Búbos banka
- (Upupa epops, Syn: -)
- Más neve(i): fostos bugybóka, banka, babuba, bugybóka, babuk, babutyka, daduk, dudoga, dod, büdös bod, büdös banka, babuta, babutka, bubutka, bubucska, babuka, bugyóka (Somogy megye), budoga (Pécs), szaros babucska (Albertirsa), bóbás banka (Heves megye), ganajmadár (Jászberény), dutka, szurtos dudu, polonca, baták, jututu banka, szalakatóka, sáros banka, butyboka
- A búbos banka a madarak osztályának a szarvascsőrűmadár-alakúak rendjéhez tartozó a bankafélék családjába tartozó Upupa nem egyetlen faja.
- Védett madár! - Eszmei értéke:50 000 ,- Ft. (2012)
- Izrael nemzeti madara. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1989-ben, 1990-ben és 2015-ben „Az év madarává” választotta.
- Korábban több rendszer (némelyik ma is) különálló fajként fogadta el az afrikai alfajt Upupa africana néven. Ennél a madárnál az evezőkön látható fehér sávok, fehér folttá olvadtak össze. Ez volt az elkülönítés alapja. A két feltételezett faj hangja, viselkedése és szaporodás biológiája oly mértékben megegyezett, hogy jelenleg legtöbbször azonos fajba sorolják őket.
- A Természetvédelmi Világszövetség külön fajként tartja nyilván a Madagaszkáron élő madarakat, Upupa marginata néven. A legtöbb rendszerben azonban ezeket is csak alfajnak tartják.
- Egy korábban élt nagy testű, feltehetően röpképtelen rokon faj Szent Ilona-szigeten fordult elő. Ez a Szent Ilona-szigeti búbos banka (Upupa antaios), mely csak csontmaradványok alapján ismert. Kipusztulását a vadászat és a meghonosodott emlős ragadozók (mindenekelőtt macskák) okozták, röviddel azután, hogy a szigetet 1502-ben felfedezték.
- Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában is fészkel; telelni Afrika középső részére vonul. A nyílt állományú, rétekkel, legelőkkel szomszédos öreg erdők lakója, ahol a fészkeléshez odvas fákat talál. Megjelenik az emberek közelében is.
- Testhossza 25–29 centiméter, szárnyfesztávolsága 44–48 centiméter, testtömege 45–87 gramm. Rigónál nagyobb, tarka tollruhájú madár. Fején jellegzetes, sugarasan felmereszthető tollbóbitát visel, amely nyugalmi állapotban a tarkóra simul. A felnőtt egyedek feje, nyaka és egész alsóteste világos rozsdássárga. A hát és a szárnyak feketék, sűrű fehér harántsávozással. A farok fekete. A faroktollak közepén széles fehér harántsáv húzódik. A bóbita tollai rozsdavörösek, az első 4–5 toll vége fekete, a leghosszabb tollak vége fehér–fekete. A fiatalok elmosódottabb, halványabb színezetűek. A bóbita nem olyan fejlett, mint a felnőtteknél. A csőr enyhén lefelé ívelt, hosszú, csipeszszerű és fekete. A láb ólomszürke, a szem sötétbarna.
- Fő eledelét a rovarok képzik. Leginkább a földön keresgél, lárvákkal, sáskákkal, gilisztával, tücskökkel, cserebogárral, lótetűvel táplálkozik, amelyeket hosszú csőrével a földből is kiszed.
- Harkályok odúit szívesen elfoglalja, de kidőlt, korhadt fák üregeiben, kőrakásokban, üregekben bárhol költhet, akár a talajszintben is. Az 5-10 piszkosfehér tojáson kizárólag a tojó kotlik, a hím a táplálékot hordja, a fiókák etetésében viszont mindkét szülő részt vesz. A népnyelv büdös bankának, vagy szurtos dudunak is hívja, mivel a fiókák veszélyérzet esetén bűzös ürüléket juttatnak vélt, vagy valós támadójukra. Ezen kívül maga a költőüreg is elég sok ürüléket tartalmaz, melyet a fiókák ürítenek ki magukból.
- Üregekben, harkályfélék által készített odúban, emberi településeken fészkel. Fészekalja 5–8 tojásból áll, melyen csak a tojó 16–19 napig kotlik. A kirepülés a kikelés után 26–27 nappal történik.
- Magyarországon márciustól szeptemberig tartózkodik, rendszeres fészkelő, ősszel délre vonul. A búbos bankáról utcát neveztek el Budapest XVII. kerületében, a Madárdombon.
Forrás: Magyar Wikipédia Búbos banka
Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)
