Védőoltás/Kelet-Afrikában

Kelet-Afrikában

Kelet-Afrikában szar bazdmeg betegségek, kötelező és ajánlott védőoltások

Kelet-Afrika. 2012.

Tradicionális körház Manicában, Mozambik. 2009.

Látványos strand Anse Source d'Argent a La Digue szigeten, Seychelle-szigetek

Tradicionális maszájok, Masai Mara Park, Tanzánia. 2004.

• Kötelező oltás: Sárgaláz
• Javasolt oltások: Hepatitis A Hepatitis B Hastífusz Diftéria-tetanusz Veszettség Poliomyelitis Meningococcus meningitis

Országok
Burundi, Comore-szigetek, Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Kenya, Madagaszkár, Malawi, Mauritius, Mayotte, Mozambik Ruanda, Seychelle-szigetek, Szomália, Tanzánia, és Uganda, . Az ide látogató utazó igen sok fertőzés potenciális veszélyének van kitéve, kivétel: Seychelle és Mayotte szigetek. A fertőzési veszély az adott országon belül gyakran jelentősen eltér a városi és vidéki területeken.

Életmódbeli tanácsok

• UV fényvédelem, meleg elleni védekezés
• Malária profilaxis: rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis -szúnyogriasztás
• Hasmenés: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés
• Biztonságos szex
• Orvosi beavatkozások elkerülése
• Édesvízben nem szabad fürödni
• Gépjármű balesetek és erőszakos sérülések
• Kígyómarások
• A vér transzfúzió előtti szűrése nem megfelelő sok kórházban

Ízeltlábúak által terjesztett fertőzések

Sárgaláz, YF

Sárgaláz fertőzésének kockázata. 2009.

Aedes aegypti moszkitó, a sárgaláz terjesztője (vektora), vérszívás közben.

Moszkitó lárvák az édesvíz felszínén sűrű csoportban. Culex sp. A Mosquitofish szúnyog lárvákkal táplálkozik az életciklusuktól függetlenül. 2006.

A fényképes oltási igazolvány annak bizonyítéka, hogy a sárgaláz elleni védőoltást megkapta a az igazolvány tulajdonosa. 2009.

Sárgaláz-karantén tábora, Louisiana 1897.

A sárgaláz szúnyogok által terjesztett fertőző vírusbetegség, mely emésztőrendszeri vérzést és sárgasághoz vezető májgyulladást okoz.
Sárgaláznak két formája ismert: 1.Dzsungel sárgaláz: a trópusi esőerdőkben élő majmok között elterjedt betegség, amelyet a szúnyogok visznek át az emberre. 2.Városi sárgaláz: a sűrűn lakott településeken a fertőzést egy másik szúnyogfaj az Aedes albopictus terjeszti emberről emberre.

Országok
Mindenütt előfordul Kelet-Afrikában. Sárgaláz kivétel: Comore-szigetek és Eritrea, Mayotte, Madagaszkár, Malawi, Mauritius, Mozambik, Seychelle-szigetek. Kenya nem kéri a sárgaláz oltás igazolását. De minden országban kérik a sárgaláz oltás igazolását, ha valaki sárgalázzal fertőzött területről érkezik.

WHO globális sárgaláz-lista

Országok listája: a vastag betűs országokban kötelező az oltás, a többiben egyéni mérlegelés javasolt: Angola Argentína Benin Bissau-Guinea Bolívia Brazília Burkina Faso Burundi Csád Ecuador Egyenlítői Guinea Elefántcsontpart Etiópia Francia Guyana Gabon Gambia Ghana Guinea Guyana Kamerun Kenya Kolumbia Kongó Kongói Demokratikus Köztársaság Közép-Afrikai Köztársaság Libéria Mali Mauritánia Niger Nigéria Panama Paraguay Peru Ruanda Sao Tomé és Principe Sierra Leone Suriname Szenegál Szomália Szudán Tanzánia Togo Trinidad és Tobago Uganda Venezuela Zöldfoki-szigetek

Sárgaláz esetek világszerte

Évek	2007	2008	2009	2010	2011
Esetek	265 (41 fatal)	372 (58 fatal)	136 (21 fatal)	737 (0 fatal)	2597 (0 fatal)

