Wikikönyvek:Tüntesd fel forrásaidat!

A források feltüntetése alapvető követelmény ahhoz, hogy megbízható enciklopédiát írhassunk. Az alábbi útmutató ehhez nyújt technikai segítséget. A könyvek, újságok, folyóiratok, weboldalak stb. forrásként való felhasználásához speciális, ún. „cite”-sablonokat használhatsz. Az egyes adatok, állítások alátámasztásához a források lábjegyzetekbe szedhetőek. A forrásokat a szócikk végén, egy ==Források== fejezetben gyűjtjük.

A feltöltött fájlokat is megfelelően el kell látni forrással.

Tudnivalók

Tüntesd fel forrásaidat: adj meg hivatkozásokat, forrásokat azzal kapcsolatban, amit írsz, hogy az olvasók ellenőrizni tudják a cikkben lévő adatokat, és tudjanak további információkat találni. A jó források a Wikipédiát megbízhatóbbá és jól használhatóvá teszik.

Az alapos cikkíró keresi a megbízható forrásokat. Ha saját tudásod alapján írsz, akkor ismerned illik a témát annyira, hogy könnyen meg tudj nevezni jó forrásmunkákat, amikből az olvasó is tájékozódhat, illetve hogy ellenőrizhesd a tényeket, mert lehet, hogy rosszul emlékeztél, vagy te sem tudsz mindent a témában.

Ne hagyd magad elragadtatni az általános fogalmazásoktól, mint „vannak, akik azt mondják...”. Kik mondják, hol és mikor? (Ne feledd: a Wikipédia nem a te véleményedet tartalmazza, és nem a saját elméleteidet.) A vitatott kérdéseknél különösen hasznos, ha megbízható források vannak felsorolva, melyek alapján az olvasók alaposan meg tudják a kérdést vizsgálni, vagy a vitás részeket tisztázni, de nem csak a vitatott állításokat kell forrással ellátni.

Külső források keresése és olyan cikkekhez illesztése, melyeket nem te írtál, szintén nagyon hasznos a Wikipédia szempontjából, mert ezek javítják a cikkek minőségét, megbízhatóságát.

Rövid összefoglaló

A lábjegyzet a Wikipédiában főképp a források megjelölésére szolgál, de megjegyzéseket, pontosításokat is írhatunk bele, ha a szövegben már nem férne el a többletinformáció. A folyó szövegben a következő formában kell elhelyezni: <ref>Ez fog megjelenni lábjegyzetként.</ref> A Wikipédia formázási nyelve a megszokott módon használható itt is.

Hogy a rendszert működésbe hozzuk, a szócikk végén, de még a ==Külső hivatkozások== előtt hozzunk létre egy ==Források, jegyzetek== – vagy a tartalomnak megfelelő – című szekciót, amelynek tartalma legyen a következő: {{források}}. Itt fognak megjelenni a ref tagek között megadott szövegek.

Ha a szócikknél csak néhány forrás található, akkor a szövegbeli hivatkozások általában kevésbé fontosak. Ha viszont rengeteg forrás van, akkor a szövegközi hivatkozások fontosak, hogy az olvasó megtalálja, minek hol nézhet utána. A szövegközi hivatkozások különösen ott fontosak, ahol nincs egyetértés a témában a szakértők között. Olyan szócikkek esetén, ahol erősen eltérő nézőpontok találhatóak, gyakran szükséges a sok szövegközi hivatkozás, akár minden fontos mondat után, hogy az állításainkat igazoljuk.

A lábjegyzetelés technikáját bővebben lásd lentebb.

Mikor kell forrást megadni?

Bővebben: w:Wikipédia:Mikor van szükség a források feltüntetésére?

Vannak esetek, például közismert tények („Az ég kék.” „Petőfi Sándor költő volt.”) közlésekor nincs szükség forrás megadására. Viszont az ellenőrizhetőség irányelve szerint forrásokat kötelező megadni az idézetek esetén, valamint olyan esetekben, amikor egy állítás kételyeket ébreszt vagy ébreszthet; forrást igényelnek például az élő személyek életrajzának egyes kijelentései, kutatási eredmények, statisztikák, számadatok, vitatott történelmi eseményekkel kapcsolatos állítások stb.

A Wikipédia önmagában nem forrás

A Wikipédia szócikkei harmadlagos forrásoknak számítanak, és ezért nem használhatóak forrásként más szócikkekben; sem ezen szócikkek tükrözése, sem elágazásaik nem fogadhatóak el megbízható forrásként, semmilyen szempontból.

Források feltüntetése más nyelvű Wikipédia-szócikk fordításakor

Ha másik nyelvű Wikipédiából fordítunk szócikket, nem elegendő jelölni, hogy a szócikk fordítás. Át kell venni – alapos ellenőrzés után – az eredeti idegen nyelvű szócikk forrásait is. Amennyiben az idegen nyelvű szócikk nem rendelkezik forrásokkal (vagy nem elegendő forrással rendelkezik), úgy lehetőség szerint próbáljunk meg mi magunk keresni megbízható forrásokat az állításokhoz. Amennyiben egy szócikken csak a fordítás tényét jelző {{fordítás}} sablon szerepel, a szócikkre {{nincs forrás}} sablont kell helyezni és megkérni a szócikk feltöltőjét, hogy pótolja a forrásokat.

