Védőoltás/Közép-Afrikában

Közép-Afrikában

Közép - Afrikában előforduló fertőzések, kötelező és ajánlott védőoltások

Közép-Afrika(lila)

Afrikai országok politikai térképe.

Bukima Patrol Post tábor Kelet DRC Viunga Nemzeti Park, Mikeno hegy látványa a háttérben. Kongó. 2011. május 22.

Bonobo (Pan paniscus). 2005. június 25.

• Kötelező oltás: Sárgaláz
• Javasolt oltások: Hepatitis A Hepatitis B Hastífusz Diftéria-tetanusz Veszettség Poliomyelitis Meningococcus meningitis

Országok
Angola, Csád, Egyenlítői-Guinea, Elefántcsontpart, Gabon, Kamerun, Kongó, Kongói Demokratikus Köztársaság, Közép - afrikai Köztársaság, , Nigéria, Szudán, Zaire és Zambia. Közép-Afrikába utazók különböző fertőzések veszélyének lehetnek kitéve. A fertőzési veszély egy adott országon belül is jelentősen eltér a városi és vidéki területeken.

Életmódbeli tanácsok:

• UV fényvédelem, meleg elleni védekezés->(további info: tájékoztató)
• Malária profilaxis->(további info: tájékoztató): rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis
• Hasmenés: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés
• Biztonságos szex, orvosi beavatkozások elkerülése->(további info: tájékoztató)
• Édesvízben nem szabad fürödni
• Gépjármű balesetek és egyéb sérülések, beleértve az erőszakos fegyveres támadás
• Szexuális támadások előfordulnak.
• Kígyómarás és
• aflatoxin különösen a vidéki területeken gyakori.
• Vér transzfúzió előtti nem megfelelő szűrés sok kórházban

Ízeltlábúak által terjesztett fertőzések

Onchocerciasis, folyami vakság

(DALY) aránya a Onchocerciasis országonként (100.000 lakosra). 2009.

Afrika egyes régióiban onchocerciasis egyik oka a vakságnak. Falvakban gyakori, hogy a fiatal gyermekek vezetnek vak felnőttek, az erősen endémiás területeken. A vakság aránya a férfiak több mint 40 éves kor felett, 40%-os vagy magasab. 2006.

A folyami vakság parazita okozta fertőzés, amelynek kórokozója az Onchocerca volvulus, fonálféreg (hengeresféreg). A legtöbb fertőzés a Szubszaharai Afrikában található, bár eseteket jelentettek Jemenben és elszigetelt területek Közép -és Dél-Amerikában is vannak. A becslések szerint 18 millió ember szenved onchocerciasisban, mintegy 270.000 esetben vakság is fenn áll.

Országok
Széles körben elterjedt folyók mellett, különösen a Nyugat-és Közép-Afrikában és Keleten, mint Etiópia. A vérszívó gyors folyású folyók árnyas partján él – leginkább a Szubszaharai Afrikában, Latin-Amerikában és Jemenben –, ezért nevezik az általa terjesztett betegséget folyami vagy folyóparti vakságnak. Az utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető fonalféreg-betegség.

Védőoltás nincs. Gyógyszeres terápia van: Ivermectin,Doxycycline Ha a szem érintett kortikoszteroidot kell adni néhány nappal az ivermektin után.

Parazita a kórokozó. Nematoda, Phasmidea, Filariae: Onchocerca volvul. Rezervoár az ember. Fekete légy (Simulium) a vektor. Lappangási idő 12 - 18 hónap. A kórokozó, az Onchocera volvulus nevű fonálféreg egy légy- vagy szúnyogszerű rovar, a Simulium ochraceum (púposszúnyog, feketelégy) nőstényének csípése révén kerül egyik emberből a másikba. A fertőzött légy nyálával bejutó féreglárvákból (az úgynevezett mikrofiláriumokból) a bőr alatti kötőszövetben kifejlődő férgek a szembe vándorolnak, majd pusztulásukkor kiszabadul belőlük egy endoszimbionta baktérium (Wolbachia pipientis), ami súlyos, vakságot eredményező immunreakciót vált ki. Makula, papulás vagy dyschromic bőrelváltozások, viszketés, nyirokcsomó-duzzanat, keratitis vagy uveitis, eosinophilia, kemény csomók mint csontos kiemelkedéseket, kifejlett férgek is életben maradnak 15 évig is az emberi szervezetben.

