvíz fertőzött széklettel szennyeződik. Rezervoár a beteg ember, a házi és a vadon élő állatok - baromfi ( S. enteriditis) , sertés ( S. choleraesuis) , szarvasmarha, rágcsálók, lovak ( S. dublin ), hobby-állatok - teknősök, teknősök, kutya, macska. Zoonózis, mert közvetlen vagy közvetett érintkezés az állatok (háziállatok, különösen a madarak, hüllők, teknősök) is terjesztik.
A w:baktériumok megtapadnak a w:vékonybél és w:vastagbél w:nyirokmirigyeiben, ott fekélyt okozhatnak és bekerülnek a véráramba. A hastífusz nem feltétlenül hasmenéssel járó betegség, amely a láz ellenére jellegzetesen alacsony w:pulzusszám, fejfájás, influenzaszerű tünetek kísérik. Súlyos esetekben w:szív, idegrendszeri és bélrendszeri szövődményekkel járhat.
Brucellosis, Máltai láz, Hullámzó láz
szerkesztésA máltai láz, hullámzó láz kórokozója a Brucella melitensis nevű baktérium, amit elsősorban fertőzött tehén, kecske, juh, sertés, kutya, prérifarkas és caribou hordozza. Főként foglalkozási betegség. Emberről emberre nem terjed.
Országok
Világszerte, különösen a mediterrán országokban Európában és Afrikában, Közel-Keleten, India, Közép-Ázsia, Mexikó, Közép-és Dél-Amerika régióiban. Gyakori azoknál, akik nyers Caribou-t esznek, előfordulása gyakran attól függ, milyen mértékű az állati brucellózis mértéke, főként foglalkozási betegsége azoknak, akik a fertőzött állatokkal, illetve azok szöveteivel dolgoznak.
A szakszerű célzott, antibiotikus kezelés érdekében a beteget az akut szakban lehetőleg kórházba kell utalni, mert a betegség kimenetele az akut szakban alkalmazott helyes kezeléstől függ. Gyógyszeres kezelés: tetraciklin+ gentamycin, rifampicin, Ceftibuten, limeciklin)
Antiszeptikum, dezinficiens: 1%-os nátrium-hipoklorit, 70%-os etanol, jód / alkohol oldatok, glutáraldehid, formaldehid.
Fizikai inaktiváció: fogékony nedves hő (121 °C-on legalább 15 percig) és száraz hő (160-170 °C-on legalább 1 órán át).
Környezetben hordozók: egész szervek - akár 135 nap, papír - 32 nap, a talaj - 125 nap, a vér 4 °C-on - 180 nap.
Kórokozó a Brucella melitensis (aerob grám-negatív bacillus)] elsősorban fertőzött tehén, kecske, juh, sertés, kutya, prérifarkas és caribou hordozza. Emberről emberre nem terjed. Közvetlen érintkezés a fertőzött állatokkal, váladékaikkal, pl. ellésnél való segédkezés közben, vágóhídon vagy a fertőzött állatok tejének és tejtermékeinek fogyasztása (ez utóbbi esetben a brucellosis járványosan is előfordulhat).
Gazdaszervezet: emberek, szarvasmarha, sertés, kecske, juh, szarvas, Caribou, jávorszarvas, kutyák, prérifarkasok.
Átviteli módok: lenyeléssel, közvetlen érintkezés útján bőrrel horzsolásokon és a nyálkahártyákon át. Belélegezve, de fertőzött szövetekkel, vér, vizelet, hüvelyi folyás, abortált magzattól. A fertőzött nyers tej vagy sajt fogyasztása, laboratóriumi szerzett (általában a aeroszolizációval).
Lappangási ideje változatos, leggyakrabban 5-30 nap, esetleg hosszabb is lehet. Fontosabb tünetek a lassú kezdet, continua, intermittáló vagy szabálytalan lázmenet, erős izzadás, ízületi és izomfájdalmak, lép- és májduzzanat. Abortív esetek is előfordulnak. Gyakori a hónapokig, esetleg évekig tartó idült lefolyás.
A brucellosis az állatgondozók, állat-egészségügyi és vágóhídi dolgozók foglalkozási betegsége, de vadonélő állatokkal kapcsolatba került emberek is fertőződnek. A fertőzés megelőzésére általános higiénés és munka-egészségügyi rendszabályokat kell foganatosítani. Terhes nők, 16 évesnél fiatalabbak és olyanok, akiknek kezén nyílt seb van, beteg állatok gondozásával nem foglalkozhatnak.