A {{fordítás}} sablon ne kerüljön ==Forrás== vagy ==Hivatkozások== elnevezésű szakasz alá, egy külön, ==Fordítás== elnevezésű szakasz alá tegyük.

Példák a források megnevezésére

Az Irodalomtörténeti Közlemények szabványát lásd itt: [1]

Könyvek

• Gipsz Jakab: Patafizikai értekezések. Budapest, Példa Kiadó, 2000. Ill. ISBN-szám, ha van
• Gipsz Jakab: Patafizikai értekezések, Példa Kiadó, Bp., 2000. (a rövidítéstől eltekintve csak vesszők, végén pont, a cím kurzívval szedve)
• Gipsz Jakab (2000) Patafizikai értekezések. Példa Kiadó. Bp.

Lehetőleg csak az első példa szerint járj el. A könyv illusztráltságát mindig érdemes feltüntetni, színes reprodukciók esetén a táblák számát is főleg, ha pld. építészeti, épületgépészeti, gépészeti vagy képzőművészeti etc. témákról írsz.

A második példa szerint akkor járj el, ha nagyon ismert a kiadó. A második példában nem szerencsés a megjelenési adatoknál a Bp. rövidítés, mert nem csak magyarországi magyaroknak írjuk a Wikipédiát (triviális példa, hogy tőlünk nyugatabbra Budapest és Bukarest mindegy). Az sem szerencsés, ha a kiadó megelőzi a kiadás helyét magyar kiadványoknál, nemigen van olyan híres magyar kiadó, amelyikről az egész világ tudja, hogy hol van, külföldieknél jöhetnek előre a nagyon ismert kiadók pld. Elsevier, Larousse. Az sem túl jó, ha a szerző- és címszerűségi adatok nem válnak el világosan a megjelenési adatoktól.

A harmadik példa szerint akkor járj el, ha a témád szempontjából fontos a forrás megjelenési ideje.

Címszerűségi adatok:

• Szerző(k)
• Szerkesztő(k)
• A mű címe és alcíme

Megjelenési adatok:

• A megjelenés helye
• A kiadó
• A megjelenés ideje
• Illusztráció (Ill.)
• Oldalszám
• ISBN

Folyóiratcikkek

Megadandó a cikk szerzője, címe, a folyóirat címe, a megjelenés éve vagy az évfolyam száma, a konkrét sajtótermék évfolyamon belüli sorszáma (vagy az évfolyamkötet száma) és a cikk oldalszáma az adott folyóiratszámon (vagy évfolyamköteten) belül.

Például:

Hermann Róbert: Görgey Artúr, Rubicon, 1999, 4. szám, 4-12. oldal.

Weblapok és cikkek

Floras, Stella. „Eurovision goes global!”, Esctoday.com, 2007. április 18. (Hozzáférés ideje: 2007. május 19.) 

CD-k

• József Attila. Hermann Péter: Biográf Ki kicsoda 2002. CD-ROM. Budapest: Enciklopédia Kiadó, 2001. ISBN 963 8477 64 4.

Hivatkozási sablonok

Az alábbi sablonok megkönnyítik az egységes, formailag megfelelő forráshivatkozások létrehozását. Az alábbi sablonok úgy vannak megírva, hogy az angol wikiből átvéve őket működnek az eredeti paraméterezéssel. Mindegyik paraméterezhető angolul, és némelyik megengedi a magyar paraméterezést is.

Tipp regisztrált felhasználóknak: a Beállításaim menü Segédeszközök pontjában a refTools nevű segédeszköz bekapcsolásával a szerkesztőablak felső gombsorában megjelenik egy Cite feliratú gomb, ennek megnyomásával az alábbi cite sablonok könnyen kitölthető formanyomtatványként jelennek meg, egyszerűbb a beszúrásuk. A segédeszköz lábjegyzet formátumúvá alakítja a sablonokat (<ref></ref> közé szúrja be őket).

Könyvek

• {{cite book}}^(?)

Újságcikk

• {{cite news}}^(?)

Weblapok

• {{cite web}}^(?) (csak angolul paraméterezhető)

Folyóiratok

• {{cite journal}}^(?)

TV sorozatok epizódjai

• {{w:sl|Epizód hivatkozás}} (magyarul és angolul is paraméterezhető)
• {{w:sl|cite episode}} (magyarul és angolul is paraméterezhető)

Számozott lábjegyzetek a külső hivatkozásokhoz

A lábjegyzetek elkészítéséhez a <ref>hivatkozni kívánt forrás</ref> kódot használjuk, lásd az alábbi példát:

A Nap nagy méretű,<ref>Miller, E: ''The Sun'', 23. old. Academic Press, 2005.</ref>
a Hold azonban nem az.<ref>Brown, R: "Size of the Moon", ''Scientific American'', 51(78):46</ref>
A Nap emellett forró is.<ref>Miller, E: ''The Sun'', 24. old. Academic Press, 2005.</ref>
==Források==
{{források}}

Miután elmentetted az oldalt, a hivatkozások így fognak kinézni:

A Nap nagy méretű, a Hold azonban nem az. A Nap emellett forró is.

