Volapük lépésről lépésre/Rövid nyelvtan

A volapük hang- és betűrendszere

a, ä, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, ö, p, q, r, s, t, u, ü, v, x, y, z

A magyartól eltérő hangértékű betűk:

• a rövid á, a palóc nyelvjárásban található
• ä magyar e
• c magyar cs
• e zárt e (ë), a magyarban csak nyelvjárásokban fordul elő
• j magyar s
• q mint az Ahmed szó h-ja (ch)
• s magyar sz
• y magyar j

A hangsúly mindig az utolsó szótagon van.

Szókészlet

A morfémák eredetét tekintve 1/3 angol, 1/4 latinid, 1/5 német eredetű. A többi különböző más nyelvekből átvett elem.

Az alapmorfémák főnévi jellegűek, képletük CVC (C - mássalhangzó, V - magánhangzó). Általában egyszótagúak.

A szóképzés fő szabályai:

• A szavakat általában az eredeti fonetikájuk szerint írjuk de sok a kivétel.
  • bim (beam) - fa
  • lif (life) - élet
  • hüm (hymn) - himnusz
• Az egyszótagúság érdekében csonkítjuk a szavakat
  • cem (chamber) - kamra
  • pat (particularité) - különlegesség
• A magánhangzóval kezdődő szó elé l betűt teszünk
  • log (Auge) - szem
  • lek (écho) - visszhang
• Az r hangot lehetőleg nem használjuk (általában l-lel helyettesítjük, vagy elhagyjuk)
  • bel (Berg) - hegy
  • yel (year) - év
  • nuf (roof) - tető
  • fot (foret) - erdő

Egy részletes példa a szóalkotásra:

Scheer ("olló", német) > *jeer (sch > j) > *jer (nincs kettőzött magánhangzó) > *jel (az r miatt) > *jil (a jel "kincs"-et jelent) > jim (a jil "örök női"-t jelent)

Képzőrendszer

1. Előképzők

• kötöjeles formák
  • ji-: valakinek a felesége: tidel (tanító) - ji-tidel (tanitóné)
  • of-: nőnemű pár: tidel (tanító) - of-tidel (tanitónő)
• egybeírt formák
  • be-: főnévképző: givön (adni) - begivön (adomány)
  • da-: igeképző: tuvön (találni) - datuvön (feltalálni)
  • ge-: vissza-: givön (adni) - gegivön (visszaadni)
  • gi-: ismétlés: mekön (tenni) - gimekön (újracsinálni)
  • ko-: kölcsönösség: komön (jönni) - kokomön (találkozni)
  • le-: nagyító: dom (ház) - ledom (palota)
  • lu-: mostoha: fat (apa) - lufat (mostohaapa); selejt: söl (úr) - lusöl (uracska)
  • lü-: sógorság: fat (apa) - lüfat (após)
  • ne-: ellentét: flen (barát) - neflen (ellenség)
  • ta-: ellen: pukön (mondani) - tapukön (ellentmondani)
• előképzőként használt gyökök
  • gle-: nagy: zif (város) - glezif (főváros)
  • sma-: kicsi: bel (hegy) - smabel (domb)
• előképzőként használt elöljárószók
  • bi-: előtt: nem (név) - binem (előnév)
  • disa-: alatt: penöm (írni) - disapenöm (aláírni)
  • zi-: körül: logam (látás) - zilogam (körültekintés)

2. Utóképzők

• -af: állatnév: spul (háló) - spulaf (pók)
• -al: fosztóképző: san (megmentés) - sanal (megváltó)
• -am: cselekvés: fom (alak) - fodam (alakítás)
• -an: szakma: gel (orgona) - gelan (orgonista)
• -av: tudomány: stel (csillag) - stelav (csillagászat)
• -äl: elvont fogalom: kap (fej) - kapäl (értelem)
• -än: ország: reg (király) - regän (királyság)
• -ef: együttes: muzig (zene) - muzigef (zenekar)
• -el: lakos: Päris (Párizs) - Pärisel (párizsi); foglalkozás: kuk (főzés) - kukel (szakács); nagyszülők: fat (apa) - fatel (nagyapa)
• -em: csoport: flol (virág) - flolem (csokor)
• -en: ipar: bil (sör) - bilen (sörfőzés)
• -ik: anyagnévképző: boad (fa) - boadik (fa-)
• -il: kicsinyitőképző: bod (kenyér) - bodil (zsemlye)
• -in: vegyi elem: vat (víz) - vatin (hidrogén)
• -ip: betegség: lad (szív) - ladip (szívbaj)
• -it: madárnév: gal (ébresztés) - galit (kakas)
• -lik: melléknévképző: boad (fa) - boadlik (fás (terep))
• -öf: hajlam: dun (cselekvés) - dunöf (aktivitás)
• -ön: igeképző: pük (nyelv) - pükön (beszélni)
• -öp: helyiség: kaf (kávé) - kaföp (kávéház)
• -sik: tulajdonság: boad (fa) - boadsik (fás (retek))

Egy példa - szóképzés a pük (nyelv) szóra:

pükön (beszélni), motapük (anyanyelv), pükatidel (nyelvtanár), püket (beszéd), pükik (nyelvi), püketil (hozzászólás), pükapök (nyelvbotlás), pükatön (beszélgetni), telapükav (párbeszéd), gepükön (válaszolni), pükav (nyelvészet), okopükol (monológ), püked (vélemény), lepük (állítás), pükel (szónok), lupüklan (dadogás), möpükel (poliglott), nepük (csend), püköf (ékesszólás), nepüken (hallgatni), gepük (válasz), stb.

