Állatok/Fehérlepkék/Narancsszínű kéneslepke

A lap mérete: 4353 bájt

Állatok

Narancsszínű kéneslepke


Narancsszínű kéneslepke
Him
Narancsszínű kéneslepke
(Colias myrmidone, Syn: -)
Más neve(i): -


Védett rovar! - Eszmei értéke:100 000,- Ft. (2016.)


A Narancsszínű kéneslepke a rovarok osztályának a lepkék rendjéhez, ezen belül az kéneslepkék családjához tartozó faj.
A szárnyfesztávolsága 3,6-4,8 cm. Csápbunkója fokozatosan kiszélesedő. Tora erőteljes, szőrös, potrohszőrzete simább. Elülső szárnya magas, háromszögletes, a hátulsó szárny kerek. Szárnyainak alapszíne tűzvörösbe hajló mély narancsvörös. A szárnyak szegélyén fekete sáv húzódik; a hátulsó szárnyakon ez keskenyebb, finoman ívelt. A hímek fekete sávjában nincsenek sárga foltok, az erek is feketék. Az elülső szárny közepén (a sejt végén) fekete petty látható. A hátsó szárnyon erős szürke behintés látható, közepén (a sejt végén) elmosódott narancsszínű folttal. A szárnyak fonákja élénk, sötét tojássárga színű. Az elülső szárny közepén kis fekete petty, a hátsón nyolcas alakú, ezüstszínű folt látszik.
A nőstény szárnyszéli fekete sávjában sárga foltok sorakoznak; a hátulsó szárnyakon ezek teljes sort alkotnak, egyes foltok szögletesek. A hátsó szárny középső narancssárga foltja nagy, élesebb szélű.
Egyes nőstények elülső szárnya krémszínű, hátulsó szárnya szürkés, fonákja olyan, mint a hímé.
Színezete kissé változékony, ritkán egyes nőstény egyedek kékes- vagy zöldesfehér színűek (f. alba).
Petéje eleinte fehér, majd néhány napon belül vörösbarnára sötétedik; orsó alakú, hosszában bordázott.
Hernyója sötétzöld, vékony oldalvonala fehér, benne narancs foltokkal.
Elterjedése Németországtól a Balkánon és Ukrajnán keresztül Északnyugat-Kazahsztánig tart. Az utóbbi évtizedekben létszáma jelentősen lecsökkent, Németországból, Csehországból, Ausztriából, Szlovéniából, Bulgáriából kipusztult.
Magyarországon régebben az Északi-középhegységben, a Dunántúlon, a Duna-Tisza közén és a Nyírség keleti peremén fordult elő, de 2004-re utolsó hazai élőhelyéről, az Őrségből is eltűnt. A Kárpát-medencében csak Erdélyben vannak számottevő, hosszabb távon is életképes populációi.
Meleg, száraz pusztafüves lejtősztyeppeken és erdőssztyeppréteken él 800 méteres magasságig.
Évente két nemzedéke repül májustól júniusig, illetve augusztustól szeptemberig; a rajzás csúcsa május végére és augusztus elejére esik. A nőstény a petéket egyesével rakja a tápnövényre. Hernyója csüdfű-fajok (Astragalus spp.) és zanót-fajok (Cytisus spp.), elsősorban a selymes zanót (Cytisus ratisbonensis) és gombos zanót (Cytisus supinus) leveleivel táplálkozik. A hernyó L3 stádiumban áttelel és a következő év tavaszának végén bebábozódik. Fejlődéséhez igen fontos a megfelelő mikroklíma; élőhelyének túl erős vagy túl kevés legeltetése egyaránt káros számára.
A dolomit-kéneslepke és a sáfrányszínű kéneslepke hasonlít hozzá.
Magyarországon 1982 óta védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Narancsszínű kéneslepke

A Wikimédia Commons tartalmaz Narancsszínű kéneslepke témájú médiaállományokat.