Volapük lépésről lépésre/5. lépés

Nyelvtan

Ige

Ismerkedjünk meg most a múlt idő két újabb formájával!

A múlt idő árnyalására használhatjuk a közvetlen múlt időt, mely egy cselekvés egy múlt idejű pillanatára vonatkozik, és a régmúltat, mely a beszéd idejekor már régebben befejeződött. A közvetlen múlt idő jele az ä-, a régmúlté az i-.

Adelo logob oli. (Ma látlak {most})
Klu, elogob oli. (Így, láttalak {valamikor})
Ädelo älogob oli. (Tegnap láttalak {az adott napon})
Klu, ilogob oli. (Így, láttalak {régen})

Szenvedő szerkezetben ez a következőképpen néz ki:

Palogol (fa ob) ("látva vagy általam")
Pelogol (fa ob) ("látva voltál általam")
Pälogol (fa ob) ("látva voltál általam")
Pilogol (fa ob) ("látva voltál általam")

Számok

A volapük számok 20-tól 30-ig: teldeg; teldegbal; teldegtel; teldegkil; teldegfol; teldeglul; teldegmäl; teldegvel; teldegjöl; teldegzül; kildeg.

A többi tízes (40 - 90): foldeg; luldeg; mäldeg; veldeg; jöldeg; züldeg

Szavak

bäldik = öreg, régi bäldot = kor bel = hegy benö! = finom! bevü = között boso = némiképp bukiselidöp = könyvesbolt dalabön = birtokolni das = hogy (kötőszó) demü = következtében dilekanef = vezetőség domio = haza dönulogö! = viszontlátásra! düp = óra (idő) düpalaf = másfél óra fiam = cég fino = végül foldeg = ötven foldil = negyed fümo = bistosan glid = üdvözlés glidön = üdvözölnni golön = menni jenöfo = valóban jinön = tűnni, látszani juitön = élvezni kif ?/kim? = ki? kikodo? = miért kipladio? = hová klülön = tisztának lenni kodü = mert kolkömön = találkozni kotenükön = kielégíteni laidareman = szabályos vásárló läbik = szerencsés länädio = vidékre liegikan = gazdag (ember)

löfäb = szeretett (személy) lomio = hazafelé lut = levegő mated = házasság matikön = összeházasodni matirajanan (hi/ji) = vőlegény/menyasszony memön = emlékezni mon = pénz mödikna = sokszor mödo = sok mu = különlegesen (vmilyen) neai = soha no latikolöd = he késs! no nog = még nem patik = különleges pos = után (idő) poso = később pöfikan = szegény (ember) primön = kezdeni, indulni prüdö! = óvatosan! pul (hi/ji) = ifjú sevön = tudni spelön = remélni spidön = sietni spikot = beszélgetés sülö! = Jóságos ég! suvo = gyakran takädön = pihenni tävön = utazni te = csak tedabüsid = üzlet tikön = gondolni tü = -kor us = ott (in) valem = általában ye = bárhogy, akárhogy yel = év

Gyakorlatok

1. Fordítsd le a következő beszélgetést!

SPIKOT BEVÜ PULS TEL

DAVID: Glidis, o Katlin!

KATLIN: Glidis ole, o David! Kipladio golol-li?

DAVID: Golob domio ela Samül - ed ol-li?

KATLIN: Ün timül at, golob lomio; poso spelob ad visitönziomi oba.

DAVID: Lio panemom-li?

KATLIN: Panemom Karl e binom liegikan.

DAVID: Binom-li bäldik? Klülos, das labom moni mödik.

KATLIN: Fümo no binom pöfikan; ye vobom ai: labom domi nilüzif, e tävom suvo länädio ad juitön belaluti us.

DAVID: Lifayelis liomödotik labom-li?

KATLIN: Tikob, das labom bäldoti yelas foldeg.

DAVID: Binom-li matan?

KATLIN: No nog, bi neai binom libü tedabüsid; ab fino labomjifleni mu patiki - binons anu matirajanans!

DAVID: O löfäbs läbik! Benö! Düp kinid binos-li?

KATLIN: Binos düpalaf pos lul. Kikodo?

DAVID: Sülö! Mutob spidön, bi vilob kolkömöneli Samül tü foldil bü düp mälid.

KATLIN: Dönulogö! No latikolöd! Prüdö!

2. Válaszolj a kérdésekre volapükül!

1. Kim glidom-li jieli Katlin?
2. Kipladio golof-li anu?
3. Kipladio spelof-li ad golön poso? (ziom OKA = (saját) nagybácsikája)
4. Lio panemof-li jiflen ela Katlin?
5. Kim binom-li el Karl?
6. Düp kinid binos-li?
7. Kikodo el David mutom-li spidön?
8. E hiflen ela David, kim binom-li?

3. Írd le Karl-t húsz mondattal!

4. Írd le volapükül: 32, 45, 57, 68, 71, 84, 99

Szöveg

David: Glidis dönu! Ya sevol obi: panemob David e binobbalan flenas ela Samül. Ädelo ägolob domio oma,ven ekolkömob jieli Katlin; omemol sio, das binof flen jielaJanin, söra ela Samül.

Benö! Bi äbinos te düp lulid soara, eprimobs ad spikönode dö balan röletanas ofa. Jinos, das man at ya labom moni mödik,ed etuvob lifi omik mu nitediki!

Jenöfo, tü düpalaf pos lul emutob spidön!

Katlin: Glidis dönu! I sevol obi ya! Binob Katlin, balanflenas ela Janin.

Ädelo ekolkömob eli David, kel ägolom domio flenaomik, ed eprimobs ad bespikön dinis in valem. Poso, ye, emäniotob,das spelob ad visitön hikösti liegik oba, hieli Karl,ed el David ävilom sevön bosi plu tefü om. Jenöfo,äspikobs ode dü düpalaf lölik; Sekü atos, el Davidämutom spidön ad no latikön!

Karl: Glidis! Nem oba binon Karl; binob blod yunik de fat elaKatlin, e lödob in zif gretik nilo, kö dalabob domi smalik.Binob büsidan, e kodü at, vobob mödo, bi bilob ai kotenüköni laidaremanis, i dilekanefi fiama: labob bäldoti yelas foldegkil.

Mödikna tävob ko matirajanan oba länädio ad juitönbelaluti us.

Maxin: Glidis! Panemob Maxin. Binob jiflen patik hiela Karl- jenöfo binob matirajanan oma!

Labob lifayelis kildegjöl e vobob ün timül at as yufanin bukiselidöp, bi enitedälob ai demü buks valasotik!

Karl ed ob, spelobs ad matikön ünü yels tel.El Karl neai binom libü tedabüsid, ab suvo tävobslänädio ad juitön luti gudik us, e ad takädönboso in top jönik at. Dalabom domi in zif, e pos mated obas, desinobsad lödön us.