Volapük lépésről lépésre/1. lépés

HangtanSzerkesztés

Az ábécéSzerkesztés

A volapük ábécé 27 betűből áll, 8 magánhangzóból és 19 mássalhangzóból:

a, ä, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, ö, p, q, r, s, t, u, ü, v, x, y, z

A volapükben minden hangot tisztán ejtünk.

A magánhangzókSzerkesztés

A volapük magánhangzók mindig rövidek.

  • a: mint a palóc nyelvjárásban található rövid á [a]: stral [stral]
  • ä: mint a magyar e [ɛ]: nulädik [nulɛˈdik]
  • e: zárt, kissé é-szerű e [e]: gretik [greˈtik]
  • i: mint a magyar i [i]: hit [hit]
  • o: mint a magyar o [o]: vemo [veˈmo]
  • ö: mint a magyar ö [ø]: studön [stuˈdøn]
  • u: mint a magyar u [u]: fluküp [fluˈkyp]
  • ü: mint a magyar ü [y]: timül [tiˈmyl]

Jegyezzük meg, hogy a volapükben nincsenek kettős- illetve hármashangzók, az ilyen kapcsolatokat külön szótagban kell ejteni: rein [reˈin], neai [ne.aˈi].

A mássalhangzókSzerkesztés

A mássalhangzók közül a b, d, f, g, h, k, l, m, n, p, r, t, v, x kiejtése megegyezik a magyar kiejtéssel. A többi mássalhangzó kiejtése:

  • c: mint a magyar cs [ʧ]: cil [ʧil]
  • j: mint a magyar s [ʃ]: jul [ʃul]
  • q: mint a magyar h az Ahmed névben [x]: eq [ex]
  • s: mint a magyar sz [s]: sol [sol]
  • y: mint a magyar j [j]: yan [jan]
  • z: mint a magyar c [ʦ]: zif [ʦif]

A hangsúlySzerkesztés

A volapükben mindig az utolsó szótag a hangsúlyos: flor [flor] - florüp [floˈryp].

NyelvtanSzerkesztés

NévelőkSzerkesztés

A volapükben nincsen semmilyen névelő.

Többes számSzerkesztés

A szavak többes számát az -s jel hozzáadásával képezzük: bür - bürs.

KépzőkSzerkesztés

Az -ik végződés melléknevet, az -o határozót, az -ön igét jelöl. A főnevek mindig mássalhangzóra végződnek.

Az -il képzővel a vonatkozó szó kicsinységét fejezhetjük ki. Tehát a jul smalik és a julil ugyanazt jelenti.

Az -an képzővel tagságot fejezhetünk ki, természetesen ezt igen tágan értelmezhetjük: zif - zifan (városlakó).

NévmásokSzerkesztés

A személyes névmások: ob, ol, om/of/on; obs, ols, oms/ofs/ons.(Harmadik személyben az om/oms hímnemű, az of/ofs nőnemű, az on/ons semleges- vagy közös nemű alanyokat jelöl.)

Önállóan is használhatóak de az igeragozásban is fontos szerepük van. Az ige -ön képzőjének helyébe rakva kapjuk meg a személyragokat: binön - binob, binol, binom/bonof/binon; binobs, binols, binoms/binofs/binons. Ilyenkor nem szükséges a személyes névmást is kitenni az ige elé, ha mégis kitesszük, akkor a cselekvés alanyát hangsúlyozzuk: vilob lärnön (tanulni akarok) - ob vilob lärnön (én akarok tanulni)

SzámokSzerkesztés

A tőszámok egytől tízig: bal, tel, kil, fol, lul, mäl, vel, jöl, zül, deg.

SzavakSzerkesztés

A következő szavakat hangosan gyakoroljuk!

at = ez
bi = mert
binön = lenni
blod = fiútestvér
böd = madár
bür = iroda
büsidan = üzletember
cil = gyermek
dom = ház
e = és
ekö = itt van
famül = család
flor = virág
florüp = tavasz
fluk = gyümölcs
fluküp = ősz
gretik = nagy
gudik = jó
gudiko = jól
hit = meleg, hőség
hitüp = nyár
in = -ban, -ben (hely)
jönik = szép
jul = iskola
julan = tanuló
kel = aki, ki?
lärnön = tanulni (alapfokon)
lödön = élni
neai = soha
nem = név
nif = hó
nifüp = tél
niver= egyetem
nuf = tető
nulädik = modern
ofik = övé (nőé)
omik = övé (férfié)
reidön = olvasni
rein = eső
saidiko = elég, megfelelő
sekretan = titkár
smalik = kicsi
sol = nap (égitest)
sör = lánytestvér
Spanyän = Spanyolország
stral = sugár
studön = tanulni (felsőfokon)
tefik = kapcsolatban állni
tidön = tanítani
timül = perc, pillanat
topön = vmilyen helyzetben lenni
ün = -ban, -ben (idő), -kor
vakenön = szabadságon lenni
vemo = nagyon
vifik = gyors
vilön = akarni
vobön = dolgozni
vöd = szó
yan = ajtó
yunik = fiatal
zif = város

GyakorlatokSzerkesztés

  1. Hogyan mondjuk magyarul? büril, domil, cilil, söril, blodil, famülil
  2. Hogyan mondjuk volapükül? irodista, üzletember, tanuló, olvasó, munkás.
  3. Gyakoroljuk az igeragozást a szavak között található igékkel!
  4. Mondjuk volapükül: tanulni akar, tanítani akarnak, én akarok olvasni, ő (nő) akar szabadságra menni.
  5. Olvassuk el hangosan és fordítsuk le a következő szöveget!

Glidis!
Binob Samül. Binob studan in niver. Ekö famülans obik:
Fat obik binom büsidan. Vobom in bür nulädik. Nem omik binon "Robert".
Mot obik binof tidan. Tidof in jul smalik. Nem ofik binon "Lisabet".
Sör obik binof sekretan. Vobof in bür gretik in zif. Ün timül at vakenof in Spanyän. Nem ofik binon "Janin".
Blod yunik obik binom cil. Binom julan. Nem omik binon "Peter".
Lödobs in dom gretik e nulädik in zifil jönik.