Volapük lépésről lépésre/2. lépés

NyelvtanSzerkesztés

FőnevekSzerkesztés

Sok más nyelvhez hasonlóan, a volapük főnevet is ragoznunk kell. Íme az esetragok:

  • Alanyeset: tő: del (nap) - Del binon jönik. (A nap szép.)
  • Tárgyeset: -i: deli (napot) - Löfob deli jönik. (Szeretem a szép napot.)
  • Birtokos eset: -a: dela (a napnak a …, a nap …-ja) - Mem dela jönik. (A szép nap emléke.)
  • Részeshatározós eset: -e: dele (napnak) - Sagob dele jönik... (Mondtam egy csodálatos napnak...)
  • Megszólító eset: főnév előtti o: o del (nap!) - O del jönik! (Ó, te szép nap!)

Alanyesetben találjuk meg a szótárakban a főneveket, mindig mássalhangzóval kezdődnek és végződnek. Ha a mondat tárgya az adott főnév, akkor kapja meg a tárgyeset -i ragját. Hasonlóan, helyzetétől függően kapja meg birtokos és részeshatározós esetének -a és -e ragját is. A megszólító esetet ritkán használjuk, legtöbbször párbeszédekben és régies szövegekben fordul elő.

A volapükben általában maguk a szavak kifejezik a nemet. Van azonban számos olyan szó, mely inkább összefoglaló, semleges jellegű. Ilyenkor a hímnem kifejezésére használjuk a hi-, a nőnemére a ji- előképzőket: gok (baromfi) - higok (kakas) - jigok (tyúk).

NévelőkSzerkesztés

Ugyan az első lépésben már beszéltünk arról, hogy a volapükben nincsenek névelők. Hogyha azonban mégis használnunk kellene őket (például személy- és helynevekben), akkor a határozatlan névelő helyett a bal (egy) számnevet, a határozott névelő helyett pedig az el (az) szócskát használhatjuk. Ez utóbbinál, szükség esetén, jelezhetjük a nemet a főnévnél már megismert előképzőkkel: hiel, jiel.

Fontos tudni, hogy a tulajdonnevek ragozhatatlanok a volapükben, ilyenkor az eléjük tett el névelő ragozódik: el "Sputnik" (a Szputnyik) - els "Sputnik" (a Szputnyikok).

MelléknevekSzerkesztés

A főnév jellemzőjének leírására szolgálnak, a magyarral ellentétben a főnév után állnak.

IgékSzerkesztés

Valamilyen cselekvést vagy történést írnak le. A volapük minden igéje szabályos ragozású, a már tanult séma szerint ragozódik.

Ismerkedjünk meg most a jelen idejű szenvedő szerkezettel!

Képzése minden igénél a pa- előképzővel történik: palöfön (szeretve lenni): palöfob, palöfol, palöfom/palöfof/palöfon; palöfobs, palöfols, palöfoms/palöfofs/palöfons.

Ebben a szerkezetben a cselekvés alanyát a fa elöljáróval adhatjuk meg: Palöfob fe mot obik. (Anyám szeret. - Szeretve vagyok az anyám által.), Panemob "Lazül" fa mat obik (Lacinak hív az anyám.)

KépzőkSzerkesztés

Az alany fiatal voltára az -ül utóképzővel utalhatunk: kat (magyka) - katül (cica). Ugyanezt használjuk becézésre is: Peter (Péter) - Peterül (Peti), mot (anya) - motül (anyu). Hasonló jelentéssel alkalmazzuk egyes kifejezésekben: tim (idő) - timül (egy pillanat). Ne tévesszük össze a már megismert -il képzővel!

SzavakSzerkesztés

Íme néhány szó, melyet hangos olvasással gyakoroljunk!

del = nap (a hété)
dog = kutya
fa = által
fat = apa
flen = barát
glidis = szia
gok
= baromfi
i = is
jevod = ló
kapar = kecske
kat = macska
kobo (ko) = együtt (... -val, -vel)
kun = tehén
labön = birtokolni
läd = asszony, "lady"
löfön = szeretni
matemat = matematika
mot = anya
mödik = sok
nilü = közel
patik = speciális
pro = -nak, -nek, számára
pük = nyelv
pükistudan = nyelvtanuló
sagön = mondani
soarajul = esti iskola
sör = lánytestvér
suvo = gyakran
tor = bika
vedön = válni (vmivé)
veütik = fontos
visitön = meglátogatni
vom = asszony

GyakorlatokSzerkesztés

1. Fordítsd le magyarra!

Hiel "Samül" lödom in dom gretik e nulädik in zifil jönik. Binom studan in niver. Fat omik binom "Robert" -- binom büsidan e vobom in bür. Mot omik binof "Lisabet" -- binof tidan e tidof in jul smalik. Sör omik binof "Janin". Vobof in zif gretik in bür, bi binof sekretan. ün timül at vakenof in Spanyän. Blod omik binom "Peter" binom vemo yunik.

2. Fordítsuk le volapükre az alábbi tulajdonneveket tartalmazó mondatokat!

Szeretem Róbertet, Erzsébet emléke; Mondom Rékának, Ó, gyönyörű Mónika!

3. Olvassuk el a következő szöveget!

El "Samül" labom hiflenis tel. Panemoms "Steven" e "David" e lödoms nilo. I labom jifleni in niver. Panemof "Rajel" e binof jönik. Sör omik, "Janin", labof jiflenis tel, "Katlin" e "Rosan", e hifleni patik, "Paul".
Steven: Glidis! Binob flen ela Samül. Nem obik binon Steven e lödob nilü dom omik. Ün timül at, studob matemati in niver, bi vilob vedön büsidan veütik.
David: Glidis! Binob i flen ela Samül e lödob nilü zif. Nem obik binon David. Ün timül at, binob pükistudan in niver. Reidob vemo bi vilob lärnön pükis mödik.
Katlin: Glidis! Binob flen ela Janin. Nem obik binon Katlin e vobob ko of in bür. Binobs flens gudik, e visitobs domi ofik suvo.
Rosan: Glidis! Binob i flen ela Janin e vobob kobo ko of ed el Katlin in bür. Nem obik binon Rosan. Lärnob Spanyänapüki in soarajul, bi vilob vakenön in Spanyän.
Paul: Glidis! Binob i flen patik ela Janin. Nem obik binon Paul e pro of binob flen vemo veütik! I el Samül labom jifleni patik: nem ofik binon Rajel.