Állatok/Madarak/Daru

A lap mérete: 2819 bájt

Állatok

Daru

---

Daru

Daru

(Grus grus, Syn: -)

Más neve(i): közönséges daru vagy szürke daru

A daru, a madarak osztályának a darualakúak rendjébe, azon belül a darufélék családjába tartozó faj.

Védett madár! - Eszmei értéke:50 000,- Ft. ⁽²⁰¹²⁾

Eurázsia erdős, sztyeppés, vizes területeken honos, telelni Afrika északi és Ázsia déli részére vonul. Csapatban repülnek és jellegzetes V alakú formációt vesznek fel. Az elöl repülő madár hamarabb elfárad, ezért változtatják a helyüket a csoportban.

Testhossza 110-120 centiméter, szárnyfesztávolsága 190-220 centiméter, testtömege 4500-6000 gramm. Alapszíne palaszürke. Közelről a fejtető piros színe is látható.

Költőterületén füvet, növényi hajtásokat, rovarokat, néha halakat, kisebb emlősöket és madárfiókákat eszik. Vonulásakor kultúrnövények termésével és magvakkal táplálkozik, tavasszal és nyáron inkább rovarokat fogyaszt. Télen nagy csapatokba verődik. Várható élettartalma 20 év.

Költőhelyként zavartalan helyet keres nádasokban, mocsarakban, vizes erdei tájakon, vagy lakatlan pusztákon. A kakas jellegzetes tánccal és hangokkal udvarol a tojónak. Sikeres nász esetén a fészküket növényi anyagokból, lehetőleg víz által védett helyre készítik. Fészekaljuk két tojásból áll, amelyeken mindkét szülő felváltva 28-30 napig kotlik. A fiókák néhány nap múlva elhagyják a fészket, de a vonulás idejéig a szülők még gondoskodnak róluk. A fiatal madarak hároméves korukra válnak ivaréretté.

Magyarországon rendszeres átvonuló, nagyobb számban jelenik meg a Hortobágyon, Kardoskúton és a Montág-pusztán. Időszaki fészkelése előfordul, de nem jelentős, illetve kétes.

Hazai fészkelését, majd fiókanevelését hosszú idő után 2015. nyarán a Marcal-medencében, Adorjánháza és Nagypirit térségében észlelték először, igazolt, dokumentált módon.[1][2] 2019-ben ismét látható egy pár két fiókával.

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, de még mint nem veszélyeztetett. Európában sebezhető fajként tartják nyilván.

Magyarországon védett!

Forrás: Magyar Wikipédia Daru

Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)