Hepatitis A, HAV, fertőző májgyulladás
szerkesztésA hepatitis A olyan, vírus által terjesztett fertőző betegség, amely a világ számos országában előfordul, a kórokozó mosatlan vagy szennyezett vízzel mosott zöldségekkel, gyümölcsökkel, fertőzött élelmiszerekkel, vagy nem ivóvíz minőségű csapvízzel kerül a szervezetbe.
Országok
Délkelet-Európai országokban magas az előfordulásuk. Endémia foka magas:Afrika, Dél-Ázsia, Ázsia, Latin-Amerika, Kelet-Európa, valamint a Közel-Kelet régiói is.
Két módja van a védelemnek, az egyik, amely azonnali hatást ''gamma-globulin'' adásával lehet elérni, ez azonban csak 6 hétig tart. A másik az aktív védőoltás elölt vírust tartalmaz. Az első védőoltás után 6-12 hónapos, a második után 10-15 éves védelem alakul ki. Csak tüneti kezelés lehetséges fertőzés esetén.
Antiszeptikum, dezinficiens: klór kezeléssel (ivóvíz), formalin (0,35%, 37 °C, 72 óra), perecetsav (2%, 4 óra), a béta-propiolaktonnal (0,25%, 1 óra).
Fizikai inaktiválás: UV- sugárzás.
Leggyakrabban a szennyezett ivóvíz vagy élelmiszer terjeszti. Terjedése széklet-szájon át űtvonalon (pl. fertőzött széklet jut el az ember szája, ha keze nem megfelelően tisztítják, vagy széklet, amely hepatitis A vírussal szennyezi az ivóvizet). A hepatitis "A" betegség megelőzése megfelelően hőkezelt, megbízható ételek, italok fogyasztása. Palackozott víz, saját kezűleg hámozott gyümölcsök, zöldségek fogyasztásának elkerülése, nyers kagylók, rákok, csigák, halak (tenger gyümölcsei) és jégkocka fogyasztásának a kerülése. Az utcai árusnál való étkezés kerülése. Személyi higiénia betartása, gyakori kézmosás. Járványügyi intézkedések, ha beteg személy van a környezetben.
A hepatitis A RNS-vírus (Picornaviridae, Hepatovirus), amely emberi érintkezéssel (piszkos kéz) - különösen rossz közműellátottság és zsúfoltság esetén - terjed. Betegségük elején, székletükkel ürítik a fertőzöttek a vírust. Az ételt készítő személyzet gyakran a járvány okozója, nagy tömegeket akkor érint, ha az ivóvíz rendszerbe szennyvíz kerül.
A part menti vizekben tenyésztett tengeri állatokból készült nyers vagy nem eléggé átfőzött tengeri ételek, valamint a széklettel trágyázott földben termelt nyers zöldségek is fertőzöttek lehetnek. A hidegnek ellenáll, fagyasztás sem pusztítja el.
Hirtelen kezdet néhány napig tartó lázzal, étvágytalansággal, gyengeséggel és hasi fájdalommal kezdődik. Néhány nap elteltével étvágycsökkenés, hányás, a has jobb felső részén fájdalom vagy érzékenység, továbbá sötét színű vizelet, világos színű széklet, sárgaság vagy a szem besárgulása követi. A gyermekek gyakran tünetmentesen fertőződnek, enyhe betegségük alatt is vírusürítők, melynek a fertőzés átadásában jelentős szerepe van.
Vérrel és szexuális úton terjedő betegségek
szerkesztésA fertőzést, fertőzött vérrel, szennyezett eszközökkel vagy szexuális úton lehet átvinni. Vérrel szennyezett eszköz lehet a tetováló tű, a közös borotva vagy manikűr felszerelés vagy a kábítószer használók közös tűje. Ha a kismama fertőzött, a terhesség vagy a szülés alatt átadhatja gyermekének a fertőzést. Közvetítheti szexuális kapcsolat, vérátömlesztés, és apróbb sérülések során fertőzött olló és borotva, de meg lehet fertőződni piercing, tetoválás, pedikűr és manikűr közben is.
Hepatitis B, vírusos májgyulladás
szerkesztésA hepatitis B, vírusos májgyulladás világszerte elterjedt fertőző betegség, a becslések szerint több mint 2 milliárd ember fertőződött meg a vírussal a Földön. A vírushordozó személy nyálában, testváladékaiban és vérében is kimutatható, váladékkal, vérrel szennyezett eszközök is közvetíthetik a fertőzést.
