Állatok/Cincérfélék/Gyászcincér
< Állatok | Cincérfélék
Gyászcincér
- (Morimus funereus, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Védett rovarok! - Eszmei értéke: 50 000,- Ft. (2016)
- A gyászcincér a rovarok osztályának bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó faj.
- Hazánkban védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke: 10 000 Ft, szerepel továbbá a Natura 2000 Élőhelyvédelmi Irányelvének II. sz. függelékében.
- A gyászcincér Közép- és Délkelet-Európában elterjedt. Előfordulását a következő országokból jelezték: Ausztria; Belgium; Csehország; Németország; Magyarország; Moldova; Montenegro; Románia; Szerbia; Szlovákia; Ukrajna. Az újabb kutatások alapján valószínűnek látszik, hogy a gyászcincér csupán a fűrészáruval ill. rönkökkel behurcolt faj Ausztriában, Belgiumban, Németországban, Szlovákiában. Csehországban kipusztult fajként tartják nyilván. Magyarországon leginkább a Dunántúli-középhegységben, és a Dél-Dunántúlon gyakori (Mecsek, Villányi-hegység). Biogeográfiai szempontból érdekes megjegyezni, hogy a gyászcincér előfordulását az Északi középhegység több pontjáról jelezték, azonban úgy tűnik, hogy ezek az adatok behurcolt példányokra vonatkoznak. A Nyugat-Dunántúlon (Vas és Zala megyék - a Keszthelyi-fennsík kivételével) hiányzik, holott alkalmasnak tűnő élőhely bőven áll rendelkezésre. Ritka, védett faj.
- A gyászcincér fénytelen szürke teste csaknem csupasz, de szárnyfedőit két-két bársonyos fekete folt díszesíti. Viszonylag nagytestű (20–38 mm)hosszú, a hím csápja jóval hosszabb, a nőstényé ugyanolyan hosszú mint a test.
- A gyászcincér dombságok és középhegységek öreg tölgyeseiben és bükköseiben található meg. Közép-Európában bükkön és tölgyfajokon él.
- A nőstény elhalt, de napsütötte bükk ill. tölgyfajok törzseinek meglazult kérge alá rakja petéit. A lárvák legalább két évig fejlődnek. Az imágók május közepétől szeptemberig láthatók farakásokon, elhalt bükk és tölgyfákon, de előfordul erdei ösvényeken, aszfaltúton is.
- Magyar Wikipédia: Gyászcincér