Védőoltással megelőzhető (Vaccinum febris flavae vivum Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.7.5 - 4.). Élő, gyengített vírust tartalmazó, közel 100%-os hatékonyságú oltóanyag (Stamaril Pasteur) áll rendelkezésre . A védettség egyetlen oltás beadástól számított 10 nap múlva alakul ki és 10 évig biztosít védelmet. A vakcina viszonylag ritkán, 2-5 %-ban, az oltást követő 3-6 nap között, viszonylag enyhe tüneteket okoz, amelyek kis duzzanat, enyhe bőrpír, izomfájdalom, fejfájás, hőemelkedés jelentkezik. Oltási szövődmény gyakrabban fordul elő 60 év felettieknél, valamint thymus (csecsemőmirigy) megbetegedésében szenvedőknél. Ha az oltást követő 10 napon belül az orvos által nem említett tünetek jelentkeznek, azokról az oltó orvost értesíteni kell. Terhes nők és 9 hónapnál fiatalabb csecsemők oltása nem javasolt. Rizikócsoportba tartozók oltása mindig egyénileg mérlegelendő. Szükség esetén az oltási ellenjavallatról igazolást állítanak ki.

A sárgalázzal fertőzött betegnek oki kezelésre nincs lehetősége, csak tünetire. Kórházban célszerű ellátni, intenzív ellátásra is szükség lehet. Akut kezelés esetén a passzív immunizálása a tünetek megjelenését nem csökkenti. Ribavirin és más vírusellenes szerek, valamint az interferonoknak nincs pozitív hatása a betegségre. A tüneti kezelés magában foglalja a folyadékpótlást és fájdalomcsillapító gyógyszerek, mint a paracetamol adását.

RNS vírus (Flaviridae, Flavivírusok családjába tartozó sárgalázvírus, ellenállóképessége kicsi, hő, fertőtlenítőszerek gyorsan elpusztítják) a kórokozója, amelyet szúnyogok (Aedes aegypti és a különböző Anopheles fajok) terjesztenek Dél-Amerika és Afrika trópusi területein. Fertőzés forrása a fertőzött ember (városi sárgaláz), majom, esetleg erszényes állat (dzsungel típusú sárgaláz). Terjedési módja úgy valósul meg, hogy a szúnyogok vérszívás útján fertőződnek és szúrással terjesztik a kórokozót.

Az Aedes Aegypti, (az urbánus formában) és más szúnyogfélék is (a dzsungel formában) szerepelhetnek vektorként. Emberről emberre közvetlenül nem terjed. Néhány napos (3-6 nap) lappangás után lázzal, izomfájdalommal, sárgasággal, veseelváltozással, esetleg vérzéses szövődményekkel járó betegség, mely kb. 10%-ban halálozással végződik. A fertőzőképesség tartama abban nyilvánul meg, hogy a beteg vére a tünetek megjelenése előtt kb. 2 nappal, valamint a lázas szak első 3-4 napján fertőzőképes. A szúnyog egész élete folyamán (kb.30 nap) fertőzőképes marad.

A szúnyogcsípés elleni védelem jelentősen képes csökkenteni a betegség kockázatát. A betegséget terjesztő szúnyogok napközben is csípnek. Szúnyogirtás a sárgaláz-övezetből érkező repülőgépeken a WHO előírásai szerint. A WHO évenként tájékoztatót ad ki azokról az országokról, amelyek a beutazóktól sárgaláz elleni védőoltást igazoló bizonyítványt kívánnak. Magyarországon a sárgaláz elleni oltásokat kizárólag az OEK Nemzetközi Oltóközpontja végzi. Oltani kell a járványos területen élő vagy oda utazó személyeket. Az élő, attenuált, csirkeembrióban termelt vírust tartalmazó védőoltás 10 évig tartó immunitást eredményez.

A sárgaláz oltóanyag gyógyszertárban nem kapható. Az oltás az OEK és a Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervei (volt ÁNTSZ) nemzetközi oltóhelyein, valamint az erre engedéllyel rendelkező rendelőkben szerezhető be. Az oltás csak az erre rendszeresített sárga nemzetközi oltási könyvben fogadható el.

Beteg körüli közigazgatási eljárás
Be- és kijelentésre kötelezett. Telefonon, faxon is jelenteni kell az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Járványügyi Osztályának és az ÁNTSZ területileg illetékes megyei intézetnek. A megbetegedésről a WHO-t az Országos Tisztifőorvosi Hivatal tájékoztatja. A beteget szúnyogmentes körülmények között, kijelölt kórházban (Fővárosi Szent László Kórház) kell gyógykezelni. Fertőtlenítés nem szükséges, de szúnyogmentességet kell biztosítani. Az OEK Virológiai Főosztályával való előzetes megbeszélés alapján laboratóriumi vizsgálat (szerológia: IF, ELISA, HAG) kötelező.