Országok
Endémiás Albánia, Bulgária, Románia. A hepatitis B
fertőzés világszerte elterjedt, jelenleg a becslések szerint több mint 2 milliárd ember fertőződött meg a vírussal a Föld teljes lakosságából. Hepatitis B endémiás Kínában és Ázsia más országaiban is. Az emberek többsége itt már gyermekkorában megfertőződik, az ázsiai országok populációjának 8-10%-a krónikus hepatitis B beteg. Ebben a régióban a krónikus fertőzés következtében kialakuló májrák és májzsugor a harmadik vezető halálok a férfiak körében és első a nők körében. Hasonlóan elterjedt a vírus az [[Amazonas
]] és Kelet-Európa bizonyos országaiban is, illetve magas a fertőzöttségi szint a Közel-Keleten és Indiában. Nyugat-Európában és Észak-Amerikában a népesség kevesebb, mint egy százalékát érinti a hepatitis B fertőzés.
Genetikai úton előállított hepatitis B vírus felületi antigént tartalmaz a védőoltás. Az immunreakció kialakulásához két alapvédőoltás szükséges 1-2 hónap időközzel, melyet 12 hónap múlva emlékeztető védőoltás követ. Három védőoltás után életre szóló a védettség. Különleges helyzetekben gyorsított védőoltási renddel oltanak. Hazánkban 2000 óta a 14 éveseket kötelezően oltják hepatitis B ellen.
Expozíció után: Hepatitis B immunglobulin (HBIg): HepaGam B ™, HyperHEP B ™.
Gyógyszeres terápia: expozíció utáni vagy krónikus fertőzés esetén: Peginterferon alfa-2a, Peginterferon alfa-2b, Lamivudin, Adefovir
A hepatitis B vírus, mely a beteg vagy vírushordozó személy nyálában, testváladékaiban és vérében is kimutatható. A váladékkal, vérrel szennyezett eszközök is közvetíthetik a fertőzést. A hepatitis B fertőzés történhet minimális mennyiségű vérzéssel járó véletlenszerű karcolás eredményeként, rosszul sterilizált orvosi fecskendő vagy injekciós tű közvetítésével, kábítószeresek körében közös orvosi fecskendő használatával, tetoválással, fülcimpa vagy orr lyukasztása, akupunktúrával, testnedvekkel (nyál, anyatej, menstruációs és hüvelyváladék, ondó).
A kórokozó DNS vírus, (Hepadnaviridae, Orthohepadnavirus). Rezervoár az ember. Vektor nincs. Átvitele vérrel, testváladékkal. A hepatitis B egy olyan vírusos fertőző betegség, amely a májat támadja meg és akut valamint krónikus betegséget is okozhat. A májgyulladás sárgasággal és általános tünetekkel, gyengeséggel jár. A fertőzöttek jelentős hányada nem észleli a betegséget, de élete későbbi szakaszában krónikus májbeteggé válhat. Az idült májgyulladás a májrák leggyakoribb okozója.
Az egész világon elterjedt a betegség. A fejlődő országokban a lakosság fertőzöttsége magasabb, ezért a nemi kapcsolat vagy orvosi beavatkozások veszélye nagyobb. A gyermekkorban hepatitis B vírussal fertőzöttek 25%-a felnőttkorban krónikus hepatitis következményeként kialakuló májzsugorban vagy májrákban hal meg. A hepatitis B vírus fertőzőképessége 10x nagyobb, mint AIDS-et okozó HIV-é. A hepatitis B vírus fokozott munkaköri veszélyt jelent az egészségügyi dolgozók számára
HIV/AIDS, GIRD,
szerkesztésAz AIDS(Acquired Immune Deficiency Syndrome = szerzett immunhiányos tünetegyüttes) a HIV (Human Immunodeficiency Virus = emberi immunhiány vírusa) által előidézett, gyakorlatilag 100%-os letalitású tünetegyüttes. A vírus az immunrendszer sejtjeit, elsősorban a CD4 receptorral rendelkező T-limfocitákat pusztítja.
Országok
Az AIDS a világon mindenütt elterjedt, de legnagyobb mértékben Afrikában, több ázsiai országban, illetve a volt Szovjetunió utódállamaiban. Jelenleg már körülbelül 42 millió ember fertőzött a világon.
Védőoltás nincs. Az orvostudomány mai állása szerint már lassítani lehet a vírus szaporodását, így mérséklődik az immunrendszer károsodása is és a beteg fertőzőképessége is csökken: 2 nukleozid + 1 proteáz inhibitor; 1 nukleozid vagy 2 + 1 nem-nukleozid; 1 nukleozid vagy 2 + ritonavir (egyedül vagy lopinavir) + (indinavir, amprenavir, szakvinavir vagy nelfinavir)
Megelőzése óvszer használatával.
