Állatok/Puhatestűek
< Állatok
[[Fájl:|bélyegkép|200px|Puhatestűek]]
Puhatestűek
- (Mollusca, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Az állatok országának a puhatestűek törzse.
- Az ízeltlábúak után az állatvilág második legnépesebb törzse. Méretük néhány milliméterestől 14 méteresig terjedhet. Jellemzőjük az ízeletlen test, mely három részre osztható: fej – láb – zsigerzacskó. Ez utóbbi választja ki a külső, kemény, kalcium-karbonát alapanyagú héjat. E váz felépítése többé-kevésbé egységes a puhatestűeken belül, és csak ritkán csökevényesedik el.
A törzsbe az alábbi osztályok tartoznak:
- Ásólábúak (Scaphopoda) osztálya
- Cserepeshéjúak vagy bogárcsigák (Polyplacophora) osztálya
- Csigák (Gastropoda) osztálya
- Fejlábúak (Cephalopoda)
- Féregcsigák (Aplacophora) osztálya, (egyes rendszertanok az önálló Solenogastres és Caudofoveata osztályokra bontja)
- Kagylók (Bivalvia) osztálya
- Maradványcsigák vagy egyteknőjűek (Monoplacophora) osztálya
- †Rostroconchia osztály
- A puhatestűek elsődlegesen kétoldalian szimmetrikusak, ami ősi (pleziomorf) jelleg, de bizonyos csoportjaik másodlagosan elvesztették ezt a tulajdonságukat. Testük szeldeletlen, habár a Monoplacophora és Polyplacophora csoportokon megfigyelhetők a szeldeltség jeleinek vélhető jegyek.
- Testfelépítésük olyannyira eltérő formákat ölt, hogy nehéz olyan közös bélyeget találni, ami e csoportnál fejlődött ki először, és az összes képviselőjüket egyformán jellemzi (szinapomorfia). Több olyan tulajdonság is van azonban, ami egy-egy kivételt leszámítva, általánosságban jól jellemzi a puhatestűeket. Hagyományosan a három fő testtájat, a köpenyt, a fejet és a lábat emelik ki közös tulajdonságként. A köpeny minden puhatestűben megtalálható a test dorzális részén, legfontosabb feladata a szilárd váz vagy tüskék kiválasztása. A terjedelmes, izmos láb is általános, kivéve a féregcsigáknál, ahol redukált vagy teljesen hiányzik, a fejlábúaknál pedig erősen módosult. A fej, és ezzel együtt a radula, a kagylóknál hiányzik. Ezek mellett igaz még, hogy az ivarszervek és a végbélnyílás mindig a köpenyüregbe nyílik, valamint, hogy a testen két pár ventrális idegköteg fut végig.
- Egyszerű vérkeringési rendszerük van, bár a hajszálrendszer kezdeménye a magasabbrendű puhatestűeknél már kimutatható. Vérük színtelen, kék vagy piros. Szívük egykamrás a pitvarok száma pedig 1, 2 vagy 4 lehet. Kopoltyúval vagy tüdővel (szárazföldi csigák) lélegzenek.
- A puhatestűek nagyobb csoportjainak egymással, valamint a törzs más törzsekkel való rokonsági viszonyai máig tisztázatlanok. Ezek felderítésében a legfontosabb támpontokat a morfológiai és a genetikai vizsgálatok jelentik.
- A puhatestűek törzsfejlődését tekintve alapvetően két modern elmélet létezik, az úgynevezett Aculifera- és a Testaria-hipotézis.[4] Az Aculifera-hipotézis szerint a Polyplacophora és az Aplacophora (Solenogastres és Caudofoveata) csoportokkal alkotja az Aculifera kládot, minden más puhatestűt a Conchifera kládba helyez:
- Egy 2009-es, morfológiai és molekuláris genetikai kutatás úgy találta, hogy a hagyományos Mollusca nem monofiletikus; a Scaphopoda és Bivalvia osztályok különálló, monofiletikus leszármazási vonalakat képviselnek.[1]
Forrás: Magyar Wikipédia Puhatestűek
- ↑ Goloboff, P.A. et al. (2009. április 1.). „Phylogenetic analysis of 73,060 taxa corroborates major eukaryotic groups”. Cladistics 25 (3), p. 211–230. DOI:10.1111/j.1096-0031.2009.00255.x.