A sárgaláz oltás az alábbi országokban kötelező
Angola, Benin, Burkina-Faso, Burundi, Cameroon, Közép-afrikai Köztársaság, Kongó, Elefántcsontpart, Kongói Demokratikus Közt. Francia Guyana, Gabon, Ghana, Bissau-Guinea, Libéria, Mali, Niger, Ruanda, Sao Tome és Principe, Sierra Leone, Tanzánia, Togo.

A sárgaláz oltás igazolását nem kérik, de az ország bizonyos területei fertőzöttek

Moszkitóhal szúnyoglárvákkal táplálkozik édesvizekben, Gambusia affinis. 2008.

Bolívia, Ecuador, Etiópia, Gambia, Guinea, Guyana, Kenya, Kolumbia, Mauritánia, Nigéria, Panama, Paraguay, Peru, Szenegál, Szomália, Szudán, Suriname, Trinidad és Tobago, Uganda, Venezuela.
(Vannak országok, ahol a betegség nem fordul elő, de a betegség terjedésének a feltételei adottak, emiatt sárgalázzal fertőzött országból beutazva is kérik az igazolást. A valós kockázat megítélésében és az oltás szükségességében az orvosi konzultáció nyújt segítséget.)

Malária

• P. falciparum chloroquin rezisztens

Burundi, Comore-szigetek, Dzsibuti, Madagaszkár, Malawi, Mozambik, Ruanda, Szomália, Tanzánia és Uganda, Kenya, Etiópia,kivétel a fővárosok

• Chloroquin érzékeny

Mauritánia
Bővebben

Dengue láz

Kelet-Afrikában mindenütt előfordul.
Bővebben

Leishmaniasis

Kelet-Afrikában mindenütt előfordul.
Bővebben

Filairasis

Utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegség Bővebben

Krimi-kongói láz

Utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegség Bővebben

Élelmiszer és víz által terjedő fertőző betegségek

Poliomyelitis, Heine-Medin betegség, gyermekparalízis, gyermekbénulás

Poliomyélitis, gyermekbénulás epidemológiája 2002.

Vastüdő. 2008.

Heine-Medin betegségben elsorvadt láb. 2007.

Polio egyiptomi sztélén. Gyermekbénulás áldozata, Egyiptom 18. dinasztia. I.e. 1403-1365.

Poliomyelitis (gyermekbénulás) a szervezetbe szájon át bejutott vírus okozta, elsősorban a széklettel-szájon át fertőzési módon terjedő, az izmok bénulásával járó fertőző betegség.

Országok
Eradikáció alatt. Európát 2002 óta poliomentesnek nyílvánította a WHO. A fennmaradó endémiás országok közé tartozik Afganisztán, India, Nigéria és Pakisztán. Továbbra is Nigériában (799 megerősített eset 2005-ben), és helyi Nigerben 2005-ben; szórványos esetek is előfordultak Angola, Kamerun, Csád, Eritrea, Etiópia, Mali és Szomália a 2005-2006.

Gyermekkori kötelező oltások részét képezi. Felnőttek újraoltásához, ha járványos területre utaznak, a Dultavax nevű kombinált (diftéria - tetanusz - gyermekbénulás) elleni elölt vírus tartalmú vakcinát alkalmazzák. Gyermekbénuláselleni védőoltás. Gyermekbénulás elleni csepp. Gyógyszeres oki terápia nincs, csak tüneti kezelés.

A poliovírust (RNS vírus, Picornaviridae, Picornavirus) a tünetmentes ürítő vagy beteg terjeszti (rezervoár az ember). Széklettel szennyezett tárgyak (étel, ital) révén vihető át (repúlő élőlények). A betegség legtöbbször tünetmentes vagy enyhe légúti és emésztőszervi tünetekkel zajlik. A bénulásos forma újabb lázkiugrást követően, agyhártyagyulladással és változó kiterjedésű izomgyengeséggel majd izombénulással jár.

A bénulás egy izmot is érinthet, de akár nyaktól lefelé minden mozgató idegre kiterjedve légzésbénulást is okozhat. Torokfájás, fejfájás, hányás és izomfájdalom majd petyhüdt bénulás, meningealis részvétel 1%-ában - bénulás csak 0,1%. bénulás általában kiterjedtebb felnőtt betegeknél.