A betegség vírusa az immunrendszer bizonyos sejtjeihez kötődik. Az immunrendszer működését gyengíti, évek során teljesen elpusztítva az un. sejtes védekezést. Nem szokványos kórokozók, daganatos betegségek és az idegrendszer károsodása okozhatják a halált. Minél korábban ismerik fel a betegséget, annál jobbak az eredmények. A fertőzés tényét ellenanyag-kimutatással lehet bizonyítani.
A HIV (emberi immunhiányt okozó vírus) RNS vírus (Retroviridae, Lentivirinae), a fertőzött ember (a rezervoár) vérével, nemi váladékával, vért tartalmazó váladékaival (placenta) és eszközökkel, valamint anyatejjel vihető át. Utazók számára az alkalmi szexuális kapcsolat jelenti a legnagyobb veszélyt. Szexuális kapcsolat során, a nyálkahártyán keletkezett apró sérüléseken keresztül jut be a vírus, mely a fertőzött partner nemi váladékában óriási mennyiségben található.
A kórokozó elterjedése változatos és jelenleg is változó a Földön. Afrikában, Kelet- és Dél - Ázsiában, Közép- és Dél-Amerika egyes országaiban főleg nemi betegségként terjed. A női lakosság fertőzöttsége igen magas. A szexuális szokások, a szexipar és a turizmus kedvez a betegség terjedésének. Az alkalmi nemi kapcsolat veszélye a nemi betegségek és az AIDS tekintetében 200x nagyobb, mint a malária veszélye. A fertőzöttek 90%-a nem tud betegségéről, felismerésük csak az AIDS tüneteinek megjelenési stádiumában történik!
A betegség lappangási ideje hosszú (évek), de a fertőzést követően kb. 6 héttel egy átlagos vírusinfekciónak megfelelő tünet-együttes bontakozhat ki, melyből általában nem gondoljuk, hogy a HIV vírusfertőzés következménye. A kialakuló AIDS-nek számos tünete van, az alább felsorolt általános tüneteken kívül akkor kell rá gondolni, ha valaki a rizikócsoportba tartozik, vagy olyan országban folytatott nem biztonságos szexuális életet, ahol gyakori az AIDS, illetve ilyen országokban részesült vérátömlesztésben. Fogyás, mely a saját testsúly 10%-át eléri, más okkal nem magyarázható, elhúzódó láz (1-2 hónap), elhúzódó hasmenés (1-2 hónap), elhúzódó köhögés (1-2 hónap), nem gyógyuló fertőzések.
A fertőzés korai tünetei a fertőzést követően 1-2 hónap múlva, az esetek 30%-ban enyhe, magától múló tünetek jelentkezhetnek. Testszerte kiütések, nyirokcsomó-megnagyobbodás, levertség, láz, izomfájdalom léphet fel. Néhány hét alatt maguktól elmúlnak. Ha a HIV fertőzésnek fennáll a kockázat, forduljon orvoshoz! Késői szövődmények: súlyos herpes simplex vagy moniliasis, krónikus köhögés, hasmenés, fogyás, nyirokcsomó megnagyobbodása, retinitis, encephalitis vagy Kaposi-szarkóma.
Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések
szerkesztésDiftéria, torokgyík
szerkesztésDiftéria olyan betegség, amely elsősorban a felső légutakat betegíti meg. A kórokozó a Corynebacterium diphtheriae, amely leggyakrabban emberről emberre terjed. Gazdaságilag elmaradott országokban fordul elő főleg, ahol a védőoltások nem hozzáférhetők, vagy ahol egyéb okból elmaradtak a gyermekkori védőoltások (pl. vallási meggyőződésből).
Országok
A diftériás esetek leghidegebb hónapokban terjednek a mérsékelt égövön. A trópusokon, szezonális trendek kevésbé eltérőek. Ahol az oltottsági arány csökkent, oda a diftéria visszatért. Így például a Szovjetunió felbomlása után 48 ezer új megbetegedést észleltek Oroszországban. India, Banglades, Vietnam, afrikai országok, Dél-Amerika (pl. Brazília), Németország, Kanada, Észak-Amerika.
Az aktív immunizálásban részesített gyermekeket csecsemőkoruktól többször oltják a betegséggel szemben: Di-Per-Te védőoltások. Felnőttek védettsége a kor előrehaladtával csökken. Azokba az országokba utazó felnőtteknek, ahol a betegség elterjedt (a védőoltásokat nem alkalmazzák) a tetanusz és poliomielitis védőoltással kombinált vakcinát adják: Dultavax, Boostrix 10 évente.
A megfertőzött betegeket passzív immunizálással: Equine antitoxin; antibiotikummal kezelendők: Erythromycin, Metronidazol, Eritromicin, Prokain penicillin G, rifampicin, klindamicin.
