Állatok/Kérészek
< Állatok
Kérészek
- (Ephemeroptera, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A kérészek a szárnyas rovarok alosztályának legősibb rendje. Leghíresebb hazai képviselőik a tiszavirág (Palingenia longicauda) és a dunavirág (Ephoron virgo), a magyar természeti értékek jellegzetes kincsei.
- Ősi taxon lévén képviselői (az Antarktisz kivételével) gyakorlatilag minden szárazföldön megtalálhatók. A csaknem 2500, a 2020-as évekig leírt fajukból mintegy 50 él Magyarországon.
- Brauer-álkérész •
- Díszes nagyálkérész •
- Dombvidéki álkérész •
- Fekete álkérészek •
- Folyólakó nagyálkérész •
- Frivaldszky-álkérész •
- Füstös álkérész •
- Hengeresszárnyú álkérészek •
- Homokásó álkérész •
- Keresztesszárnyú álkérészek •
- Közepes álkérészek •
- Mocsáry-álkérész •
- Nagy álkérészek •
- Óriás álkérésze
- Schönemund-álkérész •
- Zöld álkérészek •
- Dánkérész - Ephemera danica
- Dunavirág Ephoron virgo
- Elevenszülő kérész - Cloenon dipterum
- Erezett kérészek Heptagenidae
- Fehérfoltú kérész •
- Karéliai kérész (Eurylophella karelica
- Karéliai kérész •
- Keffermüller-denevérszárnyú-kérész Oligoneuriella keffermuellerae
- Könnyed kérész (Isonychia ignota)
- Rábai kérész Neoephemera maxima
- Rajnai denevérszárnyú-kérész •
- Rövidhátú paránykérész •
- Sápadt denevérszárnyú-kérész •
- Tarka kérészek - Ephemeridae
- Teleszkópszemű kérészek - Baetidae
- Tiszavirág (Palingenia longicauda)
- Vágotthasú kérész •
- Vastagkarmú kérész •
- 5–38 mm hosszú, karcsú testű, gyenge lábú rovarok. Gyenge kitinburkuk miatt a testük törékeny. A hímek első pár lába erősebb, előrenyúló: párzáskor ezzel ragadják meg a nőstényt. Általában két pár szárnyuk van: szárnyaik különösen sűrű, átlátszó erezete a szitakötőkre hasonlít, de az első szárny háromszög alakú, a nem mindig kifejlődő második pedig tojásdad és sokkal kisebb.
- Fejükön rövid, fonalas csáppár, három pontszem és két pár összetett szem helyezkedik el. A hímek összetett szemén befűződéssel úgynevezett turbánszem alakul ki. A kifejlett állatok szájszerve csökevényes, mivel a legtöbb imágó rövid életében egyáltalán nem táplálkozik.
- Hengeres potrohuk végéről feltűnően hosszú páros fartoldalék (cercus) és közöttük jellemzően egy végfonal (filum terminale) is ered. Első pár lábukkal előrenyúlva tapogatnak.
- Nyugalmi helyzetben szárnyaikat nem tudják összehajtani; azok a test fölött egymáshoz simulnak.
- Lárváik úgynevezett másodlagos lárvák, amelyek mindig vízben élnek, a szubimágók és imágók pedig a víz közelében.
- Tökéletlen átalakulásuk (hemimetamorfózis), méghozzá úgynevezett prometabólia, ami közben több fejlődési stádiumot járnak végig.
- Miután a nőstények a vízbe hullatták petéiket, azok az aljzatra süllyednek. A lárvaállapot fajtól függően néhány hónaptól 3 évig is tarthat. (Van olyan faj is, amelynél a peteállapot hiányzik, és a megtermékenyített nőstény apró lárvákat tojik a vízbe:
Elevenszülő kérész Cloenon dipterum
- Jelenleg a kérészek legtöbb faja ismeretlen, mivel sok fajt csak egyetlenegyszer, a felfedezésükkor írtak le. Négy észak-amerikai fajt kihaltnak tartanak.
Forrás: Magyar Wikipédia w:Kérészek