Kolera

Kolera megoszlása globálisan. 2004.

Mwamanongu Village vízforrás, Tanzánia. "A Meatu kerület, Shinyanga régió Tanzánia, a víz leggyakrabban nyitott ásott lyukakban gyűlik és ez mindig szennyezett. 2006.

A kolera vizes hasmenéssel és hányással járó, gyorsan kiszáradáshoz vezető, súlyos bakteriális eredetű fertőzőbetegség. A kolera elsősorban a fejlődő országok nyomornegyedeinek betegsége, de előfordulhat földrengés- és árvíz sújtotta területeken is (Haiti). Kolera néhány évvel ezelőtt a Földközi-tenger környéki országokban is előfordult, nyers, fertőzött osztriga fogyasztását követően. Szervezett turizmus nincs kolera sújtotta területen. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint körülbelül 3-5000000 kolera esetek évente akár 120.000 haláleset. Kolera endémiás sok országban. Súlyos esetben a kolera halálozási aránya 50%-os vagy nagyobb azoknál a betegeknél, akik nem kapnak kezelést. A halálozási arány azok számára, akik részesülnek a megfelelő kezelés kevesebb, mint 1%.

Országok
Az egyéni és kis csoportos turizmus egyre gyakoribb célpontja a civilizációtól távoli népcsoportok látogatása. A primitív életkörülmények között folytatott, helyi adottságokhoz és szokásokhoz igazodó felfedező utak kockázata azonban nem elhanyagolható. Kolera szórványosan előfordul. Számos afrikai, ázsiai és latin-amerikai országban elterjedt. Néhány behurcolt eset Európában is előfordult, illetve nyers osztriga fogyasztását követően kialakult kolera eseteket írtak le a Földközi-tenger környéki országokban is. A hullám kitörése Nyugat-Afrikában 2005-ben kezdődött. A nagy járvány átterjedt Dél-Szudánba és Angolába 2006-ban.

Az utazókat ellátó oltóhelyeken, a kockázat alapján, elölt kolera baktériumot és annak mesterséges úton előállított toxinját tartalmazó, megiható oltóanyagot ajánlhat a konzultáló orvos. Az oltóanyag nincs gyógyszertári forgalomban, mely 2 évre 85-90%-os védettség vált ki. Az oltás mellett a biztonságos étel- ital fogyasztása és a személyi higéne betartása fontos! Védőoltást csak súlyos járványveszély esetén, különleges helyzetekben (Indiába zarándoklóknak, búvároknak, hajón dolgozó személyzetnek, nomád szafarizóknak, stb.) javasolt, vagy ha a fogadó ország egészségügyi hatóságai azt előírják. Kolera vakcina injekció, inaktivált baktériumot tartalmaz. Kolera orálisan adható formája elölt V. cholerae 01 B-alegység toxint tartalmaz: Cholerix (Killed), Colertif (+ Typhoid), Ducoral (Live)
Gyógyszeres terápia van: Székletrendezés, Doxycycline, Levofloxacin, Trovafloxacin, Pefloxacin, Sparfloxacin, Moxifloxacin, Azithromycin, Folyadékpótlás: (g/l): NaCl 3.5, NaHCO3 2.5, KCl 1.5, glucose 20

A kolera baktérium, V. cholerae (facultatív gram-negatív bacillus) fő terjesztője a kolerás széklettel (rezervoár az ember), hányadékkal szennyezett víz, vagy a szennyezett vízzel kezelt nyers zöldségek és gyümölcsök. Víz, széklet-száj kontakt, tenger gyümölcsei (osztriga), Zöldség, szárnyasok. Járványos területen, akár egy jégkocka vagy egy szelet citrom is átviheti a fertőzést. Mivel a kórokozó folyóvizek tengerparti torkolatában, lagúnákban is szaporodik, az innen származó és nyersen fogyasztott hal és kagylófélék - frutta del mare - gyakran okoznak tömeges megbetegedést.

A kolera vizes hasmenéssel és hányással járó, gyorsan kiszáradáshoz vezető súlyos fertőzőbetegség. Lappangási idő: 1 - 5 nap. Hirtelen kezdődik és láztalanul zajlik. Masszív, fájdalommentes hasmenés és dehidráció, néha hányás, apátia, vagy megváltozott tudatállapot gyakori, gyors progresszió acidózis, elektrolit-egyensúly és sokk, láz ritka. A kiszáradás veszélye csökkenthető megfelelő összetételű - szőlőcukrot, sókat tartalmazó - oldat itatásával vagy infúzióval.