A fertőzés 1979 óta kezelhető, ekkor derült ki, hogy egy bakteriális eredetű szer elpusztítja a lárvákat. A Streptomyces avermitilis által termelt avermectinekből előállított, ivermectin hatóanyagot tartalmazó széles spektrumú antiparazita szert.

Malária

Chloroquine rezisztens P. falciparum: mindenütt: mefloquin Bővebben

Sárgaláz

Angola, Elefántcsont-part, Szudán, Zaire, Zambia* Csád, Szudán* Gabon, Kamerun, Közép-Afrikai Köztársaság, Nigéria, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kongó, Angola*, Egyenlítői-Guinea*. A csillaggal jelzett országokban nem kötelező a sárgaláz elleni oltás, de javasolt, mivel részben endémiás területeik is vannak. Bővebben

Pestis, feketehalál, dögvész

A pestis eloszlása 1998-ban világszerte.

Xenopsylla cheopis (hím, keleti patkány bolha) vérrel. Ez a bolha az elsődleges vektora a pestisnek, a legtöbb nagy pestis járvány Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában fordul elő. Mind a férfi és női bolhák átvihetik a fertőzést. 2011.

"Doctor Beak Rómából", gravírozás, Róma 1656. Orvosi öltözék, a bubópestis vagy fekete halál elleni védekezéshez.

A térkép bemutatja a fekete halál elterjedtségét Európában 1347–1351 között. A pandémia úgy tűnik Kínában kezdődött és elérte a Fekete-tengert 1347-ben.

A pestis (más néven dögvész) a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott betegség. Főbb formái a bubópestis (mirigypestis), a szeptikémiás pestis és a tüdőpestis. Kórokozója főként a patkánybolháról kerülhet át emberre (a fertőzés útja, a pestisbacillus–patkány–bolha–ember láncolat), de a kór cseppfertőzéssel is terjed. Miután a bőr oxigénfelvételében zavar keletkezik, a bőr gyakran sötétkék színt kap (innen ered a „fekete halál” kifejezés). A pestist még mindig nem sikerült legyőzni. A WHO 1978 és 1992 között 1451 halálesetről számolt be 21 országban. Az Amerikai Egyesült Államokban 13 fertőzés és 2 haláleset történt 1992-ben. 2003-ban Algériában tört ki járvány. 2005-ben a tüdőpestis a Kongói Demokratikus Köztársaság északnyugati részéről indult ki. A WHO szerint 61-en haltak meg. 2006 június 14-én 100 halottról számoltak be. 2008 elején Madagaszkáron bukkant fel, és 18 emberrel végzett. Ugyanebben az évben Ugandában is megjelent. 12-en betegedtek meg, és hárman meg is haltak. Az Amerikai Egyesült Államok délnyugati részén is újra és újra visszatér. Itt a prérikutyákon él. Ha a macskák elfogják a beteg prérikutyákat, akkor 10%-uk elkapja a tüdőpestist is, és innen terjed tova a betegség. Évente tíz-húsz pestisfertőzés történik. 2009-ben a tibeti Qinghaiban tizenegyen szenvedtek tüdőpestises fertőzést, egyikük meg is halt.

Országok

Albánia, Bolívia, Kongó, Kelet-Timor, Indonézia, Madagaszkár, Mongólia, Peru, Tanzánia, Uganda, Zambia

Védőoltás van, formaldehiddel elölt Yersinia pestis (1,8-2200000000 / ml). Használatát endémiás területre, vagy a magas kockázatú személyek (pl. laboratóriumi dolgozók) részére: Sampar, 1. után, és 4.-6. hónapban emlékeztető oltás
Gyógyszeres terápia van fertőzés esetén:Gentamicin, sztreptomicin, doxiciklin, klóramfenikol. Szigorúan elkülönítve a beteg.

A Yersinia pestis baktérium (fakultatív gram-negatív bacillus) által előidézett betegség a patkányon (rezervoár: rágcsálók, nyúl, macska, vadon élő ragadozó) élősködő bolhák (vektor: bármely emberi vért szívó faj, leggyakrabban a trópusi patkánybolha, Xenopsylla cheopis, de a nálunk honos, mérsékeltövi patkánybolha, sőt az emberbolha) közvetítésével terjed (levegővel és kontaminációval is).