C. diphtheriae életképes száraz, élettelen felületeken 7 naptól 6 hónapig. A baktérium inaktiválható nedves hővel (121 °C-on 15 percig és 30 perc között) és száraz hővel (160-170 °C-on 1-2 óra)
Antiszeptikum, dezinficiens: klórhexidin, 1%-os nátrium-hipoklorit, 70%-os etanol, glutáraldehid, formaldehid, jodinok, hidrogén-peroxid, perecetsav, kvaterner ammónium-vegyületek.
A rezervoár, a beteg ember (ritkán ugyan, de néhány biotípusok a C. diphtheriae is izolálták állatok, mint a tehén, macskák, lovak) cseppfertőzéssel és tárgyak közvetítésével (csepp, kontaktus, tejtermékek, ruházat) terjeszti a Corynebacterium diphtheriae baktériumot, fakultatív gram-pozitív bacillus. Láz, nehezített légzés, rekedt köhögés és nyirokcsomó-duzzanat járhat a mandulákon látható jellegzetes szürkés felrakódással. Lepedék és orrfolyás kíséri az orrüregi fertőzést. Szövődményként a baktérium által termelt toxin szívizom és ideggyulladást, bénulást okozhat. Szövődmények a betegek között fulladás, bénulás, szívelégtelenség, kóma és halál is bekövetkezhet. Légúti diftéria, bőrdiftéria ismert.
Tuberkulózis, TBC
szerkesztésBaktériumok által okozott fertőzés, és általában a tüdőt támadja meg. A legtöbb utazó kockázata a tuberkulózissal szemben alacsony. A betegség igen elterjedt az úgynevezett "fejlődő" országokban, de az újonnan diagnosztizált tuberkulózis esetek száma a "fejlett" országokban (a Szovjetunió utódállamaiban) is emelkedik.
A kórokozó a Mycobacterium tuberculosis (a TBC kórokozója), ami cseppfertőzéssel terjed, és a megbetegedett emberektől lehet elkapni. A lappangási idő több hét, illetve néhány hónap is lehet, Gyengeség, elesettség Fogyás Láz Éjszakai izzadás Köhögés Véres köpet. Látens tbc fertőzést (LTBI), vagy aktív tbc-betegséget különböztetnek meg:
Talajjal -és a vízzel összefüggő fertőzések
szerkesztésTetanusz, merevgörcs
szerkesztésA tetanuszt a földdel, porral szennyezett Clostridium tetani nevű, neurotoxikus, bakteriális spórák, sérüléseken keresztül okozzák, amelyek a talajon kívül az állati belekben is megtalálhatók. Bárki megkaphatja, akinek a sérülése földdel szennyezett. Gyakori az afrikai és ázsiai országokban, illetve más, fejlődő országokban.
Országok
Előfordulása világszerte. Esetek sporadikusak és viszonylag ritka a fejlett ipari országokban. Számos fejlődő országban Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában, a betegség továbbra is fontos halálok. Megtalálható globálisan a talajban és a székletben, izolált emberi bélben, és különböző helyi fertőzésekben.
A megelőzés legjobb specifikus módja a tetanusz elleni védőoltás. A gyermekeket, csecsemőkoruktól 11 éves korig kötelezően, ismételt védőoltásban részesítik (Di-Per-Te, Di-Te). 21 éves kortól - tetanusz fertőzés veszélyének elhárítására - 10 évenként emlékeztető védőoltás javasolt (tetanusz vagy diftéria - tetanusz - poliomielitis elleni kombinált oltóanyag).
Azoknál az utazóknál, akik 1942 előtt születtek, ellenőrizni kell, hogy az alapoltásokat megkapták-e. Utazók számára javasolt az emlékeztető védőoltás, ha a baleset kockázata nagyobb, ha hosszabb ideig tartózkodnak külföldön, a természettel való kapcsolatuk közeli - és ha az egészségügyi ellátás bizonytalan. Az oltásnak helyi reakciója lehet (fájdalom, bőrpír, duzzanat) esetleg a beadás után hőemelkedés is jelentkezhet.
Fertőzés esetén oki és tüneti gyógyszeres terápia: Metronidazole, Penicillin G, Doxycycline, Diazepam. Azonnali kezelés humán tetanusz immunglobulin (TIG) vagy ló antitoxin ha az emberi immunglobulin nem érhető el.
Sebfertőtlenítés a megelőzés fontos, aspecifikus módja a seb megfelelő kitisztítása és az elhalt szövetek eltávolítása. Az erősen szennyezett vagy mély sebek ellátását, lehetőleg, szakemberre kell bízni. A sebet minél hamarabb tiszta vízzel és szappannal vagy fertőtlenítőszerrel ki kell mosni. Mély sebet zárni nem szabad.