Utazók hasmenése

(E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella) Bővebben

Hastífusz

Bővebben

Hepatitis A

Valamennyi országban endémiás
Bővebben

Hepatitis E

Bővebben

Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek

Hepatitis B

igen gyakori
Bővebben

HIV/AIDS

Bővebben

Zoonózisfertőzések

Madárinfluenza

H5N1. 2013. január.

H1N1. 2010.

H1N1. 2006.

Baromfi piac Xining , Qinghai tartomány , Kína . Dátum. 2008. Június 12. b11:14:46.

H5N1.

Influenza A vírus altípus H7N9 - Összes jelentett esetek. 2013. április 22. 02:00:51.

A különböző lokalizációja és következményei a H1N1 és H5N1 influenza fertőzéseknek. 2009.

2005.

A madárinfluenza vírusos megbetegedés, amelyet valamely, a madarak szervezetéhez alkalmazkodott influenzavírus A okoz(több faj, élelmiszert-termelő madarak, mint például: csirke, pulyka, fürj, gyöngytyúk vagy vadon élő vízimadarak természetes hordozói a vírusoknak. stb), valamint a kedvtelésből tartott madarak és a vadon élő madarak.. Nem kizárólag madarakat betegíthet meg. Az emberre legveszélyesebb változatának a HPAI (angolul highly pathogenic avian influenza, azaz „magas patogenitású madárinfluenza”) H5N1 törzseket tartják. A H5N1 a vadon élő madárfajokat és a házi baromfi fajokat egyaránt képes megbetegíteni. Csak néhány eset ismert, amikor emberről emberre terjedt, az influenzavírusok azonban változékonyak, így fenn áll a lehetősége, hogy kialakul egy emberről emberre terjedő változat, amely képes lehet egy járvány kirobbantására. Influenza A vírus altípus H7N9 egy új madárinfluenza-vírus, először számoltak be fertőzött embereken 2013-ban, Kínában. A legtöbb jelentett megbetegedés súlyos légúti betegséget okoz. Az első hónapban, több mint 100 embert fertőzött meg - szokatlanul magas arányú az új fertőzés. Minden ötödik beteg meghalt, és a többiek még mindig rendkívül rossz állapotban vannak. Keiji Fukuda , a World Health Organization 's (WHO) vezérigazgató-helyettese: a H7N9 "... szokatlanul veszélyes vírus az emberre".

Országok
Míg a legtöbb magas patogenitású ( H5N1 ) már terjed Ázsiában 2003 óta, a madárinfluenza elérte 2005-ben Európa és a Közel-Keleten, valamint Afrikában, a következő évben. 2012. január 22., Kína közzétette második ember halála miatt a madárinfluenza egy hónapot követő további halálesetek Vietnamban és Kambodzsában.

Leggyakrabban tüneti kezelés alkalmazható, de súlyosabb esetekben a vírusszaporodást gátló gyógyszerek is adhatók. Másodlagos bakteriális szövődmény esetén (pl.: tüdőgyulladás) antibiotikumok adása szükséges.

Megelőzésként el kell kerülni az influenza fertőzést minden helyzetben. Védelem a szem, az orr, száj és a kézé vírusrészecskékkel szemben a fő prioritás, mert ezek a leggyakoribb folyosói egy influenza vírusnak a szervezetbe jutáshoz. A madárinfluenza vírus részecskék a ruhán keresztül is átjutnak, vagy akár a cipőn is. Az utolsó lépés, hogy az emberek mindig tisztára mossák a kezét, hogy tovább csökkentsék az esélyét a kereszt-szennyeződésnek. A nem védett ruházatot és lábbelit fertőtleníteni kell.

