Állatok/Cincérfélék/Benge-darázscincér
< Állatok | Cincérfélék
.JPG)
Benge-darázscincér
- (Clytus rhamni, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A benge-darázscincér a rovarok osztályának bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó faj.
- Eurázsiában honos, az Ibériai-félszigettől Kis-Ázsián keresztül a Kaukázusig és Dél-Oroszországig. Magyarországon elterjedt, a dombvidékeken gyakori faj.
- A testhossza 6-12 mm. Testalkata karcsú. Az előtor felülnézetben nagyjából kerek, a szárnyfedők oldalvonala a kidomborodó vállak után enyhén homorú vagy párhuzamos. Alapszíne fekete, csápjai és lábai barnák, combjai sötétebbek. Az előtor elülső és hátsó szegélyét vékony sárga vagy sárgásfehér szőrcsík keretezi. A szárnyfedőket a sárga pajzsocska mellett négy sárga szőrcsík díszíti: az első pár a vállakon rézsútos és kicsi; a második ívesen kanyarodik; a harmadik kissé rézsútosan keresztezi a szárnyfedőket; a negyedik a szárnyfedők végeit keretezi. Sárga szőrfolt található a melltő és a mellközép oldalán, a mellvég oldallemezén, a potrohszelvények végén. A szárnyfedők sötét szőrei ritkák, nem fedik be a felületet, ami így fényesnek látszik. Pontozása gyér és erőteljes, hátrafelé elmosódottabb és sűrűbb, a pontok köze sima és fényes. A fej és az előtor nagyon sűrűn és durván pontozott.
- Lárvája különféle lombos fák és cserjék (tölgy, gesztenye, szil, kökény, vadkörte, zelnicemeggy, benge, krisztustövis, csüdfű, zanót, stb.) elhalt vékony ágaiban, gyökereiben él.
- Fejlődése két évig tart. Az imágó májustól augusztusig rajzik, főleg virágokon látható.
Hasonló fajok
szerkesztés- A közönséges darázscincérhez képest foltjai és harántsávjai keskenyebbek és világosabb sárgák, kevésbé kontrasztosak.
- Magyar Wikipédia: Benge-darázscincér
