Kertészet/Sáskák/Délnyugati tövishátúsáska

(Tetrix ceperoi szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 3069 bájt

Kertészet

Délnyugati tövishátúsáska


Délnyugati tövishátúsáska
Délnyugati tövishátúsáska
(Tetrix ceperoi, Syn: -)
Más neve(i): -


A délnyugati tövishátúsáska a rovarok osztályának egyenesszárnyúak rendjébe, ezen belül a tövishátú sáskafélék családjába tartozó sáskafaj.
Európában honos, Spanyolországtól és Dél-Angliától Kelet-Európáig és a Balkánig, de sokhelyűt csak lokális, szigetszerű populációi ismertek. Más fajokkal való összetéveszthetősége miatt elterjedése nincs teljesen feltérképezve. Magyarországi előfordulása még nem teljesen bizonyított, Kelet-Ausztriában is csak 2015-ben észlelték először.
A délnyugati tövishátúsáska testhossza a hím esetében 8-11 mm, a nőstény 9-12 mm. A többi tövishátúsáskánál némileg kisebb és karcsúbb. Alapszíne igen változatos (többnyire a barna, szürke és zöld árnyalatai) amin számos kisebb-nagyobb sötét folt, márványozás látható. A nőstények általában színesebbek, többszínűbbek. A torpajzs hátsó hosszú nyúlványa túlér a potrohvégen és hátsó térdeken (rövid torpajzsú változata csak a mediterrán szigeteken honos), elülső széle nem csúcsos, hanem ívelt vagy egyenes lefutású. A torpajzs tetején a varrat végig kiemelkedik. A torpajzs elülső része oldalnézetben megemelkedett (ez megkülönbözteti a közönséges tövishátúsáskától; további eltérés hogy testfelszíne durvább, egyenetlenebb és fentről nézve a szemek közötti távolság legfeljebb annyi és nem több, mint egy szem szélessége). A hátsó szárny max. 1 mm-rel túlnyúlik a torpajzson. A csáp vékony, a leghosszabb ízek kb. háromszor hosszabbak a szélességüknél. A hátsó comb felső éle a térd közelében egy helyen kifelé megtörik. Nem ad ki hangot.
A nedves és meleg élőhelyeket kedveli, ahol csupasz, növényzetmentes talajfelületeket is talál. Folyópartokon, kavics- és homokágyak közelében, iszapos-sáros tópartokon, lápréti földutak mentén, lápok növényzetmentes részein található meg. Jól repül. Növényevő.
Évente két nemzedéke figyelhető meg. Az áttelelő imágók április-májusban szaporodnak. A nőstények a nedves talajba rakják petéiket, amelyekből kb. 10-20 nappal később kelnek ki a lárvák. A hím lárvák öt, a nőstények hat lárvastádiumon mennek át, mielőtt augusztus-szeptemberre imágóvá alakulnak. A kifejlett állatok áttelelnek.
A közönséges tövishátúsáska és a Bolivar-tövishátúsáska hasonlít rá.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia w:Délnyugati tövishátúsáska

A Wikimédia Commons tartalmaz Délnyugati tövishátúsáska témájú médiaállományokat.