A kórokozó a bolha csípésekor kerül a szervezetbe. A betegség 2-6 napos lappangási idő után hirtelen magas lázzal, zavartsággal, deliriumig fokozódó nyugtalansággal kezdődik, a kórokozó a nyirokutakon haladva eléri a behatolási kapuhoz közeli, regionális nyirokcsomót és ott elhalást okoz, amelyet vérzéses, gyulladásos ödéma vesz körül, ún. bubópestis fejlődik ki. Az így kialakult bubóból a folyamat továbbterjed. A megbetegedések egy részénél másodlagos tüdőpestis fejlődhet ki. A tüdőpestis epidemiológiai jelentősége az, hogy a beteg már cseppfertőzéssel is terjeszti a kórokozót, így a környezetében levő személyeknél (helyi elváltozások nélkül!) elsődleges tüdőpestis alakul ki. A betegség felismerése típusos esetekben vagy járványban nem okoz nehézséget, de sporadikus, vagy atípusos formában jelentkezve a kórisme felállítása nem könnyű. A betegség antibiotikum időben megkezdett alkalmazásával gyógyítható, egyébként az életben maradás esélyei csökkennek.

Szigorított folyamatos- és zárófertőtlenítés kötelező. A beteggel érintkezett személyeket 7 napra szigorított járványügyi megfigyelés (zárlat) alá kell helyezni és kemoprofilaxisban kell részesíteni. Betegség előfordulása esetén a továbbterjedés megelőzésében a kemoprofilaxis az elsődleges. Az aktív immunizálás korlátozott jelentőségű, mivel a vakcina védőhatása bizonytalan és csak kb. fél éves védettséget biztosít. Az általános megelőzésben a patkányok és a bolhák irtásának (a nemzetközi egészségügyi egyezmények előírásainak megfelelően elsősorban a nemzetközi forgalomban közlekedő vízi-, légi- és szárazföldi járműveken) kiemelt jelentősége van.

A pestis kórokozója a fertőzött bolhák közvetítésével a patkányokat is megbetegíti, amelyek között a betegség igen gyorsan, járványos formában terjed. A beteg patkány rejtekhelyéről többnyire előjön, mivel már nem fél az embertől. A pestisben elpusztult patkányokról eltávozó, a kórokozót tartalmazó bolhák (amelyek általában 4-6 nap alatt szintén elpusztulnak) más patkányra, vagy az emberre felkapaszkodva, vérszívásukkal terjesztik a kórt. A házi patkány szerepe a megbetegedésben azért jelentősebb, mivel szorosabb közelségben él az emberrel, és több bolha is élősködik rajta, mint a vándorpatkányon. Az utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegség.

Filariasis

mindenütt, Bővebben

Dengue láz

mindenütt, Bővebben

Leishmaniasis

mindenütt, Bővebben

Trypanosomiasis

Az utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegség. Bővebben

Élelmiszer és víz közvetítésével terjedő fertőző betegségek

Echinococcosis, granulomás, cisztás

Echinococcus granulosus elterjedtsége. 2011.

Echinococcus Életciklusa. 2010.

Histopathologiai képe az Echinococcus granulosusna egy birkában. 2006.

Echinococcosis (hydatid betegség)a fertőzés az embereket a lárva szakaszában lévő taenid cesztódák fertőzik meg.

Országok
Közel-Kelet, Oroszország, Közép-Ázsia, Eurázsia, Kína, Észak-Japán, Alaszka, Bulgária, Wales, közép- és dél-amerikai országok, Afrika.

• A cisztás echinococcosis gyakorlatilag az egész világon előfordul. Leggyakoribb azokban az országokban, ahol intenzív juhtenyésztés folyik.
• E. granulosus gyakorlatilag világszerte, és még gyakrabban a vidéki, legelő területeken, ahol a kutyák a fertőzött állatokat lenyelik a szabadban.
• E. multilocularis fordul elő az északi féltekén, beleértve Közép-Európát és Észak-Európát, de Ázsiában és Észak-Amerikában is endémiás.
• E. Vogeli és E. oligarthrus előfordul Közép-és Dél-Amerikában.

Az alveoláris echinococcosis ritkább (de súlyosabb) betegség, mint a cisztás echinococcosis. Gyógyszeres terápia van: albendazol, mebendazol, Praziquantel a sebészeti kezelés kiegészítésére, de a nem operálható esetekben is. A gyógyszeres kezelés hónapokig, évekig, olykor az élet végéig tart. Alapvető kezelési mód az Echinococcus ciszta sebészi eltávolítása. Ez teljes és végleges gyógyulást eredményezhet.

