Állatok/Cincérfélék/Fűz-légycincér

A lap mérete: 2069 bájt

Állatok

Fűz-légycincér

Latin » Állatok Szivacsok Férgek Futrinkák Puhatestűek Ízeltlábúak Pókszabásúak Rovarok Bogarak Lepkefélék Gerincesek Madarak Emlősök Főemlősök

Fűz-légycincér

(Molorchus schmidti, Syn: -)
Más neve(i): -

Az fűz-légycincér a rovarok osztályának, bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, lombos fákon, cserjéken élő faj.

Közép- és Kelet-Európában, valamint Közép-Ázsiában honos, Magyarországtól és Lengyelországtól Észak-Ukrajnán és a Krímen át Kirgizisztánig. Magyarországon igen ritka, pl. a Szegednél a Tisza-parti füzesekben találták meg.

A fűz-légycincér testhossza 6-8 mm. Testalkata karcsú, megnyúlt. Az előtor oldalai ívesek, a szárnyfedők csökevényesek, kb. a kétötödéig fedik a potrohot; alóluk kilátszanak a hártyás repülőszárnyak. Alapszíne fekete, szárnyfedői barnássárgák, a végük sötétebb barna folttal; csápjai barnásvörösek; lábai egyszínű sötétbarnák, a combok töve sem világosabb. Az előtor durván és nagyon sűrűn pontozott, dudorai kicsik, középső dudora gyengén, oldalsó dudorai alig emelkednek ki, a töve előtt a harántbenyomat gyengébb. Csápja rövidebb, hátrahajlítva a hatodik íz vége nem éri el a szárnyfedők csúcsát, az ötödik íz legfeljebb csak egyharmaddal hosszabb, mint a negyedik; a harmadik csápíze majdnem olyan hosszú, mint az első

Lárvája különféle lombos fák és bokrok (fűz, vadrózsa, alma, ezüstfa, nyár, cseresznye) vékony ágaiban él.

Fejlődése egy évig tart. Az imágó áprilistól júniusig rajzik.

Magyar Wikipédia: Fűz-légycincér

A Wikimédia Commons tartalmaz Fűz-légycincér témájú médiaállományokat.