Állatok/Cincérfélék/Déli bogáncscincér
< Állatok | Cincérfélék
_cynarae_cynarae.jpg)
Déli bogáncscincér
- (Agapanthia cynarae, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A déli bogáncscincér a rovarok osztályának bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, Dél-Európában és Kis-Ázsiában honos, lágyszárú növényeken élő bogárfaj.
- Dél-Európában (a Pireneusoktól a Balkánig), Kis-Ázsia nyugati részén, valamint a Kárpát-medencében honos. Magyarországon ritka, Budapest, Pécs és Kaposvár környékén ismertek állományai.
- A testhossza 15-23 mm. Testalkata karcsú, megnyúlt. Feje a többi cincérhez hasonlóan a test tengelyére merőlegesen, lefelé mutat. Színe fekete, esetenként kékes fénnyel. A szárnyfedőket ritkás sárga szőrök fedik. A fej és az előhát középvonalán, valamint az előhát két oldalán sűrű sárga szőrcsík húzódik; szintén sárga a pajzsocska (scutellum) is. A szárnyfedők oldalsó peremének és a potroh hasi oldalának is sűrűbb a sárga szőrözete. A fej és az előháta durván és ráncosan pontozott, a szárnyfedők pontozása hátrafelé fokozatosan finomodik. Hosszú, ívelt csápja fehéren gyűrűzött.
- Lárvája különböző lágyszárú kórók szárában él (elsősorban bogáncsok - Carduus, Cirsium, Onopordon, de sisakvirág vagy medveköröm is). Elsősorban a szár alsó, vastagabb részében tartózkodik, itt is bábozódik be. Bábkamrájának bejáratát törmelékkel tömeszeli el. Életciklusa egy évig tart.
- Az imágó májustól júliusig rajzik és többnyire a tápnövény levelein, szárán található.
Forrás: Magyar Wikipédia: Déli bogáncscincér