Alaktan

Névelő

Nincs.

Főnév

Ragozása minden névszói kategóriában azonos:

• A. e.: tő: fat (apa)
• B. e.: -a: fata (apának a …, apa …-ja)
• R. e.: -e: fate (apának)
• T. e.: -i: fati (apát)
• M. e.: főnév előtti o: o fat (apa!)

Többes szám jele az -s: fats (apák).

A főnév is fokozható (lásd a melléknévnél).

A melléknév

Képzése: gyök+-ik: gud (jóság) - gudik (jó)

Fokozása:

• Af.: tő: gudik (jó)
• Kf.: -um: gudikum (jobb)
• Ff.: -ün: gudikün (legjobb)
• A. ff.: vemo + Af.: vemo gudik (legeslegjobb)

A "mint" kötőszónak a volapükben a ka felel meg.

Névmások

Személyes névmások: ob, ol, om/of/os; obs, ols, oms/ofs

Személytelen és magázó névmás: on; ons

Visszaható névmás: ok; oks

Birtokos névmások: obik, olik, omik/ofik/osik; obsik, olsik, omsik/ofsik

Számnév

Tőszámnevek: nul, bal, tel, kil, fol, lul, mäl, vel, jöl, zül (0-9); bals (10), tels (20), …; balsetel (12), …; tum (100), mil (1000), balion (1000000)

Sorszámnév: -id: balid (első)

Szorzó számnév: -ik: balik (egyszer); -na: balna (egyszeres)

Törtszámnév: -dil: kidil (harmad)

Gyűjtőszámnév: a + tő: a tel (ketten együtt)

Főnévi számnév: -el: balsel (a tizes)

Igei számnév: -ön: balön (egyesít), telön (megkettőz)

Ige

Ragozása szintetikus. A kijelentő módnak, jelen időnek nincs jele.

Személyragozás a tőhöz csatolt személyes névmásokkal: löfön szeretni: löfob, löfol, löfom/löfof, löfobs, löfols, löfoms/löfofs; löfos; löfon, löfons.

Módjelek:

• feltételes mód: -la: löfla
• óhajtó mód: -ös: löfös
• felszólító mód: -öd: löföd
• engedő mód: -öz: löföz
• főnévi igenév: -ön: löfön
• melléknévi igenév: -öl: löföl

Időjelek:

• egyszerű múlt: ä-: älöf
• múlt idő: e-: elöf
• régmúlt idő i-: ilöf
• jövő idő o-: olöf
• eljövő idő: u-: ulöf

Szenvedő alak: p- (az időjel elé)

Folyamatos alak: -i- (a gyök és az időjel közé)

Visszaható alak: -ok

Kölcsönösen visszaható alak: ragozott ige + oki; okis löfob okis

A személytelen igét a 3. személyű semleges személyes névmással képezzük: nifos havazik

Határozószó

Képzett: melléknév + -o: gudik - gudiko

Eredeti: te (csak), ti (majdnem), za (alig), is (itt), us (ott), ofen (gyakran), nevelo (soha), suno (korán), nesuno (későn), nu (most), ya (már), si (igen), no (nem)

Elöljárószók

• al: -hoz, -hez,- höz
• bifü: előtt
• dis: alatt
• fa: által
• in: -ban, -ben
• ko: -val, -vel
• nen: nélkül
• plo: -ért
• po: mögött
• pos: után
• se: kívül
• ta: ellen

Kötöszók

e (és), i (is), u (vagy), ni (sem), ab (de), das (hogy), if (ha), ven (amikor), ibo (mert), kludo (tehát)

Mondattan

A kijelentő mondat megegyezik az általánosan lefogadott szórenddel.

Menade bal püki bal. - Egy emberiségnek egy nyelvet!

A kérdő mondat, ha nem kérdő névmással kezdődik, az állítmányhoz kötelezően hozzájárul a -li szócska.

Löfom-li? - Szeret?

Második személyben a kettős l liküszöbölésére a li szócska előre kerül.

Li-löfol? - Szeretsz?

A tagadás a tagadott szót közvetlenül megelőző no tagadószóval történik.

No löfom. - Nem szeret.
No löfom-li? - Nem látok?
No palogom-li-la? - Ő nem óhajtaná magát láttatni?