.jpg)
.jpg)
Krizantém-fonálféreg
- (Aphelenchoides ritzemabosi, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A nőstény teste karcsú, 0,7–1,2 mm hosszú 0,01–0,03 mm széles. A fej a testtől jól elkülönül. A finom tűszerű szájszurony hossza 11–12 µm. A nyelőcső középső szakaszán duzzanat van. A nőstény farokvége több hegyben végződik. A hím kisebb, 0,7–1,0
Földrajzi elterjedése
- A mérsékelt égöv alatt általánosan elterjedt. Magyarországon gyakran előforduló, veszélyes kártevő.
Tápnövényei
- Gazdanövényköre rendkívül széles. A leggyakoribb tápnövénye a krizantém. Gyakran fordul elő Antirrhinumon, Begonián, Calendulán, Dahlián, Paeonián, Saintpaulián, Sinningián, Tagetesen, Zinnián is.Több gyomnövényben is képes fennmaradni.
Kárképe
- A krizantém levele, a fertőzés nyomán a nagyobb erek által határolt felületeken eleinte sárgulnak, barnulnak, majd feketés barnák lesznek és elhalnak.
- Az első fertőzés a levélnyélhez közelebb lévő felületeken alakul ki, majd érközről érközre terjed, és végül az egész levél elhal.
- A fertőzés az alsó leveleken kezdődik és fokozatosan halad felfelé, végül a növény felkopaszodik. :Erős fertőzés esetén a levélfonálférgek behatolnak a többnyire még bimbós állapotban levő virágokba.
- A fiatal fertőzött növények gyengén fejlődnek, torzulnak, esetenként teljesen elhalnak.
- A dohány, dália levelein az erek közötti fertőzött foltok az esetek többségében kihullanak. A szamócán a szamóca-fonálféreg kártételéhez hasonló tünetek alakulnak ki.
- A ribiszke, köszméte fertőzött rügyei elpusztulnak.
- Előfordul szamócán, ezen túlmenően különböző dísznövényekben, többek közölt Ageratumon.
Életmódja
- Évente több nemzedéke fejlődik ki. Szabadban a kifejlett egyedek, lárvák telelnek át a talajban, fertőzött növényrészekben. Tavasszal a léghőmérséklet emelkedését követően megkezdődik vándorlása, amelynek mértéke a talaj szerkezetétől, annak víz- és levegőtartalmától függ. A talajszemcsék 20 µm átmérője kedvező számára. Passzív terjedését leszi lehetővé a talaj felületén összegyűlt, a lejtős területeken lefolyó víz.
- A növény nedves felületén, eső, öntözés vagy a harmat által képződő vízhártyán vándorol felfelé. A levelek légzőnyílásain vagy a sebeken keresztül hatolnak be a levéllemezbe. Szájszuronyukkal átszúrják a sejtfalakat, kiszívják annak tartalmát, majd újabb sejtekbe hatolnak be. Az erek által határolt lemezt elpusztítása után elhagyják, a levél felületére másznak, új érközt keresnek fel. Az újonnan fertőzött, sárguló levéllemezben fordul elő legnagyobb egyedszámban.
- A nőstény a levéllemezbe 25–35 tojást rak. Egy nemzedék kifejlődéséhez 10–14 nap szükséges, 17–23 °C hőmérsékleten. Kedvezőtlen körülmények között anabiotikus állapotba kerül, száraz talajban vagy száradó növényi részekben huzamosabb időn keresztül képes életben maradni.
Tömeges elszaporodása
- Szaporodásuk ütemére jellemző, hogy az első nemzedéktől származó utódok száma 40 nap alatt 3500-ra emelkedhet. A sűrű növényállomány, ahol a levelek összeérnek, gyors terjedését és szaporodását teszi lehetővé.
- Előfordulása könnyen kimutatható. A feldarabolt, vízbe helyezett levéldarabokat a fonálférgek egy órán belül elhagyják. A vízben kígyózva mozgó fonálférgek 15–20-szoros nagyításnál jól megfigyelhetők.
Védekezés
- - A fertőzött növényről szaporítóanyagot nem szabad szedni.
- - Az értékesebb, fertőzött anyanövényt mentesíteni kell.
- - A megtisztított növény hajtását 15 cm-re, a gyökérzetét 10–12 cm-re kell visszavágni, 5 perc időtartamra 40 °C vízbe kell helyezni.
- - A megszárított növényt fertőtlenített talajba kell ültetni.
- - A fertőzött talajban a fonálférgek a különböző talajfertőtlenítő szerekkel, dazomet hatóanyagú Basamid G, oxamil hatóanyag-tartalmú Vydate 10 G készítményekkel pusztíthatók el.
- - A már fertőzött növény leveleiben a fonálférgek egyedszáma mérsékelhető, felszívódó foszforsavészter-készítmények alkalmazásával.
Forrás: Magyar Wikipédia: Krizantém-fonálféreg