Források

---

A <ref></ref> kódok közé beilleszthetőek a fent már említett hivatkozás-sablonok ({{cite book}}^(?) stb.) is.

Többszöri hivatkozás ugyanazon forrásra

Előfordul, hogy egy forrásra (pl. ugyanarra a weboldalra, vagy egy könyv ugyanazon oldalára) többször is hivatkozunk a szövegben. Ennek megkönnyítésére használható a fenti kód <ref name="hivatkozás neve"></ref> változata. A ref name= tag után adj meg egy könnyen azonosítható, rövid nevet ennek a hivatkozásnak. A második előfordulásnál már csak a <ref name="hivatkozás neve"/> kódot kell írnod a szöveg után. Például:

A Gipszegylet 1923-ban alakult.<ref name="gipsz-23">Gipsz Jakab: A gipszegylet története. Budapest, 1980: Mintakiadó, 23. oldal </ref>
Kontár Jóska alapította Budapesten.<ref name="gipsz-23"/>
==Források==
{{források}}

A végeredmény pedig ez lesz mentés után:

A Gipszegylet 1923-ban alakult. Kontár Jóska alapította Budapesten.

Források

---

Megjegyzések elkülönítése a forrásoktól

Ha szeretnénk elkülöníteni a lábjegyzetes megjegyzéseket az egyes állításokra adott forrásoktól, a <ref group=megjegyzés neve> kódot használhatjuk. Például:

Az UFO-k<ref group=m>Unidentified Flying Object, azaz azonosítatlan repülő tárgy</ref>
létezése nem bizonyított.<ref>[http://www.ufokmarpedignemleteznek.hu/bizonyitek.html Dr. Példa Jakab kutatómunkája]</ref>
==Megjegyzések==
<references group=m/>
==Források==
{{források}}

Az eredmény pedig ez lesz:

Az UFO-k létezése nem bizonyított.

Megjegyzések

Források

A megjegyzéseket is lehet név szerint csoportosítani, a következő kóddal: <ref group="m" name="kívánt_név">. Ezt akkor érdemes használni, ha ugyanazt a megjegyzést többször szeretnénk szerepeltetni. Lásd példának az w:Henri Debehogne cikk táblázatát.

Szövegbe illesztett HTML linkek

A szövegbe illesztett HTML-linkek is szolgálhatnak a forrás megjelöléseként vagy hivatkozásként, például:

Az Anyegin Puskin műve. [http://mek.oszk.hu/00400/00467/00467.htm]

Tolsztoj Anna Karenina című műve [http://mek.oszk.hu/00500/00510/ itt] olvasható.

Ezt a megoldást ha lehet inkább csak vitalapokon használd, ha szócikkben szeretnél külső linkre hivatkozni forrásként, használd a ref tagek közé illesztett {{cite web}}^(?) sablont lábjegyzetben, a fentebb már említett módon.

Fájlok forrásának megadása

Bővebben: b:Wikipédia:Képhasználati irányelvek

Médiafájlok (kép, hang, videó) feltöltésekor is meg kell adni a fájl forrását az összefoglaló táblázat megfelelő pontjában:

Forrás: Letöltve a [http://www.flickr.com/photos/tonythemisfit/3216348493/ Flickr.com] oldalról

Forrás: Ruhi Bey világatlasza, 1854. Kistarcsai Nagykönyvtár. Lapolvasóval digitalizálva.

Forrás: Saját készítésű fénykép

URL megadása esetén mindig a képet tartalmazó oldal linkjét adjuk meg, ne a csak a főoldalét.

Fájlok feltöltésekor a forrás megadása mellett a fájl licencének megadását sem szabad elfelejteni, és minden esetben követni kell a felküldési útmutatót.

A Wikipédia idézése

A Speciális:Cite oldallal lehet az egyes Wikipédia oldalakhoz Irodalomjegyzék-bejegyzést készíteni; lásd még a MediaWiki:Cite text című lapot. A Wikipédiából származó teljes cikkek átvételi feltételeiről a b:Wikipédia:Felhasználási feltételek szól.

Figyelmeztető sablonok

Ha egy cikk egészéhez vagy annak egyes részeihez nincs megadva a forrás, akkor sablonok elhelyezésével lehet erre a figyelmet felhívni:

{{forráskérő}}	a királynőt megölni nem kell félnetek{{forr}} jó lesz ha mindnyájan beleegyeztek én nem ellenzem	a királynőt megölni nem kell félnetek[forrás?] jó lesz ha mindnyájan beleegyeztek én nem ellenzem
{{nincs licenc}}(?)		(médiafájlokhoz, főként képekhez való)

Lásd még

• b:Wikipédia:Mikor szükséges forrásokat megadni?
• b:Wikipédia:Ellenőrizhetőség
• Cite.php (mediawiki)
• b:Wikipédia:Hivatkozz és fogalmazz pontosan!
• Formai útmutató#Lábjegyzet
• b:Wikipédia:Mi számít megbízható forrásnak?