Állatok/Férgek/Kolumbiai gyökér-fonálféreg

A lap mérete: 4412 bájt

Állatok

Kolumbiai gyökér-fonálféreg


Kolumbiai gyökér-fonálféreg
Kolumbiai gyökér-fonálféreg
(Meloidogyne, Syn: -)
Más neve(i): -


Világszerte elterjedt fonálféreg genus a Meloidogyne, amelybe gyökérgubacsképző (root-knot nematode), obligát endoparazita életmódot folytató fajok tartoznak.
A gyökérgubacsképző fonálférgek, ahogy magyar elnevezésük sejteti, a növények gyökerén képeznek fürtszerűen elhelyezkedő megvastagodásokat, avagy gubacsokat. A fiatal gubacsok csupán borsószem méretűek, míg az idősebb vastagodások elérhetik nemegyszer az ököl nagyságot is. A paradicsom, dinnye, uborka, dohány, tápnövényeken akár csicsókára emlékeztető képződményeket hoznak létre, míg a paprikán és több dísznövényen (pl. gerberán) alig észrevehető.
A fertőzött növény a növekedésben visszamarad, levelei sárgulnak, virága/virágzata elszárad, de akár súlyosabb esetben el is pusztulhat. Gyakran a fonálféreg fertőzés elősegíti más kórokozó fertőzését.
A kártétel mértéke szabad földön általában nem haladja meg a 20%-ot, ám üvegházban a hőigényes növények (mint a paprika, paradicsom, uborka) esetén elérheti a 100%-ot is. Ebből adódóan számos kutatás irányul napjainkban ezen növényi kártevő fonálféreg fajokra.
Életciklusa során az adult (vagyis ivarérett) nőstény körülbelül 1000 tojást helyez kocsonyás tömegben a gyökér felszínére. Két vedlés után a második stádiumú lárvák a tojást elhagyva a gyökér belsejébe hatolnak kitines szájszuronyuk, azaz styletjeik és sejtfalkárosító enzimeik (celluláz, pektináz) segítségével.
A lárvák a gyökéren belül először a gyökércsúcs felé haladnak, majd a merisztematikus régióban megfordulnak és a növény szállítószövetei felé mozognak. Az állandó táplálkozási hely kiválasztása után fejüket a szállítónyalábba helyezve rögzülnek. A lárvákkal érintkező növényi sejtek számos sejtosztódás nélküli magosztódáson mennek keresztül, melynek hatására megduzzadnak és úgynevezett "gyökérgubacsot" képeznek. A fertőzés szövettani megnyilvánulása a denz citoplazma, a fejletlen sejtfal, a kisméretű vakuolák és mitokondriumok magas száma.
Az adult alak három vedlést követően alakul ki. A 3. és 4. lárvastádiumban nincs táplálkozás, és nem fejlődik szurony. A Meloidogyne genusban jellemző az ivari dimorfizmus. Az érett nőstények megduzzadnak, körte alakúak, átlátszók vagy legfeljebb halványsárgák, és a gyökéren belül táplálkoznak. A hímek teste hosszúkás, kifejlődés után elhagyják a gyökeret. Gyakori a parthenogenesis (vagyis szűznemzés), a hímek többnyire csak kedvezőtlen környezeti feltételek mellett alakulnak ki.
A növényi patogén fonálféreg fertőzések ellen a leghatékonyabb módszer a megelőzés. Fontos a növénytermesztés során fertőzésmentes vetőanyag használata. A fitopatogén nematodák ellen való védekezésre fizikai, kémiai és biológiai megoldások alkalmazhatók.
Fizikai védekezés a vetésforgó, a talajgőzölés, a melegvizes csávázás, az elektromos sugárkezelés és az árasztás. Ezek használata időigényes, és hatásuk nem specifikus.
A kémiai kezelések alkalmazása költséges volta, toxicitása és bizonytalansága miatt napjainkban egyre inkább háttérbe szorul. A 19. században fontos mezőgazdasági módszer volt a talaj mésszel vagy folyékony ammóniával való kezelése. Természetes nematicid a zöldtrágya és az állati trágya, hiszen a bomló szerves anyagok aktiválják a fonálféreg-pusztító gombákat, a széndioxid-tartalom pedig serkenti az anhydrobiosisban lévő fonálféreglárvák kelését, illetve csökkenti az ellenálló képességüket.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia Kolumbiai gyökér-fonálféreg

Tóth József: Erdészeti rovartan - Agroinform Kiadó (2014).

A Wikimédia Commons tartalmaz Kolumbiai gyökér-fonálféreg témájú médiaállományokat.