Volapük lépésről lépésre/2. lépés

Nyelvtan

Főnevek

Sok más nyelvhez hasonlóan, a volapük főnevet is ragoznunk kell. Íme az esetragok:

• Alanyeset: tő: del (nap) - Del binon jönik. (A nap szép.)
• Tárgyeset: -i: deli (napot) - Löfob deli jönik. (Szeretem a szép napot.)
• Birtokos eset: -a: dela (a napnak a …, a nap …-ja) - Mem dela jönik. (A szép nap emléke.)
• Részeshatározós eset: -e: dele (napnak) - Sagob dele jönik... (Mondtam egy csodálatos napnak...)
• Megszólító eset: főnév előtti o: o del (nap!) - O del jönik! (Ó, te szép nap!)

Alanyesetben találjuk meg a szótárakban a főneveket, mindig mássalhangzóval kezdődnek és végződnek. Ha a mondat tárgya az adott főnév, akkor kapja meg a tárgyeset -i ragját. Hasonlóan, helyzetétől függően kapja meg birtokos és részeshatározós esetének -a és -e ragját is. A megszólító esetet ritkán használjuk, legtöbbször párbeszédekben és régies szövegekben fordul elő.

A volapükben általában maguk a szavak kifejezik a nemet. Van azonban számos olyan szó, mely inkább összefoglaló, semleges jellegű. Ilyenkor a hímnem kifejezésére használjuk a hi-, a nőnemére a ji- előképzőket: gok (baromfi) - higok (kakas) - jigok (tyúk).

Névelők

Ugyan az első lépésben már beszéltünk arról, hogy a volapükben nincsenek névelők. Hogyha azonban mégis használnunk kellene őket (például személy- és helynevekben), akkor a határozatlan névelő helyett a bal (egy) számnevet, a határozott névelő helyett pedig az el (az) szócskát használhatjuk. Ez utóbbinál, szükség esetén, jelezhetjük a nemet a főnévnél már megismert előképzőkkel: hiel, jiel.

Fontos tudni, hogy a tulajdonnevek ragozhatatlanok a volapükben, ilyenkor az eléjük tett el névelő ragozódik: el "Sputnik" (a Szputnyik) - els "Sputnik" (a Szputnyikok).

Melléknevek

A főnév jellemzőjének leírására szolgálnak, a magyarral ellentétben a főnév után állnak.

Igék

Valamilyen cselekvést vagy történést írnak le. A volapük minden igéje szabályos ragozású, a már tanult séma szerint ragozódik.

Ismerkedjünk meg most a jelen idejű szenvedő szerkezettel!

Képzése minden igénél a pa- előképzővel történik: palöfön (szeretve lenni): palöfob, palöfol, palöfom/palöfof/palöfon; palöfobs, palöfols, palöfoms/palöfofs/palöfons.

Ebben a szerkezetben a cselekvés alanyát a fa elöljáróval adhatjuk meg: Palöfob fe mot obik. (Anyám szeret. - Szeretve vagyok az anyám által.), Panemob "Lazül" fa mat obik (Lacinak hív az anyám.)

Képzők

Az alany fiatal voltára az -ül utóképzővel utalhatunk: kat (magyka) - katül (cica). Ugyanezt használjuk becézésre is: Peter (Péter) - Peterül (Peti), mot (anya) - motül (anyu). Hasonló jelentéssel alkalmazzuk egyes kifejezésekben: tim (idő) - timül (egy pillanat). Ne tévesszük össze a már megismert -il képzővel!

Szavak

Íme néhány szó, melyet hangos olvasással gyakoroljunk!

del = nap (a hété) dog = kutya fa = által fat = apa flen = barát glidis = szia gok = baromfi i = is jevod = ló kapar = kecske kat = macska kobo (ko) = együtt (... -val, -vel) kun = tehén labön = birtokolni läd = asszony, "lady" löfön = szeretni matemat = matematika

mot = anya mödik = sok nilü = közel patik = speciális pro = -nak, -nek, számára pük = nyelv pükistudan = nyelvtanuló sagön = mondani soarajul = esti iskola sör = lánytestvér suvo = gyakran tor = bika vedön = válni (vmivé) veütik = fontos visitön = meglátogatni vom = asszony

Gyakorlatok

1. Fordítsd le magyarra!

Hiel "Samül" lödom in dom gretik e nulädik in zifil jönik. Binom studan in niver. Fat omik binom "Robert" -- binom büsidan e vobom in bür. Mot omik binof "Lisabet" -- binof tidan e tidof in jul smalik. Sör omik binof "Janin". Vobof in zif gretik in bür, bi binof sekretan. ün timül at vakenof in Spanyän. Blod omik binom "Peter" binom vemo yunik.

2. Fordítsuk le volapükre az alábbi tulajdonneveket tartalmazó mondatokat!

Szeretem Róbertet, Erzsébet emléke; Mondom Rékának, Ó, gyönyörű Mónika!

3. Olvassuk el a következő szöveget!

El "Samül" labom hiflenis tel. Panemoms "Steven" e "David" e lödoms nilo. I labom jifleni in niver. Panemof "Rajel" e binof jönik. Sör omik, "Janin", labof jiflenis tel, "Katlin" e "Rosan", e hifleni patik, "Paul".

Steven: Glidis! Binob flen ela Samül. Nem obik binon Steven e lödob nilü dom omik. Ün timül at, studob matemati in niver, bi vilob vedön büsidan veütik.

David: Glidis! Binob i flen ela Samül e lödob nilü zif. Nem obik binon David. Ün timül at, binob pükistudan in niver. Reidob vemo bi vilob lärnön pükis mödik.

Katlin: Glidis! Binob flen ela Janin. Nem obik binon Katlin e vobob ko of in bür. Binobs flens gudik, e visitobs domi ofik suvo.

Rosan: Glidis! Binob i flen ela Janin e vobob kobo ko of ed el Katlin in bür. Nem obik binon Rosan. Lärnob Spanyänapüki in soarajul, bi vilob vakenön in Spanyän.

Paul: Glidis! Binob i flen patik ela Janin. Nem obik binon Paul e pro of binob flen vemo veütik! I el Samül labom jifleni patik: nem ofik binon Rajel.