Minél kevesebb és minél kisebb ciszta van, annál egyszerűbb és hatékonyabb a sebészi beavatkozás. A másik fontos kezelési mód lényege az, hogy vékony tűvel megcsapolják a cisztát, majd a leszívott folyadék helyére a lárvákat károsító folyadékot fecskendeznek be, végül ezt is leszívják. A kezelést többször megismétlik.

Az echinococcosis (ejtsd: ehinokokkózis) parazitás (Platyhelminthes, Cestoda. Cyclophyllidea, Taeniidae) fertőző betegség. Két fő típusa van a betegségnek: a cisztás echinococcosis és az alveolaris echinococcosis. Az előbbit az Echinococcus granulosus, az utóbbit az Echinococcus multilocularis nevű galandféreg lárvái okozzák. Az Echinococcus peték a kutyák, illetve a rókák ürülékével a szabadba jutva azonnal fertőzőképesek (rezervoár: Kutya, Farkas Dingo Juh Ló Disznó). Legalább egy évig életben maradnak a külvilágban, ezalatt szétszóródnak. A szél és a legyek is elősegítik a terjedésüket (Talaj, kutya ürüléke repül). Az echinococcosis fertőzés kezdeti szakasza általában tünetmentes. Lappangási idő: 1- 20 év. Rendszerint évek múlva jelentkeznek a panaszok: májtáji fájdalom (a has felső részében), májmegnagyobbodás, étvágytalanság, majd sárgaság jelentkezhet. A tüdőben levő ciszta köhögést okozhat.

A kutyák székletürítési helyei mindenki, de különösen a gyermekek számára erős fertőzési veszélyt jelentenek. A petékkel szennyezett földön termő élelmiszerek (erdei szamóca, földi eper, saláta), de a szennyezett víz is fertőzés forrása lehet. Az átlagosnál veszélyeztetettebbek a gyermekek, a kutyatartók (és családtagjaik), illetve a rókavadászok.

Megelőző intézkedések: nincs vakcina. Utazók kerülni kell a kutyákkal vagy vadon élő állatokkal történő érintkezést az endémiás területeken. Kezeletlen víz, patakok, csatornák, tavak és folyók is tartalmazhatnak Echinococcus tojást. Melegítés potenciálisan fertőzött élelmiszer és víz elegyét legalább 30 percig 60 °C-on melegítve elpusztítja a tojásokat.

Megelőzése a kutyák rendszeresen (6 hetente) történő kezelése Echinococcus elleni szerrel (praziquantel), mivel az Echinococcus 5-7 hét alatt válik ivaréretté. Kritikus pont a kóbor kutyák ellenőrzése, de éppen így a sertésvágások tisztaságának fenntartása is. A kutyák ne fogyaszthassanak vágóhídi belsőségeket nyersen. Kerülni kell az ápolatlan szőrzetű kutyákkal a közvetlen kapcsolatot, különösen a gyermekeknek, mert a peték a kutyaszőrhöz is hozzátapadhatnak. Sétáltatáskor tartsuk pórázon kedvenceinket.

Gyermekekre különösen a kutya-ürülékkel szennyezett homokozók veszélyesek. A rendszeres, gyakori kézmosás egyszerű, de hatékony óvórendszabály. Szoktassuk rá a gyermekeket, különösen kutyával való játszadozás után. Az étkezés előtti kézmosás egyébként mindenkinek kutyakötelessége. Nyers gyümölcsöt, nyers zöldséget csak gondos mosás után fogyasszunk. Ne igyunk vizet patakból, forrásból, mert kutya-róka ürülékkel szennyezett lehet. Ne feledjük, hogy orvosunk, állatorvosunk tanácsára és segítségére mindenkor számíthatunk.

Utazók hasmenése

(E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella)
Bővebben

Kolera

Bővebben

Hastífusz

Bővebben

Hepatitis A

Bővebben

Hepatitis E

Bővebben

Poliomylitis

eradikáció alatt, Bővebben

Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek

Hepatitis B

Bővebben

HIV/AIDS

Bővebben

Zoonózisfertőzések

Veszettség

Bővebben

Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések

Meningococcus meningitis

Bővebben

---

◄--- Előző lap:Védőoltás                      ---► Következő lap:

---

Jegyzetek