Állatok/Cincérfélék/Kosárcincér
< Állatok | Cincérfélék
_(4510269471).jpg)
Kosárcincér
- (Nathrius brevipennis, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A kosárcincér a rovarok osztályának, bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a cincérfélék családjába tartozó, Európában őshonos, lombos fákon és bokrokon élő faj.
- Valószínűleg Dél-Európában őshonos, de a vesszőkből készült iparcikkekkel behurcolták Európa többi részére, valamint Észak- és Dél-Amerikába, Dél-Afrikába és Ausztráliába is. Magyarországon szórványosan fordul elő, de helyenként tömeges is lehet.
- A kosárcincér testhossza 3-6 mm. Az előtor oldalai ívesek. A szárnyfedők visszafejlődtek, csak kb. a potroh felét takarják; oldalvonalai a nőstény esetében párhuzamosak, a hímnél enyhén homorúak. Színe barna, a szárnyak vége néha sötétebb, lábai többnyire kissé világosabbak. A fej és az előtor nagyon sűrűn, alig láthatóan pontozott, a szárnyfedők pontozása szórt, sokszor elmosódott, a végükön majdnem sima. Csápjai vékonyak, hosszúak, az ötödik íz a hímnél majdnem, a nősténynél olyan hosszú, mint a harmadik és negyedik íz együttvéve.
- Lárvája különféle lombos fák és cserjék (gesztenye, szil, dió, tölgy, mandula, mogyoró, fűz, akác, pisztácia, füge, stb.) vékony ágaiban fejlődik, eleinte a kéreg alatt, majd a faanyagban is.
- Életciklusa két évig tart. A hántolatlan fűzvesszőkből készült kosarakból olykor tömegesen bújik elő. Tavasszal bábozódik, majd az imágók áprilistól augusztusig rajzanak.
- Magyar Wikipédia: Kosárcincér
