Állatok/Cincérfélék/Kék háncscincér
< Állatok | Cincérfélék
Állatok
Kék háncscincér


Kék háncscincér
- (Phymatodes rufipes, Syn: -)
- Más neve(i): -
- Az kék háncscincér a rovarok osztályának, bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, lombos fákon, bokrokon élő faj.
- Európában, Kis-Ázsiában és a Közel-Keleten honos. A Brit-szigetekről és Skandináviából hiányzik. Magyarországon a hegy- és dombvidékeken elterjedt, gyakori faj.
- A testhossza 5-8 mm. Az előtor oldalai ívesek, hátsó pereme keskenyebb az elülsőnél; a szárnyfedők oldalvonalai kb. háromnegyedükig párhuzamosak. Lábainak combjai megvastagodottak. Színe sötét kék vagy ibolyáskék, a csápok töve és a lábszárak, valamint a lábfejek töve sárgásvörös. Az előtoron nincsenek sima kiemelkedések, felülete egyenletesen és finoman pontozott. Szárnyfedői durvábban pontozottak, mint az előtor, a pontozás hátrafelé finomabb és a végén elenyésző. Felületét fekete szőrök fedik.
- Lárvája különféle lombhullató cserjék és fák (galagonya, som, kökény, stb.) elhalt ágaiban fejlődik.
- Életciklusa egy évig tart. Az imágó áprilistól júniusig rajzik, főleg virágzó bokrokon, fákon (tölgy, galagonya stb.) tartózkodik.
- Magyar Wikipédia: Kék háncscincér