A lappangási idő 2-3 nap a H1N1 esetében. Hirtelen kialakuló magas láz. Fejfájás, végtag- és izomfájdalmak. Esetleg hányinger, hányás, ritkán hasmenés (elsősorban gyermekekben). Száraz köhögés. Torokfájás.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a H7N9 tünetei közé tartozik a láz, a köhögés és a légszomj, ami tüdőgyulladássá fokozódhat. A vírus túlterheli az immunrendszert, ami az úgynevezett a citokin vihart okozza. Vérmérgezés és a szervi elégtelenség is lehetséges. Egy cikket a The New England Journal of Medicine , az orvosok azt jelentette, hogy a legtöbb beteg megerősített esetek H7N9 vírus volt súlyosan beteg, és mintegy 20%-a halt meg akut légúti distressz-szindrómában (ARDS) vagy a többszervi elégtelenségben. Antigén és genom szekvenálása azt sugallja, hogy érzékeny a H7N9 neuraminidáz inhibitorok , mint például az oszeltamivir és zanamivirt.

Veszettség

Bővebben

Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések

Meningococcus meningitis, utazók járványos agyhártyagyulladása

Országok által jelentett esetek.

Nyaki merevség 1913.

Meningitis tünetei. 2013.

Az agyhártyagyulladás okozta korai halálozás és maradványtünetei miatt ennyi élet évet vesztett el minden 100 000 lakos 2004-ben.

Az emberi koponyatető réteges felépítése és az agyhártya rétegei: a bőr, a csonthártya, a koponyacsont, a kemény agyhártya, a pókhálóhártya és a vaszkuláris hártya.

A járványos agyhártyagyulladás (meningococcus meningitis) a fejlődő országokban gyakran előforduló emberről emberre terjedő fertőző megbetegedés. Kiterjedt járványok elsősorban a Szaharától délre, az úgynevezett járványövezetben ("meningitis belt") észlelhetők. Elsősorban fiatal gyermekek betegszenek meg. Afrikában 37000 eset 2006-ban.

Országok
Burundiban, Kenyában és Tanzániában endémiás, a többi országban a száraz évszakban, júniustól decemberig. Mindenütt a világon előfordul. Vannak területek, ahol járványos és tömeges megbetegedést okoz. Ilyen a Sahel néven ismert terület, mely a Szaharától délre és az Egyenlítőtől északra egész Afrikát átszeli, Gambiától Etiópiáig. Nepálban, Szaud-Arábiában (a mekkai zarándokok között) is előfordulnak járványok. A mérsékelt égövi régióban a legtöbb járvány a téli hónapokban fordul elő. A trópusi területeken a legtöbb járvány a száraz évszakban. A Szubszaharai Afrikában, ahol a meningitis öv található: Gambia Szenegál Etiópia és Eritrea nyugati része, a legtöbb megbetegedés decembertől júniusig tart.

A baktériumnak (Neisseria meningitidis,Gram-negatív diplococcus, Streptococcus pneumoniae, Listeria monocytogenes, Haemophilus influenza) nem minden típusa ellen van védőoltás. Az Afrikában és Ázsiában előforduló leggyakoribb törzsek ellen (ACYW 135) egyetlen oltás 3 évre nyújt védelmet. Azoknak, akik lépeltávolításon estek át vagy immunrendszerüket gyengítő betegségben szenvednek a védőoltás különösen fontos, mert a baktériummal szemben gyenge a védekezőképességük. 2 évnél fiatalabb gyermekek számára az oltóanyag nem megfelelő hatékonyságú, járványveszély esetén azonban őket is oltani kell. H. influenzae (HbOC-DTP or -DTaP), Haemophilus influenzae (HbOC)..., Meningococcal
Gyógyszeres terápia: Baktericid szerek, megfelelő ismert vagy feltételezett kórokozó + dexametazon. Antibiotikum kezelésben és megelőzésére is rifampicin, ciprofloxacin, és ceftriaxon. Ceftriaxon ajánlott terhes nők számára.

A fertőzés a levegőbe tüsszentett vagy köhögött, baktériumokat tartalmazó apró nyálcseppek (rezervoár az ember) belélegzésével terjed. Változatos a lappangási idő. A betegség gyorsan végzetessé válhat, a halál néhány órával az első rosszullét után beállhat. Hirtelen kezdődik hidegrázással, erős fejfájással, magas lázzal. Az agyhártyák gyulladását hányás, tarkómerevség (a beteg a fejét nem tudja előre hajtani), aluszékonyság, eszméletvesztés, súlyos formában bőrvérzések jelzik. Merev nyak, kábultság, magas láz és leukocytosis, macula vagy pontszerű kiütések és megelőző torokfájás. Orvosi beavatkozás nélkül a halálozás magas.

---

◄--- Előző lap:Védőoltás                      ---► Következő lap:

---

Jegyzetek