Okozója a Clostridium tetani(anaerob, spórás, grám-pozitív bacillus), mely földdel szennyezett bőrsérülésen keresztül jut a szervezetbe. A baktérium spórái évekig megmaradnak a talajban és a porban, ellenállnak a hőnek, a szárazságnak, a vegyi anyagoknak és a napfénynek. Tetanusz fertőzésre gyanús sérülések lehetnek: mély, elszennyeződött sebek, nyílt törések, idült fekélyek, állati harapások, szakszerűtlenül végzett tetoválás és füllyukasztás.
A betegséget a baktérium erős toxinjával károsítja az idegrendszert, izomgörcsöt okozva. A merevgörcs tünetei általában a sérülés után 7-14 nappal jelentkeznek. A toxin erőteljes, folyamatos izom-összehúzódást (jellegzetes a szájzár) és heves görcsöket idéz elő, amelyek gyakran légzési és keringési elégtelenség miatt okoznak halált.
Teendők tetanusz-fertőzésre gyanús sérülés esetén:
A megfelelő, szakszerű orvosi, sebészeti ellátás mellett a sérültet védőoltásban kell részesíteni. A korábban alapimmunizálásban és emlékeztetõ oltásban részesült (1940. december 31. után születettek, ill. az ennél idõsebbek közül fõként az 1986. évtõl megkezdett kampányoltások során oltottak) sérültek számára elegendõ 0,5 ml adszorbeált tetanusz toxoid adása.
Ha a seb súlyosan roncsolt, földdel szennyezett, idegen test maradt bent, fejsérülés fordult elõ, sokk, kivérzés, súlyos égési sérülés, radioaktív sugárzás esete áll fenn, akkor a toxoid mellett 1 ampulla 500 NE “TETIG 500”-at kell adni. Ha az alapimmunizálásban és emlékeztetõ oltásban részesült személy utolsó oltását egy éven belül kapta és sérülése nem súlyos, nem szükséges tetanusz toxoidot adni. 11 évesnél fiatalabb sérült esetén tetanusz toxoid helyett a védõoltási naptár szerint soron következõ tetanusz toxoid tartalmú oltóanyag (DPT vagy dt) adása ajánlott.
Alapimmunizálásban és emlékeztetõ oltásban nem részesült (vagy ezt igazolni nem tudó) sérültet 500 NE TETIG 500 immunglobulin és 0,5 ml adszorbeált tetanusz toxoid egyidejű beadásával kell aktív/passzív immunizálásban részesíteni. A sérülés ellátása és az ehhez társuló aktív/passzív immunizálás után a sérült aktív immunizálását folytatni kell a tetanusz elleni teljes védettség (2 oltásból álló alapimmunizálás és legalább 1 emlékeztetõ oltás) eléréséig.
Zoonózisfertőzések
szerkesztésVeszettség, rabies
szerkesztésA veszettség vírus okozta fertőzőbetegség, amely gyulladásos folyamatot idéz elő a központi idegrendszerben. Gyakorlatilag 100 %-ban halálos kimenetelű.
Országok
A betegség az Antarktisz kivételével mindenütt előfordul. Igen gyakori számos közép- és dél-amerikai, ázsiai, illetve afrikai országban. Dél-Európában mindenütt jelen van (kivéve Gibraltár, Málta, Monaco és Portugália)
Az oltóanyag elölt vírust tartalmaz. Fertőzés alapos gyanúja esetén, az időben elkezdett ismételt védőoltással meg lehet akadályozni a betegség kialakulását. Folyamatosan fennálló veszélyeztetettség esetén célszerű védőoltást adni megelőzés céljából. Az állat harapásakor tetanusz fertőzés (merevgörcs) is bekövetkezhet, ennek megelőzésére másik védőoltás szükséges. Az alapos sebtisztítás, sebellátás mindkét betegség veszélyét jelentősen csökkenti.
3 hónapnál hosszabb ideig fertőzött területen tartózkodóknak, kisgyermekeknek vagy foglalkozásuk miatt különösen veszélyeztetettek részére (zoológus, barlangász, néprajzkutató, vadász, kerékpárral, motorkerékpárral utazók stb.) a 0., 7. és a 21 - 28. napon kaphatnak védőoltást. Veszettségre gyanús sérüléskor újabb védőoltásra szükség van! Tartós veszélyeztetettség esetén 1-2 évenként emlékeztető védőoltást kell adni. A fejlődő országokban a modern vakcinák esetleg nem hozzáférhetők, így sérülés esetén az orvosi ellátásnak egyéb veszélye is lehet. Védőoltás okozta nem várt reakcióként helyi bőrpír, fájdalom esetleg láz, fejfájás léphet fel.
Gyógyszerkölcsönhatások és védőoltás
Sugárkezelés, klorokvin, kortikoszteroidok és más immunszuppresszív szerek csökkenthetik a veszettség vakcina hatásosságát.
Gyógyszeres terápia csak tüneti: Rabies immune globulin, Szigorúan elkülönítve, szupportív. A Milwaukee protokoll (elhúzódó mély szedáció és támogatás) sikeres bizonyos esetekben.
RNS vírus (Rhabdoviridae, Mononegavirales, Lyssavirus) okozza a veszettség tüneteit. Az állatvilágban elterjedt kórokozó, emlősök és rágcsálok fertőzik az ember közvetlen környezetében élő kutyákat, macskákat, róka, sakál, farkas, mosómedve, mongúz, denevér, ritkán rágcsáló vagy nyúl. Az emberi fertőzés a bőrön illetve a nyálkahártyákon keresztül, a beteg állat harapása, marása révén történhet. A veszett állat teteme is fertőz! Az amerikai kontinensen denevérek, vámpírok fertőzöttsége is ismert, ezek tartózkodási helyén, a barlangokban a belélegzett levegő is tartalmazhatja a vírust.
A vírus a fertőzött állat nyálával belép a harapás, karcolás, sérült bőrön, nyálkahártyán vagy a légzőrendszeren keresztül a keringésbe. A vírus ezután hozzáfér a központi idegrendszerhez, majd a perifériás idegekhez. A transzmisszió előfordulhat nem diagnosztizált beteg szervének átültetésekor. A szokásos lappangási idő 3-8 hét, bár ez változhat néhány naptól 1 évig is. A vírus a behatolási kaputól idegrostok mentén halad a központi idegrendszer felé, ahol gyulladást, majd elhalást okoz. Jellegzetes tünetek az idegfájdalom, fejfájás, láz, víziszony, depresszió vagy dühroham. A halált légzésbénulás okozza. A betegség gyógyíthatatlan. A lappangási idő néhány naptól, hónapokig tarthat. Ez alatt az idő alatt van lehetőség arra, hogy védőoltással - a tünetek megjelenése előtt - védelmet alakítsunk ki.
Kockázati tényezők
Emberek, akik szoros kapcsolatban vannak az állatokkal, így állatorvosok és állat-egészségügyi személyzet, a szabadban dolgozó munkavállalók, valamint laboratóriumi dolgozók. Nagyobb a kockázata azoknak, akik vadásznak, csapdáznak vagy barlang-feltárással foglalkoznak (barlangászok), szoros kapcsolatban kerülnek potenciálisan veszett állatokkal, mint például: denevérek, róka, mosómedve. A gyerekek kockázata nagyobb a veszettség megfertőződésére. Kockázat függ az útvonal céljától és időtartamától, valamint az utazó tevékenységétől és az orvosi ellátástól.
Gyakorlati tanácsok kóbor állatok támadásának elkerülésére
szerkesztésOrszágok
Preexpozíciós oltási sorozatot felvenni az alábbi országok esetén: Afganisztán, Brazília, Banglades, Bolívia, Kína, Kolumbia, Ecuador, El Salvador, Guatemala, Haiti, India, Indonézia, Mexikó, Burma (Myanmar), Nepál, Pakisztán, Peru, Fülöp-szigetek, Sri Lanka, Thaiföld, Vietnam, Jemen és számos afrikai ország. Hátizsákos turisták, kerékpárral utazók veszélyeztetettsége magasabb.
A veszettség kórokozóját leggyakrabban kóbor kutyák, esetleg vadállatok, denevérek, sakálok, rókák, majmok terjesztik. Vannak országok ahol különösen sok kóbor állat él, ezért a betegség előfordulása is magas. Tanácsos az állatoktól tisztes távolságban maradni mert, amikor még a veszettség korai szakaszában vannak feltűnő tünetek nincsenek csak a viselkedésük lehet rendellenes. Ha egy vadállat (kutya) fenyegető módon közeledik, ne fusson el, mert akkor ösztönösen harapni fog! Maradjon mozdulatlanul, kézzel a test mellett és kerülje a szemkontaktust!
Ha a kutya elveszti az érdeklődését ön iránt, lassan távolodjon el és kerüljön ki a látószögéből. Ha megtámadja a vadállat, próbálja meg a kabátját vagy valami kéznél lévő tárgyat a szájába tömni! Hogyha megharapta, alaposan mossa át a sebet szappanos vízzel, majd fertőtlenítse. Azonnal keressen egy egészségügyi központot ahol megkaphatja a veszettség (rabies, lyssa) elleni immunglobulint (passzív immunizáció) és elkezdhetik a veszettség elleni oltási sorozatot (aktív immunizáció, mely öt védőoltásból áll). Kérjen a klinikáról oltási bizonyítványt az oltóanyag nevével, beadási dátumával, dózisával kitöltve!
Ha nem talál olyan helyet ahol passzív immunizácíóban részesíthetik, térjen haza Magyarországra amilyen gyorsan lehet. Fontos, hogy a harapás utáni kezelést még a veszettség klinikai tüneteinek a megjelenése előtt megkapja, különben a fertőzés halálos kimenetelű lehet. Akkor is kockázata van a veszettségnek, hogyha a tulajdonos bizonyítja, hogy beoltották az állatot, ezért ha lehet, 10 napig meg kell figyelni! Ha 10 nap után is egészséges, az azt jelenti, hogy nem volt veszett a harapás időpontjában. A megfigyeléstől függetlenül elkezdhető az oltási sor, amely abbahagyható, ha kiderül, hogy a kutya nem veszett.
Ha közvetlenül állatokkal fog dolgozni, vagy távoli vidéki területeken kirándul, ahol nincs hozzáférhetőség a modern veszettség elleni oltóanyaghoz, ajánlatos az utazás előtti preexpozíciós oltási sor beadása (három oltásból áll). Hogyha ezután harapja meg egy veszettségre gyanús kutya, kevesebb oltást kell kapnia és passzív immunizációra sincs szükség. Ha kisgyerekkel utazik veszettséggel érintett országokba, még inkább ajánlatos a preexpozíciós oltás, mivel a gyerekek hajlamosabbak a kóbor állatok cirógatására, és emiatt gyakrabban szenvednek el állatharapást.
Jegyzetek
- ↑ Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség kullancsencephalitis. Betegségek: Élelmiszer és víz- Utazók hasmenése, Rovarok- krími-kongói vérzéses láz
- ↑ Védőoltások: Hepatitis B Influenza kanyaró. Betegségek: Élelmiszer és víz- Utazók hasnenése; Rovarok- krími-kongói vérzéses láz.
- ↑ Védőoltások: Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség kullancs encephalitis Betegségek: -
- ↑ Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség kullancs encephalitis. Betegségek: Élelmiszer és víz- Utazók hasnenése
- ↑ Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség kullancs encephalitis. Betegségek: Élelmiszer és víz- Utazók hasmenése krími-kongói vérzéses láz
- ↑ 6,0 6,1 Védőoltások: Hepatitis B Influenza kanyaró Betegségek:
- ↑ Hepatitis B Influenza kanyaró Betegségek:
- ↑ Betegségek: Élelmiszer és víz- Utazók hasmenése, Nyugat-Nílusi láz. Javasolt oltásű: Hepatitis A, Hepatitis B , Influenza kanyaró kullancs encephalitis
- ↑ Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség kullancs encephalitis Betegségek:
- ↑ 10,0 10,1 Védőoltások: Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség Betegségek:
- ↑ Javasolt oltás: kanyaró, Kullancs encephalitis elleni védőoltás, Hepatitis A, Hepatitis B, influenza.
- ↑ Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség; Betegségek: Élelmiszer és víz- Utazók hasmenése
- ↑ Védőoltások: Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség; Betegségek: -
- ↑ Védőoltás: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró;Betegség: Utazók hasmenése.
- ↑ Védőoltások: Hepatitis B Influenza kanyaró kullancs encephalitis; Betegségek:-
- ↑ Védőoltások: Hepatitis B Influenza kanyaró; Beteségek:
- ↑ Betegség: Élelmiszer és víz- Utazók hasmenése, emberről emberre- tuberkulózis; Javasolt oltás: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség kullancs encephalitis
- ↑ Védőoltások: Hepatitis B Influenza kanyaró; Betegségek: -
- ↑ Védőoltás: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség kullancs encephalitis Betegség: Utazók hasmenése Rovarok- krími-kongói vérzéses láz.
- ↑ Védőoltások: Hepatitis A Hepatitis B Influenza kanyaró Veszettség kullancs encephalitis Betegségek:
- ↑ Védőoltások: Hepatitis B Influenza kanyaró kullancs encephalitis veszettség Betegségek:
- ↑ http://cid.oxfordjournals.org/content/43/9/1089.full
- ↑ Disease Listing, Travelers' Diarrhea, General Information | CDC Bacterial, Mycotic Diseases
- ↑ http://www.cdc.gov/ncidod/dbmd/diseaseinfo/travelersdiarrhea_g.htm